Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-22 / 225. szám
1989. SZEPTEMBER 22. Több a rászoruló, mint az igénylő I^ÉPIAP Az időskorúak számát, az ország össznépességén belüli arányát ismerve, nem meglepőek a túrkevei népesedési adatok. Inkább elgondolkodtatóak. A város lakosságának majd ötödé ugyanis fölötte van a nyugdíjkorhatárnak. Sokan közülük csak az állam segítségében bízhatnak. A szociális gondoskodás legalacsonyabb — egyben legnépszerűbb — formáját, a szociális étkeztetést hetvennyolcán veszik igénybe. Az ellátottak többségének házhoz szállítják az ebédet. Megnyugtató, hogy erre elegendő a pénz, tehát valamennyi jogos kérelemnek eleget tudnak tenni. Az idén fejezték be _ az idősek klubjában a fűtés korszerűsítését. Huszonnyolc tagja van az intézménynek, mely a családi gondozást nélkülöző, rossz anyagi körülmények között élő öregek nappali ellátását biztosítja. A jelenlegi struktúra egyik sarkköve a lakáson nyújtott segítség. A kismotorral is felszerelt hivatásos gondozónőknek és tiszteletdíjas munkatársaiknak kilencven, otthonához kötött nyugdíjast Szociális gondoskodás Túrkevén kell meglátogatniuk naponta. Azzal lehet számolni, hogy az életkor növekedésével, az egészségi állapot romlásával bővül az úgynevezett teljes gondozásra várók száma, ezért indokolt lenne új alkalmazottakat fölvenni. A fejlesztés mellett szól az a tény, hogy az öregeknek érzelmileg és fizikailag is kedvezőbb, ha megszokott környezetükben maradhatnak. A dolog gyakorlati oldala pedig az, hogy így a szociális otthoni elhelyezést egyre magasabb korban kérik. Mindezek igazi jelentősége akkor tűnik ki, ha tudomásul vesszük: a szociális otthoni férőhelyek fejlesztési üteme nem képes lépést tartani a beutalást kérők számának növekedésével. A túrkevei szociális otthonban negyvenöt hely van. Tavaly és az idén felújították a villanyhálózatot és a fűtést, de az ellátás színvonala továbbra is sok kívánnivalót hagy maga után. Az épület vizes, salétromos, berendezései hiányosak, elavultak. Az otthon működési feltételeinek javítását már évek óta csak a gondozottak felajánlásaiból, társadalmi szervek támogatásaiból tudják finanszírozni. Költség- vetésük a továbblépést nem biztosítja. A közelmúltban vöröskeresztes aktivisták százhetvenkét nyolcvan év feletti, hétszázkilencvenkét hatvan és nyolcvan év közötti túrkevei életkörülményeit mérték fel. Ebből kiderült: lényegesen több idős ember szorul segítségre, gondozásra, mint amennyien a felmérőlapokon jelezték igényüket. Nem kell különösebb szaktudás ahhoz, hogy ki-ki képet alkothasson a sokat emlegetett .szociális védőháló hatékonyságáról szerte az országban. Szemmel láthatóan ritka szövésű. Réseit a társadalomnak kell betömni, szűkíteni, hogy lassítható, enyhíthető legyen az életszínvonal süllyedése, a megélhetés mélyrepülése. Érdekegyeztető megbeszélés Kölcsönösen tájékoztatták egymást programjaikról, a működésüket befolyásoló tényezőkről a napokban tartott érdekegyeztető megbeszélésen a mezőtúri szervezetek. A városi HNF meghívását elfogadva a tanácskozáson részt vettek a helyi agrár- reformikör, a Kisgazdapárt, az MSZMP, az evangélikus és a református egyház, a Münnich Ferenc Társaság, a Péteri Károly Társaság és a szakszervezet, valamint a városi tanács vezetői. Megtárgyalták a helyi gondok megoldását célzó gondolatokat. Kinyilvánították, hogy (tartózkodnak minden nyílt vagy burkolt erőszak, fenyegetés alkalmazásától. A tanácskozás résztvevői úgy döntöttek, hogy a megbeszéléseket a környezetvédelmi témák megvitatásával folytatják. Utcanevek revízió alatt Szerdán Szolnokon ideiglenesen társadalmi bizottság alakult, amely a város utcáinak, tereinek elnevezésével kapcsolatban a kezdeményezéseket összegyűjti, felülvizsgálja, és javaslattételre továbbterjeszti a tanács elé. A munkában való részvételre felkérték a városban működő egyházak és a törvényesen bejegyzett szervezetek képviselőit, valamint a város ebben illetékes szakembereit és a tanácstagokat. A nyilvánosság bevonását is igénylő testület elnökéül Tálas Lászlót, a Damjanich (Múzeum igazgatóját választotta, s úgy határozott, hogy megkezdi a közterületek elnevezését szabályzó tanács- rendelet revízióját. A legközelebbi ülés november közepén lesz. hmm Üj rövidítést kell megjegyeznünk, minthogy a hazai politikai életben újabb szervezet jött létre az elmúlt héten, a Demokratikus Magyar- országért Mozgalom (névvel. Karcagon igen frissen követték az eseményt, mert szerda este már meg is alakult a mozgalom helyi szervezete. A karcagiak célja, hogy a nagykun városok közötti együttműködést elmélyítsék, a szervezet működését a Nagykunságra kiterjesszék. Sok kicsi sokra-mehet Alapítvány nyugdíjasoknak „Nyugodtalbb évekért alapítvány”^ hozott létre a Multi-Variant Rt., és a Variant Kisszövetkezet. Mindezt tegnap a Gellért Szálló Gobelin termében jelentették be a sajtótájékoztatón, kérve az elektronikus sajtó, valamint a központi és megyei lapok segítségét a kezdeményezés pártfogolásához. Az alapító két fővárosi kisvállalkozás 1985-,ben, illetve 1988-ban kezdett működéshez, s mindkettő vagyona rna 10 millió forint. Ebből is érthető, hogy Tímár Gyüla, a Variant Kisszövetkezet elnöke szerény kezdeményezésről beszélt: 250— 250 ezer forintot ajánlott fel a két alapítványtevő. A „Nyugodtabfo évekért alapi tvány”-t jóváhagyta a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, és szociálpolitikai szakemberek is segítik indulását. Az a céljuk, hogy minél több csatlakozót — vállalatot, intézményt, szervezetet és (tehetős személyiségeket nyerjenek meg az ügynek. Az országos akcióiban szeretnének minden rászoruló, (havi 5000 forintnál kisebb nyugdíjbóL élő, magára hagyatott öreg emberen segíteni. Az alapítvány már 1990 első negyedéviben megkezdhetné nemes akcióit. Persze a sok kicsi sokra — mehet elve alapján azt várják, bogy a tőiké megsokszorozódik. Az alapítvány tőkéjét egyelőre az OTP-mél kamatoztatják, s a hozadékiból folyósítják majd a segélyeket a rászorulóknak. Persze nem csak pénzsegélyre gondoltak, szeretnének a beteg embereken gondozói hálózat szervezésével segíteni,, valamint átvállalni lakbérek, villanydíjak, téli fűtési számlák kifizetését, gondoltak kedvezményes ebédeltetés! akciókra is. A segítségre szorulók jogosultságát az alapítvány kuratóriuma állapítja majd meg, s többnyire írásos kérelemmel, pályázatokkal kell jelentkezni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a rászoruló időskorú embereknek kell folyamodványt írniuk, hiszen megteheti helyettük közvetlen környezetük, orvosuk, baráti körük. A kuratórium ezután információkat szerez be, majd megállapítja a jogosultságot, és kialakítja a támogatás formájának módját. Ez persze még a jövő. A ,,Nyűgöd,tabb évekért alapítvány” kezdeményezői nagyon remélik, hogy rövid időn belül a fővárosban és a megyeszékhelyeken is megismertetik szándékukat, s felhívást bocsátanak iki csatlakozásra, együttműködésre. Megtudtuk azt is, hogy e nemes célra áldozóknak az alapítvány egyszámlájára befizetett összeg adóalap-csökkentéssel is jár. (Az alapítványról (bővebbet lapunk októberi Nyugdíjas fórumában közlünk). S. J. Mi lesz veled, növényház? Jobb (70 millió) híján leszedik az iivegházak tetejét Aliik kitartanak, talán termelhetnek még primőrt vagy virágot, Szajolban Hét üvegházban még virágok díszlenek... öt ben pedig gúlába rakott üvegtáblák várják, hogy újra tavaszt varázsolhassanak a télbe... Sok a kérdőjel az utóbbi időben a Rákóczifálvai Rákóczi Tsz tizenhárom évvel ezelőtt épült szajoli növényháza körül Primőr paradicsom vagy Uborka, ger- bera vagy szegfű helyett miért akarnak baromfit tartani a kertészeti létesítményekben? Miért verik szét a javarészt az állam pénzén épített üvegházakat? És miért éppen szovjet kiskato- nák? Ilyen és hasonló aggodalommal teli kérdések ösztönöztek az utánajárásra: mi is tulajdonképpen a helyzet Szajolban, mi lesz a növényiház sorsa ? Kacsa volt, hogy kacsa lesz Az illetékesek — a szövetkezet elnöke, a főágazat és a telep vezetője — legelőször is pontosítottak: nem az egész, 1976-ban 213 milliós költséggel — 70 százalékban valóban állami támogatással — épült növényházi létesítményről van szó, hanem a tulajdonképpeni termelő egységekről, a hat hektáron elhelyezkedő 12 üvegházról, Amelyek, bár eredetileg a megyeszékhely és környékének primőrzöld- ség-ellátására voltak hivatottak — a kapott állami támogatás egyik feltétele is ez volt —, sok mindent megértek a tucatnyi eszténdő alatt. Kezdetben, amíg arra fizetőképes kereslet is volt, korai paradicsom pirosiott, kígyóuborka hízott az üvegtáblák alatt. Azután egyre nagyobb területet hódított el a zöldségféléktől a gerbera, a szegfű meg más virág. Az a hír. hogy baromfit fognak tartani az üvegházakban, libát vagy kacsát, az kacsának bizonyult... Kényszerű termékszerkezet-váltást sugallnak a té- esz közgazdászainak elemzései. Tíz évvel ezelőtt csaknem ötmillió köbméter volt a telep éves fűtőgázfogyasztása, ami 9 millió forintjába került a szövetkezetnek. Miután a 22—24 Celsius-fok hőigényű primőrökről áttérték a 8—12 Celsius-fakkal is megvédhető, felnevelhető vi- rágfélékre, 1987-iben például már csak egymillió köbméter gázt fűtötték eL. Ami viszont 12 millió forintot képviselt a termelési ráfordításokban. S közben nem csak az átlagpolgár által megfizethetetlenné vált korai paradicsom, uborka iránti kereslet megszűnését kellett elviselniük, hanem azt is, hogy tíz év alatt a szegfű átlagára például a szálanként 6,6 forintról 6,3 forintra csökkent. Nem rombolnak, átmentenek! Egyértelműen gazdaságtalanná vált a téesznek az üvegházak üzemeltetése. Mindössze két olyan év volt 1978 és 1987 között, amikor minimális nyereséget hozott a szajoli kertészkedés. Kétmillióról indult, végül volt olyan esztendő, amikor 12 millióra rúgott a veszteség. Aminek a legnagyobb forrása az energiaveszteség. A Hollandiában 1978-ban már kifutott bolgárok által gyártott technológia ugyanis olyannyira elavult, hogy a felkért szakértők szerint az 1987-ben már le is selejtezett üvegházaikat egyenként öt-hatmillió forintos költséggel lehetne csak korszerűsíteni. Nincs miből. De még lehet! Ezért is hozta a szövetkezet vezetősége nemrégen a döntést: át kell menteni a növényházat, jobb időkre. Addig is — előreláthatóan a jövő őszig — vétek lenne kidobni a még termő virágkultúrát. Hét üvegházban még díszük a szegfű, a gerbera, az orchidea, a kála Ezek még rentábilisan úgymond ..kifuttathatók” a kertészek szerint. Az idén hozhatnak húsz-huszonkétmilli- ós árbevételt, jövőre is még annak a felét, öt üvegházon viszont — szükség lévén most, az őszi betakarítás dandárjában minden munkáskézre a téeszben — valóban kiskatonák dolgoznak. Nem rombolnak, mint ahogyan annak híre ment, hanem az üvegtáblákat szedik le a vasvázakról. Fűtés nélkül beszakadnának télen, a hó súlya alatt. Jövő ősztől viszont már előreláthatóan mind a 12 ház tető nélkül fogja várni a telet, meg azokat a bizonyos közgazdasági értelemben vett jobb időket. Érzelmileg .emberileg persze nem ilyen egyszerű a dolog... a tavalyi gondok az idén is maradnak (Folytatás az 1. oldalról) az esős idő lehetetlenné tette nagyobb mennyiségű mag betakarítását. A korábban is ingadozó lucernamagár ismét magasra szökik, most .18 ezer forintért tudják csak beszerezni importból. Az okokról szólva itt is az érdekeltség hiányát emelték ki a vállalat vezetői és a mezőgazdasági szakemberek. A megye lucernásaiban rendkívül erős az arankafertőzés, és az utóbbi időiben erősödött a „feketekereskedelem”, az egymás közötti vetőmagátadás, ami ellenőrizhetetlenné tette a fajtatiszta- ságot és a fertőzésmentességet. A hibridkukorica-ellátásban a tavalyi gondok után most sem várható javulás. Az alacsony fokú termékenyülés miatt már előre látható, hogy a következő év tavaszán a megfelelő választékot csak importból lehet biztosítani. Ehhez még az ősz folyamán fel kell mérni az igényeket, és szorgalmazni kell a hazai új fajiak elterjesztését, különösen, hogy előrejelzések szerint a kukorica vetésterülete a következő időkben nőni fog. Hasonló a helyzet a fűmaggal, a magyar rozsnókkal és a cirokkal is, ezekből sem tudják kielégíteni az igényeiket. Az őszi árpáiból — amiből a tavalyihoz képest kevesebbet rendeltek —, repcéből, rozsból, őszi bükkönyből a kért mennyiségeket már kiszállították a mező- gazdasági üzemekhez. A burgonyavet-magot a szomszédos megyékből szerzi be a vállalat, a lakosság részére október elsejétől kezdi árusítani, három fajtából, és szinte korlátlan mennyiségben. A tavaszi értékesítéskor a tárolás miatt már csak 20 százalékkal magasabb áron juthatnak vetőmaghoz a term előle. A lakosság ellátásáról szólva az igazgatóhelyettes elmondta, hogy a velük kapcsolatban álló 142 vetőmag- boltba az ősz folyamán 43 500 tasak vetőmagot szállítanak iki, ezek közel 90 százaléka már a polcokon van. A zöldségféléik közül néhány fajtát csak késve tudnak beszerezni, az uborkát szinte (teljes egészében csak importból. A forgalom növekedéséiből látható, hogy nőtt a kistermelői kedv, így a boltok ellátására, a választékra nagyobb figyelmet keil fordítani, Persze, hogy rossz látni, hallani Száznegyvenen kezdték a munkát a szajoli növényházban tizenhárom évvel ezelőtt. Most talán hetvenen vannak. Kétharmaduk ott volt már az első paradicsom- meg Uborkapalánták ültetésékor is Nekik, mint mondják, különösen rossz látni a csupaszon meredező vasvázakat, hallani az üvegek csörömpölését. De hát azok a jó bolgár megoldások ... Szóval óhatatlanul törik az üveg, pedig a kiskatonák vigyáznak. Érdekük: az üvegtáblák törési százalékának arányában csökken a téesztől kapott fizetségük. Persze, hogy fáj a szívük a kertészeknek, de azért jónéhányan kitartanak .. . Hogy miben bíznak? Talán abban, hogy a szakvezetők nem karba tett kézzel várják a jobb időket. Ha a teljes növényházi rekonstrukcióra nincs is most pénz, fűtéstechnológia korszerűsítésére csak költenek 800 ezer forintot. Mert ha már ott az infrastruktúra Szajolban, hát működtetni kell. A telepen üzemel ugyanis a téesz konyhája, nyomdája, cipőüzeme. A genberaszaporító anyag előállítására kialakított szövettenyésztő labort már bérbe adták erdőgazdaságnak, különleges fafajokkal való kísérletezésre. Keresik a lehetőségét újabb ipari tevékenységek indítására, amelyekkel a ráktárakat, mani- pulálócsiarnokokat hasznosítva az átmeneti időszakban munkát, keresetet biztosíthatnak a dolgozóknak. Érik a gondolata a külföldi tőke bevonásának is. A még üzemelő üvegházakat pedig hirdetik: fűtés nélkül, kedvező áron bérbe adnák olyan vállalkozóknak, akilk egyedileg, kis kazánnal fűtve megtudnák oldani azokban a gazdaságos primőr- vagy virág- termesztést. Temesközy F.
