Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-28 / 230. szám
2 Néplap 1989. SZEPTEMBER 28. Az őszi ülésszak második napján Kormányülés a parlamenti tanácskozás szünetében Az Országgyűlés szerdai ülésének délelőtti szünetében — miként az a legutóbbi ülésszakon is történt — a Minisztertanács tagjai rövid, mintegy fél órás megbeszélésre ültek össze. A kormányszóvivő hivatal az MTI-vel közölte: a megbeszélés tárgya ezúttal a miniszterelnöknek és a kormány néhány más tagjának — részleteiben még pontosításra váró — nemzetközi programja volt. A miniszterelnök előreláthatólag még október első felében találkozik csehszlovák kollégájával, Ladislav Adameccel; eszmecseréjük pontos dátumát a következő napokban állapítják meg. Várhatóan október első hetében rövid munka- megbeszélésre hazánkba érkezik Lothar Späth Baden Württembergi, továbbá Max Streibí bajor miniszterelpök. Ugyanebben az időszakiban számos más nemzetközi programban részt vesznek a különböző tárcák vezetői is. (Folytatás az 1. oldalról) kereskedelmi Főiskola új épületének építését, de addig is fel kell karolni az átmeneti megoldásokat célzó főiskolai kezdeményezéseket a kormány anyagi lehetőségeinek függvényében. Boros László elfogadta a bizottsági jelentésben foglaltakat. Az Országgyűlés elfogadta a jelentést. Vass József né (Békés m., 15. vk.), a júniusi parlamenti ülésszakon a mezőgazdasági termények — elsősorban a gabona — termelői árának emelését, illetve a külkereskedelmi tevékenység — rendjének — nevezetesen a kivételi listáinak — a vizsgálatát indítványozta. Mivel az Országos Árhivatal elnökének válaszát sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, az interpellációval a kereskedelmi, illetve a terv- és költségvetési bizottság foglalkozott. Jelentésük szerint a mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek termelői árára vonatkozó ármegállapítás, valamint a külkereskedelmi tevékenység folytatásának rendjéről szóló kereskedelmi miniszteri rendelet felülvizsgálata a kereskedelmi törvény és az ártörvény kimunkálása során megtörtént. Mivel a gabona árának emelése nem ragadható ki a szabályozás bonyolult rendszeréből, ezért valamennyi összefüggésre kiterjedő áttekintés szükséges. Vass Józsefné kifejtette: a gabonaár-emeléssel kapcsolatban alapvető fontosságúnak tartja az árkérdést, s kérte, a most kapott választ csak közbenső tájékoztatásként fogadja el az Országgyűlés, a kérdés konkrét tárgyalására az október 17'-én kezdődő ülésszakon kelüljön fjor. Az Országgyűlés egyetértett a képviselő javaslatával. Sebők József (Heves m., 8. vk.), a júniusi ülésszakon a Heves megyei pedagógusok bérfejlesztését, különösképpen a túlórák díjazását és a pedagógusbér-emelés megyénkénti differenciálását kifogásolta. A. válasz akkor nem volt elfogadható, így az interpellációt a kulturális bizottság vizsgálta felül. Jelentéséhez Glatz Ferenc művelődési miniszter fűzött most kiegészítést. Kifejtette: az ország különböző megyéiben kialakult pedagógusbéremelési különbségek elsősorban abból származnak, hogy egyes törvényhatóságok önerőből emelik a béreket, máshol így például Heves megyében — viszont nem törődnek vele. Ezeket a különbségeket igyekszik a Pénzügyminisztérium és a Művelődési Minisztérium nivellálni, de tudomásul kell venni, hogy a helyi erőkön rendkívül sok múlik a következő években is. Az interpelláló képviselő és az Országgyűlés a választ egyhangúlag elfogadta. Dr. Szabóné dr. Kakas Irén (Vas m. 8. vk.), a szociális és egészségügyi miniszter interpellált a 87/1987/ XII. 30. MT sz. rendelet hatályon "kívül helyezését kérve. Javasolta egyúttal, hogy az ápolásra szorulók hozzátartozói az ápolás idejére táppéznt kaphassanak. Cse- hák Judit szociális és egészségügyi miniszter válaszolt, egyetértve a képviselő javaslatával. Elmondta: hasonló elképzelésekkel a következő évekre szóló szociálpolitikai csomagterv is számol, az ápolási díj bevezetéséről pedig az -illetékes szakbizottság már októberben tárgyalni fog, s javaslatait a parlament elé viszi. Ezután ismét Tollár József (Zala m., 6. vk.), interpellált Nagykanizsa város autóbusz-viteldíja tárgyában. Elmondta, hogy a Nagykanizsához csatolt városkörnyék lakói kifogásolják, hogy a tömegközlekedési eszközökön a viteldíj-kö- telezettség kétszeres a helyi járatokhoz képest. Az itt élők is teljes jogú városlakóknak érzik magukat, ezért sérelmezik a megkülönböztetést. Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár válaszában szólt arról, hogy az országban több helyen találkozni a képviselő által említett problémával. Az államtitkár bejelentette, hogy 1990-től a közigazgatásilag egységes településeken a helyi személyszállítási díjakat és árképzési elveiket egységesítik. Ez azonban 100 millió forint töhblettéherrél jár, amit a költségvetés nem tud magára vállalni. így fedezetét a tárca jövő évi, kikerülhetetlen tarifaemelésekkel, a társadalmi igazságosságra törekedve kívánja megoldani. A minisztériumban dolgoznak az agglomerációs övezetekre vonatkozó egységes díjrendszer kialakításán is. Tulok András (Veszprém m., 9. vk.), a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadását szabályozó ÉVM rendelet megváltoztatása tárgyában interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Az interpellációra illetékességből Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár válaszolt. A tárca véleménye az, hogy a helyiséggazdálkodás egész rendszerét meg kell változtatni, s még inkább üzleti alapokra helyezni. A szakemberek foglalkoznak ezzel a programmal, s a tervek szerint az év végéig terjesztik elő javaslataikat. Tulok András, valamint az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta a választ. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bi- har m., 13. vk.), a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat vezérigazgatója a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályainak módosítása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Két indítványt tett: legyen világos az adókötelezettségek befizetésének esedékességi ideje a jogszabály okban; továbbá a jogorvoslati időszak elbírálásáig ne kelljen adó- pótlékot fizetni. Békési László pénzügyminiszter tájékoztatta az Országgyűlést arról: az adó- igazgatási eljárási szabályok világosan rögzítik, hogy adókötelezettség esetén, ha az egész évre szól, két részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig lehet adópótlékmentesen befizetni a kötelezettségeket. Ha év közben keletkezik a kötelezettség — például illetékfizetési kötelezettség —. akkor a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet adópótlékmentesen megfizetni a tartozást. A második esetben azonban módosításra van szükség. Már benyújtotta a Minisztertanácsnak a kormány- határozat módosítására vonatkozó javaslatot. Ennek lényege, hogy amennyiben az évközi fizetési kötelezettséggel szemben az állampolgár a 15 napos határidőn belül fizetési halasztási kérelmet nyújtott be, adópótlék fizetésére csak akkor kerüljön sor, ha a kérelmet az adóhatóság már elbírálta. A miniszteri választ a képviselő és az Országgyűlés elfogadta. Miután a képviselők megkapták és áttanulmányozhatták a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentését a vitában elhangzott módosító javaslatokról, az elnök — felfüggesztve az interpellációk tárgyalását — Kulcsár Kálmán igazságügyminiszternek adott szót. Kulcsár Kálmán hangsúlyozta: el kell fogadni, hogy bizonyos esetekben az eljáró hatóság tevékenységi körét korlátozzák, s ezzel egyidejűleg valamennyi állampolgár — így a bűncselekményt elkövető — számára is biztosítani kell az alapvető jogokat a büntetőeljárás során. Kulcsár Kálmán ezzel kapcsolatosan elmondta: a bírói szervezetnek 330 millió forintra, a Belügyminisztériumnak 300 millió forintra, az ügyészségnek 30 millió forintra van szüksége az átalakításokhoz. Kérte a parlamentet, hogy e kiadásokat biztosítsa a költségvetésből, ám ha erre nincs lehetőség, mindenképpen tervezze be a jövő évi költségvetésbe. Ezt követően részletesen szólt a két törvénytervezethez érkezett képviselői módosító javaslatokról. Elmondta: elvi álláspont, hogy katonának csak a katonák és a határőrök tekinthetők, s a vita tárgyát éppen a rendőri állomány, a rendőrök által elkövetett bűncselekmények képezik. A miniszter átmenetileg elképzelhetőnek tartja, hogy a katonai jellegű bűncselekmények kapcsán a rendőrök esetében is katonai bíróság tárgyalja az ügyet. Elfogadhatónak -tartotta azt is, hogy kisebb súlyú vétségért a katonát parancsnoka vonhassa fegyelmi úton felelősségre. Horváth Jenő képviselői indítványait Kulcsár Kálmán indokoltaknak és többségükben elfogadhatónak ítélte. A hatályba lépésre vonatkozó észrevételekre reagálva Kulcsár Kálmán úgy vélte: a Btk. módosításának — a katonákra vonatkozó részek kivételével a kihirdetéskor azonnal hatályba kell lépnie, míg a büntetőeljárási törvény esetében az eredeti javaslatban foglalt március 1- je helyett — amennyiben a feltételek biztosíthatók — január 1-je lehetne az életbe lépés időpontja. Befejezésül a miniszter kérte mindkét törvényjavaslat elfogadását a bizottsági és a képviselői módosításokkal együtt. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.), a Magyar Rádió főmunkatársa a független képviselőcsoport nevében jelentkezett szólásra. Mivel a törvényjavaslatok feletti vitát már lezárták, az elnök szavazásra bocsátotta, megadják e a szót a képviselőnek. A jóváhagyó döntés után Eke Károly közölte: a független képviselőcsoport úgy határozott, hogy teljes mértékben támogatja Horváth Jenő javaslatait, s kérte, hogy ezeket az Országgyűlés is fogadja el. Ezután határozathozatal következett. Először a törvényjavaslatokra érkezett mó- dbsító indítványokról szavaztak a képviselők, meglehetősen elhúzódó procedúra keretében. A képviselők közül többen is úgy vélték: nem működik megfelelően a szavazógép, ezért szavazó- próbával ellenőrizték a berendezést. A beterjesztett indítványok túlnyomó többségével az Országgyűlés egyetértett. Ezután Horváth Jenő módosító javaslatairól szavaztak. A képviselők nagy többsége valamennyi beterjesztett javaslatát elfogadta. Südi Bertalan módosító indítványát viszont az Országgyűlés végül elvetette. Ezután a képviselők a már elfogadott módosító indítványokkal együtt 305 egyetértő, egy ellenző szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadták a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvény a kihirdetés 'napján lép életbe, kivéve a katonai büntetőjog hatályával és a fegyelmi jogkörrel kapcsolatos rendelkezéseket, amelyek 1990. március 1-jétől érvényesek. A büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot — a már megszavazott módosító javaslatokkal együtt — az Ország- gyűlés 301 helyeslő, három ellenző és 7 tartózkodó szavazat mellett fogadta el. Ä módosított büntetőeljárási törvény 1990. január 1-jén lép életbe azzal a kiegészítéssel, hogy a katonákra vonatkozó rendelkezések 1990. március 1-jétől érvényesek. A képviselők ezután a következő napirendi pont, az 1988. évi X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdték meg. Er a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. Békési László pénzügyminiszter rövid kiegészítő tá(Folytatás a 3, oldalon) Békési Lászlónak a szünetben is volt mit megmagyaráznia Es most hogyan látja? Parlamenti beszélgetés Szabó Istvánnal, (még) a TOT elnökével Talán egy esztendővel ezelőtt beszélgettem Szabó Istvánnal, a TOT elnökével. Az MSZMP Politikai Bizottságának volt tagja, mondhatni akkor állt a hatalma csúcsán. Arról kérdeztem, vajon a mezőgazdasági dolgozók körében milyen igényt lát a pluralizmus iránt? Szabó István semmi okot nem látott a változásra, akkori véleménye szerint bőven elég falun az egy párt, amelynek egyébként az elnökök kilencvenöt százaléka tagja. Fura volt mindez, hiszen a társadalomban már érződött az igény a többpártrendszer iránt. Most ismét megkérdeztem a TOT elnökét, miként vélekedik a világ dolgairól, elsősorban arról, hogy az annak idején összeerőltetett termelőszövetkezetek a népakaratnak engedve szétválnak. — A TOT-nak — és személy szerint önnek — nincs lelkiismeret-furdalása? — Álljon meg a menet, a téeszek összevonását nem a TOT találta ki. Szolnok megyében például semmiképp. Hadd mondjak egy példát: amikor a zagyvarékasi szövetkezetét egyeztették a szolnoki Leninnel, Andrikó Miklós első titkárral nagy harcaim voltak ez ellen, ám akkor ő Budai Kálmán téeszelnökkel együtt erősebbnek bizonyult nálam, összevonás lett a vége. Egyébként el kell mondanom, hogy ez a „továbbtagosítás”, tehát a szövetkezetek összevonása a növénytermesztésnek nem tett rosszat. Könnyebb lett ezáltal a művelés; más kérdés, hogy az állattenyésztésben felmérhetetlen károkat okozott. Olyan istállók maradtak üresen, amiyeneket a nálunk jóval fejlettebb országok is kihasználnak. Ugyanígy megoldatlanok voltak az emberi sorsok. A négy és félezer téeszelnök helyett csak ezerötszáz kellett, és azoknak a sorsával sem törődtek, akikre nem lett, szükség. — ön is egy monumentális gazdaság élén áll. — Valóban, a Nádudvari Vörös Csillag Tsz, melynek elnöke vagyok, a huszonötezer hektárjával az ország legnagyobb szövetkezete. De mi nem ú<»v lettünk összeerőltetve: már az első belépéskor tizenhétezer hektárt hoztak be az emberek, később úgy csapódtak hozzánk a többiek. — Most a téeszek szétválása zajlik. Nem képzelhető el, hogy utána a föld magántulajdonba vétele következik? — Én személy szerint nagyüzempárti vagyok, nálunk nincs meg a feltétele a farmergazdálkodásnak. A dán, nyugatnémet vagy skandináv minta rengeteg állami támogatást igényel ezekben a gazdag országokban is, és erre nekünk nincs módunk. Hogy a nagv vállalkozáson belül legyenek kisebbek, ennek viszont, híve vagyok. — ön nem jelölteti újra magát TOT- elnökként. Ebben nem a mezőgazdaságban dolgozók kritikus visszajelzései akadályozták meg? — Nem, az indítékom egy: hatvanéves vagyok, amúgy még meg merném méretni magamat! Ha az átalakult TOT nem tud megújulni a jövőben, a termelőszövetkezetek elállnak mellőle. Jöjjenek tehát a területi szövetségekben a 35—40 éves vezetők. — És miként revidiálja nézetét a többpártrendszer ügyében? — Hát igen, gyorsabban változtak a dolgok, mint ahogy én számítottam. De -azért van véleményem. Azt kár lenne tagadni, hogy korábban a mező- gazdaságban is a pártállam dominált. Egy elnöknek illett az MSZMP tagjának lenni, innen a kilencvenöt százalékos arány. Most viszont más szelek fújnak, napjainkban például a területi szövetségek tisztújító közgyűléseit tartják. 'Tessék olyan vezetőket választani, akik után — pártállástól függetlenül — mennek az emberek. Ami pedig a munkahelyi politizálást illeti: ha ezzel nem élnek a többi pártok, úgy ne éljen vele az MSZMP sem. — önnek mik a tervei a közeljövőre? — Én 1991-ig meg vagyok választva a nádudvari téesz elnökének. Elnöke vagyak a Hajdúsági Agráripari Egyesülésnek még két esztendőre, és ugyancsak elnöke vagyok a most átalakult KITE-nek. Nem félek attól, hogy munka nélkül maradok. A TOT elnöke huszonkét esztendeig voltam, és most, hogy eltávozom erről a posztról, semmi keserűség nincs bennem. Mit mondjunk? Jó lenne, ha hasonlóképp őriznék meg emlékezetükben ezt a két évtizedet a mezőgazdaságban dolgozók is. — Pb — Az államminiszter és a kormányfő
