Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-15 / 219. szám
1989. SZEPTEMBER 15. 3 jj^ÉPLAP Ez nem a Széchenyi Budaipesten a XVIII. kerületben épüli) a Sailllai úti lakótelep. Érdekessége, bogy a debreceni házgyári eile- méklből (éppen úgy, mint a szolnoki Széchenyi lakótelep tízemeletesei). A kivitelező a Szolintík Megyei ÁÉV és a Hajdú Megyei ÁÉV. A szolnokiak 300 lakást építettek, illetve építenek. Ha egy kicsit a szolnokiak is igényesebbek lettek volna annak idején, nem lenne Olyan monoton, egyhangú a Széchenyi, hiszen ,itt /a példa, hogy a debreceni élemeklből llehet szép házakat is építeni. Képeinken a szolnokiak állitail épített (lakások és a Hajdú megyeiek áditafl. kivitelezett iskola látható. — nzs — A megnövekedett feladatok körültekintő mérlegelést kívánnak Később dől el: ki lesz a megyei tanács művelődési osztályának vezetője Ismeretes, hogy a politikai initézményrendsizer fejlesztésének részeként jelentős átszervezések zajlanak a tanácsoknál is — a helyti önállóság és felelősség növelése, illetve a szakigazgatási szervék tevékenységének korszerűsítése érdekéiben. Ennék megfelelően döntött a Szolnok Megyei Tanács is júniusi ülésén az apparátus átszervezéséről, az egymással összefüggő területekkel. foglalkozó osztályok ésszerű integrálásáról. Hogy egy-egy ilyen átfogó belső tanácsi szervezeti változtatás milyen gondos előkészítést és körültekintő mérlegelést kíván — úgy vélem — nem kell különösebben bizonygatni. Egyrészt, ment a kanszerű tanácsi szakigazgatási munka koncentrált új feladatainak kimunkálásáról, s ehhez a legalkalmasabb vezetők kiválasztásáról van szó; másrészt ma már mindez nyilvánosan, a közélet iránt érdeklődő állam polgárok által áttekinthetően és ellenőrizhető módon zajlik. Nem zárt ajtók mögött Ezeket szem előtt tartva — a hatályos jogszabályoknak megfelelően — hirdetett a 'megyei tanács nyilvános pályázatot a terv- és munkaügyi osztály; az építési, közlekedési és vízügyi osztály; az ipari és kereskedelmi osztály, valamint a művelődési, ifjúsági és sportosztály vezetői munkaköreire. A négy osztályvezetői állásra összesen tizenegy jelentkező adta be pályázatát, ebből tízen szolndkiák. A tíz fős, a megyei tanács vezetői mellett az érintett s'zakminiisztériumak vezető szakembereiből álló pártatlan bírálóbizottság a napokban döntött arról, hogy a pályzók közül kiknek a kinevezését javasolja a megyei tanács testületének. Három osztály vezetője esetében élnek is konkrét személyi előterjesztéssel, a műve- lődésii, ifjúság; és sportosz- tály vezetői munkakörét ti letően azonban nem. A bírálóbizottság körültekintő mérlegelés utón úgy fogllaP állást, hogy mosit, az első fordulóban egyik jelentkezőt sem ajánlja kinevezésire a testületnek, hanem a pályázat benyújtási határidejének meghosszabbítását kezdeményezi, továbbra is érvényesnek tekintve természetesen a már beadott pályáza- itokat, ha azokat aiz érintetitek közben nem vonják visz- sza. Szélesebb körböl kell választani Joggal vetődhet fel bárkiben a kérdés: mi indokolja ezt a szokatlannak tűnő lépést? Szerencsére ma már a többfordulós pályázati el - bírálás nem szokatlan, sókkal, inkább természetes, mert a „kádermalmiok” mái' nem olyan „zárt egyszerűséggel” működnek, mint aiká’’ még néhány évvel ezelőtt is. Egyre inkább érvényesül a gyákorlatban is az az elv, hogy — különösen a gazdaság vagy művelődésírányí- tás kulcspozícióiba — igen széles szakmai merítési körből, a nyilvánosság által el- ilenőrzötten azok kerüljenek akik valóban oda valóik. Most sem a jelentkeződ felkészültségével vagy alkalmasságával volt gondja a bizottságnak, hanem az osztály megnövékedett feladatait mérlegelve ítélte úgy; nagyobb számú pályázó munkásságának, elképzeléseinek megismerése mindenképpen jobb döntést eredményezhet. Úgy gondolom; ez sokkal tisztességesebb így, mintha formálisan letették volna valakire a voksot, nehéz helyzetbe hozva ezzel a tanácsot és a pályázót egyaránt. Az oktatás és művelődés illetve az ifjúság- és sport megyei állami irányítása ugyanis soha sem volt „lakodalmas menet”! Nem kell jósnak lennünk ahhoz, hogy azt állítsuk: a következő években italán még a gazdaság rendbeszedésén“ 1 is bonyolultabb feladat lesz a» aktaitiás és a kultúra humanista távlatú, értékközpontu az európai színvonalhoz igazodó fejlesztése és az ifjúság neveléséhez, egészsé - ges életmódjához és sportolásához a feltételek biztosítása. Különösen most, amikor Szolnok megyében is — min* ahogyan az országban bár •höl — a demográfiai hullára feszíti a korszerű felszerelést nélkülöző iskolákat; a túlterhelt pedagógusok jogosan követelik élet. és miunkakönüflményeik jobbítását; a szakképzés gyökeres megújításra szorul, a nagy múltú Szigligeti Színház. Damjanich Múzeum ás Szolnoki Művésztelep rekonstrukciója elodázhatatlan és a megyei könyvtár helyze- tónefc megoldása sem tűr halasztást — hogy most csak a legégetőbb problémását és középtávú teendőket említ siük. Alkalmas embereket Többek között ezért is indokolt, hogy a szakmai bírálóbizottság ne pár, megközelítőleg azonos képzettségű és tapasztalatú leien t- Ikiező közül válassza, ki az általa legailkalmasabbna r tartott személyt, hanem a llehető legszélesebb körben tájékozódjon. Hiszen vannak a megyében rangos főiskoláik, országos hírű művészeti és tudományos intézmények, kutatóhelyek friss trőkkei, elismert munkássá gú, tekintélyes szakemberekkel. Örömmel venne körükből is pályázókat a bizottság, az öktóber 20-ig meghosszabbított időszakban. L Gy. Szóvivői tájékoztató Miniszterelnöki levél a pápának Vélemények az adókedvezményekről (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolatok alakulására az is, hogy jelentős változások történtek a magyar egyház- politikában az elmúlt időben : megszűntek azok a törvények, rendeletek, mindenfajta rendű és rangú jogszabályok, amelyek korábban korlátozták, ellenőrizték az egyházak tevékenységét, és életéi. A közelmúltban az Elnöki Tanács rendelete megszüntette a szerzetesrendek működésére vonatkozó korlátozásokat. Ugyancsak a demokratikus, jogállam megteremtésének irányába mutat a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvénytervezet előkészítése is. A bővülő kontaktusok egyik fontos állomása, hegy őszentsége, II. János Pál pápa elfogadta az Elnöki Tanács elnökének és az esztergomi bíboros prímásnak meghívását magyarországi látogatásra. összegezve az elmondottakat. Sarlkadi Nagy Barna leszögezte: a kapcsolatok az eltelt negyedszázad nyomán olyan új szakaszukhoz érkeztek, amely lehetővé teszi a jelentős továbbfejlesztést. Ennek jegyében Németh Miklós miniszterelnök levelet intézett Agos- tino Casaroli bíboros államtitkárhoz az Egyházi Közügyek Tanácsának vezetőjéhez, aki a vatikáni hierarchia szerint gyakorlatilag a miniszterelnöki posztot tölti be. A levél tartalmát Baj nők Zsolt röviden ismertette az újságírókkal. Pápai látogatás 1991-ben Casaroli bíboroshoz intézett levelében Németh Miklós hangsúlyozza, hogy Magyarországon jelenleg mélyreható társadalmi változások történnek. Az átfogó reformfolyamat olyan jogállamiság megteremtését célozza, amelyben az emberi jogok, a lelkiismereti és vallásszabadság, az egyéni és kollektív érdekek érvényesítésén keresztül az állampolgárok szellemi, erkölcsi, kulturális kiteljesedését kívánja elérni hazánk. A magyar kormány e jogok gyakorlásának garanciáit dolgozza ki. Ez a szeltem hatja át a kormány egyházpolitikájának modernizálását, új alapokra helyezését, aminek szerves része az az előkészítés alatt álló törvény, amely a lelkiismereti és vallásszabadságról szól. A 25. évfordulón a magyar fél úgy értékeli: megéritek a belső és külső feltételek arra, hogy a közös célokat és kölcsönös érdekeket szolgáló együttműködésben új korszakot nyithassanak. Ezt fejezi ki Őszentsége, II. János Pál pápa 1991-re tervezett magyarországi látogatása is. A további előrelépés szándékától vezéreltetve — a magyar kormány felhatalmazása alapján — Németh Miklós kinyilvánította azt a szándékot, hogy hivatalos tárgyalások kezdődjenek a Magyar Népköztársaság és a Vatikán Állam között a diplomáciai kapcsolatok rendezéséről. A bejelentéssel kapcsolatos kérdésekre válaszolva Sarkadi Nagy Barna elmondta, hogy II. János Pál látogatásának időpontja még nem biztos, az előzetes tervek szerint 1991 szeptemberében érkezne Magyarországra. A szerzetesrendek működésével kapcsolatban elismerte, hogy tevékenységük korlátozásának megszüntetése fölveti a korábban államosított tulajdonok kérdését is. A kormány elvben kész elismerni a szerzetesrendek ilyen irányú igényének jogosságát, ugyanakkor szinte megoldhatatlan nehézséggel találná magát szemben, amennyiben azt követelnék, hogy az 1950-ben államosított valamennyi ingatlant vissza kellene juttatni az egyháznak, illetve a szerzetesrendeknek. Az igény jogosságának elismerése ellenére tehát egyelőre nincs mód arra, hogy ezeket a tulajdonokat egyetlen döntéssel vagy rendelettel visszaadják az egyházaknak. Vállalkozás ösztönzőbb adók? A magyar k.ormány mindenképpen konstruktív megoldást szeretne találni. Ennék érdekében felkérik a katolikus egyház vezetőit arra, hogy a megoldásra váró igényeket mérjék fel. A kormány kész tárgyalásokat folytatni a megalakuló szerzetesrendek működésének segítéséről is. A Minisztertanácsot az a törekvés vezérli. hogy a megalakuló közösségek minden segítséget megkapjanak nemes, társadalmilag hasznos feladataik ellátásához. Sarkadi Nagy Barna nem zárta ki annak lehetőségét sem. hogy a„ kapcsolatok fejlesztésének előmozdítása érdekében konkordátum köttessék a magyar kormány és a Vatikán között. Lehetségesnek tartotta azt is, hogy a diplomáciád kapcsolatok felvétele még a pápa látogatása előtt megtörténjen. A kormányülés további napirendjeit sorra véve Bajnok Zsolt tájékoztatta az újságíróikat arról, hogy a Minisztertanács áttekintette az általános forgalmi adó törvény, illetve magánszemélyek jövedelemadó törvényének módosításáról szóló előterjesztést, illetve a vállalkozási adó rendszer korszerűsítésének javaslatát. Békési László pénzügyminiszter szavait idézve a szóvivő elmondta, hogy mindhárom előterjesztést több menetben megvitatta pénzügyi tárca az érdek- képviseleti szervekkel, az új politikai szervezeteikkel, illetve az érintett miniszteri - umokkal. A vitapartnerek véleményét is tükrözi, hogy az előterjesztésekben rendkívül sók ütköző vélemény, számos alternatív indítvány szerepel, néhol egyenesen egymásnak ellentmondó javaslatok is helyet kaptak. Közös vonása azonban az előterjesztéseknek, hogy az adópolitikád koncepcióval általában minden érintett fél teljes mértékben egyetért; a vélemények szóródása a konkrét kérdéseknél, mindenekelőtt a kedvezmények rendszerével kapcsolatban jelentkezik. Számos olyan vélemény fogalmazódott meg. amely az általános elgondolásokat helyesli ugyan, a kedvezményeket azonban nemcsak megőrizni, hanem egyenesen kiterjeszteni kívánja, és ezért a ki- terjesztésért természetesen kemény csatát is vív. A törvénymódosításokat előterjesztve a pénzügyminiszter szólt arról is a kormányülésen, hogy mindhárom tervezet közös törekvése a lakossági jövedelmeket terhelő adók progressziójának csökkentése. Az előterjesztések törekszenek arra is, hogy a vállalkozóknak, a gazdaságoknak kedvezőbb ösztönzőbb gazdasági feltételeket és környezetet teremtsenek. Ezzel együtt az adóügyi elgondolások egyik fontos tétele, hogy keményen. következetesen fellépjenek az állami kiadások csökkentéséért, a központi támogatások leépítéséért, szűkítsék a kedvezmények k§rét, A miniszterelnök javaslatára a kormány egyetértett azzal, hogy a három törvénymódosítást az elkövetkezendő időben kétme- netes tárgyaláson tovább érlelik. Az első menetben a különféle fórumoktól még nem kér a kormány konkrét állásfoglalást az adótételekről, -sávokról, -mértékékről, hanem a módosítások fő irányairól gyűjti ösz- sze az észrevételeket. Ezeket a véleményeket azután a második menetben konkretizálják. A miniszterelnök az ülésen hangoztatta azt is, hogy a jövő évre már kijelölt prioritásokon nem szabad változtatni. (Mint ismeretes, a kiemelt fejlesztésre számot tartó területek közé tartozik az oktatásügy, az egészségügy, a kulturális élet és a tudományos kutatás). Kérdésekre válaszolva a szóvivő egy, a magyar és a nemzetközi közvéleményt élénken foglalkoztató problémával, az NDK menekültek helyzetének, rendezésével is foglalkozott. Bár a kormány mai ülésén ez a probléma nem került napirendre. Bajnok Zsolt az ülés szünetében „vallatóra fogta” Horn Gyulák s a külügyminiszter válaszából kitűnt, hogy a határzár ideiglenes feloldásának végére egyelőre semmiféle határidőt nem tűztek ki. A korábbi határrend visszaállítása a helyzet alakulásának függvénye. Mihelyt a rendhagyó, rendkívüli helyzet normalizálódik, a határokon is visszaáll a korábbi rend. Az újságírók megkérdezték a szóvivő véleményét az MSZMP indítványáról egy demilitarizált zóna létrehozáséra az osztrák és a jugoszláv határ mentén. Bajnok Zsolt a miniszterelnök MTI-nyilatkozatát idézve megerősítette, hogy a magyar kormányzat teljes mértékben egyetért ezzel az indítvánnyal, egyben elmondta, hogy intenzív konzultációk folynak az illetékes magyar és jugoszláv illetve osztrák szervek között. Nem „pótlékolják” a valutakeretet A deviza-intézkedéseket firtató kérdésekre válaszolva a szóvivő kategorikusan cáfolta azt a rémhirt, hogy a lakossági valutakereteket csak pótlékkal adnák ki. Alaptalannak tartotta azt a félelmet is, hogy a liberalizálás nyomán a vásárlók esetleg megrohannák a dollárboltokat. Már a karácsony közeledtével valószínűleg megnövekszik a vásárlók száma, de rohamról minden bizonnyal túlzás lenne beszélni. Kérdések hangzottak el a kormánynak a választások előkészítésével kapcsolatos feladatairój is. A szóvivő ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a választások kiírásának időpontja körüli viták még nem zárultak le. Ezért a kormány úgy döntött, hogy a különböző variációkat egyaráat számba vevő forgatókönyvet dolgoz ki a kormányzati teendőkre, a törvénykezési feladatokra. Felkészülnek arra az eshetőségre is, ha még az idén tartanák meg a választásokat; ki jelölik, milyen ütemezésre van szükség, ha esetleg a jövő év tavaszára írnák ki az általános választásokat. De arra is felkészülnek, ha a ciklus végén, azaz a jövő év júniusában lenne a választás. A forgatókönyv még nem készült el, de a munkálatok már befejező szakaszukban vannak,
