Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)

1989-08-14 / 191. (189.) szám

2 1989. AUGUSZTUS 14 ^gWI4P Észtországban feszült a helyzet A fal marad (Folytatás az 1. oldalról) tiségű dolgozók képviselői között. Szovjet sajtójelentések sze­rint a sztrájkok a városba irányuló vasúti szállítmá­nyokat is érintik. Ugyanak­kor nyugati hírügynökségek helyi észt forrásokból szár­mazó értesülései szerint a városban normális az élel­miszerellátás. A tavaly ala­kult Észt Népfront szívivő­­je a Reuter hírügynökség moszkvai tudósítójának el­mondta, hogy Tallinn éli mindennapi életét, nincsenek fennakadások sem az ellá­tásban. sem a közlekedésben. Noha a nem észt származá­sú tallinni buszsofőrök két­harmada beszüntette a mun­kát, a tömegközlekedésben nincsenek fennakadások, mi­vel a köztársaság más részé­ből csoportosítottak át sofő­röket a fővárosba. A nem észt származású la­kosokat tömörítő intermoz­­galom szóvivője, Vlagyimir Vinogradov kijelentette, bogy a sztrájkot a végsőkig, azaz a választási törvény felülvizsgálatáig folytatják. Moszkvában legfelsőbb szintről mindeddig nem hangzott el hivatalos állás­­foglalás az Észtországban hozott választási törvény kapcsán, a szovjet tömegtá­jékoztatási eszközök azt sej­tetik, hogy az ország közvé­leménye határozottan szem­ben áll a döntéssel. Meglehetősen szokatlan formát választott az észt események kommentálásához a TASZSZ hírügynökség: az ottawai Citizen című újság szerkesztőségi cikkéből idé­zett megállapításokat. A ka­nadai ilap a szovjet belpoliti­kai eseménnyel összefüggés­ben egyebek 'között megálla­pította. hogy az egyre inkább nadai lap a szovjet belpoliti­­itatott észt parlament még lehetetlenebbé teszi az oro­szok és észtek közötti nor­mális kapcsolatokat. Szeptemberben dfintenek Szovjet-amerikai csúcstalálkozó Valószínűleg a szeptem­beri szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri megbeszélé­sen jelölik ki a Gorbacsov— Bush csúcstalálkozó idő­pontját — jelentette a Reu­ter bot 'hírügynökség a pénteki szovjet—amerikai szakértői itanácskozásról itu­­dösíibva. A tárgyalásokon Sevandinadze szovjet és Ba­ker amerikai külügyminisz­ter szeptember második fe­liében esedékes ta'lálikozójá­­nak előkészítéséről volt szó. George Bush amerikai el­nök a berlini fal építésének 28. évfordulója alkalmából tett nyilatkozatában remé­nyét fejezte ki, hogy a Szov­jetunió közreműködésével Berlin az együttműködés jelképévé és színhelyévé vá­lik. Az amerikai elnök a ber­lini falat egy letűnt, kudar­cot vallott kor emlékének nevezte. — „Azzal a meg­újult elhatározással emléke­zünk meg a imái évforduló­ról, hogy leküzdjük Berlin és Európa megosztottságát” — hangoztatta az elnök. A 'berlini fal mindadd iig állni fog, ameddig a létre­hozásához vezető körülmé­nyek, tényezők 'nem szűnnek meg. Ezek a körülmények változatlanul léteznek, sőt egyes vezető bonni politi­kusok nem is titkolják az 1937-es 'határok között léte­zett Német Birodalom új­raélesztéséhez fűzött remé­nyeiket. A benlim fal felál­lításának évfordulója al­kalmából az Izvesztyija va­sárnapi száma a Neues Deutschland cikke alapján ismerteti a két Berlint elvá­lasztó határvonallal kapcso­latos NDK álláspontot, va­lamint a fal létrejöttének történelmi körülményeit. — 1 i Bz ellenzékkel nem tárgyalnak Falytatódik a tüzpárbaj Kim De Dzsung, Dél-koreai ellenzéki vezető hevesen tiltako­zik egy augusztus 13-án megtartott politikai gyűlésen. A szöuli ügyészség azon vádjai ellen amely szerint pénzt foga­dott el egy észak-koreai ügynöktől, valamint kémkedett Cszak-Korea javára (MTI TELEFOTO) Bejrutban folytatódik a tüzpárbaj a Szíriái csapatok és Michel Aun keresztény erői között. Csák szomba­tom 13 ember vesztette éle­tét, míg a sebesültek száma kórházi jelentések szerint több mini hetven. Az el­múlt két'nap során egybe­hangzó 'hírügynökségi je­lentések szerint több mint 45 ember ihalt meg, és mint­egy kétszázan megsebesül­tek. A nehéztüzérség és náké­­itaegységek bevetésével folytatott harcokban a 'hét végén több lövedék csapó­dott be a francia és az ar­gentin nagykövetség közelé­ben. Egy francia nagykövet­­sági alkalmazott megsebe­sült. A súlyos lövöldözések következtében a város szá­mos pontján szünetel a viz­es áramszolgáltatás. 'Keresztény források arról számoltak ibe, hogy a Szov­jetunió, az Egyesült Álla­mok, Franciaország, a Vati­kán és több arab állam fel­vette a 'kapcsolatot Szíriával a kibontakozás reményében. Szíria állítólag fel is aján­lotta, hogy felolldija a ke­resztény negyedek blokádját és 'hajlandó a tűzszünetre, a keresztény erők vezetője, Michel Aoun azonban ra­gaszkodik a szír erők teljes kivonásához. LONDONDERRY ötezer tüntető vonult fel néma menetben Londoniban a 'brit hadsereg bevonulásá­nak huszadik évfordulóján. Az „Ideje távozni” (angolul: Time to go) elnevezésű ak­ció támogatóinak tüntetését — incidensektől tartva — jelentős rendőri erők kísér­ték. CAPE CANAVERAL A rossz időjárási viszo­nyok miatt elhalasztották a Delta—2 típusú hordozóra­kéta startját a floridai Cape NSZK budapesti nagykövetsége Ideiglenesen zárva Az épületben tartózkodó több mint 180 NDK-állam­­pclgárra való tekintettel, vagyis az áttelepülni szán­dékozók nagy száma követ­keztében előállít túlzsúfolt­ság miatt hétfőtől további intézkedésig zárva tartják az NSZK budapesti nagykö­vetségét. Ezt közölték va­sárnap délután hivatalosan a bonni külügyi hivatalban. Egy külügyi szóvivő arról is tájékoztatta az MTI bon­ni tudósítóját, hogy a fel­merült problémák megvita­tása céljából hétfőn — Hans-Dietrich Genscher al­­ikancellár és külügyminisz­ter utasítására — a magyar fővárosba utazik Jürgen Sudihoff államtitkár, s mi­előbb megbeszéléseket foly­tat Horn Gyula külügymi­niszterrel. Az NSZK 'berlini állandó képviseletét 'hasonló túl­zsúfoltság miatt már múlt kedd óta zárva tartják. Az NSZK-ba kiutazni sizándé­­kozó NDK-áLlampoLgárak közül vasárnap reggel tízen éltek a berlini ■ hatóságok által felkínált lehetőséggel, hogy az épület önkéntes el-Canaveral támaszponton. A rakétát helyi idő szerint éj­jel (két órakor kellett volna elindítani. A Delta—2-nek egy katonai navigáoiós mű­holdat kell Föld körüli pá­lyára állítania. VARSÓ A Szolidaritás parlamenti csoportjának vezetője, Bro­nislaw Geremek üdvözölte Kiszczak tábornok azon ja­vaslatát, hogy a lengyelor­szági kormányalakítás körül kialakult patthelyzet megol­dására szeretne mielőbb ta­lálkozni Leeh Walesával. BROSSZEL Tizenöt év óta először csökkentik a NATO őszi hadgyakorlat-sorozat prog­ramját — jelentették be a dél-belgiumi Casteau-ban, a NATO európai haderőinek főparancsnokságán. 'hagyása esetén büntetlensé­get biztosítanak számukra, A Deutsehdandfunk nevű országos rádióállomás úgy értesült, hogy a legtöbb NDK-állampolgárt Franz Bertele, a nyugatnémet kép­viselet vezetője hosszas ér­veléssel bírta rá az épület elhagyásának előnyeire. A bonni diplomaták már több alkalommal világossá tet­ték: a kiutazás engedélyezé­se csakis az NDK -hatóságok döntésétől függ — emlékez­tetett a nádió. Amikor Szergej Ahrome­­jev, a Szovjetunió marsall­­ja (a szovjet fegyveres erők korábbi vezérkari főnöke, je­lenleg pedig Mihail Gorba­csov katonai tanácsadója) röviddel ezelőtt az Egyesült Államokban vendégeskedett, teljesen szokatlan módon az amerikai Képviselőház vé­delmi bizottsága előtt is meg­jelent és ott a legnagyobb nyíltsággal válaszolt minden katonai kérdésre. Megkér­dezték tőle — egyebek kö­zött —, hogy a Szovjetunió évente mennyit fordít nem­zeti össztermékéből a had­sereg fenntartására? A mar­sall nem tagadta, hogy az USA-hoz képest ez az arány magasabb. 8,4 százalék, vagy­is közel két és fél százalék­kal több. Aztán a bizottság tagjai azt tudakolták, ösz­­szegszerűen mégis mennyire rúg az évi szovjet védelmi költségvetés? A válasz erre is a legőszintébb volt: 77,3 milliárd rubel, de ez csak a bármilyen külső agresszió el­hárítására alkalmas aktív erők védelmi kiadásait fog­lalja magában. A jelzett ke­retösszeg azonban nem tar­talmazza a KBB és az épí­tő-műszaki alakulatok költ­ségeit, úgyhogy ezzel még Vezércikkben bírálta a Rudé Právo a csehszlovák ellenzéket és „Néhány mondat” oíirnű felhívását. A pártlap szerint az ellenzék képviselői sziocialistaellenes célokat követnek, arra szá­mítanak, hogy a csehszlová­kiai átalakítás és egyes szomszédos országok fejlő­dése esélyt ad nekik a szo­cializmus fokozatos felszá­molására. A csehszlovák pártlap ki­zárt ibánmáfiéile .párbeszédet az ellenzékkel. Az írás sze­rint, míg a pánt a szocia­lizmust igyekszik tökéletesí­teni, az ellenzék azt szétzúz­ni akarja. A Rudé Právo különben azt bizonygatta, hogy a párt komolyan gondolja az át­alakítást, azt 'lépésről lépés­re megvalósítja és idővel pozitív eredményeket fog elérni. némileg emelkedik az ál­lamháztartás tehertétele. Ahhoz képest, hogy ko­rábban a hivatalos szovjet hírközlő szervek mindössze 22 milliárd rubeles védelmi költségvetésről beszéltek, a több mint 77 milliárdos „be­vallás” nyilvánvalóan nem történhetett volna meg a katonai glasznoszty „törvé­­nyesítése” nélkül. A felesle­ges titkolózások kora, úgy tűnik, végétért. Moszkvá­ban ugyanis rájöttek arra, nincs értelme annak, hogy a „belső használatra” 6zóló információkban elhallgassa­nak bizonyos tényeket, hi­szen a honvédelem terhei mindenkit egyformán érin­tenek. Ami pedig a nemzet­közi környezetet, s főleg a Nyugatot illeti, felesleges tá­pot adni a különféle talál­gatásoknak. nem egyszer az eltúlzott becsléseknek, a „szovjet veszélyt” mestersé­gesen felnagyító propagan­dának. Másrészt az is indo­kolta a tényleges adatok nyilvánosságra hozását, hogy megfelelő viszonyítási alap álljon rendelkezésre a kato­nai kiadásoknak a Varsói Szerződés országai által szor­galmazott kölcsönös csök­kentésére, És ebben a vonat-Fellebben a titok fátyla... Mennyit költ a Szovjetunió katonai célokra? Még nem alakítanak pártol az agrár-reformkorok {Folytatás az 1. oldalról) gazdasági és Falusi Ifjúság Szövetsége országos találko­zója is. A tanácskozáson lezajlott vitában mindvégig a felszó­lalások 'középpontjában állt a mozgalom további formá­jával kapcsolatos kérdés. Kezdetben a túlnyomó több­ség, szövetség vagy egyesü­let alakítása mellett foglalt állást. A déli órákra már el­dőlni látszott a válasz. Való­színűleg emiatt csatlakoztak sokan inkább a Szelidi-tavi programhoz, délutánra ugyanis csaknem felére csökkent a résztvevők szá­ma. Pedig ekkor fordulat történt. A pártalakítás mel­lett kiállók kerültek előtér­be, néhány megye Heves, Sziabolcs-Szatmár, Tolna és Vas képviselői egységesen ezt az álláspontot 'képvisel­ték. Véleményük szerint az agrár-reformköröknek önálló politikai erőként kell megje­lenniük, hogy a parlamenti választásokon kellő számú, az ágazat által elkötelezett képviselőt tudjanak mandá­tumhoz juttatni. Elmondták: nézeteiket nem csupán az elmúlt négy évtized agrár­­órdekCket figyelmen kívül hagyó gyakorlatára alapoz­zák, hanem azzal is alá kí­­.vánjáik támasztani, hogy sem az uralkodó, sem az uralomra törő pártoknak nincs jelenleg határozott el­képzelésük az ágazat válsá­gának megoldására. A vidéki városok, falvak és az élelmiszergazdaságban dolgozók terheik hátrányos helyzetét felsorakoztató, a je­lenlegi érdekképviseleti szer­veket, szövetségeket bíráló érvek után úgy tűnt, hogy sikerült meggyőzniük a je­lenlévők többségét a párttá válás elengedhetetlenségéről. Az egyre nagyobb tetszés­­nyilvánításból ugyanis erre lehetett következtetni. Való­színűleg a döntő pillanatban emelkedett ismét szólásra Nagy Tamás, és érzelmektől és józan érvektől egyaránt áthatott gondolataival fordí­tott a helyzeten. Nagy Ta­más kifejtette, hogy a mai időszakban, amikor nem is­meretes még például a több­pártrendszerről vagy a vá­lasztásokról szóló új törvény sem, politikai ikalandorság volna pártot alakítani. Rá­mutatott: a tapasztalatotok, így például a Magyar De­mokrata Fórum legutóbbi vá­lasztáson aratott sikerei is azt igazolják, hogy égj mozgalomnak először tömeg­bázist kell szereznie, meg­ismernie a hozzá csatlako­zók egyéni elgondolásait, és aztán átalakulni politikai választási párttá. Javaslata: olyan egyéni tagságon ala­kuló egyesület, amelynek alapszabályát, fő programja­it eleve úgy határozzák ímeg, hogy szükség esetén szinte azonnal párttá ala­kulhasson át. Ezt a javas­latot öt ellenszavazattal az országos tanácskozás elfo­gadta. Határozatot hoztak ar­ra, hogy az országos ideigle­nes választmány alakuljon át előkészíaő bizottsággá. Ez a bizottság készítsen el olyan alapőkmányakat, ami magába foglalja egy esetle­ges párttá alakulás gyors le­hetőségét is, és ugyanakkor részletesen munkálja ki az egyesület agrárprogramjá­nak tervezetét. A bizottságnak ez év szep­tember 20-ig kell az alap­szabály-tervezetet elkészíte­ni, és a megyei agrár-re­­formkörök választmányán keresztül széles körű vitára bocsátani. Ugyancsak a bizottságnak kell elkészítenie azt a vita­anyagot is, amely a tanács­kozás egy másik vezértemá­­jával foglalkozik. Vissza- Viisszatérő gondolatként ve­tődött fel a paraszti múlt, pontosabban a földjeitől megfosztott parasztság re­habilitációja. A vélemények e kérdésben is erősen meg­oszlottak. Volt, aki kifeje­zetten amellett állt ki. hogy anyagilag is kártalanítsák a jelképes összegért megvál­tott földek volt tulajdonosa­it, illetve azokat, akik a szö­vetkezetekbe kényszerűen beadott földjeikért semmit sem kaptak. Mások — ér­zékelhetően ők voltak több­ségben — azt hangsúlyoz­ták, hogy erkölcsi rehabilitá­cióval egyetértenek, anyagi­val azonban nem. Hiszen ak­kor kártalanítani kellene azokat^ is, akiktől ipari üze­meket, műhelyeket, boltokat vagy házakat vettek el, kár­talanítás illetné meg azokat a parasztokat is, akik a szö­vetkezetekben .párfonintos munkaegységért dolgoztak annak idején. kozásban nincs helye a ma­nipulálásnak. annál inkább sem. mert ha a leszerelés­ben érdékelt államok — így a Szovjetunió — nem bo­csátják egymás rendelkezé­sére a hadügyi kiadásokról szóló valós információkat, aligha lehet szó a bizalom erősítéséről. Bár Nyugaton kellően mél­tányolják a szovjet nyíltsá­got, bizonyos politikai kö­rökben és sajtóorgánumok­ban mégis kételyeket igye­keznek táplálni. Tényleg ennyi lenne a Szovjetunió éves katonai költségvetése, mint amennyit Moszkvában most elismertek? Vagy en­nél még mindig jóval több? Az amerikai Wall Street Journal és a brit Financial Tibes — de sok más tekin­télyes top is — hasonló kér­déseket tesz fel mostanában. A bizalmatlanságnak nyilván az is egyik oka lehet, hogy szovjet részről évtizedekig valószínűtlenül alacsony számadatokat közöltek a vé­delmi kiadásokról, ami két­ségtelenül igaz. És bizony a bizalmat nem könnyű hely­reállítani, bár erre Moszk­va őszintén törekszik. Szovjet szakértők gyakran hivatkoznak arra. hogy a nyugati kételyek nem kis részben az összehasonlítási alap tarthatatlanságából erednek. Az Egyesült Álla­mokban, a NATO-ban ugyanis abból indulnak ki, egyes fegyverek és fegyver­­rendszerek (a fejlesztés, a gyártás) mennyibe kerülnek náluk, ám ezeket a költsé­geket nem lehet átvetíteni a szovjet gazdaságra. Kézen­fekvő. hogy a Szovjetunió­ban. ahol a profitérdekek nem érvényesülnek, egy adott harceszköz olcsóbban állítható elő, mint bárme­lyik tőkés országban. Ehhez járul egyebek között a nyers­­anyagár és a bérköltség ala­csonyabb szintje, a legyár­tott eszköz önköltségi áron való leszállítása a hadsereg­nek. De vegyünk egy másik lényeges tényezőt. A mint­egy 4 millió főt számláló szovjet fegyveres erők fenn­tartási költségei — minde­nekelőtt az általános had­kötelezettség miatt — jó­val kisebbek, mint a zsol­dos rendszerű amerikai, vagy brit hadseregé. Ott, ahol a hivatásos és a sor­­állományú — vagy inlkább a katonai életpályát hivatá­sul választó fiatalokat — igen jól megfizetik, az úgy­nevezett személyi költségek összehasonlíthatatlanul na­gyobbak, márat — mondjuk — a szovjet hadseregben, ahol a tisztek és a sorkato­nák illetménye messze el­marad a pteld a ként említett két nyugati hadsereg hiva­tásosainak illetményétől. Már önmagában véve ez a különbség is „olcsóbbá” te­szi a szovjet fegyveres erő­ket, Serfőző László katonai szakértő

Next

/
Oldalképek
Tartalom