Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)

1989-08-03 / 180. szám

ni t I I 2 Néplap 1989. AUGUSZTUS 3. flz MSZMP tanul tévedéseiből Nyers Rezső felszólalása Kecskeméten Nyers Rezső beszédében azt hangsúlyozta: Bár sze­mély szerint nagyon szeret­né, ha az MSZMP jelöltjét — Kiss Istvánt — választa­nák meg képviselőnek, még­sem őt dicséri, s nem is az ellenzékieket bírálja. Azért jöttem ide — mon­dotta —, hogy együtt gon­dolkodjunk, ha kell hango­san, de együtt a múltról, je­lenről és a jövőről egyaránt. A párt elnöke szerint a mostani időszaki képviselő választások ugyan még nem az ország jövőjét határozzák meg, de mégsem jelentékte­lenek, hiszen egy többpárt­rendszerű választás kezdetei. E megújulásban az MSZMP is olyan új politikát formáló pártként jelentkezik, amely tanult és tanulni akar téve­déseiből. Ugyanakkor határozottan visszautasította azokat a, mint mondotta, igaztalan és felületes véleményeket, amelyek szerint az elmúlt negyven év elveszett, az el­múlt negyven év csak ku­darc. Nézete szerint tudnunk kell, mit csináltunk rosszul, de azt is, mi volt a jó, mit kell folytatnunk. A hibák közé sorolta, hogy a gazda­ságot, a kultúrát és a poli­tikát túlcentralizáltuk, hogy a modernizációt úgy képzel­tük el, hogy minden társa­dalmi érdeket egy központ­ból akartunk irányítani. Hi­ba volt az is. hogy a társa­dalmi érdeket túlságosan kötöttük egyetlen társadal­mi osztályhoz, a munkás­­osztályhoz. A munkásság ér­deke az* MSZMP számára ma is alapvető, de ugyanak­kor. szélesebb értelemben. az MSZMP az értelmiség és valamennyi dolgozó érdekei­nek képviselője is. A megújuló, megreformá­­lódott MSZMP miközben maga mögött akarja hagyni a hibákat, folytatni is akar­ja mindazt, ami haladónak, értékesnek bizonyult. Az MSZMP ma nem vállalja a szocializmus 40 évvel ez­előtti indítását, az 50-es évek útját, amelytől lénye­gében már 1957-ben elfor­dult, bár kétségtelen, hogy az antisztálinista felfogás érvényesítésében nem volt elég következetes. Az érté­kek közé sorolható a 60-as évek elejétől, közepétől ki­alakult új típusú szövetke­zeti mozgalom is. A modern árutermelő, piacgazdálkodás­ra érzékeny, valóságos ön­­kormányzattal bíró szövet­kezetek továbbfejlesztésében még van tennivaló, de ered­ményeket elvitatni nem le­het. ' A- párt elnöke leszögezte: most, amikor a gazdasági reform radikális megvalósí­tására van szükség, igennel kell felelni arra a kérdés­re, hogy megújítható-e a ko­rábban kialakított szocialis­ta szektor. Az ország gazda­sági boldogulása nem kép­zelhető el a szövetkezeti és állami tulajdon nélkül. Az más kérdés, hogy nem a ré­gi módon és a régi szerveze­ti keretek között kell mű­ködnie. s megint egv másik kérdés az is, hogy az or­szág boldogulás;! nem kép­zelhető el az egyéni kezde­ményezés, az egyéni látás­mód, az egyéni gazdálkodás térnyerése nélkül. Előrelépésünknek tehát — mondotta — a többszektorú­ság az egyik záloga. A má­sik pedig — és ezt program­ként valljuk —: intenzív kapcsolat a világ minden részével. Okulva az 50-es, 60-as évtizedek egyik legnagyobb tévedéséből, egyértelműen magunk mö­gött kell hagyni a bezárkó­zásra, az önállóságra, a sa­ját világgazdaságra alapo­zott gazdaságpolitikát. . Ha­zánkban a híd szerepét kell betöltenie Kelet- és Nyugat- Európa között politikai, gaz­dasági, kulturális és tech­nológiai téren egyaránt. Nyers Rezső végül hang­súlyozta: a párttagság min­denképpen elkötelezettséget jelent, de semmiképpen sem jelenti art, hogy a párttag elveszti egyéniségét és egy­szerű szavazógéppé válik. Az MSZMP az általa jelölt és a választópolgárok által megválasztott képviselő munkáját is úgy képzeli el, hogy a parlamentben nem pártérdeikékért, hanem a nép érdekeiért küzd. Kiss István képviselője­lölt úgy nyilatkozott: a par­lamentben demokratikus po­litikai berendezkedésént, a jogállamiság eszméjének teljes érvényesüléséért 'kí­ván küzdeni, s azért, hogy az emberek félelem nélkül és legalább viszonylagos jó­létben éljenek. Az általános elveken túl ‘többet kíván tö­rődni a választók és a vá­ros konkrét gondjaival, hi­szen ezeknek a problémák­nak a megoldása is segíti az ország előrelépését. Nyers Rezső a választási ■nagygyűlés után válaszolt a hazai és nemzetközi sajtó képviselőinek kérdéseire. C Kiszczak még mindig a nagykoalíció mellett Czeslaw Kiszczak, Len­gyelország új miniszterel­nöke nem sokkal megvá­lasztása után kijelentette, hogy még mindig fenntart­ja korábbi nagykoalíciós ajánlatát, amelyet az ellen­zéknek tett. _ A PAP lengyel hírügynökség számára adott nyilatkozatában közölte: kormányalakítási tárgyalá­sai közben meg fogja ke­resni az ellenzék vezetősé­gét, és fel fogja őket kérni, hogy lépjenek be egy nagy­­koalíciós kormányba. A lengyel parlamenti el­lenzék (Szolidaritás) szerdán testületileg Kiszczak minisz­terelnökké választása ellen szavazott. Kiszczak a szava­zás után a képviselöházban sajnálkozását fejezte ki, hogy egyelőre nem sikerült megvalósítani a nagykoali­­oiós elképzelést. A PAP-nak nyilatkozva közölte még, hogy leendő minisztereit egyenként fog­ja az illetékes szejm-bizott­­ság elé vinni, és ha a bi­zottságnak lényeges fenntar­tásai lesznek, akkor nem fogja erőltetni a dolgot, és más jelölt után néz. Addig fog keresni, amíg olyan kor­mányt nem tud összeállíta­ni, amely elfogadható az al­sóház számára. Azt már megválasztása előtt előre bejelentette, hogy a gazdasági miniszterelnök­helyettesi tisztet Ireneusz Sekulának szándékozik ad­ni, aki az ellenzék által minden tekintetben elma­rasztalt Rakowski-kormány­­ban is ugyanezt a posztot töltötte be. t Vilniusz: Litván nemzeti zászlókkal és világokkal fogadják a koporsókat, amikor hazaérkeznek a sztálinizmus idején deportált litvánok földi maradványai. Az egykori áldozato­kat hazai földben újra temetik. (MTI-telefotó) Grósz Károly látogatása a MSZBT-ben (Folytatás az 1. oldalról) magyar—szovjet felső szintű találkozóról. Kiemelte, hogy a látogatás hozzájárult a magyarországi helyzet, a magyar reformfolyamatok jobb megértéséhez a Szov­jetunióban. A tárgyalások megmutatták, hogy mind az MSZMP, mind az SZKP tör­ténelmi szükségszerűségnek tartja a szocializmus meg­újítását. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a történelem átértéke­lése nélkül, az egymás ér­zései iránti nagyfokú tapin­tattal és kölcsönös körülte­kintéssel e területen is le­hetőség van az előrelépésre. A magyar vezetők felveté­sére Mihail Gorbacsov kö­zölte: készek pontosítani a Szovjetunió területén lévő magyar hadifogoly-temetők helyét, s együttműködni helyreállításukban. Nem el­lenzik olyan szimbolikus sír vagy emlékmű felállítását sem, amelynél hozzátartozók leróhatnák kegyeletüket. Túszdráma — fejlemények (Folytatás az 1. oldalról) hatatlan katonai lépést ten­ne, megőrizni az ^ország nemzetközi, s önmaga belpo­litikai tekintélyét. A Fehér Házban egyelőre úgy döntöttek, hogy erre a legjobb eszközt a diplomá­ciai módszerek szolgáltatják. Izrael, Szíria, Irán és a Szovjetunió segítségét kér­ték, hogy megmentsék a közvetlenül kivégzéssel fe­nyegetett Joseph Cicippio és a különböző libanoni szer­vezetek fogságában lévő hét másik túsz életét. Eltérő vélemények a készülő törvényekről (Folytatás az 1. oldalról) Fejti György vezeti az MSZMP delegációját, az MSZMP keményebb szárnya vette kezébe a tárgyaláso­kat, s úgy tűnik, a tárgyalá­sok több ponton megszakad­nak” — mondotta. A Ma­gyar Néppárt képviselője szerint az MSZMP az el­múlt két hétiben stratégiát és taktikát változtatott; ezit tudatos politikai lépésnek ítélik, s nem pedig valamely politikus egyéni akciójának. A Független Szakszerve­zetek Ligájának képviselője arról -beszólt: ha a tárgyalá­sok egyre lassuló ütemben folynak, azt is meg kellene fontolni, hogy az EK A eset­leg „kivonuljon” az Ország­háziból. A FIDESZ képvise­lője arra hívta fel a figyel­met, hogy a kormányzati és az ellenzéki álláspont csak a nyilvánosság segítségével különböztethető meg. A sajtótájékoztató végén Varga Csaba, az Ellenzéki Kerekasztal sajtófőnöke be­jelentette: két hét múlva a szerdaihoz hasonló rendez­vényre hívják, az újságíró­kat. A politikai egyeztető tár­gyalások szakértői bizottsá­gaiban folyó munka politi­kailag legfontosabb három -témájával, a párt törvény­nyel, a választásokkal és az alkotmányozási folyamattal kapcsolatos MSZMP-áílás­­pontról tájékoztatták szer­dán délután a hazai és a külföldi újságírókat a Köz­ponti Bizottság szókházában. Tunyogi László, a KB mun­katársa vállalta az alkalmi szóvivő tisztét, hangsúlyoz­va, hogy időszerű és indo­kolt a közvélemény hiteles, pontos -tájékoztatása a tár­gyalások eredményéről. Fejti György, az MSZMP PIB tagja, a Központi Bi­zottság titkára emlékeztetett arra, hogy a három tárgya­lófél előzetes megállapodá­sának megfelelően a tárgya­lássorozat a plenáris ülések kivételével zárt aj-tók mö­gött folyik. Az elég jelentős érdek- és nézetkülönbségek ütköztetése, a kompromisz­­szum-kereséshez nélkülöz­hetetlen „színjátéktól men­tes” munkakörülmények megteremtése miatt ennek kizárólag pragmatikus, tár­gyalástechnikai okai van­nak. Téves az a hiedelem, hogy e gyakorlatnak a szel­lemi atyja és erőszakos vég­rehajtója az MSZMP tárgya­lódelegációja lenne. Mára érkezett a munka olyan fá­zisába, hogy sor kerülhetett a tájékoztatásra — hangoz­tatta. Ezután a párttörvénnyel kapcsolatos kérdésekről in­formálta az újságírókat. Elő­rebocsátotta, hogy a törvény szövegének 90 százalékában megegyeztek, s várhatóan megszületik a megállapodás. Az MSZMP képviselőinek megítélése szerint az igen jelentős nézetkülönbségek ellenére is nagyobb az esély a megállapodásra, mint az eredménytelenségre. A továbbiakban arról szólt, hogy három pontban mutatkozik jelentős nézetel­térés a tárgyalásokon. Az MSZMP felfogása szerint a párt vagyona sem politikai sem jogi megítélés szem­pontjából nem tartozik a háromoldalú tárgyalássoro­zat tárgykörébe. A párt sa­ját tagjainak tartozik elszá­molással. Ugyanakkor azon­ban ha a partok bejegyzése vagyonnyilatkozat megtéte­léhez kötött, akkor az MSZMp nem zárkózik el at­tól, hogy a bírósághoz be­nyújtsa azit. Az MSZMP-nek az all érdekében, hogy — más 'kérdésekhez hasonlóan — nyílt politikát folytasson ebben a kérdésben is. Hoz­zátette: már íolyik a párton belül a teljes vagyon nyil­vántartásának pontosítását szolgáló munka. Az MSZMP az ország nehéz gazdasági helyzetét felismerve úgy döntött, hogy lemond azon ingatlanak kezelői jogáról is a köz javára, amelyeket egy új szerepfelfogású párt nél­külözni tud. A továbbiakban emlékez­tetett arra, hogy Magyaror­szágon 1966 óta egyéni vá­lasztó kerületi rendszer van, és az MSZMP véleménye szerint erre a bázisra kell építkezni. A párt kétfordu­lós választási rendszert kép­zel el, amelyben a nemzet­közi gyakorlatnak megfele­lően az első fordulóban a győzelemhez abszolút több­ségre volna szükség. A má­sodikban elég lenne a rela­tív többség. Az MSZMP tárgyalócso­portja egyébként úgy érté­keli a bizottságban végzett eddigi munkát, hogy több tekintetben közös a szándék, megegyezési készség nyilvá­nult meg. A helyzet alkal­mas arra, hogy a tárgyalási fordulókon tovább közeled­jenek a felek álláspontjai — hangsúlyozta Tóth András. Az alkotmányozás problé­makörét egy szélesebb jog­alkotási folyamatba ágyazva ismertette Kilényi Géza igaz­ságügyminiszter helyettes. Az alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdésekről ki­jelentette: ma már világosan látszik, hogy az új alkot­mányt nem a jelenlegi ösz­­szetételű Országgyűlés, ha­nem a demokratikus válasz­tásokat követően összehívan­dó új parlament fogadja el. A professzor kijelentette: e munkabizottságban lénye­gesen kevesebb előrehaladás történt, mint a többi bizott­ságban. A tárgyalópartnerek készséggel elismerik a már elfogadott törvényeket, azt, hogy a tervezetek európai mércével mérve is jó törvé­nyekhez vezetnének, de po­litikai megfontolásból ellen­zik, hogy a jelenlegi össze­tételű Országgyűlés alkossa meg azokat. Ismételten két­ségbe vonják a Parlament legitimitását. Kilényi Géza rámutatott: ilyen alapon vi­szont az ellenzék legitimitá­sa is megkérdőjelezhető. Utalt a tárgyalófeleknek arra az érvelésére, hogy a köztársasági elnöki intéz­mény bevezetése, az alkot­mánybíróság létrehozása nem egyéb, mint az MSZMP kísérlete saját hatalmának átmentésére. Ezzel kapcso­latban leszögezte: a törvény­­tervezet értelmében az el­nököt nem a parlament, ha­nem közvetlenül a választó­­polgárok választanák meg. Ez a demokratizmus legma­gasabb foka lenne, s az így megválasztott elnök legiti­­mitációja nem kérdöjelezhe­­tő meg. Az alkotmánybíró­ságról szólva hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat eleve kompromisszumos megol­dást tartalmaz. Az MSZMP- nek az a véleménye, hogy a jelenlegi belpolitikai hely­zetben egy tekintélyes köz­­társasági elnök stabilizáló tényező lehet, s az- anarchia elkerülését is szolgálná a funkció létrehozása, annak mielőbbi betöltése. A párt hasonló álláspontot alakí­tott ki az alkotmánybíróság tekintetében is. A kormány eltökélt szándéka, hogy ha nem jön létre a megállapo­dás, konszenzus nélkül vi­szi mindkét tervezetet a parlament elé. Ugyanis még mindig kisebb ennek a ve­szélye, mint a taktikai ökokból folytatott állóhábo­rú. Az újságírók 'kérdéseire adott válaszok tovább ele­mezték a 'bevezetőkben el­mondottakat. Így elhangzott az is, hogy nem lehet sza­bad és demokratikus válasz­tásokra számítani, ha a két törvény nem születik meg. A párttörvény léte szüksé­ges ahhoz, hogy törvényes keretek között bejegyzett, legitim .pártok indulhassa­nak a választásokon. A töbhpárti választás megtar­tásához pedig megfelelő vá­lasztójogi törvényt kell megalkotni. Fejti György sajnálatosnak ítélte, hogy — már nem először — olyan témákat is kiszivárogtatnak a tárgyalófelek, amelyekről szó sem esik. Egy, a szemé­lyével kapcsolatos utalásra úgy reagált: nem Pozsgay Imre távolléte az oka an­nak, hogy bizonyos taktikai változásoK (tapasztalhatók a tárgyalásokon. Megfogal­mazása szerint ennek han­goztatása része annak a nem egy kérdésben tapasztalt, szándékolt megosztási tö­rekvésnek, amely nem léte­ző véleménykülönbségeket próbál helyzetekbe belema­gyarázni. Az MSZMP tár­gyalódelegációja a tanács­kozások előtt egyeztet, s a kompromisszumok határát nem a delegáció, hanem a megfelelő párttestület szab­ja meg. A további válaszokból ki­tűnt az is: az MSZMP nem tartja járható útnak, hogy az Országgyűlés elnöke lás- Sa el a következő hónapok­ban a köatársasági elnöki funkciót. Álláspontja szerint nem ceremóniái is elnökre van szük&ég, hanem a 'köze­pesnél valamivel erősebb, hatékonyább jogosítvá­nyokkal* rendelkezőre. Egy ilyen szerepkör összeegyez­tethetetlen a parlament el­nökének tevékenységével. Nyugati segítség Magyarországnak és Lengyelországnak Frans Andriessen, az Eu­rópai Közösségek Bizottságá­nak alelnöke és külkapcso­­latokért felelős tagja szep­tember 17-től kétnapos lá­togatást tesz Budapesten, majd Varsóba utazik. A kétoldalú kérdések mellett megvitatják a „24-ek” és Magyarország, illetve Len­gyelország további együtt­működését is. Szerdán közös piaci ille­tékesek elmondták az MTI tudósítójának: a szakértői tanácskozások második, a konkrétabb nyugati szándé­kokat összegező fordulója valószínűleg október köze­pén kezdődik, az MSZMP kongresszusa után. Ez jelzés arra, hogy a nyugati orszá­gok — a hét leggazdagabb ipari ország két héttel ez­előtti párizsi csúcsértekez­letének felhívása nyomán — mostantól valamelyest lelke­sebb támogatásra hajlandók, mint bármikor eddig, de azért tartják magukat alap­­elvükhöz: semmi esetre sem segítenek jobban, mint amennyire Magyarország — és Lengyelország — képes segíteni saját magán. A magyar export nyugati piacra jutásának könnyítésé­ről elmondták: sokan már megadták, vagy hajlandók megadni a kedvezményes vámelbánást (GSP), de van­nak. akiknek ez elvi, keres­kedelempolitikai okokból gondot okoz. Ilyenek a skandináv országok, Auszt­rália. és nem utolsósorban a Közös Piac maga.

Next

/
Oldalképek
Tartalom