Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-20 / 223. szám

2 ÍMépiap 1989. SZEPTEMBER 20 a nemzetiségi kérdésről Gorbacsov (Folytatás az 1. oldalról) Az SZKP a lenini nemze­tiségi politika következetes megvalósításáért, a korábbi torzulások felszámolásáért száll síkra — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Az SZKP KjB főtitkára szükségesnek ítélte a hatalmas és erős, gyökeresen megújított föde­ratív állam megőrzését, ugyanakkor elfogadhatatlan­nak tartotta a föderatív el­vek érvényesítését a párt felépítéséiben. A szovjet vezető hangsú­lyozta: a nemzetiségi politi­kában átfogó, mélyreható 'változásokra van szükség. Emlékeztetett arra, hogy az átalakítás kezdetén nem is­merték fel e problémák je­lentőségét. Azok valamivel később jelentkeztek igazi nagyságukban. A helyzet összetett, és számos megol­datlan kérdés van. Most bukkantak felszínre a torzu­lások, az évtizedeken át ér­lelődő konfldktusök, amelyek az élet minden területén,, a gazdaságot, a jogalkotásit, környezetvédelmet, a nyelv- használat kérdéseit is érin­tik. Mihail Gorbacsov szavai szerint a korszerű stratégia kidolgozásához megfelelő alaipot jelent a Központi Bi­zottság korábban kidolgo­zott és össznépi vitára bo­csátott platformtervezete a nemzetiségi politikáról. En­nek kulcskérdéseit érintve a főtitkár kitért a nemzeti és internacionalista fogalmak dialektikájára, azok lenini értelmezését. A platformtervezet három aspektusát elemezve Mihail Gorbacsov először a politi­kai kérdésekre összpontosí­totta a figyelmet. Emlékez­tetett rá: a forradalom érde­me az, hogy Oroszország né­pei megalkothatták saját nemzeti államukat. Kitért az 1922-es szövetségi szerződés és az 1924-es első szövetségi alkotmány jelentőségére is. A balti államok 1940-es csatlakozása a Szovjetunió­hoz bonyolult nemzetközi­történelmi helyzetben való­sult meg, de nem szabad megkérdőjelezni az akkori választásokat — jelentette ki Mihail Gorbacsov, majd hangsúlyozta: Annak idején a szovjet vezetés durván megsértette a lenini külpo­litika elveit, egyebek között területek érdekszférákra va­ló felosztásával, amit mi ha­tározottan elítélünk. A tör­ténelmet azonban nem sza­bad átírni a mai politika konjunkturális megfontolá­saitól vezérelve. A nemzetiségi politika gazdasági vetületeit elemez­ve méltatta a szovjethatalom évtizedei alatt elért vívmá­nyokat, a köztársaságok együttműködését és integri­tását. Hangsúlyozta, hogy egységes gazdasági szerkezet jött létre a Szovjetunióban. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy még nem teljes a har­mónia, jelentős tartalékok vannak még feltáratlanul a munkamegosztás terén. Ada­tokkal támasztotta alá,, hogy az egyes köztársaságok kü- lön-ikülön nem értek volna el ilyen fejlettségi szintet. Mihail Gorbacsov szerint a föderáció megújítása dia­lektikusán összefügg a poli­tikai, társadalmi és gazdasá­gi reformok megvalósításá­val: e megújhodás nélkül nem lehet sikeres az átala­kítás. Ez igaz fordítva is. A főtitkár emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunióban jelenleg hatvanmillió ember él nemzetiségi köztársaságá­nak területén kívül. Velük szemben megengedhetetlen mindenfajta diszkrimináció, hiszen az emberi jogok te­kintetében nemcsak az össz- szövetségi törvények, hanem a nemzetközi kötelezettségek is hatnak. A szélsőséges elemek a lét nehézségeit kihasználva igyekeznek megjátszani a nacionalista kártyát, de szá­munkra elfogadhatatlan a nacionalizmus, a sovinizmus bármilyen megnyilvánulása — jelentette ki. — Ezért kü­lönbséget kell tenni békés tüntetés és szélsőséges gyü­lekezet között. A nacionalis­ta viszály megakadályozá­sára a rendfenntartó szer­veknek határozottan fel kell lépniük. A Kara bah-hegyvidék kap­csán elhúzódó éles örmény —azerbajdzsán konfliktusról szólva emlékeztetett a ren­dezés érdekéiben tett erőfe­szítések széles skálájára, hangsúlyozva, hogy a poli­tikai lépések mindeddig nem hozták m'eg a kellő eredmé­nyeket. A súlyos helyzet be­láthatatlan következmények­kel fenyeget. Határozott in­tézkedések elfogadása előtt állunk, hiszen meg kell aka­dályoznunk a további anar­chiát — mondta. Javasolta, a KB fogadjon el és intézzen felhívást a két köztársaság­hoz, hogy parancsoljanak megálljt az események vész­terhes alakulásának. A nyelvhasználattal ösz- szefüggő problémákra térve Mihail Gorbacsov megálla­pította: az őslakosságnak tel­jes joga állami rangra emel­ni anyanyelvét, jogi és poli­tikai garanciáikat biztosít­va megőrzéséhez és fejlődé­séhez. Emlékeztetett azon­ban arra, hogy objektíve az orosz nyelv lett a nemzetek közötti érintkezés nyelve, és felhívta a figyelmet arra a javaslatra, hogy az orosz nyelvet a Szovjetunió szint­jén nyilvánítsák állami nyelvvé. A szovjet vezető beszámo­lója végén külön kitért a párt szerepére az átalakí­tás, illetőleg a nemzetiségi problémák megoldásában, s hangsúlyozottan szólt a párt megújulásának szükségessé­géről. Szólt a demokratikus centralizmus elvének a de­mokrácia rovására történt eltorzításáról. E fogalom le­nini értelmezésének érvé­nyesítését sízorgalmazta. A főtitkár határozottan el­utasította az SZKP esetleges föderációs felépítését, amely megítélése szerint hatalmas károkat okozna a pártegy­ségnek. A beszámoló fölötti vitá­ban kedden huszonegy fel­szólalás hangzott el. A KB ülése szerdán foly­tatódik. Párizs: tovább tart a Peugeot gyár munkásai sztrájkja, akik magasabb béreket követelnek szeptember 18-án, a Champs Elysées-n (MTI — Telefotó) MOSZKVA Kitérő választ adott Va- gyim Perfiljev külügyi szó­vivő moszkvai sajtótájékoz­tatóján arra a kérdésre, amely Magyarországnak a Varsói Szerződés szervezeté­ből való kilépési szándéka iránt érdeklődött. A nyugat­német Rheinische Post tu­dósítója Szűrös Mátyásnak egy amerikai televíziós tár­saság műsorában elhangzott nyilatkozatát idézte, amely­ben az Országgyűlés elnöke nem zárta ki, hogy Magyar- ország a jövő évtized végé­re osztrák és finn típusú semleges állammá váljon. WASHINGTON James Baker amerikai kül­ügyminiszter kedden új fegyverzetkorlátozási elgon­dolásokat jelentett be és kö­zölte: tárgyalni fog szovjet kollégájával a magyar és a lengyel reformok amerikai támogatásáról. A külügyminiszter várat­lan sajtóértekezletét két nap­pal azelőtt tartotta, hogy Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter George Bush elnökkel (találkozik a Fehér Háziban, majd Baker és Se­vardnadze kétnapos tanács­kozására kerül sor. i PRÁGA Konkrét eredmény nélkül értek véget a bős-nagymaro­si vízlépcsővel kapcsolatos magyar—csehszlovák nem­zetközi-jogi szakértői tárgya­lások. A Prágában hétfőn és kedden -tartott megbeszélése­ken kiderült, hogy a cseh­szlovák fél továbbra is ra­gaszkodik eddigi álláspontjá­hoz, az építkezések felfüg­gesztése miatt szerződéssze­géssel vádolja Magyarorszá­got. Ünnepélyes megnyitó (Folytatás az, 1. oldalról) ünnepélyes megnyitó előtt nemzetközi sajtóértekezleten ismertette az ülésszak leg- fontosalblb témáit. Mint mond­ta, azt várja, hogy a kör­nyezetvédelem, a kábítószer­kereskedelem és a terroriz­mus elleni harc, az emberi jogok védelme megkülönböz­tetett fontosságot, kap majd a december közepéig tartó (tanácskozáson. A világpolitika égető kér­dései közül a namilbiai, a közel-keleti, az afganisztáni, a kambodzsai és a közép­amerikai konfliktus megol­dása érdemel kiemelt figyel­met — mondta a főtitkár. Pérez de Cuellar a sajtókon­ferencián azt is bejelentette: a világszervezet ismét erő­teljes közvetítői kísérletet kezd arra, hogy az iraki'— iráni béketárgyalások kijus­sanak a mostani zsákutcából. Ennék érdekében küiönmeg- bízottja, Jan Eliasson fel­újítja az „inga-diplomáciát” Bagdad és Teherán között. A főtitkár felhívta a tag­országok figyelmét, hogy mi­közben az ENSZ békefenn­tartó erőinek mind nagyobb méretű alkalmazását sürge­tik, az azok költségeihez va­ló hozzájárulásukról megfe­ledkeznek. Jelenleg mmtegy négyszáz millió dollárral van kevesébb, mint ami a kék- sapkások fenntartásához szükséges. Az ülésszak megnyitásával egyidöben — hagyományo­san — különböző ünnepé­lyes rendezvényeket szervez­tek az ENSZ székhelyén a (nemzetközi békenap alkal­mából. Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Jó ütemben épül az új Tisza-híd A Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén jelentést vitatott meg a megye 1989. évi költségvetése első félévi végrehajtásáról és a Jászárokszállási Nagyközségi Közös Tanácsnál tartott komplex felügyeleti ellenőrzés főbb megállapításairól. Az előterjesztések között szerepelt a me­gyei tanács pénzügyi osztálya új ügyrendje; a lakóház javítá­si állami támogatás tartalékainak felosztása; a 4. számú főút Szolnok városi szakasza forgalmi problémáinak megoldására tett javaslatok és a Megyei Választási Elnökség kiegészítésé­re tett személyi javaslatok megerősítése. Hogy a megyeszékhelyen élők ■ és közlekedők számára milyen fontos és érzékeny pont a várost 8 kilométer hosszan átszelő 4. számú fő­útvonali és a Tisza-híd köz­lekedési problémáinak megol­dása, azt a napirendet kísé­rő érdeklődés, az előadókhoz intézett számos kérdés is ér­zékeltette. Az útvonal ter­heltségét jelzi, hogy az itt áthaladó forgalom öt év alatt 11 százalékkal növekedett az országos elsőrendű főutak forgalmának 2 százalékos átlagos növekedési ütemével szemben. A legutóbbi orszá­gos közúti keresztmetszeti forgalom számlálás adatai szerint a legmagasabb napi áthaladó egységet (30 278 személygépkocsi-egység) a Pelikán Szálló előtt regiszt­rálták. Csúcsidőben vagy terheléskor pedig olykor fél óra is kell a hídon való át­haladáshoz. A Közúti Igazgatóság vizs­gálatai alátámasztják, hogy az áteresztő kapacitásból eredő problémák főként az Eöt­vös tér (Gólya) és a Tisza- híd előtti Szabadság tér kö­zötti szakaszon jelentkeznek. Mindez sürgetővé teszi, hogy a főúton az összehangolt forgalomirányító rendszert kiterjesszék az Eötvös térig. Ennek kialakításához azon­ban szükséges a Ságvári kör­út és az Eötvös tér közötti szakaszon a csomópontok, autóbusz-öblök, gyalogátke­lőhelyek forgalmi rendezése is. Az első lépcsőben a Pe­tőfi úti csomópont jelzőlám­pával történő kiépítését va­lósították meg. A közeljövőben a Szolno­ki Közúti Igazgatóság és a városi tanács a következők megvalósítását tervezi: a Pelikán Szálloda térségében átszervezik a forgalmi ren­det, és ezt jelzőlámpával szabályozzák. A Budai Nagy Antal utcánál egy új jelző­lámpás csomópontot alakíta­nak ki, ahol a balra ka­nyarodó járművek szá­mára külön felálló sá­vot építenek. Így lehe­tővé válik az SZTK, a Peli­kán Szálló, a Skála és az Ady Endre út kedvezőbb megközelítése. A jelzőlám­pák egy vezérlőkábelről mű­ködnek majd, ezzel biztosít­va a folyamatos haladást. Megnyugtató hír, hogy az új szolnoki Tisza-híd építése jó ütemben halad. Ebben az évben elkészülnek a terve­zett cölöpözési és földmun­kákkal. A helyi források és a központi támogatás is az ütemezés szerint áll az épí­tők rendelkezésére, így 1992. augusztusában minden bi­zonnyal megindulhat a for­galom az új hídon. A testület végül megerősí­tette a Hazafias Népfront Szolnok Megyei Bizottságá­nak a Megyei Választási El­nökség kiegészítésére tett személyi javaslatát, mely szerint az elnökségi tagságuk alól felmentésüket kérő Tóth János és Tóth Lajos helyére dr. Gyuricza Béla, a Héki Állami Gazdaság igazgató- helyettese és Balogh István, a Tiszamenti Vegyiművek marketingosztályának veze­tője, a Magyar Demokrata Fórum Szolnok Városi Szer­vezetének elnökségi tagja került. DomborniUavatássai Emlékünnepség Kossuth Lajos születésének évfordulóján Tanácsülés Fő napirendi pontként fog­ja megtárgyalni szeptember 26-án a Szolnoki Városi Ta­nács a végrehajtó bizottság tevékenységéről szóló beszá­molót. Az előterjesztések többek között a következők: a városban lévő bölcsődék kihasználtsága, a felszaba­duló épületek más célú hasznosítása; ingatlanfor­galmazás Kft-ben. A tanács­ülés anyaga megtekinthető a város nagyobb könyvtárai­ban, és az ügyfélszolgálati irodáiban. Az állampolgárok a beszá­molóval kapcsolatos vélemé­nyeiket, javaslataikat mond­ják el választókerületük ta­nácstagjainak, akik a jövő heti testületi ülésen az ösz- szegzett tapasztalatokat fog­ják hangoztatni. A Kossuth család két alak­jára emlékeztek tegnap a Mező Imre úti sírkertben: Kossuth Lajos születésének 187. évfordulójára és Kos­suth Zsuzsa emlékművének felavatására gyűltek össze a tisztelők . Az ünnepségen Hoitssy Andor, a Kossuth család 88 éves leszármazottja idézte Kossuth Lajos, s legfiata­labb húga, Zsuzsa emlékét. Ezután dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi mi­niszter méltatta az első, fia­talon elhunyt világi ápoló­nő tetteit, aki az 1949-es szabadságharc összes tábori kórházának főápolónője, a Magyar önkéntes Ápolónői Intézmény megszervezője volt. Mostantól Domonkos Béla domborművé is őrzi emlékét a Kossuth-mauzóle­umban. Az emlékművet Da- bas Város Tanácsa, a Haza­fias Népfront Dabasi Bizott­sága, a Felsőbabádi Állami Gazdaság és Hoitssy Andor állíttatta. Importálunk, hogy exportálhassunk (Folytatás az, 1. oldalról) beépíti röntgenlaborató­riumát, és így tovább. Ezt tudomásul kell venni, mert egyébként könnyen azt hi­hető, hogy különböző mes­terséges beavatkozásokkal létre lehet hozni olyan tevé­kenységeket, amelyek csak kiszolgálnak másokat. Egy kicsit degradáló kifejezés a háttéripar, hisz itt a bizott­sági ülésen is elhangzott, hogy miért a háttéripari te­vékenység eredményét ex­portáljuk és miért nem a kész terméket. Ha egy kicsit belegondolunk, akkor belát­ható, hogy számos olyan al­katrész van, amelyik előállí­tása sokkal tudományigónye- sebb, mint egy esetleges vég­terméké. Ott van a televízió­ban például a képcső, amely ugye háttériparinak nevezett termék, mert önmagában nem használják fel. De a képcső egy nagyon fegyelme­zett modern technológiának a végeredménye, sok szelle­mi energia fekszik benne, s így előfordulhat, hogy sokkal hatékonyabb exporttermék, mint bármi más. Abban ké­ne maradni, hogy ne azt ex­portáljuk, ahol kilogramm­ban mérjük a végeredményt, hanem azt, ahol a termékbe fektetett szellemi tevékeny­ség viszonylag nagy. Csak így lehet piacon maradni. — ön ezen az ülésen a kö­vetkezőként fogalmazott: ne szóljunk bele a dolgokba, hagyjuk érvényesülni az ál­talános piaci szabályokat. Ugyanakkor a vállalatok már-már a túlzásba vitt ál­lami szabályozás csapdájá­ban vergődnek. — Azt elismerem, hogy a mi tevékenységünk nem olyan, mint ahogy szeret­nénk. Nem az folyik a kor­mányzati munkában amit valójában szeretnénk csinál­ni, hanem egyfelől a törek­véseinket, másfelől pedig a kényszert kell egyszerre ér­vényesíteni. A törekvésünk az, hogy létrejöjjön egy olyan gazdasági környezet, amelyik viszonylag nagy sza­badságot ad a vállalatoknak, ám a kormány közben arra is rákényszerül, hogy példá­ul bizonyos piacokon — el­sősorban a szocialista pia­cokra gondolok, — szűkítse a vállalatok jogait. Mégis azt mondom, hogy ha lehet, ne avatkozzunk bele a folyama­tokba, s törekedjünk arra, hogy a legszélesebb körben biztosítsuk a termelőcégek szabadságát. Ez viszont nem megy egyik napról a másik­ra. — A feldolgozó vállalatok vezetői sokszor panaszkod­nak, hogy azért maradnak el egy-egy nagyobb tőkés piac­tól, mert a hazai alapanyag- gyártó cégek sem időben, sem árban sem minőségűén nem versenyképesek. — A közelmúltban olvas­tam, hogy több, mint 10 mil­lió árucikk létezik a világon. Ezek egymás közti forgal­mát, egymással való koope­rációját összeilleszteni, rendszerbe szedni nem lehet belföldön. Ez egy nyitott gazdaságot feltételez, s így az importlehetőségeket ugyanúgy ki kell használni, mint a hazaiakat. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy eldönthesse a gyár, hogy mondjuk egy csavart importból vagy itthonról veszi-e meg. Ennek érdeké­ben ma már elindult az im- pontliiberalizálási folyamat — ebben az évben az áru­cikkek, mintegy 40 százalé­ka tartozik ebbe a körbe, ami azt jelenti, hogy akinek forintja van, megveheti az adott importtermékeket. Ez a kör jövőre kibővül, s így a feldolgozó ipar anyagszük­ségletemé/; a zöme a kétéves liberalizációs programban már benne van. 1990-től pe­dig az általános vámtételek csökkentése szerepel a ter­vekben. Mindez akkor törté­nik amikor a gazdaság ne­héz helyzetben van, de ab­ban reménykedve, hogy ezek az intézkedések egyben az exportképességünK fokozását is lehetővé teszik, a kormány elindul ebbe az irányba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom