Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-01 / 207. szám

2 1989. SZEPTEMBER 1 j^ÉPUkP Varsó: a magyar parlament képviselői is részt vesznek azon az augusztus 30-án kezdődött nemzetközi tanácskozáson a lengyel törvényhozás épületében, amelyet a II. világháború kitörésének 50. évfordulója alkaHnából hívtak össze (MTI — Telefotó) Moldava — Legfelsőbb Tanács Megszavazták a nyelvtörvényt Megszűnik a vámmentesség A moldavai Legfelsőbb Tanács csütörtökön kis vál­toztatásokkal megszavazta a moldován nyélvtörvényt. A Szovjetszkaja Moldavia szerkesztőségétől, a hely­színről kapott értesülések szerint a moldavai parla­ment hivatalos nyelvként egyedül a moldován nyel­vet ismerte el. Ugyanakkor a törvény megfogalmazása szerint a Szovjetunió népei közötti érintkezés nyelve az orosz nyelv, amely azonban nem kapott hivatalos stá­tust a köztársaságban. A Szovjetszkaja Moldavia munkatársa elmondta, hogy a szavazáson a nyelvtörvény ebben az új, körültekintőbb megfogalmazásban többsé­get kapott, még a parlament hetven orosz anyanyelvű képviselője közül is voltak, akik mellette szavaztak. Mint ismeretes, az eredeti törvénytervezet, amely a nemzetiségek közötti érint­kezés nyelveként is a mol­dován nyelvet ismerte el, nagy felháborodást keltett a szövetségi köztársaság orosz és más anyanyelvű népei­nek körében. Kisinyovban, a fővárosban és a moldavai nagyvárosokban tiltakozó tömeggyűlésekre, tünteté­sekre, sztrájkokra került sor. Horn Gyula Berlinben (Folytatás az 1. oldalról) A magyar külügyminiszter egyúttal aláhúzta: magyar részről csak olyan megoldá­si módozatokban vagyunk hajlandók részt venni, ame­lyek összhangban állnak a Magyar Népköztársaság em­beri jogi nemzetközi kötele­zettségeivel és humanitárius politikai gyakorlatával. A fentiek szellemében Horn Gyula az NDK-féllel ismer­tette azokat a tervezett konkrét magyar lépéseket, amelyek az ügy mielőbbi megoldásához vezethetnek. A tárgyalófelek megálla­podtak a további kétoldalú konzultációik folytatásáról. Tárgyalások a leszerelésről A hagyományos fegyver­zetekről, valamint az euró­pai biztonsági és bizalom- erősítő intézkedésekről folyó bécsi tárgyalások harmadik fordulójával kapcsolatos kérdésekről tárgyaltak au­gusztus 29-én és 30-án Moszkvában a Varsói Szer­ződés Szervezete leszerelési különbizottságának soros ülésén a tagállamok képvi­selői. Ugyancsak leszerelési kér­désekről, a bécsi tárgyalá­sok harmadik fordulójának időszerű feladatairól tár­gyaltak Moszkvában a Var­sói Szerződés Szervezetének vezérkari főnökei. (Folytatás az 1. oldalról) a lakosság tulajdonában le­vő konvertibilis deviza fi­zethető be. Ám a pénzinté­zeteknél a befizetéskor nem kell igazolni a valuta ere­detét. Továbbra is elhelyez­hetők természetesen ezeken a számlákon azok az össze­gek, amelyeket belföldiek ré­szére küldenek külföldről. Lényeges változás, hogy teljes egészében devizában írják jóvá ezután a külföld­ről származó örökséget, tar­tásdíjat. nyugdíjat, járadé­kot. külföldi ingatlanok bér- jövedelmét, műgyűjtők mű­tárgy-értékesítésből szárma­zó nettó bevételét. Kivételt egyedül a magánszemélyek áru- és szolgáltatásexportból származó bevétele jelent. A devizaszámlán tartott pénzből a Magyarországon működő mintegy 300, valu­táért árusító boltban vásá­rolhatnak a számlatulajdo­nosok. Áruvásárlási célból a devizát külföldre is át ler hét utalni. Továbbra is fennmarad a vásárlási lehetőség a diplo­mataboltokban, ám az erre jogosultak köre változatlan. A sajtótájékoztatón elmon­dották. hogy a Pénzügymi­nisztérium és a Magyar Nemzeti Bank egyaránt ja­vasolta a magyar állampol­gárok egy részét érintő pri­vilégium megszüntetését. Nyugat-Európában nincs ar­ra példa, hogy a belföldi ál­lampolgárok számára lehe­tővé teszik a vámmentes vá­sárlást. Ez a kedvezmény hosszabb távon Magyaror­szágon sem indokolt. Rá­adásul jelentősen megnöveli a devizaszámlát vezető pénz­intézetek munkáját. Nekik kell ugyanis kiszűrni, ki az, aki jogosult a vásárlásra, és ki az, aki nem. A devizaszámlán elhelye­zett pénzt a kereskedelmi bankok — akkor is, ha azt nem kötik le meghatározott időre — kamatot fizetnek. A kamatfeltételeiknél igazod­nak a nemzetközi pénzpia­cokon érvényesülő ügyfélka­matokhoz. Az ezzel kapcso­latos iránykamatokat a Ma­gyar Nemzeti Bank bocsát­ja rendelkezésükre. Ugyan­akkor a számlavezetés költ­ségeit ezután devizában fog­ják felszámítani. A pénzintézetek a számlák összevonásával kapcsolatos teendőket automatikusan el­végzik, ezért a számlatulaj­donosoknak nem kell felke­resniük a bankokat. Külön ügyintézésre akkor van szük­ség. ha módosítani kívánják a lekötési feltételeket. Ter­mészetesen továbbra is mód van arra, hogy valaki több pénzintézetnél is nyisson számlát. Kedvező változás az is, hogy október 1-jétől a kül­földi egyéni munkavállalók jövedelmüket — a jelenlegi 80 százalék helyett — teljes egészében átutalhatják a devizaszámlára. A deviza- számlák titkosak, az azokon levő összegek kifizetését az állam szavatolja. A sajtó- tájékoztatón elhangzott: bár az ország pénzügyi helyzete romlott, a kormány nem kí­vánja korlátozni vagy fel­függeszteni az utazási keret­ből történő lakossági valuta- vásárlásokat. Változnak a vámjogszabá­lyok is. e téren bizonyos szi­gorításra kerül sor. Szep­tember 1-jétől a magánfor­galomban, eladási céllal he­hozott termékeknél megszű­nik az 5 ezer forintos vám- mentesség. Erre az intézke­désre azért volt szükség, mert turisták eddig mintegy 200 millió forint értékben hoztak be különböző elekt­ronikai alkatrészeket, rész­egységeket, amelyeket aztán belföldön értékesítettek. Ha ezt a tevékenységet nem akadályozzák meg, az így kibontakozó kereskedelem tovább erősíti a feketepia­cot és a deviza külföldre áramlását. Ellenzéki Kerekasztal, országgyűlési bizottság Vezetők találkozója a Parlamentben Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) vető szokásos sajtótájékoz­tatóját Bajnok Zsolt meg­bízott szóvivő. A hazai és a nemzetközi sajtó .képviselőinek elmond­ta, hogy a konzultáción a belpolitikai élet minden fon­tosabb területe és témája szóba került. Pozsgay Imre államminiszter a kerékasz­tal-tárgyalásokról adott tá­jékoztatást. Szóba került az ülésen a közelgő új tanév, s ezzel összefüggésben a pedagógu­sok számos problémája, bé­rezésük ügye. Bajnok Zsolt minősítése szerint szenvedé­lyes. szikrázó vita folyt, a még a drámai jelzőt sem tartotta túlzásnak. Sejtetni engedte, hogy Glatz Ferenc művelődési miniszter a kö­zelgő tanévnyitó ünnepségen jó híreket közöl majd a pe­dagógustársadalommal. A szóvivő ezután a me­cseki ércbányászokkal lezaj­lott találkozóról szólt. Bajnok Zsolt ezután a me­nekültté nyilvánítási eljá­rásról és a menekültek jog­állásáról szóló két jogsza­bály-tervezetről szólt. A me­nekültként elismert szemé­lyek jogállásáról törvényere­jű rendelet, a menekültként való elismerésről pedig kor­mányrendelet van előkészü­letben. Hangsúlyozta, hogy a két különböző jogszabály átmeneti megoldásként szü­letik, mert a kérdés fajsú­lya indokolttá teszi. hogy belátható időn belül a mé- nekültüggyel összef üggő kér­dések törvényi szinten ren­deződjenek. A jogszabály-tervezet sze­rint azok minősülnek mene­kültnek, akik faji, vallási, nemzeti hovatartozás, meg­határozott társadalmi cso­porthoz tartozás, vagy poli­tikai meggyőződés miatt ül- dözésnék vannak kitéve, vagy üldözéstől tarthatnak, s ezért nem kívánnák haza­térni. A menekült minősí­téshez az érintetteknek a határátlépést követően 72 órán belül a rendőri, határ­őrizeti szervek előtt kell nyilatkozatot tenniük szán­dékukról. Jelentkezhetnek a menekülteket befogadó állo­másokon, valamint a buda­pesti, a csongrádi és a Sza- bolcs-Szatmár megyei rend­őr-főkapitányságon. A menekülteket befogadó állomások elkészültéig a kérelmekkel első főkön a rendőr-főkapitányságok, il­letve -kapitányságok foglal­koznak. Az eljárás során a mene­kült státuszért folyamodókat személyesen is meghallgat­ják, hogy valószínűsíthető le­gyen: adottak, valósák-e a menekültté nyilvánítás kri­tériumai. Ha számukra ked­vezőtlen az ügy kimenetele, a Belügyminisztérium Me­nekültügyi Hivatalához fel­lebbezhetnek. Amennyiben e döntést sem tartják megfe­lelőnek, bírósági felülvizsgá­latot kérhetnek. A szóvivő közölte: az érintettek állam­polgárságukat megtarthat­ják. de amennyiben megkap­ják a menekült státuszt, magyar állampolgárnak te­kintendők. A rendelkezés csak az európai országokból érkezőkre vonatkozik. A 1 tervezett Budapest— Bécs világkiállítással kap­csolatos kérdésre válaszolva a szóvivő annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy hazánk nincs késésben, az előkészítés ritmusa, üteme a tervek szerint halad, bár nem zárta ki, hogy negyed év múltán esetleg önkriti­kát kell gyakorolnia. A vi­lágkiállítás ügyében szep­temberben születik kor­mányzati állásfoglalás, s ennek ismeretében tárgyal majd a kérdésről a parla­ment várhatóan októberi ülésszakán. Elismerte, hogy valóban egyre élesebben ve­tődik fel a főváros és a vi­dék érdekeinek összeegyez­tetése; a kormány törekvé­se azonban egyértelmű: a világkiállítás az egész or­szág, a magyar nép számá­ra jelenthessen bemutatko­zási lehetőséget. Egy további, a szakszer­vezet és a kormány viszo­nyát firtató kérdésre vála­szolva Bajnok Zsolt közöl­te: a kormánynak nem szán­déka, s nem is célja, hogy a konfliktushelyzetet fenn­tartsa, s még kevésbé érde­ke az, hogy élezze. Tárgya­lási szándékát jelzi a me­cseki ügyben elfoglalt állás­pontja is. A pártok finanszírozásá­ra elkülönített 50 milliós összegből a szóvivő szerint 38 millió forint maradt a kasszában, mert az Ellenzé­ki Kerekasztal felelős kép­viselői jelezték, hogy nem kívánnak részesedni ebből a pénzből — mondta a szóvi­vő egy újabb kérdésre. A kormány úgy döntött, hogy mégis felajánlja az EKA- nak a pénzt. Az országot békés körül­mények között kell kivezet­ni a válságból, ezt a célt szolgálják a háromoldalú politikai érdekegyeztető tár­gyalások — jelentette ki az Ellenzéki Kerekasztal nevé­ben Domonkos István, ami­kor csütörtökön délután a Parlamentben az EKA kez­deményezésére először jött létre találkozó az ország- gyűlés állandó bizottságai­nak vezetői és az ellenzék között. Domonkos István hozzátette: az EKA tudja, hoáy a képviselőkben bizal­matlanságot váltottak ki a tárgyalások. Szerinte éppen ellenkezőleg kellett volna reagálniuk, mert a háromol­dalú megbeszéléseken tör­tént megegyezések lényege­sen megkönnyítik a parla­ment munkáját. E bevezető után az Ellenzéki Kerékasz­tal jelenlévő szervezetei, pártjai r.öviden bemutatkoz­tak, ismertették főbb céljai­kat. Ezután az országgyűlési bizottsági vezetők tájékozta­tást adtak munkájukról. Szinte valamennyien meg­hívták az ellenzék képviselő­it a bizottsági ülésekre, hogy közelről ismerjék meg a par­lament munkáját. Berecz János, a külügyi bizottság elnöke annak a vé­leményének adott hangot, hogy a képviselők nem fo­gadták ellenérzéssel a há­romoldalú tárgyalásokat, igaz nem is üdvözöltek kitö­rő örömmel. Ennek oka, hogy a legutóbbi ülésszakokra ki­tűzött törvényjavaslatokat visszavonta a kormány az egyeztető tárgyalások miatt, s a képviselők most sem tudják, hogyha elkészülnek ezek a tervezetek, mi lesz a feladatuk. A szavazás lelki- ismereti kérdés, másrészt politikai felelősség is lesz. Pesta László, a szociális és egészségügyi bizottság elnö­ke azt hangsúlyozta, hogy manapság sok a beszéd, ke­vés a tett. Mint mondta, az ellenzék is t.ud beszélni, de hogy mire képes, még nem ismeretes. Mint később hoz­zátette, ez nem szemrehá­nyás kívánt lenni, mert az ellenzék még nincs is abban, a helyzetben, hogy cseleked­jék. Antall József hangsú­lyozta, hogy az ellenzék nemcsak beszél, hanem mé­lyen átérzi felelősségét az ország sorsáért. Hozzátette, hogy az EKA politikai fele­lőssége nem kisebb, mint a képviselőké. Szólt arról is, hogyha most kezdődnének a háromoldalú tárgyalások, akkor a kormánnyal és a törvényhozással szívesebben ülne le az EKA. Bölcsey György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság elnöke szerint nem biztos, hogy az Országgyűlés teljes egészében elfogadja a háromoldalú tárgyalásokon kialakított törvénytervezete­ket. azokon bizonyos módo­sítások lehetségesek. Boross Imre (Független Kisgazdapárt) szerint az MSZMP teljesíteni fogja azt a megállapodásban, rögzített kötelezettségvállalását, hogy a három oldal által elfoga­dott törvénytervezetet a parlament megszavazza. Pus­kás Sándor, a terv- és költ­ségvetési bizottság elnöke arról szólt, hogy szerencsé­sebb lett volna, ha a parla­menti bizottságok tagjai is részt vehettek volna a há­romoldalú tárgyalásokon. Hangsúlyozta, hogy folya­matos véleménycserére van szükség a képviselők és az EKA között. Mint mondta, jó lenne, ha az 1990-es költ­ségvetési javaslat megvita­tásában az ellenzék is bizo­nyos szerepet vállalna. Fe­kete János, a reformügyi ad hoc bizottság elnöke rá­mutatott: hiba volt, hogy nem a képviselők, mint há­zigazdák hívták meg az el­lenzéket ismerkedésre a Parlamentbe. Egyebek közt arról szólt, hogy 1968 nagy kísérlet volt a monolitikus irányítás leépítésére. A Világ­bankkal készen állt a szerző­déstervezet, közeli terv volt az importliberalizáció, vala­mint a forint külső, konver­tibilitásának megteremtése, de az akkori szovjet vezetés leállította ezeket az elkép­zeléseket. Ezért vált már az elején felemássá az akkori gazdasági reform. Berdár Béla, a település- fejlesztési és környezetvé­delmi bizottság elnöke töb­bek között arról szólt, hogy nem szabad siettetni a vá­lasztások megtartását, sze­rinte erre legkorábbi időpont jövő év első negyede lehet­ne. Zsigmond Attila, a kul­turális bizottság tagja azt hangsúlyozta, hogy a tudás, a jó nemzeti hagyományok tisztelete sokáig háttérbe szorult, s ennek súlyos kö­vetkezményeit viseli most az -ország. Varga Csaba (Magyar Nép­párt) az EKA nevében kér­te a bizottságok vezetőit, hogy a háromoldalú tárgya­lásokon elfogadott törvény- tervezetek vitájára hívják meg az ellenzék tagjait. A 4 órás találkozón — amely jó alkalom volt az ismerke­désre. a vélemények kicseré­lésére, s nem volt mentes a vitáktól sem — abban a re­ményben búcsúztak egymás­tól az EKA tagjai és az or­szággyűlési képviselők, hogy a közeljövőben ismét talál­koznak, Nyilatkozat A Pedagógusok Szakszervezete Szolnok Megyei Intéző Bizottsága és Alapszervezeti Titkári Tanácsa 1989. augusztus 29-én ülést tartott. Ezen a titkárok javaslatára az említett testületek a békés átmenet érdekében a következő nyilatko­zatot fogalmazták meg és fogadták el. Mivel mind hazánkban, mind a környező országok egy részében nyugtalanító jelenségeket tapasztalunk, megfogal­mazzuk igényünket a békés átmenet érdekében. Felhívjuk minden jóérzésű állampolgár és szervezet fi­gyelmét a Baloldali Ifjúsági Társulás erőszakmentesség char­tájára. Az említett dokumentummal azonosulunk, alapgon­dolatát mindenki számára elfogadásra ajánljuk. 0 Így csatlakozunk ahhoz a kezdeményezéshez, hogy 1989. október 23-án történjen meg a békés átmenet melletti elkö­telezettség aláírása, a nap legyen az erőszakmentesség napja. Noha a politika színpadán jelenlévők deklarálják a tár­sadalmi modellváltás békés voltát, annak fontosságát, azon­ban taktikai megfontolásból félre teszik azt. Kívánjuk, hogy Vezető politikusaink kijelentéseikkel szolgálják jobban a nemzeti közmegegyezést. Különös tekin­tettel arra, hogy aggodalmat keltenek a fegyverekkel rendet teremteni típusú nyilatkozatok. Ezért mi pedagógusok, akik különösen féltjük az ifjúsá­got és óhajtjuk számukra a nyugodt, békés fejlődés lehetősé­gét, kérünk minden szervezetet, pártot emelkedjen felül ön­érdekén, s legjobb erőit a rendezett átmenet érdekében moz­gósítsa. Kérjük a háromoldalú egyeztető tárgyalás «észtvevőit, adjanak garanciát arra, hogy ideológiák, politikai áramlatok vitáját hazánkban soha többé senki sem döntheti el fegy­verek erejével. Olyan értelmiségi rétegként szólunk, akik a reform ki- teljesedésétől a nemzet felemelkedését, az ország helyzeté­nek gyökeres megváltozását várják és remélik. PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE Szolnok Megyei Alapszervezeti Titkári Tanácsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom