Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-26 / 228. szám
1989. SZEPTEMBER 26. j^ÉPlAP 3 Futunk a pénzünk után A Martfűi Tisza Cipőgyár az „A” pavilonban 140 négyzetméteres kiállítási területen mutatja be teljes lábbeli választékát. Belső ké pünkön: Szalai László kereskedelmi vezérigazgató-helyettes látható, amint egyik vadonatúj terméküket, a speciális Golf-cipőt mutatja (Folytatás az 1. oldalról) első helyen áll a nyugatnémet márka, ezt követi az osztrák shilling, majd az USA dollár. — Hogyan lehetséges, hogy az Ibusznál a kezelési költséget forintban kell befizetni, míg más bankoknál ezt devizában kérik? — Vállalati döntés alapján az Ibusz így látta jónak, üzletpolitikai fogásnak tekintjük, amelyhez jogunk van. — Hogyan kezelik az Ibusznál elhelyezett deviza- számlát? — A számla megnyitása ingyenes, feltéve, ha a számlát ugyanolyan valutában kívánja az ügyfél vezetni, mint amilyen valutát befizetett a pénztárunkba. Ha viszont másfajta valutában akarja vezetni a ..számláját, mint amilyen valutát befizet, akkor az összvaluta forintban kifejezett értékének 0,5 százalékát kell ú.n. konverziós költség címén az Ibusznak forintban megfizetnie. Egy ügyfél többfajta valutát is elhelyezhet a devizaszámláján, sőt nemcsak a konvertibilis valutával rendelkezők nyithatnak devizaszámlát, hanem azok is, akiknek rubel elszámolású valutájuk van. Szocialista valuta esetén viszont igazolni kell a valuta származását (pl. külföldi ösztöndíjból megtakarított összeg, stb.) A betett összegre nézve nincs maximum és minimumhatár. A devizaszámla leköthető három, hat sőt több hónaora. Betehető ú ". látra szóló formában is. Ez azt jelenti, hogv bármikor kivehető, a kamat itt egységesen 2 százalék, amit minden év december 31-én ír jóivá a válljalat). Meghatározott idejű lekötéseknél vi(Folytatás az 1. oldalról) lyét a vállalat állandó képviselője a már működő „Atek” magyar Külkereskedelmi cégnél. Feladata figyelemmel kísérni a piac mozgását, a kereslet alakulását, propagálni a Mezőgép termékeit. A gyökeresnek számító átalakítási folyamatnak természetesen több megelőző teendője van. Ezek közé tartozik például a profilracionalizálás, a termékfélék számának csökkentése. A terveik szerint a vállalat eladja például a gabona, a zöldség, szont valutanemenként változik a kamatláb. Például az ausztrál dollár kamata 3 hónapra 16,75 százalék, az USA dolláré 6 hónapra 8,37 százalék, az osztrák shillingé 1 évre 6,68 százalék. A kamatok minden esetben igazodnak a nemzetközi piacon elfogadott pénzügyi kamatokhoz. Tudni kell még, hogy amikor az ügyfél a valutáját kiveszi, akkor is számítunk fel kezelési költségét, ami szintén 0,5 százalék. Ha viszont más valutában kéri ki a pénzét, mint amilyenen a számlát vezeti, akkor még plusz 0,5 százalék konverziós költséget kell megfizetnie — az Ibusznál ezt is forintban. A forgalmunk máris nagy. A devizaszámlákat számítógépen dolgozzuk fel. A kezdeti időszakban vagyunk, talán ezért halad kicsit lassabban az ügyintézés, ezért kell sajnos ügyfeleinknek néha 40 percnél is többet várakozniuk, viszont bízunk benne, hogy hamarosan rutinszerűen tudjuk a devizaszámlákat intézni. így a várakozási idő lényegesen megrövidül, és a remélt sokkal nagvobb forgalom esetén sem kell majd az embereknek itt hosszú percekig várakozniuk. — Van az Ibusznak biztosítéka arra nézve, hogy a betett valutáért valutát kap vissza az ügyfél, és nem csekket? — A lakossági deviza- számla megnyitását a kormány határozta el, ennek megfelelően a pénzügyi kormányzat vállal garanciát a pénzintézeteken keresztül, hogy bármikor valutában fizethessük ki a betett összeget. Ezután felkerestük Szűcs Ferencet, az OTP megyei igazgatóját. a gyümölcs és a fűrészelt árut szárító berendezések gyártási jogát. Erre a profilra alkalmasnak tartanák a Ganz Danubius tiszafüredi gyárát. Közismert, hogy ez az önállósult füredi cég kikötői portáldaruk gyártására és szovjet exportjára szakosodott. A szovjet export megszűnésével illetve visszafejlődésével lehetősége nyílt a termékváltásra. Ez a megoldás azért is kedvezőnek látszik, mert a Mezőgép a berendezések, technológiai átadásával együtt a jövő évre szóló konkrét megrendeléseit is átadná az új gyártónak. — Az lbuszban hallottak azt az érzést keltik bennünk, hogy az jár jól, aki a devizáját az Ibusznál helyezi el, így önökhöz senki nem jön, hiszen itt 1 százalék a konverziós költség, s ráadásul itt azt is valutában kell megfizetni. Másik kérdésünk: ön a szombati lapunkban azt ígérte, rövid lesz a várakozási idő. Miért mégis ez a hosszú sorban állás napok óta? — Az új szabály szerint az utasvaluta 90%-át csekkben kell kiszolgáltatni, ez komplikáltabbá tette az ügyintézést. Forgalmunk rendkívüli módon megnövekedett gépeink beüzemelése egy hét alatt még nem biztosította a folyamatos ügyfélszolgálatot. Amikor a forgalom normalizálódik, nem kell sorbaállni ügyfeleinknek. Ami az 1%-os, valutában fizetendő konverziós költséget illeti, azt pénzügyi jogszabály írja elő, ettől eltérni nincs jogunk, nem értem, az Ibusz miért tért el egy mindenkire kötelező jogszabálytól. A mi forgalmunkat ez nem befolyásolta. A múlt hét végéig az OTP Szolnok megyében 656 esetben 25 millió 494 ezer forint értékű konvertibilis valutát vett át ügyfeleitől a devizaszámlákra. A legalacsonyabb számlaérték 60 márka volt, de ennél jóval alacsonyabbat is be lehet tenni. Mindez azt bizonyítja, hogy az emberek bíznak bennünk, tudják azt is, hogy nálunk akkor is lehetett valutát kapni, amikor más pénzintézeteknél nem. Devizabetétnél, sőt ki- vétnél mi nem kérünk kezelési költséget, csak a konverziót kell megfizetni. Kátai Szilvia A szolnoki vállalat fejlesztési palettáján belső szervezeti változtatások is szerepelnek. Sor kerülhet bizonyos vállalati egységek kft- ben történő működtetésére. A közeljövő konkrét tervei lépései mellett természetesen az évi tervfeladatok teljesítésére, az exportkötelezettségek teljesítésére is kiemelt gondot fordít a vállalat. Az év első kilenc hónapjának előirányzata a konvertibilis exporttal együtt teljesül. A tőkés export 1989-ben eléri az egymilliárd forintot, ez az érték az elmúlt évben 723 millió volt. A BNV „A” pavilonjának közepén egy furcsa építmény hívja fel magára a figyelmet. Leginkább bordásfalhoz hasonlít, s tán még tornázni is lőhetne rajta, ha nem lenne az egész telis-tele rakva különböző fazonú, meg másmás színű férfi- és gyereklábbelikkel. A martfűi, Tisza Cipőgyár kiállítási területén járunk. Hátul, a tárgyalóban igazi nagyüzem van. Az asztalon surrog a magnó. Éppen a szolnoki rádió egyik riporternője faggatja Szalai Lászlót, a cég kereskedelmi vezérigazgató-helyettesét vásári jelenlétük fontosságáról, így egy kicsit várnunk kell. Jó negyedóra múltán aztán mi is sorra kerülünk. — Már itt is vagyok — huppan le mellém a székre Szalai László, s jóformán kérdeznem sem kell, ömlik belőle a szó. — Az őszi BNV, kezdi, már hosszú évtizedek óta szó szerint'a fogyasztási javak vására, s mivel a mi cégünk a magyar cipőipar legjelentősebb vállalata, úgy gondoljuk, hogy mindaddig, amíg megrendezik ezt a vásárt, nekünk itt a helyünk. Az a cég, amelyik nem jött el ide, vagy azért döntött így, mert nincs pénze, vagy azért, mert nincs mit elhoznia. Ez utóbbi pedig nagyon fontos, mert ez a vásár Európában éppen az egyik olyan, amelyik kizárólag a fogyasztóknak mutatja be a legújabb termékeket. Nem véletlenül mondom ezt, hisz a világban még a BNV-vel egyidőben is rendeznek szakvásárokat, ahol kizárólag a gyártók, a fejlesztők, a kereskedők vannak jelen azzal a céllal, hogy üzleteket kössenek. így például most nyitott a düsseldorfi szakvásár, ahol Európa cipőgyárainak teljes választékát mutatják be. Természetesen ott mi is kiállítunk. Azok a vásárok majdhogynem zártkörűek, ellentétben a BNV-vel. Itteni jelenlétünkkel azt is jelezni szeretnénk, hogy talpon vagyunk, annál is inkább, mivel mi évente 4,5—5 millió pár lábbelit gyártunk belföldre. Ezért aztán szinte tiszteletlenség lenne a hazai vásárlókkal szemben — amikor ők szombat—vasárnapi, vagy hétköznapi programjukba beépítik a vásári sétát —, hogy ha a Tisza Cipőgyár nem jelenne meg a BNV-n. Mi nyolc éve egy standot használunk, láthatja, nem építünk csicsás pavilont, s így ez a 140 négyzetméteres kiállítási terület 300—320 ezer forintot visz el. Ha ezt nem engedhetnénk meg magunknak, akár be is csukhatnánk a boltot. — Az ön ,szavával élve ennél többet is megengednek — vetem közbe —, hisz mostanában egyre löbb Tisza Cipőt reklámozó filmmel találkozhatnak a tévénézők, s ez isem lehet filléres dolog. — Nem bizony — válaszolja —, hisz egy félperces bejátszás csúcsidőben 80—90 ezerbe, a híradó végén leforgatott 30 másodperces reklámfilm pedig 140 ezer forintba kerül. Ennek ellenére úgy véljük, mindkettőre szükség van, hisz a fogyasztás az idén tovább csökken. Most vagyunk éppen azon a ponton, hogy ha további visszaesés lesz, akkor köny- nyen visszajuthatunk a mezítlábas korszakba. Ha valahol, hát itt a vásáron igazán érezhető a kontraszt. Hisz előző beszélgetőtársam a kereslet csökkenéséről szólt, vásári sétánk következő állomásán, a Hűtőgépgyár pavilonjában meg éppen ennek ellenkezőjéről, vagyis arról hallunk, hogy nem tudnak annyi hűtőszekrényt gyártani, ami elég lenne. Így aztán tetszik. vagy nem, kénytelenek a hűtősök valamiféle „vevő elhárítási” akciót folytatni — most már évek óta. S hogy mégis itt vannak, erről Sár- közy László, a cég reklám- propaganda osztályának vezetője így beszél: — Sok szó esik köztünk arról, hogy érdemes-e megjelennünk a vásáron. Ügy véljük, hogy igen, már csak azért is, mert ha egyszer hiányoznánk, rögtön a fejünkhöz vágnák: arra se képesek, hogy eljöjjenek, s föltennék az emberek a kérdést: mi van, tán csak nem ment tönkre a Hűtőgépgyár? Nos, erről szó sincs... Persze annak ellenére, hogy nem tudunk itt üzleteket kötni, nagy jelentőségű számunkra ez a vásár. Ugyanis kialakul egy közvetlen kontaktus a fogyasztókkal, hisz kérdőíveket osztunk ki közöttük, s válaszaikban megfogalmazott igényeikhez igazodva alakítjuk ki jövőbeni fejlesztéseink irányát. Szinte szóról szóra erről beszél dr. Jernei Bálint, a Szolnoki Háziipari Kisszövetkezet elnöke is. amikor tenyérnyi tárgyalójukban faggatom. S még hozzáteszi: — Csak azért nem jövünk el ide, hogy itt legyünk. Remélhetőleg üzleteket is kötürtk, mert az itt kiállított termékeinket — bébi-, lányka-, női és szabadidőruháinkat, köntöseinket — egytől egyig gyártani tudjuk, mivel ezek alapanyag háttere is biztosított. A vásáron részt vevő megyei ipari szövetkezetek vezetői közül ezekben az órákban talán a legelfoglaltabb dr. Lits József né, a Szolnoki Bőr- és Textilipari Szövetkezet elnökasszonya, aki alig tud időt szakítani egy rövid beszélgetésre. Állandóan tárgyal, sokan érdeklődnek a BNV-díjas utazótáskakollekciójuk után. — Ez a siker megerősít bennünket abban — mondja —, hogy jó úton járunk. Persze nem kényelmesedhe- tünk el, mert a divatszakmában szinte egyik óráról a másikra változik a helyzet. Így a most kapott elismerés is csak annyit jelent — és nem többet! —, hogy ebben a pillanatban világszínvonalon elő tudjuk állítani azt, amit a piac igényel — teszi hozzá, s már fordul is az újabb érdeklődők felé. Ebből is látszik, hogy beszélgetőtársaim a BNV-t nem valamiféle kiruccanásnak tekintik. Dolgoznak, figyelnek, értekeznek, vitatkoznak, döntenek, s bizony mindegyikőjük fejében ott nyüszít a nyugtalanság: vajon lesz-e üzlet? Ezt a kérdést — természetesen múlt időben — a vásár végén mi is föltesszük majd nekik ... Betakarítógépek farmergazdaságoknak A „C” pavilonban állítja ki gyártmányait a Hűtőgépgyár. Képünkön a 200— 300—400 literes fagyasztóládáik láthattatok, amelyekből jövőre megduplázzák a termelést. Fotó: Nagy Zsolt Nagy Tibor Vásárnézőben Vajon lesz-e üzlet? Évente 17 ezer liter tejet dolgoznak fel a Tiszafüredi Kuntej vállalatnál. Ezekből zacskós tej, vaj, túró és sajtkészítmények készülnek
