Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-28 / 230. szám
XL. évf. 230. sz. 1989. szeptember 28., csütörtök Ára: 4.30 Ft POLITIKAI NAPILAP Az őszi ülésszak második napján Szenvedélyes vita a büntetéshez kapcsolódó törvényekrül Néhány perccel 9 óra után szerdán a Parlamentben Horváth Lajos elnökletével megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszakának második napja. A képviselők a büntető törvénykönyv, illetve a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok feletti együttes vitával folytatták munkájukat. Elsőként Kovács Lászlómé (Budapest, 7. vk.) javasolta a két törvény hatályba lépésének idejét 1990. július 1-jével határozzák meg. kérte az előterjesztő minisztert, hogy tételesen tájékoztassa az Országgyűlést az új törvényekkel összefüggő pénzügyi terhekről, a fedezetként szolgáló lehetséges forrásokról. Kiss István (Bács-Kis- kun, m. 18., vk.) ésszerűtlennek és kivihetetlennek tartotta, hogy a katonai büntetőjog hatálya alól kivont ügyeket polgári ügyészi, illetve bírói hatáskörbe utalják. Szűcs Gyula (Szabolcs- Saatmár m., 16. vk.) úgy Dr. Debreczeni József (Bács—Kiskun m., 3. vk.), vitába szállt azokkal a képviselőtársaival, akik a büntetőeljárási törvény módosításának hatályba lépését 1990. március 1-jénél később tartják indokoltnak. Jövő márciusig ugyanis lezajlik a köztársasági elnök megválasztása, sőt, lehet, hogy megválasztják az új parlamentet is. Képtelen helyzetet teremtene — mondta —, ha a választásokkor olyan büntető eljárási törvény lenne érvényben, amely akadályozza az emberek szabad döntését. Ezért a képviselő a büntető eljárási törvény módosításának előbbi, december 1- jei hatályba lépését javasolta. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest 22. vk,), fontosnak ítélte, hogy az igazságügyminiszter beszámoljon arról, milyen költségekkel is jár valójában a ibün- tetőeljárás tervezett reformja. Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) kijelentette: sokkal inkább a felderíthe- tetlen bűncselekmények számának növekedésétől ítélte meg, hogy a tervezet szerint a független bírói ^hatalom dönt, és az ehhez kapcsolódó egyéb mindennapi teendőket, garanciális intézkedéseket — elsősorban a népszerűtleneket a nyomozó hatóságnak és az ügyészségnek kell elvégeznie. A törvényjavaslat egyoldalúan közelít a garanciákhoz. Dr. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) javasolta, hogy a bizonyítékok beszerzése csak a törvényeknek megfelelően történhessék. Ez egyben azt is jelenti, hogy ne lehessen levelet felbontani, telefonokat lehallgatni, s az így szerzett információkat bizonyítékként kezelni. kell tartani, s nem pedig attól, hogy a védő jelen lehet a tanúkihallgatásokon. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), azt hangoztatta, hogy a parlamentben alapvető kérdés a nép képviselete, s így az itt ülő honatyáknak, legyenek azok ellenzékiek vagy sem, nem lehet az alapvető kérdésekben ellentétes a véleményük. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) igyekezett bizonyítani: a védőügyvéd jelenléte biztosíték arra, hogy a hatóságok nem követnek el törvénytelenségeket. Célszerű volna tehát ezen indítványokat már a tervezett jövő év márciusi határidő előtt ez év december 1-jé- től életbe léptetni. Az általános vitában nem kértek többen szót, így az elnök javaslatára a törvény- javaslatok feletti részletes' vitával folytatták a munkát. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), arra hívta fel a figyelmet: nem lenne helyes előnybe helyezni a gyanúsított védőjét azzal, hogy ott lelhet a sértett kihallgatásán, míg a sértett védőjét ez a jog nem illeti meg a.gya- núsított esetében. Z sídet Istvánná (Heves m., 5. vk.) egyperces hozzászólására reagálva dr. Tal- lóssy Frigyes a jogi bizottság üléséről beszámolva elmondta: a bűnüldöző iható- ságok jelen lévő képviselői látszólag elsöprő érvrendszerrel győzték meg a jogi bizottság többi tagját arról: hiba, ha a védő az eljárásban részt vesz. Miután többen nem kértek szót, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésének elkészültéig megkezdték az interpellációk tárgyalását. Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.), a júniusi ülésszakon a tanácsi dolgozók — elsősorban a tanácsi adóügyi dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerének megszüntetése, illetve megváltoztatása tárgyában intézett interpellációt a pénzügyminiszterhez. A választ akkor sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, és a terv- és költségvetési bizottsághoz utalták az interpelláció vizsgálatát. A bizottság kompromisszumos döntést hozott, miszerint a Pénzügyminisztériumnak a Belügyminisztériummal közösen új bérezési és javadalmazási rendszert kell kidolgoznia az önkormányzati törvény országgyűlési jóváhagyásáig. Movik Lászlóné megnyugtatónak találta a bizottság jelentését, s azt az Országgyűlés is nagy többséggel elfogadta. A válasz nem kielégítő Boros László (Budapest, 26. vk.), a legutóbbi ülésszakon a Minisztertanács elnökéhez intézett interpellációt a Külkereskedelmi Főiskola épületének elhúzódó felújítása miatt. Az interpellációra adott — művelődési miniszterrel egyeztetett — kereskedelmi miniszteri választ sem a képviselő, sem az Ország- gyűlés nem fogadta el, ezért az Országgyűlés elnöke az interpellációt vizsgálatra átadta a kereskedelmi és kulturális bizottságnak. A két bizottság jelentése szerint 1991- ben meg kell kezdeni a KülfFolytatás a 2. oldalon) Alapvető a népképviselet Folytatta munkáját a parlament őszi ülésszaka Hazánkba érkezett a Portugál Köztársaság elnöke Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke meghívására szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Mário Soares, a Portugál Köztársaság elnöke. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Straub F. Brúnó, Kovács László külügyminisztériumi államtitkár, Árgyelán Sándor hazánk portugáliai nagykövete. Jelen volt Zózimo Justo Da Silva, a Portugál Köztársaság budapesti nagykövete. Rév Lajos: Húsipari árkartell Mi a tisztességtelen haszon? Tanácskozás a vásárlók érdekvédelméért Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront szolnoki székházában tanácskoztak a megye községi, városi fogyasztói tanácsainak elnökei, titkárai. Az ülésen részt vett Rév Lajos, a Fogyasztók Országos Tanácsának elnöke és Tarján Zsuzsa a szervezet titkára. Azokról a településekről, ahol ilyen érdekvédelmi szervezetek működnek, a Fogyasztók Szolnok Megyei Tanácsának meghívására eljöttek a HNF helyi titkárai is. Vajda Jenőné dr. az FSZMT elnökének bevezetője után Rév Lajos a FŐT érdekképviseleti szerepét emelte ki. Azt, hogy feladataiknak eleget tudjanak tenni, ott kell lenniük — mint ahogy, jelen is vannak — a fogyasztókat érintő jogszabályok kidolgozásánál. Kiemelte, hogy a Szolnok megyei fogyasztói tanács az ország legjobbjai közé tartozik. Az itt előforduló problémák pe(Folytatás a 3. oldalon) Elkezdődött a diákok őszi mezőgazdasági munkája. Jó eg valakinek? Erről szóló írásunk lapunk 4. oldalán található. n város hozzájárul a Szigligeti felújításához II tanácselnök fizetése Felfüggesztik az állami lakások eladását Városi tanácsülés Szolnokon Kedden ülést tartott Szolnok Város Tanácsa. Az estébe nyúló tanácsülésen több fontos kérdésről döntöttek: arról, hogy hozzájárulnak-e a megyei hetilap alapításához, a Szigligeti Színház felújításához; hogy mennyi legyen a tanácselnök és a helyettesek fizetése. Megvitatták a Demisz javaslatát az állami lakások eladásának felfüggesztéséről. Nagy vita kerekedett arról, hogy hozzájáruljon-e a városi tanács a Szolnok megyei hetilap alapításához. A hetilapot Jász-Nagykun Lapok elnevezéssel indítja a megyei tanács, és a lap főszerkesztőjét már ki is nevezték. A lapalapítás célja, hogy erősítsék a tanácsi, állam- igazgatási munka propagandáját, hogy a megye különböző térségeiben lakó emberek megismerjék egymás gondjait, eredményeit. A mostani tanácsülésen arról kellett dönteniük a tanácsta-, goknak, hogy megszavazzák- e a 150 ezer forintos támogatást a lapnak, amelyet még az idén kifizet a városi tanács. A vitában a különböző politikai szervezetek, pártok is véleményt mondtak. A Független Kisgazdapárt és a Magyar Demokrata Fórum képviselője nem tartotta időszerűnek és szükségesnek a hetilap indítását. A tanácstagok végül szavaztak: elfogadták a lap támogatását azzal a kitétellel, hogy az elnevezése Jász-Nagykun Szolnok Megyei Lapok legyen. Döntés született általános iskolai tanuló- és napközis csoportok megszüntetéséről is. Mivel az általános iskolákban tanulók száma csökkent, az idén Szolnokon 7 általános iskolai tanuló és 1 napközis csoporttal kevesebbet indítottak. A felszabaduló pénzt az Áchim Üti Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola gazdasági szervezetének létrehozására fordítják. Megszavazta a tanácsülés azt is, hogy megszüntessék a Liget út 5. szám és a Szigligeti út 1. szám alatt működő bölcsődét. Mint dr. Urbán Mária, városi főorvos elmondta, csökken a bölcsődés gyermekek száma, így vált szükségessé az intézmények megszüntetése. A Liget úti épületben idősek szociális otthonát alakítanak ki, a Szigligeti útiban pedig a város házi gondozó szolgálata kap helyet. Juhász József tanácstag hozzászólt a témához, és elmondta, hogy amíg a városban bölcsődéket (Folytatás a 4. oldalon) „Véleményünket kérik, de minek” Pedagógus szakszervezeti fórum A SZOT felhívásához csatlakozva szeptember 26-án és 27-én Szakszervezeti Napokat szervezett a Pedagógusok Szakszervezete Szolnok Megyei Intézőbizottsága és Szolnok Körzeti Bizottsága. A fórum résztvevői a pedagógusok helyzetéről, élet- és munkakörülményeinek alakulásáról vitatkoztak, de nem általánosságban, hanem a megyei tanács 1989. szeptember 15. anyaga alapján. Cseh Sán- dorné röviden ismertette az előzményeket. A megyei tanács anyagát mind az 52 alapszervezethez eljuttatták, ám közülük csak 11-en éltek véleményezési lehetőségükkel (úgy látszik itt is a csendben maradóké az óriási többség!). A választott tagokból álló szerkesztő bizottság ösz- szegezve a véleményeket azt június hó 29-ig eljuttatta a megyei tanácshoz. A szak- szervezet sérelmezte azt, hogy a véleménye kialakításához, — különösen ami a „bérhelyzetet” illeti — a megyei tanács nem szolgáltatott elegendő információt. A fórum résztvevői egyetértettek ázzál, de korántsem örültek neki, hogy a megyei tanácsi anyag, az értelmiségi lét elemi feltételeinek hiányával jellemzi a pedagógusok helyzetét. Életkörülményeik egyre romlanak, a 4—5 százalékos évi fizetésemelést rendkívül alacsonynak tartják. A 60 százalékos béremelés bejelentését politikai kalan- dorságnak vélik, amelynek egyenes következménye a társadalmi közhangulat pedagógusellenessé válása. A (Folytatás a 3. oldalon)
