Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-25 / 227. szám
2 Néplap 1989. SZEPTEMBER 25. II kongresszuson a párt léte a tét Bz MSZMP Összefogásáért Mozgalom tanácskozása Vasárnap az MSZMP Politikai Főiskoláján megkezdődött az összefogás az MSZMP Megújításáért Mozgalom első országos értekezlete. A résztvevők elé került az MSZMP közelgő kongresszusának; dokumentum- tervezete. Az ezzel kapcsolatos erősen kritikus előterjesztést a mozgalom szakértői — Hoch Róbert, Lórát Károly, Udvarhelyi László, Thoma László, Rajcsányi Péter, Szerdahelyi István, Kemény László — készítették. Eszerint célszerű lenne, ha a párt programnyilatkozat tervezetének bevezetőjeként közzétett „Történelmi utunk tanulságai” című ösz- szegzést nem tárgyalná a kongresszus, csupán annak egyik háttéranyagaként szerepelne. E megállapításukat azzal indokolják, hogy a vitaanyag a jelenlegi válságot meglehetősen szűkén vizsgálja; nem ágyazza be a 70- es, 80-as évek globális korszakváltásának megrázkódtatásaiba, így többek között a világ számos országát érintő adósságválságba sem. A nemzetközi körülmények elnagyolt bemutatása mintegy aránytalanul előtérbe helyezi a válság hazai összetevőinek amúgy sem csekély súlyát. Ez a felfogás pedig szükségképpen hátrányos helyzetbe hozza a pártot a mindinkább kialakuló választási harcban, fokozza a párttagság bénító hatású bűntudatát, kiábrándulását, elfordulását. Az előterjesztések túlnyomórészt negatív összképe alapján a szakértők kifejtik, ha egy párt ennyire nem képes a maga közelmúltjában fellelni a lényeges pozitívumokat, akkor nem várhatja el azt sem, hogy mások elismerjék jogát a létezésre, illetve arra, hogy továbbra is részese legyen a hatalom gyakorlásának. A mozgalom tanácskozása elé került állásfoglalás-tervezet szerint az MSZMP kongresszusán, a program-- jellegű dokumentumok megvitatása során a vita súlypontját a történelem kérdéseire kell helyezni. De nem elsősorban az események vizsgálatára, hanem inkább arra, hogy a hasznosítható tapasztalatok, tanulságok beépüljenek a végleges programba. Kemény László, a tanácskozás elnöke, a Politikai Főiskola rektorhelyettese a vita indulásakor, s mivel szükség volt később is több alkalommal arra kérte a felszólalókat, hogy szélsőségektől, indulatoktól mentesen fejtsék ki véleményüket, mondják el észrevételeiket, s inkább azokat a konstruktív gondolataikat adják közre, amelyek azokra az elvi alapokra hívják fel a figyelmet, amelyeknek segítségével megvalósítható lehet a párt különböző platformjai közötti elvi állásfoglalás. Ennek ellenére több indu- latoskodó sőt személyeskedő felszólalás is elhangzott, de a többség nagy toleranciával fejtette ki véleményét. Számos bírálatot kapott a sajtó és tömegkommunikáció. A bírálók szerint az újságírók nem elég körültekintően, s nem kielégítő felkészültséggel adnak hírt az eseményékről, inkább úgy „sarkítják” az elhangzottakat, hogy azok — alkalmanként — teljesen más értelmet kapnak. A vitában főként három felszólaló — Gidai Erzsébet, Szerdáhelyi István és Be- recz János — fogalmazta meg különösen egyértelműen, hogy mit vár a párt- kongresszus tói. Gidai Erzsébetnek, a közgazdaságtudományok dökto- rának a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézetének igazgatójának véleménye szerint az MSZMP program- nyilatkozatának nincs gazdaságpolitikai arculata, pedig erre mindenképpen szükség volna. Foglalkozott azzal is, hogy a tulajdonreform kapcsán megindult az állami vagyon kiárusítása, s ennek további megakadályozása érdekében a társasági törvényt mielőbb felül kellene vizsgálni. Szerdahelyi István az Üj Fórum főszerkesztője azokat a változásokat összegezte, amelyek már az eddigi vita során megtörténtek az MSZMP-kongresszus dokumentumaiban, Hangsúlyozta, hogy a párt, vállalva a szocialista értékeket, hitet tesz amellett, hogy a jövőben ne csak jelszavak maradjanak az olyan értékek, mint az emberi szabadság, az alulról szerveződés, az igazi kollektivitás és a szociális biztonság. A demokratikus szocializmus megvalósításához pedig az új politikai intézményrendszer, a vegyes tulajdonú gazdaság, az igazságos jövedelemelosztás és a humánus társadalom felépítésén át vezet az út. Az MSZMP a jövőben a munkájukból élő fizikai és szellemi dolgozók érdekeit néppárt jelleggel kívánja megfogalmazni. Berecz János arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanácskozás ne minősítse az országos párt tisztségviselőket, hiszen minden személyt minősíti saját programja. Beszélt az összefogás Mozgalom szükségességéről, majd összefoglalta az alapelveit. Nézetei szerint a mozgalom a szocialista társadalom eszményeit felvállalva, a marxista szellemi örökség, a tudományos szocializmus alapján a párt tagságát kitevő nagy többség az összetartásáért kíván dolgozni. Teszi ezt azért, mert úgy látja, hogy az ellenzék és a párton belüli szélsőséges reformerők szét akarják verni az MSZMP-t. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy milyen pártot is akar az MSZMP összefogásáért Mozgalom, az volt Berecz János válasza; a tagság pártjára van szükség, egy olyan pártra, amelynek működési elve nem a demokratikus centralizmus, hanem az együttérző tagság, közös döntése és egységes cselekvése. Hangsúlyozta, hogy az összefogás Mozgalom el kivan határolódni a bolsevik típusú párttól, lemond a pro- letárdik|iatúna képviseleté-, ről, a fenyegető fellépésekről, és el kíván határolódni azoktól, akik alapjaiban züllesztik a pártot. Türelmes, vitakész, mindenre figyelő pártra van szükség. Az összefogás ezért kíván munkálkodni. A párt munkahelyi szerveződéséről szólva elmondta, hogy a pártnak ott legyenek szervezetei, ahol az emberek élnek, dolgoznak és ahol választani fognak. A vitában általában ' is egyöntetűen fejeződött ki az a meggyőződés, hogy az MSZMP vitaanyaga nem elég meggyőző, ezeket csak háttéranyagként kellene felhasználni. A tanácskozáson hangsúlyozták, hogy a 14. kongresszuson a párt léte vagy nemléte a tét. Ez önmagában is döntő felelősséggel jár. A programnak egy reformelkötelezett derékhad véleményét kell tükröznie. El kell határolódni az államszocialista és a polgári restaurációt képviselő nézetektől is. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Petress Sándor a Munkások Marxista— Leninista Pártjának elnöke is. ö azonban kérte, hogy a sajtó ne hozza nyilvánosságra felszólalását. A tanácskozás végén elfogadták az összefogás az MSZMP Megújításáért Mozgalom állásfoglalását az MSZMP KB kongresszusi dokumentumairól. Az MSZMP Budapesti Bizottsága politikai, propaganda és művelődési központjában szeptember 23-án megkezdődött a budapesti párt értekezlet, a 180 ezer budapesti párttap. által megválasztott több, mint 400 kongresszusi és fővárosi pártértekezleti küldött részvéfelével MTI-fotó: Kovács Attila Ki hívta vissza a jászberényi képviselőt? A bomba nem ott robbant, ahová szánták Szenvedélyesen ítélték el a felelőtlen akciót A népfront nagytermében gyülekezők igencsak furcsán méregették egymást, vajon az ismeretlenek közül ki lehet az, aki nyílt levélben szólította lemondásra a város képviselőjét. A Visszahívást Kezdeményezők Körét, állította a levél, a pártállásra tekintet nélkül olyan helyi emberek alkotják, akik Jászberény sorsáért felelősséget éreznek. Felettébb titokzatos volt az ügy, mert erről vajmi keveset tudtak azok is, akik netalán szívesen látnának mást Kó- kai Rudolf helyében. Lehet, hogy valaki, valakik kívülről kívánják a nyugalmat felkavarni, a politikai erjedést gyorsítani? Ez utóbbira azonban már nemigen van szükség, mert aznap délután megyei tanácskozást rendezett Jászberényben a Demisz, először ültek közös asztalhoz a különböző pártok, szervezetek vezetői, találkozót szerveztek a szabad demokraták, sőt tagtoborzót tartott egy újabb párt képviselője is. Felvetődött, hogy talán csak hecc, diákcsíny az egész, és a Néplap elhamarkodottan tette közzé a levelet, „rombolva azzal a munkáját lelkiismeretesen végző Kókai Rudolf tekintélyét”. A nagyterembe be sem fért mindenki, sokan az udvarban hallgatózva várták a fejleményeket. A képviselő ellen felhozott érveket el lehet fogadni, velük lehet vitatkozni, és Kókai Rudolf is kiteregette lapjait. Kezdetben úgy tűnt magyarázza a bizonyítványt: miért szavazott az adórendszer és Bős-Nagymaros mellett, milyen megjegyzéseket tett Király Zoltánra, Südi Bertalanra, hogyan tart kapcsolatot választóival, milyen fórumokon vett részt, hogyan készült parlamenti felszólalására. Érveinek nyomatékot adott az az aznap kapott súlyos paksaméta, ami alapján már néhány nap múlva döntenie kell az Országgyűlésen. Hogyan tarthatna fórumokat róla, hogy választói véleményével felvértezze magát? Néhány ismerős, jó barát tanácsán túl csupán saját információira támaszkodhat, és csak a lelkiismeretére hallgathat — legfeljebb marad az utólagos tájékoztatás, magyarázat. A titokzatos levélíró nem jelent meg, legalábbis nem fedte fel kilétét, sőt a megadott címre küldött képviselői válaszlevélre sem volt kíváncsi. A hozzászólók nem is annyira a képviselők munkájával, mint a város közhangulatát felborzoló akcióval foglalkoztak. Egyre élesebben ítélték el a módszert, sőt nagy tapsot váltott ki, hogy egyikük „arctalan patkánynak” nevezte az egy ilyen fiktív név mögé bújt betolakodót. A bomba nem ott robbant, ahová szánták, mert a levél azt a látszatot keltette a jelenlévőkben, hogy lám ilyenek a hatalom képviselőit kritizáló ellenzékiek. A kisgazdák, az MDF és a velük szimpatizálók is sorban tiltakoztak a felelőtlen akció ellen. A visszahívással senki sem értett egyet, az természetesen más dolog, hogy a választáson majd mindegyik párt igyekszik saját jelöltet indítani. Felvetődött az is, hogy talán irányított provokáció az egész ,netán az MSZMP van az ügyben. Éppen az érdekegyeztető fórumról érkezett MSZMP képviselője azonban higgadtan visszautasította az alaptalan feltételezést. Végül is, ahelyett, hogy a képviselő megítélésében két táborra oszlott volna a közönség, egységesen és szenvedélyesen követelték az ilyen névtelen betolakodók elítélését. Ök, akik ott élnek, kívánják a város politikáját alakítani, és ha kell megvívni — indulatok nélkül — tisztességes harcukat a választók bizalmáért, Jászberény jövőjéért.- lp Kerekasztal Jászság központjában is Egyenrangú felekként a város érdekében Többféle kíváncsiság vitte el az érdeklődőket Kókai Rudolf jászberényi országgyűlési képviselő péntek délutáni fórumára. A jelenlévők legalább annyira kíváncsiak voltak a jászberényiek nevében visszahívást kezdeményező Z. Tóth Imrére, mint a képviselő szereplésére. Múlt hét elején a Néplapban megjelent páros levél felkeltette a választók figyelmét, és ki elégedetten, ki fejcsóválva nyugtázta, hogy immár Jászberényt is elérte a képviselő-visszahívási hullám. Bár az MSZMP Jászberény Városi Bizottsága már hónapokkal ezelőtt, közzétette szándéknyilatkozatát a városban megalakult és szerveződő pártokkal érdekcsoportosulásokkal való együttműködésre, mindezidáig nem történt semmi. Az ellenzékiek nem zárkóztak el a kapcsolatteremtéstől, de maguk nem szorgalmazták azt. Az MSZMP a tanácstól várta a szervezést, a városi reformkor fontolgatta az ügy felkarolását, végül a Hazafias Népfront ültette asztalhoz — péntek délután — a pártok, érdekcsoportok képviselőit. A Hazafias Népfront székházában megrendezett kapcsolatteremtő fórumra meghívást kapott a Demisz, a Független Kisgazda, a Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Függetlenségi Párt Titkot a tagság A Magyar Függetlenségi Párt az ország számos városában kiépítette már szervezetét, a párt tagsága azonban a választásokig titkos — jelentette ki Hornyák Tibor pártelnök szombaton az MFP Budapesten tartott nagyválasztmányi ülését követő sajtótájékoztatón. Annyit azonban elárult, hogy vannak már szervezeteik Vácott, Nyíregyházán, Egerben, Szekszárdon és Vas megyében. Sőt, az is eldőlt már, hogy a taglétszámot húszezerben maximálják, mert a Magyar Függetlenségi Párt nem tömeg-, hanem akciópártként kívánja folytatni tevékenységét, Magyar Demokrata Fórum, az MSZMP, a Városi Reformkor, a Szabad Demokraták Szövetsége, a szak- szervezetek városi bizottsága valamint a városi tanács. A házigazda jogán Pádárné Kiss Éva népfront-titkár vezette az első találkozót, melynek alapvető célja az ismerkedés és egy folyamat megindítása volt. Még mielőtt a képviselők megkezdték volna szervezetük bemutatását, a szabad demokraták kijelentették, hogy egészen fiatal csoport lévén egyelőre csak megfigyelőként, kívánnak részt venni a fórumon. Szükségét érzik, és ehhez csatlakoztak a kisgazdák is, hogy előbb a városi ellenzéki pártokkal egyeztessenek. Volt, aki a jegyzőkönyv vezetését megkönnyíA Szabad Demokraták Szövetsége, amely mint ismeretes nem írta alá a sarkalatos törvényekkel foglalkozó háromoldalú politikai tárgyalásokat lezáró megállapodást, népszavazást kezdeményezett e tárgyalások vitatott kérdéseiről. A szövetség szeptember 22- től 24-ig országos tábort rendezett Sopronban országos és helyi vezetőinek, illetve szervezőinek részvételével. A jelenlevők egyhangúlag döntöttek a népszavazási kezdeményezés mellett, s egyben meghatározták a népszavazással eldöntendő kérdéseket is. Állásfoglalásuk szerint az egész nép döntsön arról, hogy kivonuljanak-e az tő magnó kikapcsolását kérte. Megtörtént. Azután sorban szót kaptak a meghívottak. A hatalmon lévő vagy a hatalomban részesedő szervezetek együttműködési szándékukat hangsúlyozták és erre kérték az ellenzékieket is, akik viszont főleg a sérelmüket panaszolták. A négy hete alakult szabad demokraták szóvá tették, hogy a szervezetük annyira nyitott, hogy rendre felbontva kapják leveleiket. Az MSZMP és a népfront ügyrendi és téma- javaslatokat is előterjesztett. A jelenlévők egyetértettek az egyházak képviselőinek meghívásával, az országgyűlési képviselő, valamint a reformkor (mint az MSZMP egyik szárnya) jelenlétéről, szavazati jogáról pedig később határoznak. Megegyeztek abban, hogy ezek után a fórumot kerékasztal formájában, egyenrangú partnerekként folytatják, és a találkozók a városi tanácson lesznek. — lp — MSZMP pártszervezetek- a munkahelyekről, elszámoljanak-e a tulajdonukban vagy kezelésükben levő vagyonról? Ugyanígy az egész ország mondjon igent, vagy nemet arra, hogy csak a szabad választások után kerülhessen-e sor a köztársasági elnök megválasztására, s hogy feloszlassák-e a Munkásőrséget? A népszavazást kérő ívek az SZDSZ helyi szervezeteinél szerezhetők be A szabad demokraták soproni országos táborának résztvevői vasárnap megkoszorúzták az 1957-es mosonmagyaróvári per nyomán kivégzett mártírok, Földes Gábor, Szigethy Attila és társaik — ideiglenes emlékművet, SZDSZ Népszavazási kezdeményezés
