Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-19 / 222. szám
2 QfltPUP 1989. SZEPTEMBER 19 Politikai egyetértés a legfontosabb kérdésekben (Folytatás az 1. oldalról) mánymódosítás hatályba lépésekor szűnjék meg az Elnöki Tanács, ám az új köz- társasági elnök megválasztásáig az ET elnöke végezze az államfői feladatokat. Ezt a megoldást a Harmadik Oldal is támogatta, az EKA azonban kitart amellett, hogy az átmeneti időszakban az Elnöki Tanács megszüntetését követően a parlamenti elnök gyakorolja a szűkített államfői jogkört. Mindezt azzal támasztották alá, hogy az ET feloszlatása után az Elnöki Tanács elnökének megbízása az államfői jogkörre megkérdőjelezné a tárgyaló felek hitelképességét, amennyiben a problémára közjogi megoldást keresnének. Kifejtették: asm vitatják, hogy az Elnöki Tanács jelenlegi elnöke esetéA középszintű háromoldalú ipolitikai egyeztető tárgyalások befejeztével az esti órákban kezdődött meg a Parlamentben a plenáris ülés, amely elsőként a hétvégén ülésezett szakértői bizottságok munkájának eredményeit tekintette át. A szerkesztőbizottság jelentését, amelynek tervezetét az MSZMP nyújtotta 'be, Tóth András ismertette. Rövid bevezetőjében szólt arról, hogy a politikai egyeztető tárgyalások július 13. és szeptember 18. közötti szakaszának lezárására az MSZMP delegációja által előterjesztett, szövegszerű módosításokkal kibővített javaslatot a három tárgyalófél küldöttsége jóváhagyta. A szövegszerű módosítások csuipán pontosító jellegűek voltak, így lényegében az előterjesztés-tervezet minden pontját aláírásra késznek mi— Három hónap kemény tárgyalásainak eredményeként szakasz-határhoz érkeztünk — mondta bevezetőben. — Aláírásunkkal megerősíthetjük a létrejött politikai konszenzust a békés átmenetet szolgáló elvekről és szabályokról. Ez közös eredmény, amely a három fél konsitruktivitását, megegyezési szándékát és önmérsékletét tanúsítja. — Ügy vélem, nagy lépést tettünk egy olyan politikai berendezkedés felé, amelyben a politikai akarat az állampolgártól ered, s ezt az akaratot a társadalom hiteles és alulról jövő kezdeményezéseire épülő intézmények valósítják meg. A demokrácia nemzeti épülete olyan mű lesz, amelyet vállvetve, együttes erőfeszítéssel alkotunk meg. Az MSZMP 1988 májusa óta eltökélten halad a reformok útján: célul tűzte a demokratikus szocializmus megvalósítását. Sorsfordító időket élünk, döntéseink tétje a nemzet jövője. — Amikor az MSZMP tárgyaló delegációja aláírta az előzetes megállapodásokról szóló okmányt, az MSZMP- ét nem a hatalomátadás módja, hanem a hatalom- gyakorlás átalakításának célja vezérelte. Emlékeztetek arra, hogy pártunk maga kezdte el a pártállam lebontását, s a jogállamiság megteremtését tekintette fő feladatának. A népfelség elvének érvényesítését, a demokrácia megteremtését nem tekintjük lezártnak a többpártrendszerű parlamentarizmus kiépítésével. Az MSZMP miközben elkötelezi magát a többpártrendszeren alapuló ben köztiszteletben álló személyről van szó, de nem személyben kell gondolkodni. Lényegében konszienzus született a párttörvényről. Az eltérő véleményt az EKA külön nyilatkozatban teszi majd közzé, a parlament elé kerülő törvénytervezetben pedig a vitás kérdésekben alternatív javaslatot terjesztenek elő. Megállapodás született arról, hogy az Alkotmányibíróság 1990. január 1-jétől kezdi meg működését, valamint arról is, hogy az alkotmánybírák maguk között választják meg az Alkotmánybíróság elnökét. Végezetül az Ellenzéki Kerékasztal bizalomnövelő állásfoglalásnak nevezte az MSZMP-nek a Munkásőrségre vonatkozó javaslatát, azt tudomásul vette, de fenntartotta eredeti álláspontját. nősítették a tárgyalófelek. Gál Zoltán, az MSZMP tárgyalóküldöttségének tagja a tájékoztatót követően bejelentette, hogy ezzel a 'középszintű -tárgyalások funkciója befejezettnek tekinthető. Az előzetes megállapodásnak megfelelően ezután átadta a szót Horváth Lajosnak, az Országgyűlés aleínö- kének, aki Szűrös Mátyás tá- vo'lilétébem a plenáris ülés őL- nőikéiként köszöntötte a tárgyalóküldöttségek tagjait. Üdvözölte, hogy a békés átmenet kérdéseivel foglalkozó középszintű politikai egyeztető bizottság jelentése szerint a felek több törvény- javaslat előkészítésében már egyetértésre jutottak. Horváth Lajos ezt követően — az előzetes megbeszélések szerint — átadta a szót Nyers Rezsőnek, az MSZMiP képviselő j ének. képviseleti demokrácia mellett azért is sJkraszáll, hogy az állampolgárok nem politikai célú szervezkedése is bővüljön, erősödjön, az önkormányzatok szélesen kiépüljenek. Az MSZMP álláspontja: a tárgyalások első szakaszát lezárva eljött az ideje, hogy a parlament elé terjesszük azokat a törvénytervezeteket, amelyekben sikerült egyetértésre jutni. Az a véleményünk, hogy az Országgyűlés teljes mértékben betöltheti történelmi hivatását a ’ogállami- ságra való átmenetbén. — Az ország érdeke, hogy mielőbb szabad választásokat tartsunk. Ehhez viszont az is szükséges, hogy a pártok működése, gazdálkodása törvényes garanciák, rendezett jogi keretek között történjék. A fejlett polgári demokráciák gyakorlata arra int. hogy ne korlátozzuk a pártok működését ott, ahol az nem ellentétes a jogállamiság követelményeivel. Az MSZMP mint elsősorban a m'unkavállalók pártja ezért is ragaszkodik ahhoz, hogy állami jogszabály, törvény ne tiltsa a munkahelyeken való szabad szerveződést. — Az MSZMP nagy jelentőséget tulajdonít a köztársasági elnöki intézménynek. Ügy véljük, közös, nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy az élnökválasztásra még az idén sor kerüljön. Ilyen megoldás nyugtatólag hatna az ország mind zaklatottabb közvéleményére egy többesélyes parlamenti választás, s egy esetleges koalíciós kormányzás bonyodalmai előtt. De ezt diktálja az ésszerűség akkor is, ha az ország nemzetközi kapcsolatainak fenntartásával és javításával összefüggő feladatokra gondolunk. — Bélátható időn belül parlamenti választásokra kerül sor Magyarországon. Az MSZMP tárgyaló delegációja nevében ismételten szeretném megerősíteni: pártunk vállalja a demokratikus választásokon való megmérettetést. Az MSZMP — a választás eredményeitői függően — Ezután az elnök Szabad Györgynek, az EKA tárgyalódelegációja tagjának adta meg a szót : — Percekkel ezelőtt még szavakat mérlegeltünk, mondatokat egyeztettünk, megpróbáltuk pontokba sűríteni mindazt, amiben egyetérteni tudtunk. Ha visszagondolunk a néhány hónappal ezelőtti indulásra, azt kell mondanunk, sokat elértünk abból, amit akkor célul tűztünk, ha korántsem mindent. Amit mi itt kialakítani tudtunk, ha jól bánik vele a magyar politikai közvélemény, ha jól bánnak vele a magyar politikai erők, akkor cselekvési alap lehet nem egyszerűen pártok számára, nem egyszerűen versenyző politikusok számára, hanem a nép és megbízottai számára, hogy felépítsék ezen a szerény alapon a magyar demokrácia eljövendő épületét. Lehet, hogy sokan azt fogják mondani: szűk ez az alap. Mi csak azt mondjuk nékik: kerekítsék ki! Lehet, hogy lesznek olyanok, akik A Harmadik Oldal képviseletében Nagy Imre szólalt fel*. — A Harmadik Oldalon részt vevő társadalmi szervezetek nevében örömmel üdvözlöm a tárgyalásokon hosszú munkával elért eredményit. Ezúton a széles nyilvánosság figyelme előtt is kijelentjük, hogy a közösen kidolgozott törvénytervezeteikkel egyetértünk, azok parlament elé terjesztését szorgalmazzuk. Meggyőződésünk, hogy a törvénytervezetek jó alapot biztosítanak a mindenki által óhajtott békés átmenetre, megfelelnek a magyar társadalom nagy többsége valódi érdekeinek. Ugyanígy egyetértünk a jogszabályiba nem foglalható egyéb megállapod,ásókkal. Hiszen, ha a szociális problémák kiéleződnek a társadalomban, és a tömegek már nem .hisznek a demokratikus formákban, akkor mi a legtökéletesebb intézményrendszert is hiába hozzuk létre. Talán ünneprontásnak tűnik, ihogy a megálla pod ásóik aláírásakor a még előttünk álló feladatokról, stolok. De mi nem ünnepelni,, hanem az eddigi eredményeket értékelve, megbecsülve tovább cselekedni akarunk — mondotta Nagy Imre. A békés átmenet feltétek és eszközrendszerének egy szeletét megteremtettük. Megállapodtunk az alkotmány módosításában, ezen A politikai egyeztető tárgyalások plenáris ülése este 9 óra előtt néhány perccél, a megállapodás aláírásával fejezte be munkáját. A dokumentumot az MSZMP, az Ellenzéki Kerékasztalhoz tartozó kilenc szervezet közül a Bajcsy-Zsilinszky Endre Társaság, a Független Kisgazda-Földmunkás és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Néppárt, valamint a Harmadik Oldalt alkotó társadalmi szervezetek és mozkészen áll arra, hogy más pártokkal együtt osztozzon a kormányzati felelősségben. Most újjászülető baloldali, szocialista reformpártunk e történelmi lehetőség kihasználására mozgósítja erőit, és' ennék támogatására hív fel minden, a haza sorsáért felelősséget érző magyar állampolgárt — írnom dotta befejezésül Nyers Rezső. azt fogják mondani: nem elég a biztosíték, ami a jövő magyar demokrácia számára most megteremthető volt. Azt mondjuk nekik: vigyázzanak arra, amit mi most kiharcolni tudtunk! Akik itt vagyunk, sokan talán nem is lépünk többé az aktív politika mezejére. Átadjuk a helyünket azoknak, akik vállalni tudják a jövő kiépítésének és az alapokon való to- váblbépiítkezésinek a léhető- ségét. De arra valamennyien vigyázni fogunk, hogy senki megcsorbítárni azt, amit elértünk — minősítsék ezt kevésnek vagy elégnek — ne merje. Ennyit akartunk. Reméljük utánunk mód lesz anra, hogy a nálunk jobbak, a nálunk merészebbek, a nálunk alkotóképeselbbek a biztos alapról továbblépve még többet nyújtsanak a veszélyeztetett, de reméljük, a veszélyek fölé fejét emelni tudó népünknek. Köszönöm a figyelmet — mondotta végezetül Szabad György. belül a köztársasági elnöki intézmény létrehozáséban. A harmadik tárgyaló félként részt vevő szervezetek mielőbbi köztársasági elnökválasztást tartanak szükségesnek, közvetlenül a nép által történő választás formájában. Megállapodtunk egy korszerű, jó, bár mondjuk meg őszintén, kicsit bonyolult választási rendszeriben. Ezen belül megoldást találtunk a pártként működni nem akaró társadalmi szervezetek részvételének lehetőségére. Megállapodtunk a pártok működésével, gazdálr kodásával kapcsolatos kérdésekben, és — ha a .parlament elfogadja javaslatunkat — kiépülhetnek a szükséges intézményes biztosítékok, .garanciáik, mint az alkotmánybíróság vagy a köz- társasági elnöki intézmény. Van tehát mit védenünk, már van mi mellett közösen kiállnunk, van mit közösen megvalósítanunk. A munkát azonban nem végeztük még el. A Harmadik Oldalon résztvevő szervezetek megítélése szerint a gazdasága tárgyalások méltatlanul háttérbe szorultak az elmúlt hónapokban . Márpedig ha azt nézzük, hogy mi fenyegeti, mi fenyegetheti a békés átmenetet, mi fenyegetheti azt, hogy a holnap pozíciói valóban szabad választásokon dőljenek el, akkor szólni kell ezekről a kérdésekről is. galmak képviselői látták el kézjegyükkel. A felek kinyilvánították, hogy az alapmegállapodásiba foglalt elveknek megfelelően a tárgyalások a békés átmenet politikai és jogi feltételeinek a megteremtését, a többpártrendszeren alapuló demokratikus jogállam kialakítását, valamint a társadalmi, gazdasági válságból való kiút keresését szolgálják. Az úgynevezett sarkalatos, közjogi kérdésekben tehát politikai egyetértés született a résztvevők között. A szakértői bizottságok munkájának eredményei Nyers Rezső: Eltökélten a reformok útján Szabad György: sokat elértünk, de korántsem mindent A dokumentum aláírása Nagy Imre: jő alap a békés átmenetre Beck Tamás kereskedelmi miniszter szeptember 18-án hivatalában fogadta Robert Mosbacher-t, az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi miniszterét, aki magyar kollégája meghívására érkezett hazánkba (MTI — Telefotó) Népszavazás lesz belőle ? Demisz-javaslat a lakáskoncepcióról A Demisz Szolnok Városi Tagszervezete által létrehozott lakáspolitikai munkabizottság a szervezetéhez tartozó fiatalok nevében a következő javaslattal él. A szeptember 26-ai városi tanácsülés tűzze napirendjére a tanácsi bérlakások elidegenítésének kérdését. Javaslata az, hogy a tanácsülés napjával — az új kormányszintű lakáskoncepció megszületéséig, de legkorábban 1989. december 31-ig — Szolnok városában tanácsi bérlakást ne adhassanak el. Rövid indoklása: — a lakáshoz jutás terhei rohamosan és csaknem elviselhetetlen mértékben megnőttek; — a tanácsi bérlakások elidegenítése lehetetlenné teszi, hogy a szociálisan rászoruló rétegek lakáshoz jussanak; — a városban 1986 óta eladott 1312 lakásból eddig 30 millió forint folyt be, amely összegből körülbelül 40(!) lakást lehetne építeni. A felhívást részletes indoklással elküldték minden tanácstagnak, a VTVB titkárának, a tanács elnökének. Kérték mindannyiukat, támogassák javaslatukat, hogy a kérdés szeptember 26-án a tanácsülés elé kerüljön. Amenyiben kezdeményezésük sikertelen marad, a Demisz indítványozni fogja helyi népszavazás kiírását az ügyben. Az MSZMP Jászárokszállási Nagyközségi Bizottságának közleménye A lakosság részéről több indulatos bejelentés érkezett pártbizottságunkhoz, hogy az országosan meghirdetett szeptember 4-i áremelés helyett községünkben már szeptember 1-től drágábban lehetett kapni a mosószert. Tudomásunkra jutott, hogy a Kunság Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat a köztudott időpontnál már hamarább emelte a mosóporok árait. Az áremelést a nagyközségi pártbizottság jogilag nem kifogásolja, de módszerével nem tud egyetérteni. A vállalatnak ez a két nappal korábbi emelés — véleményünk szerint — nem hozhatott jelentős árbevételt. Ez csak az amúgy is nyugtalan és gondterhelt lakosság felháborodását váltotta ki, mely károsan befolyásolja a vállalat na égi té lését. Az MSZMP Jászárokszállási Nagyközségi Bizottsága felhívja a vállalat figyelmét, hogy a jövőben kerülje el hasonló eset megismétlődéséit. MSZMP Nagyközségi Bizottsága Jászárokszállás Vasárnap délután a Szobaszínházban Ismét a Tabán-ügy Vasárnap délután a Szobaszínházban rendezett fórumot a Szabad Demokraták Szövetsége szolnoki szervezete. A mintegy száz jelenlevőt — közöttük más ellenzéki pártok, szervezetek képviselőit — tájékoztatták a megyei érdekegyeztető tárgyalások pénteki fordulójáról, melynek témája a nyilvánosság volt. Fodor Tamás utalt arra, hogy immár megyénkben is lejátszódik ugyanaz a folyamat, amely országos szinten, s mint mondotta: sikerült asztalhoz kényszeríteni a tárgyaló feleket. Az ellenzéki pártok számára központi kérdés, hogy a közvélemény esély- egyenlőség alapján ismerhesse meg a pártokat, azok programját és vezetőit. Míg az MSZMP monopolhelyzetben van a tájékoztatást tekintve, az ellenzék háttérbe szorul, számára kedvezőtlen műsoridőben jelenhet csak meg. Az új szervezetek nincsenek abban a helyzetben, hogy rövid időn belül önálló orgánumhoz juthassanak, mivel arra pénzük nincs, a választások időpontja viszont közeledik. Az ellenzék számára a Néplap a kardinális pont. Követelik, hogy az MSZMP mondjon le főszerkesztő-kinevezési jogáról, s ezt a posztot pályázat útján töltsék be. A Néplap legyen független, demokratikus napilap. Ennek érdekében a lapnál dolgozó újságírókhoz is felhívással fordultak a jelenlevők. Az SZDSZ-fórum másik témája a Tabán-ügy, és a vezetők államilakás-vásárlá- sának kérdése volt. A felszólalók egy része az érintett vezetőket bírálta, s az ő felelősségrevonásukat szorgalmazta. Mások azt hangsúlyozták, hogy nem a konkrét személyek az érdekesek, mivel a fórumnak nem szeretnének bíróság-jelleget tulajdonítani. Ök a rendszert, magát a mechanizmust bírálták. amely lehetővé tette, hogy a politikai hatalom beépüljön a gazdaságba, s az információkisajátítás révén egyéni hasznot eredményezzen. Ez az, amin változtatni kell! Hiszen itt a vállalatoknál felhalmozódott nyereség látszólag a köz javára fordítódott, végeredményét tekintve azonban néhá- nyak nyereségévé vált. igya köz a vesztese a „fejlődésnek” — állapították meg. A résztvevők felhívásban fejtették ki, hogy nem fogadják ei a NEB-vizsgálat eredményét, s új vizsgálatot kérnek. Az ehhez hasonló, törvényesnek mondott ügyek kivizsgálására Szolnokon etikai bizottság létrehozását kezdeményezik. A lakosság annak megalakulása után ott tehet bejelentést a tudomására jutott korrupciókról, panamákról. Vizsgálódásaikat nyilvánosságra hozzák. Gyuricza Péter
