Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-22 / 225. szám

1989. SZEPTEMBER 22. Több a rászoruló, mint az igénylő I^ÉPIAP Az időskorúak számát, az ország össznépességén belü­li arányát ismerve, nem meglepőek a túrkevei népe­sedési adatok. Inkább elgon­dolkodtatóak. A város la­kosságának majd ötödé ugyanis fölötte van a nyug­díjkorhatárnak. Sokan közü­lük csak az állam segítségé­ben bízhatnak. A szociális gondoskodás legalacsonyabb — egyben legnépszerűbb — formáját, a szociális étkeztetést hetven­nyolcán veszik igénybe. Az ellátottak többségének ház­hoz szállítják az ebédet. Megnyugtató, hogy erre ele­gendő a pénz, tehát vala­mennyi jogos kérelemnek eleget tudnak tenni. Az idén fejezték be _ az idősek klubjában a fűtés korszerűsítését. Huszonnyolc tagja van az intézménynek, mely a családi gondozást nélkülöző, rossz anyagi kö­rülmények között élő öregek nappali ellátását biztosítja. A jelenlegi struktúra egyik sarkköve a lakáson nyújtott segítség. A kismotorral is felszerelt hivatásos gondozó­nőknek és tiszteletdíjas munkatársaiknak kilencven, otthonához kötött nyugdíjast Szociális gondoskodás Túrkevén kell meglátogatniuk napon­ta. Azzal lehet számolni, hogy az életkor növekedésé­vel, az egészségi állapot romlásával bővül az úgyne­vezett teljes gondozásra vá­rók száma, ezért indokolt lenne új alkalmazottakat föl­venni. A fejlesztés mellett szól az a tény, hogy az öre­geknek érzelmileg és fizikai­lag is kedvezőbb, ha meg­szokott környezetükben ma­radhatnak. A dolog gyakor­lati oldala pedig az, hogy így a szociális otthoni elhe­lyezést egyre magasabb kor­ban kérik. Mindezek igazi jelentősége akkor tűnik ki, ha tudomásul vesszük: a szociális otthoni férőhelyek fejlesztési üteme nem képes lépést tartani a beutalást ké­rők számának növekedésé­vel. A túrkevei szociális ott­honban negyvenöt hely van. Tavaly és az idén felújítot­ták a villanyhálózatot és a fűtést, de az ellátás színvo­nala továbbra is sok kíván­nivalót hagy maga után. Az épület vizes, salétromos, be­rendezései hiányosak, elavul­tak. Az otthon működési fel­tételeinek javítását már évek óta csak a gondozottak felajánlásaiból, társadalmi szervek támogatásaiból tud­ják finanszírozni. Költség- vetésük a továbblépést nem biztosítja. A közelmúltban vöröske­resztes aktivisták százhet­venkét nyolcvan év feletti, hétszázkilencvenkét hatvan és nyolcvan év közötti túr­kevei életkörülményeit mér­ték fel. Ebből kiderült: lé­nyegesen több idős ember szorul segítségre, gondozás­ra, mint amennyien a felmé­rőlapokon jelezték igényü­ket. Nem kell különösebb szak­tudás ahhoz, hogy ki-ki ké­pet alkothasson a sokat em­legetett .szociális védőháló hatékonyságáról szerte az or­szágban. Szemmel láthatóan ritka szövésű. Réseit a tár­sadalomnak kell betömni, szűkíteni, hogy lassítható, enyhíthető legyen az élet­színvonal süllyedése, a meg­élhetés mélyrepülése. Érdekegyeztető megbeszélés Kölcsönösen tájékoztatták egymást programjaikról, a működésüket befolyásoló té­nyezőkről a napokban tartott érdekegyeztető megbeszélésen a mezőtúri szervezetek. A városi HNF meghívását el­fogadva a tanácskozáson részt vettek a helyi agrár- reformikör, a Kisgazdapárt, az MSZMP, az evangélikus és a református egyház, a Münnich Ferenc Társaság, a Péteri Károly Társaság és a szakszervezet, valamint a városi tanács vezetői. Meg­tárgyalták a helyi gondok megoldását célzó gondolato­kat. Kinyilvánították, hogy (tartózkodnak minden nyílt vagy burkolt erőszak, fenye­getés alkalmazásától. A ta­nácskozás résztvevői úgy döntöttek, hogy a megbeszé­léseket a környezetvédelmi témák megvitatásával foly­tatják. Utcanevek revízió alatt Szerdán Szolnokon ideig­lenesen társadalmi bizottság alakult, amely a város utcá­inak, tereinek elnevezésével kapcsolatban a kezdemé­nyezéseket összegyűjti, fe­lülvizsgálja, és javaslattétel­re továbbterjeszti a tanács elé. A munkában való részvé­telre felkérték a városban működő egyházak és a tör­vényesen bejegyzett szer­vezetek képviselőit, valamint a város ebben illetékes szak­embereit és a tanácstagokat. A nyilvánosság bevonását is igénylő testület elnökéül Tá­las Lászlót, a Damjanich (Múzeum igazgatóját válasz­totta, s úgy határozott, hogy megkezdi a közterületek el­nevezését szabályzó tanács- rendelet revízióját. A legközelebbi ülés no­vember közepén lesz. hmm Üj rövidítést kell megje­gyeznünk, minthogy a hazai politikai életben újabb szer­vezet jött létre az elmúlt hé­ten, a Demokratikus Magyar- országért Mozgalom (névvel. Karcagon igen frissen kö­vették az eseményt, mert szerda este már meg is ala­kult a mozgalom helyi szer­vezete. A karcagiak célja, hogy a nagykun városok kö­zötti együttműködést elmé­lyítsék, a szervezet működé­sét a Nagykunságra kiter­jesszék. Sok kicsi sokra-mehet Alapítvány nyugdíjasoknak „Nyugodtalbb évekért ala­pítvány”^ hozott létre a Multi-Variant Rt., és a Vari­ant Kisszövetkezet. Mindezt tegnap a Gellért Szálló Go­belin termében jelentették be a sajtótájékoztatón, kér­ve az elektronikus sajtó, va­lamint a központi és megyei lapok segítségét a kezdemé­nyezés pártfogolásához. Az alapító két fővárosi kisvállalkozás 1985-,ben, il­letve 1988-ban kezdett mű­ködéshez, s mindkettő va­gyona rna 10 millió forint. Ebből is érthető, hogy Tímár Gyüla, a Variant Kisszövet­kezet elnöke szerény kezde­ményezésről beszélt: 250— 250 ezer forintot ajánlott fel a két alapítványtevő. A „Nyugodtabfo évekért alapi tvány”-t jóváhagyta a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, és szociálpoli­tikai szakemberek is segítik indulását. Az a céljuk, hogy minél több csatlakozót — vállalatot, intézményt, szer­vezetet és (tehetős személyi­ségeket nyerjenek meg az ügynek. Az országos akció­iban szeretnének minden rá­szoruló, (havi 5000 forintnál kisebb nyugdíjbóL élő, ma­gára hagyatott öreg embe­ren segíteni. Az alapítvány már 1990 első negyedéviben megkezdhetné nemes akció­it. Persze a sok kicsi sok­ra — mehet elve alapján azt várják, bogy a tőiké megsok­szorozódik. Az alapítvány tőkéjét egyelőre az OTP-mél kamatoztatják, s a hozadék­iból folyósítják majd a se­gélyeket a rászorulóknak. Persze nem csak pénzsegély­re gondoltak, szeretnének a beteg embereken gondozói hálózat szervezésével segíte­ni,, valamint átvállalni lak­bérek, villanydíjak, téli fű­tési számlák kifizetését, gon­doltak kedvezményes ebé­deltetés! akciókra is. A segítségre szorulók jo­gosultságát az alapítvány kuratóriuma állapítja majd meg, s többnyire írásos ké­relemmel, pályázatokkal kell jelentkezni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a rászoruló időskorú emberek­nek kell folyamodványt ír­niuk, hiszen megteheti he­lyettük közvetlen környeze­tük, orvosuk, baráti körük. A kuratórium ezután infor­mációkat szerez be, majd megállapítja a jogosultságot, és kialakítja a támogatás formájának módját. Ez persze még a jövő. A ,,Nyűgöd,tabb évekért ala­pítvány” kezdeményezői na­gyon remélik, hogy rövid időn belül a fővárosban és a megyeszékhelyeken is megismertetik szándékukat, s felhívást bocsátanak iki csatlakozásra, együttműkö­désre. Megtudtuk azt is, hogy e nemes célra áldozóknak az alapítvány egyszámlájára be­fizetett összeg adóalap-csök­kentéssel is jár. (Az alapít­ványról (bővebbet lapunk októberi Nyugdíjas fórumá­ban közlünk). S. J. Mi lesz veled, növényház? Jobb (70 millió) híján leszedik az iivegházak tetejét Aliik kitartanak, talán termelhetnek még primőrt vagy virágot, Szajolban Hét üvegházban még virágok díszlenek... öt ben pedig gúlába rakott üvegtáblák várják, hogy újra tavaszt varázsolhassanak a télbe... Sok a kérdőjel az utóbbi időben a Rákóczifálvai Rá­kóczi Tsz tizenhárom év­vel ezelőtt épült szajoli nö­vényháza körül Primőr pa­radicsom vagy Uborka, ger- bera vagy szegfű helyett mi­ért akarnak baromfit tarta­ni a kertészeti létesítmé­nyekben? Miért verik szét a javarészt az állam pénzén épített üvegházakat? És mi­ért éppen szovjet kiskato- nák? Ilyen és hasonló aggo­dalommal teli kérdések ösz­tönöztek az utánajárásra: mi is tulajdonképpen a hely­zet Szajolban, mi lesz a növényiház sorsa ? Kacsa volt, hogy kacsa lesz Az illetékesek — a szö­vetkezet elnöke, a főágazat és a telep vezetője — leg­először is pontosítottak: nem az egész, 1976-ban 213 mil­liós költséggel — 70 száza­lékban valóban állami tá­mogatással — épült növény­házi létesítményről van szó, hanem a tulajdonképpeni termelő egységekről, a hat hektáron elhelyezkedő 12 üvegházról, Amelyek, bár eredetileg a megyeszékhely és környékének primőrzöld- ség-ellátására voltak hiva­tottak — a kapott állami támogatás egyik feltétele is ez volt —, sok mindent meg­értek a tucatnyi eszténdő alatt. Kezdetben, amíg arra fizetőképes kereslet is volt, korai paradicsom pirosiott, kígyóuborka hízott az üveg­táblák alatt. Azután egyre nagyobb területet hódított el a zöldségféléktől a gerbera, a szegfű meg más virág. Az a hír. hogy baromfit fognak tartani az üvegházakban, libát vagy kacsát, az kacsá­nak bizonyult... Kényszerű termékszerke­zet-váltást sugallnak a té- esz közgazdászainak elemzé­sei. Tíz évvel ezelőtt csak­nem ötmillió köbméter volt a telep éves fűtőgázfogyasz­tása, ami 9 millió forintjá­ba került a szövetkezetnek. Miután a 22—24 Celsius-fok hőigényű primőrökről áttér­ték a 8—12 Celsius-fakkal is megvédhető, felnevelhető vi- rágfélékre, 1987-iben például már csak egymillió köbmé­ter gázt fűtötték eL. Ami vi­szont 12 millió forintot kép­viselt a termelési ráfordítá­sokban. S közben nem csak az átlagpolgár által megfi­zethetetlenné vált korai pa­radicsom, uborka iránti ke­reslet megszűnését kellett el­viselniük, hanem azt is, hogy tíz év alatt a szegfű átlagára például a szálan­ként 6,6 forintról 6,3 forint­ra csökkent. Nem rombolnak, átmentenek! Egyértelműen gazdaságta­lanná vált a téesznek az üvegházak üzemeltetése. Mindössze két olyan év volt 1978 és 1987 között, amikor minimális nyereséget hozott a szajoli kertészkedés. Két­millióról indult, végül volt olyan esztendő, amikor 12 millióra rúgott a veszteség. Aminek a legnagyobb forrá­sa az energiaveszteség. A Hollandiában 1978-ban már kifutott bolgárok által gyár­tott technológia ugyanis oly­annyira elavult, hogy a fel­kért szakértők szerint az 1987-ben már le is selejte­zett üvegházaikat egyenként öt-hatmillió forintos költség­gel lehetne csak korszerűsí­teni. Nincs miből. De még lehet! Ezért is hozta a szö­vetkezet vezetősége nemré­gen a döntést: át kell men­teni a növényházat, jobb időkre. Addig is — előrelátható­an a jövő őszig — vétek lenne kidobni a még termő virágkultúrát. Hét üvegház­ban még díszük a szegfű, a gerbera, az orchidea, a kála Ezek még rentábilisan úgy­mond ..kifuttathatók” a ker­tészek szerint. Az idén hoz­hatnak húsz-huszonkétmilli- ós árbevételt, jövőre is még annak a felét, öt üvegházon viszont — szükség lévén most, az őszi betakarítás dandárjában minden mun­káskézre a téeszben — va­lóban kiskatonák dolgoznak. Nem rombolnak, mint aho­gyan annak híre ment, ha­nem az üvegtáblákat szedik le a vasvázakról. Fűtés nél­kül beszakadnának télen, a hó súlya alatt. Jövő ősztől viszont már előreláthatóan mind a 12 ház tető nélkül fogja várni a telet, meg azo­kat a bizonyos közgazdasági értelemben vett jobb idő­ket. Érzelmileg .emberileg persze nem ilyen egyszerű a dolog... a tavalyi gondok az idén is maradnak (Folytatás az 1. oldalról) az esős idő lehetetlenné tet­te nagyobb mennyiségű mag betakarítását. A korábban is ingadozó lucernamagár is­mét magasra szökik, most .18 ezer forintért tudják csak beszerezni importból. Az okokról szólva itt is az ér­dekeltség hiányát emelték ki a vállalat vezetői és a mezőgazdasági szakemberek. A megye lucernásaiban rend­kívül erős az arankafertőzés, és az utóbbi időiben erősö­dött a „feketekereskede­lem”, az egymás közötti ve­tőmagátadás, ami ellenőriz­hetetlenné tette a fajtatiszta- ságot és a fertőzésmentes­séget. A hibridkukorica-ellátás­ban a tavalyi gondok után most sem várható javulás. Az alacsony fokú terméke­nyülés miatt már előre lát­ható, hogy a következő év ta­vaszán a megfelelő választékot csak importból lehet bizto­sítani. Ehhez még az ősz fo­lyamán fel kell mérni az igényeket, és szorgalmazni kell a hazai új fajiak elter­jesztését, különösen, hogy előrejelzések szerint a kuko­rica vetésterülete a követ­kező időkben nőni fog. Hasonló a helyzet a fű­maggal, a magyar rozsnókkal és a cirokkal is, ezekből sem tudják kielégíteni az igénye­iket. Az őszi árpáiból — ami­ből a tavalyihoz képest ke­vesebbet rendeltek —, rep­céből, rozsból, őszi bükköny­ből a kért mennyiségeket már kiszállították a mező- gazdasági üzemekhez. A burgonyavet-magot a szomszédos megyékből szer­zi be a vállalat, a lakosság részére október elsejétől kez­di árusítani, három fajtá­ból, és szinte korlátlan mennyiségben. A tavaszi ér­tékesítéskor a tárolás miatt már csak 20 százalékkal ma­gasabb áron juthatnak vető­maghoz a term előle. A lakosság ellátásáról szól­va az igazgatóhelyettes el­mondta, hogy a velük kap­csolatban álló 142 vetőmag- boltba az ősz folyamán 43 500 tasak vetőmagot szállítanak iki, ezek közel 90 százaléka már a polcokon van. A zöld­ségféléik közül néhány faj­tát csak késve tudnak besze­rezni, az uborkát szinte (tel­jes egészében csak import­ból. A forgalom növekedésé­iből látható, hogy nőtt a kis­termelői kedv, így a boltok ellátására, a választékra na­gyobb figyelmet keil fordí­tani, Persze, hogy rossz látni, hallani Száznegyvenen kezdték a munkát a szajoli növényház­ban tizenhárom évvel ez­előtt. Most talán hetvenen vannak. Kétharmaduk ott volt már az első paradi­csom- meg Uborkapalánták ültetésékor is Nekik, mint mondják, különösen rossz látni a csupaszon meredező vasvázakat, hallani az üve­gek csörömpölését. De hát azok a jó bolgár megoldá­sok ... Szóval óhatatlanul törik az üveg, pedig a kis­katonák vigyáznak. Érde­kük: az üvegtáblák törési százalékának arányában csökken a téesztől kapott fi­zetségük. Persze, hogy fáj a szívük a kertészeknek, de azért jónéhányan kitarta­nak .. . Hogy miben bíznak? Ta­lán abban, hogy a szakve­zetők nem karba tett kézzel várják a jobb időket. Ha a teljes növényházi rekonst­rukcióra nincs is most pénz, fűtéstechnológia korszerűsí­tésére csak költenek 800 ezer forintot. Mert ha már ott az infrastruktúra Szajolban, hát működtetni kell. A telepen üzemel ugyanis a téesz kony­hája, nyomdája, cipőüzeme. A genberaszaporító anyag előállítására kialakított szö­vettenyésztő labort már bér­be adták erdőgazdaságnak, különleges fafajokkal való kísérletezésre. Keresik a le­hetőségét újabb ipari tevé­kenységek indítására, ame­lyekkel a ráktárakat, mani- pulálócsiarnokokat hasznosít­va az átmeneti időszakban munkát, keresetet biztosít­hatnak a dolgozóknak. Érik a gondolata a külföldi tőke bevonásának is. A még üze­melő üvegházakat pedig hir­detik: fűtés nélkül, kedvező áron bérbe adnák olyan vál­lalkozóknak, akilk egyedileg, kis kazánnal fűtve megtud­nák oldani azokban a gaz­daságos primőr- vagy virág- termesztést. Temesközy F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom