Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-28 / 230. szám

±ÉPLAP 1989. SZEPTEMBER 28 . Menni vagy nem menni Diákok őszi mezőgazdasági munkájáról Ki bontja fel a leveleket? SZDSZ küldemények titokzatos sorsa Jászberényben Kinek jó, ha pedig mégsem jó, miért nem jó? — ha a diákok a tanévet mezőgazda- sági munkával kezdik. Az érem több oldalát is meg­vizsgáltuk, a hallgattassák meg a másik fél is bölcs el­ve szerint. Íme az illetékesek válaszai, hol a diákmunka mellett, hol ellene. Mind­egyik oldalon van igazság, s amíg a szabad választás joga fennáll, a munka megy (vagy nem megy) a maga útján, s mindenki örül, mert a saját elhatározása szerint dönthetett. Menni Kiss Géza a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközép- iskola igazgatója: — Iskolánkban 26 éve ha­gyomány az őszi mezőgazda- sági munka. Nálunk tanárok, diákok egyaránt szívesen mennek. Az iskola legkedvel­tebb közösségi programjá­nak tekinthetjük az őszi szü­retek idejét. A tanárok ilyen­kor ismerik meg igazán a diákokat, itt rázódnak össze igazi közösségé az osztályok. A gyerekek tisztességes fize­tést kapnak, ami azt jelenti, hogy heti 1000—1100 forintot keresnek, tehát mi örömmel megyünk, s ha a diákok bé­re továbbra is emelkedni fog a mindenkori gazdasági hely­zetnek megfelelően, akkor mi ezután is kijárunk őszi munkára. Zsidai Emil, a szolnoki Vá­sárhelyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépis­kola igazgatója: — Nevelési szempontból rendkívül hasznosnak tartjuk ezeket az őszi mezőgazdasági munkaalkalmakat. A gyere­kek bármennyire fáradjak is a munka után, részt vesznek az esti tábori programokban: fociznak, sportolnak, kézi­labdáznak. Az esti kultúr- programok forgatókönyvét is tanárok készítik, így szóra­kozva nevelnek. Egyelőre úgy látjuk, hasznos dolog, meg­éri. .. A Kiskőrösi Állami Gazdasággal hosszú évek óta nagyon jó a kapcsolatunk, munkánk van bőven, tehát semmi okot nem látunk rá, hogy ne menjünk. Nem menni Sebestyén István, a Ver­seghy Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese, valamint Kovácsné Doroszlai Ágnes, a Tiszaparti Gimnázium igaz­gatóhelyettese egymástól tel­jesen függetlenül, mégis szin­te szó szerint ugyanazt mondták el: — Döntésük meghozatalá­nál egy pillantást kell vet­nünk a régi időkre, 20 évvel ezelőtti állapotokra. Akkor (Folytatás az 1. oldalról) szüntetnek meg, addig a Széchenyi városrész bölcső­déiben továbbra is zsúfolt­ság van, és nem tudták meg­nyugtatóan megoldani a böl- csődéskorú gyerekek elhelye­zését. Döntött a tanácsülés a vá­rosi tanács vezetőinek fize­tésemeléséről is. Bálint Fe­renc elnök fizetését havi har­mincezer forintban; Rózsa Ferenc elnökihelyettesét 24 ezer 600 forintban és Len­gyel Boldizsár elnökhelyet­tes fizetését 23 ezer forint­ban határozta meg. (Bruttó összegekről van szó.) Nem volt könnyű dönteni arról, hogy hozzájárul-e a városi tanács a Szigligeti Színház felújításához. Bálint Ferenc tanácselnök előter­jesztéséből kiderült, hogy a színház teljes felújítása és a szükséges 1900 négyzetméter még központilag megszabták, hogy mennünk kell. Ha tet­szett, ha nem, mentünk, azt mondták, a mezőgazdaság­nak szüksége van a diákok munkájára. Ma már szaba­don választhatunk, s mi a tantestülettel együtt úgy dön­töttünk, nem megyünk. Sok rossz tapasztalat után hatá­roztunk így. Egyrészt: gyak­ran megtörtént, hogy nem tudtak a tsz-ek rendes mun­katerületet biztosítani a szá­munkra, a gyerekek csak tengtek-lengtek, így nem­hogy nevelő ereje nem volt a munkának, de inkább demo­ralizáló volt az egész a kö­zösségre nézve. Ezeken kívül mi gyakran elégedetlenek voltunk a munka szervezés­sel is. Hol láda nem volt, hol konténer, nem a mi hi­bánkból pangott a munka, a gyerekek bérezése mégis tel­jesítménydíjban történt, s az is megesett, hogy fizetésük még a tábor napi költségeit is alig fedezte, örülünk, hogy nem kell mennünk. Az érem (kétféle) harmadik oldala A szolnoki utcán egy kis­lány üres vödörrel a kezé­ben poroszkált hazafelé. Biz­tos voltam benne, hogy ő is a földekről jön, ezért meg­kérdeztem, hányadikos és szí­vesen jár-e dolgozni? Kere­setlen volt a válasza, íme: — Nyolcadikos vagyok, utálok kijárni, koszosán, fá­radtan jövünk haza. tönkre­ment a melegítőm, semmi jó sincs az egészben, hacsak az nem, hogy addig se kell ta­nulni, de én még így is job­ban örülnék neki, ha nem kellene kijárnunk. A Soltvadkerten almát szüretelő kisújszállási közép- iskolások nevében Németh Erika III. a osztályos tanuló így látja a kérdést. — Az egész iskola alig várja, hogy jöjjünk dolgozni, nagyon jól érezzük itt ma­alapterületű bővítmény meg­építése 3 év alatt — mai áron — 500 millióba kerül. A mű­velődési minisztérium 100 millió forint támogatást biz­tosít. A megyei tanács 40 millió forintot remél a váro­si tanácstól. A város pénz­tárcája azonban üres, ponto­sabban a bevételeket elvi­szik a kötelező, korábban vállalt kiadások. A tanácsta­gok elé két alternatívát ter­jesztettek; az egyik szerint a város nem járul hozzá a színház felújításához. A ta­nácsülés három ellenvéle­ménnyel, egy tartózkodással a másik javaslatra szavazott. Eszerint a városi tanács 40 millió forintot ad a színház felújítására. Ezt a pénzt azonban a négyes főút eltere­lő szakaszának építésével kapcsolatban vállalt 120 mil­lió forintos kötelezettség át­programozásával tudja elő­teremteni. Az 1991-re vál­lalt 40 milliót 1994-ben fizeti meg a főútvonal építéséhez. gunkat. Jó együtt lenni eb­ben a vidám tábori hangu­latban. A soltvadkerti körül­mények nagyon jók, reggeli, ebéd, vacsora bőséges. A fi­zetés bennünket egyenlőre nem nagyon érdekel, a lé­nyeg az, hogy itt lehessünk. A negyedik dimenzió: az állami gazdaság Dr. Juhász László a Kiskő­rösi Állami Gazdaság Tabdi kerületének igazgatójától azt tudakoltuk, hogy az ország egyik legvirágzóbb állami gazdaságának milyen érde­kei fűződnek a diákmunká­hoz, s hogyan érték el, hogy ide 26 év óta visszatérnek a középiskolák, valamint, hogy érvényesíteni tudják-e a tanulók felé az egyenlő mun­káért egyenlő bér elvét? — Állami gazdaságunk profiljából következik, hogy szükségünk van a diákok munkájára, az almát, szőlőt másképpen nem tudnánk be­takarítani. Minőségi munkát várunk el a diákoktól, s ezért azt jól szervezzük, hi­szen, ha nem így lenne, jogos felháborodásukban tőlünk is elfordulnának az iskolák. A tanulók ugyanolyan bért kapnak, mint a felnőttek, csak teljesítményben várunk el tőlük kevesebbet. Az em­lített két Szolnok megyei is­kolával kialakult negyedszá- dos kapcsolatunk azért fon­tos számunkra, mert így a tanári kar ismeri a követel­ményrendszerünket, segíte­nek a diákok munkáját szer­vezni. Ez tehát a pillanatnyi hely­zetkép a diákok őszi mező- gazdasági munkájáról. Ami biztató benne: ki-ki választ­hat saját tetszése szerint. Kátai Szilvia Megtárgyalta a tanácsülés a Demisz városi szervezeté­nek javaslatát is; függesszék fel az állaimi lakások eladá­sát és népszavazással döntse­nek a lakások sorsáról. A ta­nácsülésen történt hozzászó­lásokból kiderült: a fiatalok igazságtalannak tartják, hogy a bérlők áron alul megvehe­tik a tanácsi lakásokat, és nem egy vevő, amikor tulaj­donos lesz, tízszeres áron adja el a lakást. Hosszas vita után a tanácsülés úgy dön­tött: módosítják a városi ta­nács 1988-ban hozott tanács- rendeletének (az állami la­kások elidegenítéséről) a Demisz által kifogásolt pa­ragrafusait. A módosítást a decemberi tanácsülésre dol­gozza ki a végrehajtó bizott­ság. Addig pedig nem jelöl­nek ki újabb eladásra szánt lakásokat, az ingatlankezelő vállalat pedig nem tesz újabb árajánlatokat a bér­lőknek. Kőolajkutatók nemzetközi tanácskozása Továbbképzés jellegű nemzetközi szakmai tanács­kozást rendez közösen a Kőolajkutató Vállalat OMBKE szervezete és Geo­lógiai Szerviz üzeme 1989. szeptember 28—30-a között Szolnokon, a Technika Há­zában. A tanácskozáson — melynek aktualitását a ha­zai kőolaj- és földgázkuta­tásban rendszerbe állított korszerű fúrástechnikai és földtani informáeiószerző műszerkabinok tíz éves ju­bileuma adja —, számos magyar és külföldi vállalat, tudományos intézmény kép­viselteti magát. Az olajbányász szakmá­ban olyan világhírnévre szert tett külföldi vállalatok lesznek jelen, mint a fran­cia Geoservicas, az ameri­kai érdekeltségű Drilling Fluids, Halliburton és EXLOG cégek. A rendez­vény vendégei a csehszlo­vák partnerválLalatok szak­emberei is. A hazai szénhidrogénku­tatásban érintett valamennyi jelentős vállalat tudományos intézmény jelezte részvételi szándékát. Az Alföldön jól ismert Kőolajkutató Válla­lat és a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat mellett népes küldöttség­gel jön a Dunántúli Kő­olaj- és Földgázbányászati Vállalat, de elküldik kép­viselőiket az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt, a miskolci NME, a MÁFI, az SZKFI, és OKGT AGEL és más hazai olajipari in­tézmények is. A szeptember 29-i plenáris ülés, mely dél­előtt fél tízkor kezdődik, minden szakmai érdeklődő számára nyitott. Lapunk egy korábbi szá­mában, „Halló...” rova­tunkban a tejtermékek mi­nőségromlásáról váltottunk néhány szót telefonon Tó­vízi Ernővel, a vállalat igazgatójával. Most rész­A Szabad Demokraták Szövetségének Jászberényi Szervezte augusztus 29-én alakult meg 12 fővel. A tag­létszám azóta közel 50-re nőtt, találkozóikat a Déry­né Művelődési Központban tartják kéthetente. A városi tanács jóvoltából a napok­ban önálló helyiséghez jut­nak a Déryné utca 6. szá­mú épületben, a népfront­tal és a kisgzadákkal közö­sen, ahol majd munkanapo­kon délután 5-től este 8-ig ügyeletet tartanak. Dr. Kis Zoltán, a jászbe­rényi szervezet ügyvivője elmondta, hogy a szervezés már májusban megkezdő­dött és azóta tapasztalja, hogy az SZDSZ központból érkező postai küldemények­kel rendre történik valami. Mikor májusban bejelent­kezett levélben, hogy ott Jászberényben is szeretné­nek megalakítani az SZDSZ-t, 14-én már jött is a válasz. A küldemény meggyötörve, szétszakadozva érkezett, benne 5 szabad demokraták újsággal és el­vi nyilatkozatokkal. Ké­sőbb kiderült, hogy eredeti­leg a belépési nyilatkozato­kat is postázták. Belépési nyilatkozatokat tartalmazott az a levél is, melyet augusztus 17-én agyongyötörve, durván fei- szakítva talált a levélszek­rényben. Szeptember köze­pén csomagot küldtek cí­mére újságokkal és a rend­szerváltás programja SZDSZ kiadványokkal. Mentegetőzve közölték a postán, hogy oda már átcso­magolva érkezett meg. Ha valami esetleg hiányzik, le­het reklamálni. Egy levelet pedig egyszerűen meg sem kaptak, amelyben a válasz­letesebben is utánajár­tunk, hol készül a tej, mi újság a Tejgyárban a nagy rekonstrukció után? A kérdés igen sokrétű, ezért az alábbiakban csak néhány legfontosabb területét te­kintettük át. tási hadjáratra felkészítő táborról értesítették a jász­berényieket. — Valóban előfordulhat, hogy sorban megrongálód­nak a leveleink — mondja dr. Kis Zoltán, — ezért nem is tettük ezt szóvá. Ha va­lami mégis történik, az nem a jászberényi posta dolgo­zóinak hibája. Jód ismerem a kézbesítőt is, hozzá nem férhet kétség. Az ilyen bi­zonytalanságok miatt azon­ban au ra kényszerülünk, hogy az információkat több csatornán keresztül szerez­zük be. Király Ferenc, a jászbe­rényi postahivatal helyettes vezetője tőlünk értesült az SZDSZ küldemények titok­zatos sorsáról. — Érthetetlennek tartam az egészet, mert a dolgozó­ink nem tapasztaltak sem­mi rendellenességet. Regge­lenként a levelek egyéb­ként legalább három kézen mennek keresztül, a sérült, felszakadt küldeményekről igazolás készül, és lepecsé­teljük. Itt náLunk átcsoma­golás sincs, a megrongáló­dott csomagok címzettjeit kiértesítjük, hogy itt hely­ben, a hivatalban közösen győződjünk meg a tartalom sértetlenségéről. Más ötle­tem nincs, csak a levélszek­rény. Ott is megsérülhet a levél, hogy hozzájuthatnak illetéktelenek. Különös csak az, hogy a magánlevelekkel, még ha az szintén SZDSZ ügyben ér­kezik is, semmi problémá­ja a szervezetnek. Ennek ellenére nem feltételeznek szándékosságot, legfeljebb csak az újságíró találja ér­dekesnek az összefüggése­ket — 1. P. — juk, vagyis kétszer is átpré­seljük egy igen pici nyílá­son, melyen a zsírgolyókat daraboljuk, így nem fölö- ződik fel, addig a homoge- nizálást a normál tejnél nem végezzük el, mert ez emelné a feldolgozás költ­ségeit, tovább kellene emel­ni a tej árát. (Nyugati országokban egyébként az árak éppen fordítva alakulnak: a tartós tej az olcsóbb, a normál a drágább — a szerk. meg­jegyzése.) — A tejüzemben hány li­ter az egy liter? — Ez egy örök probléma, amelynek súlyát mi is érez­zük, ám a hibákat nem vál­lalhatjuk egyedül magunk­ra. Sajnos előfordul, hogy a fél literes zacskóban keve­sebb tej van, mint fél liter. Egyrészt a fólia, amibe a te­jet csomagoljuk gyakran hi­bás, apró, tűszúrásszerű lyukak vannak rajta, amik nem láthatók, áteresztik a tejet. Másrészt: mi NDK- csomagoló gépet használunk, aminek az ára egy millió forint, egy svájci csomagoló­gépé, viszont 8 millió fo­rint. A vállalatnak sajnos nincs erre pénze. Természe­tesen igyekszünk a hibákat kiszűrni, sőt elismerjük, hogy gyakran a saját hibá­ink is közrejátszanak ebben a kérdésben. A tej tej marad Amikor Tóvizi Ernőt a tejbe kerülő íróról faggat­tam, szemöldökét ráncolta, és ha nehezen is, de ígéretet tett rá, hogy jövőre beveze­tik az étkezési író forgalma­zását (és nem a tejbe keve­rik, mint most), és akkor a tej tej marad. K. Sz. Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Tóvizi Ernő, a hibák for­rását a mezőgazdaság alap­vető gondjaiban látja. Így első kérdésem erre vonat­kozott. — Emlékszem, régen mi­kor a tejet még köcsöjben hordtuk, s egyenesen pa­rasztoktól vettük, ize sokkal finomabb volt, zsírdús, igazi tejet ittunk. Mi történt az­óta? — Minden a tehenek ta­karmányozásánál és a faj­taváltásnál bekövetkezett változásoknál kezdődik. Ma nagy tejhozamú szarvasmar­hákat tenyésztenek, melyek tejének fehérje és zsírtar­talma alacsonyabb, mint ko­rábban volt. Ma Magyaror­szágon a tehenektől közvet­lenül kifejt tejek zsírszáza­léka 3,6—3,7 százalék kö­zött van. A múlthoz képest viszont előrelépés a tejgyárak kor­Tej kontra tartós tej — A vásárlók egy része a normál tejhez ragaszko­dik, az utóbbi időben vi­szont nagyon megnöveke­dett a féltartós tejet vá­sárlók tábora. A két tej kö­zött mindössze az a különb­ség, hogy a féltartós tejet 140 Celsius fokon hőkezel- jük négy másodpercig. Ez a hőkezelés meg se közelíti a forralás hősokkját, így a tejben minden hasznos szerűsödése, a tej jóval sterilebb körülmények kö­zött való feldolgozása. Eb­ben a tekintetben például nagy előrelépés -tapasztalha­tó a szolnoki tejüzemben is. Januárban megkezdődött a féltartós tej gyártása, azóta nem hiánycikk az. — Mitől féltartós, a tar­tós tej? — Ha a féltartósnak ne­vezett tejet több rétegű kar­tondobozba csomagolnánk, azonnal tartós tejnek nevez­hetnénk, és három hónapig is eltarthatnánk, ugyanis csak a csomagolás módjától féltartós. A műanyag fólia fény és hőszigetelőképessé­ge ugyanis alacsonyabb, mint a karton dobozé, ezért lesz a tartalom azonossága ellenére féltartós a tej neve. A vásárlók, akik ezt meg­szokták és megszerették ez­zel a csomagolással jobban járnak, mert ez olcsóbb. anyag benne marad, és hű­tés nélkül is eltartható 10— 12 napig. A féltartós tejet korszerű holland gépekkel gyártjyk, francia csomagoló géppel csomagoljuk, emberi kéz érintése nélkül, zárt rendszerben, csíramentes környezetben. — Miért ragad a tejszín a tasak falához? — Míg a féltartós tejet menet közben homogenizál­Városi tanácsülés Szolnokon Tábori szoba Tabdiban: munka utáni pihenéshez készülnek a lányok. Fotó: Nagy Zsolt Tejgyári capriccio Csomagolásról, fél literekről, íróról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom