Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)
1989-08-03 / 180. szám
ni t I I 2 Néplap 1989. AUGUSZTUS 3. flz MSZMP tanul tévedéseiből Nyers Rezső felszólalása Kecskeméten Nyers Rezső beszédében azt hangsúlyozta: Bár személy szerint nagyon szeretné, ha az MSZMP jelöltjét — Kiss Istvánt — választanák meg képviselőnek, mégsem őt dicséri, s nem is az ellenzékieket bírálja. Azért jöttem ide — mondotta —, hogy együtt gondolkodjunk, ha kell hangosan, de együtt a múltról, jelenről és a jövőről egyaránt. A párt elnöke szerint a mostani időszaki képviselő választások ugyan még nem az ország jövőjét határozzák meg, de mégsem jelentéktelenek, hiszen egy többpártrendszerű választás kezdetei. E megújulásban az MSZMP is olyan új politikát formáló pártként jelentkezik, amely tanult és tanulni akar tévedéseiből. Ugyanakkor határozottan visszautasította azokat a, mint mondotta, igaztalan és felületes véleményeket, amelyek szerint az elmúlt negyven év elveszett, az elmúlt negyven év csak kudarc. Nézete szerint tudnunk kell, mit csináltunk rosszul, de azt is, mi volt a jó, mit kell folytatnunk. A hibák közé sorolta, hogy a gazdaságot, a kultúrát és a politikát túlcentralizáltuk, hogy a modernizációt úgy képzeltük el, hogy minden társadalmi érdeket egy központból akartunk irányítani. Hiba volt az is. hogy a társadalmi érdeket túlságosan kötöttük egyetlen társadalmi osztályhoz, a munkásosztályhoz. A munkásság érdeke az* MSZMP számára ma is alapvető, de ugyanakkor. szélesebb értelemben. az MSZMP az értelmiség és valamennyi dolgozó érdekeinek képviselője is. A megújuló, megreformálódott MSZMP miközben maga mögött akarja hagyni a hibákat, folytatni is akarja mindazt, ami haladónak, értékesnek bizonyult. Az MSZMP ma nem vállalja a szocializmus 40 évvel ezelőtti indítását, az 50-es évek útját, amelytől lényegében már 1957-ben elfordult, bár kétségtelen, hogy az antisztálinista felfogás érvényesítésében nem volt elég következetes. Az értékek közé sorolható a 60-as évek elejétől, közepétől kialakult új típusú szövetkezeti mozgalom is. A modern árutermelő, piacgazdálkodásra érzékeny, valóságos önkormányzattal bíró szövetkezetek továbbfejlesztésében még van tennivaló, de eredményeket elvitatni nem lehet. ' A- párt elnöke leszögezte: most, amikor a gazdasági reform radikális megvalósítására van szükség, igennel kell felelni arra a kérdésre, hogy megújítható-e a korábban kialakított szocialista szektor. Az ország gazdasági boldogulása nem képzelhető el a szövetkezeti és állami tulajdon nélkül. Az más kérdés, hogy nem a régi módon és a régi szervezeti keretek között kell működnie. s megint egv másik kérdés az is, hogy az ország boldogulás;! nem képzelhető el az egyéni kezdeményezés, az egyéni látásmód, az egyéni gazdálkodás térnyerése nélkül. Előrelépésünknek tehát — mondotta — a többszektorúság az egyik záloga. A másik pedig — és ezt programként valljuk —: intenzív kapcsolat a világ minden részével. Okulva az 50-es, 60-as évtizedek egyik legnagyobb tévedéséből, egyértelműen magunk mögött kell hagyni a bezárkózásra, az önállóságra, a saját világgazdaságra alapozott gazdaságpolitikát. . Hazánkban a híd szerepét kell betöltenie Kelet- és Nyugat- Európa között politikai, gazdasági, kulturális és technológiai téren egyaránt. Nyers Rezső végül hangsúlyozta: a párttagság mindenképpen elkötelezettséget jelent, de semmiképpen sem jelenti art, hogy a párttag elveszti egyéniségét és egyszerű szavazógéppé válik. Az MSZMP az általa jelölt és a választópolgárok által megválasztott képviselő munkáját is úgy képzeli el, hogy a parlamentben nem pártérdeikékért, hanem a nép érdekeiért küzd. Kiss István képviselőjelölt úgy nyilatkozott: a parlamentben demokratikus politikai berendezkedésént, a jogállamiság eszméjének teljes érvényesüléséért 'kíván küzdeni, s azért, hogy az emberek félelem nélkül és legalább viszonylagos jólétben éljenek. Az általános elveken túl ‘többet kíván törődni a választók és a város konkrét gondjaival, hiszen ezeknek a problémáknak a megoldása is segíti az ország előrelépését. Nyers Rezső a választási ■nagygyűlés után válaszolt a hazai és nemzetközi sajtó képviselőinek kérdéseire. C Kiszczak még mindig a nagykoalíció mellett Czeslaw Kiszczak, Lengyelország új miniszterelnöke nem sokkal megválasztása után kijelentette, hogy még mindig fenntartja korábbi nagykoalíciós ajánlatát, amelyet az ellenzéknek tett. _ A PAP lengyel hírügynökség számára adott nyilatkozatában közölte: kormányalakítási tárgyalásai közben meg fogja keresni az ellenzék vezetőségét, és fel fogja őket kérni, hogy lépjenek be egy nagykoalíciós kormányba. A lengyel parlamenti ellenzék (Szolidaritás) szerdán testületileg Kiszczak miniszterelnökké választása ellen szavazott. Kiszczak a szavazás után a képviselöházban sajnálkozását fejezte ki, hogy egyelőre nem sikerült megvalósítani a nagykoalioiós elképzelést. A PAP-nak nyilatkozva közölte még, hogy leendő minisztereit egyenként fogja az illetékes szejm-bizottság elé vinni, és ha a bizottságnak lényeges fenntartásai lesznek, akkor nem fogja erőltetni a dolgot, és más jelölt után néz. Addig fog keresni, amíg olyan kormányt nem tud összeállítani, amely elfogadható az alsóház számára. Azt már megválasztása előtt előre bejelentette, hogy a gazdasági miniszterelnökhelyettesi tisztet Ireneusz Sekulának szándékozik adni, aki az ellenzék által minden tekintetben elmarasztalt Rakowski-kormányban is ugyanezt a posztot töltötte be. t Vilniusz: Litván nemzeti zászlókkal és világokkal fogadják a koporsókat, amikor hazaérkeznek a sztálinizmus idején deportált litvánok földi maradványai. Az egykori áldozatokat hazai földben újra temetik. (MTI-telefotó) Grósz Károly látogatása a MSZBT-ben (Folytatás az 1. oldalról) magyar—szovjet felső szintű találkozóról. Kiemelte, hogy a látogatás hozzájárult a magyarországi helyzet, a magyar reformfolyamatok jobb megértéséhez a Szovjetunióban. A tárgyalások megmutatták, hogy mind az MSZMP, mind az SZKP történelmi szükségszerűségnek tartja a szocializmus megújítását. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a történelem átértékelése nélkül, az egymás érzései iránti nagyfokú tapintattal és kölcsönös körültekintéssel e területen is lehetőség van az előrelépésre. A magyar vezetők felvetésére Mihail Gorbacsov közölte: készek pontosítani a Szovjetunió területén lévő magyar hadifogoly-temetők helyét, s együttműködni helyreállításukban. Nem ellenzik olyan szimbolikus sír vagy emlékmű felállítását sem, amelynél hozzátartozók leróhatnák kegyeletüket. Túszdráma — fejlemények (Folytatás az 1. oldalról) hatatlan katonai lépést tenne, megőrizni az ^ország nemzetközi, s önmaga belpolitikai tekintélyét. A Fehér Házban egyelőre úgy döntöttek, hogy erre a legjobb eszközt a diplomáciai módszerek szolgáltatják. Izrael, Szíria, Irán és a Szovjetunió segítségét kérték, hogy megmentsék a közvetlenül kivégzéssel fenyegetett Joseph Cicippio és a különböző libanoni szervezetek fogságában lévő hét másik túsz életét. Eltérő vélemények a készülő törvényekről (Folytatás az 1. oldalról) Fejti György vezeti az MSZMP delegációját, az MSZMP keményebb szárnya vette kezébe a tárgyalásokat, s úgy tűnik, a tárgyalások több ponton megszakadnak” — mondotta. A Magyar Néppárt képviselője szerint az MSZMP az elmúlt két hétiben stratégiát és taktikát változtatott; ezit tudatos politikai lépésnek ítélik, s nem pedig valamely politikus egyéni akciójának. A Független Szakszervezetek Ligájának képviselője arról -beszólt: ha a tárgyalások egyre lassuló ütemben folynak, azt is meg kellene fontolni, hogy az EK A esetleg „kivonuljon” az Országháziból. A FIDESZ képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzati és az ellenzéki álláspont csak a nyilvánosság segítségével különböztethető meg. A sajtótájékoztató végén Varga Csaba, az Ellenzéki Kerekasztal sajtófőnöke bejelentette: két hét múlva a szerdaihoz hasonló rendezvényre hívják, az újságírókat. A politikai egyeztető tárgyalások szakértői bizottságaiban folyó munka politikailag legfontosabb három -témájával, a párt törvénynyel, a választásokkal és az alkotmányozási folyamattal kapcsolatos MSZMP-áíláspontról tájékoztatták szerdán délután a hazai és a külföldi újságírókat a Központi Bizottság szókházában. Tunyogi László, a KB munkatársa vállalta az alkalmi szóvivő tisztét, hangsúlyozva, hogy időszerű és indokolt a közvélemény hiteles, pontos -tájékoztatása a tárgyalások eredményéről. Fejti György, az MSZMP PIB tagja, a Központi Bizottság titkára emlékeztetett arra, hogy a három tárgyalófél előzetes megállapodásának megfelelően a tárgyalássorozat a plenáris ülések kivételével zárt aj-tók mögött folyik. Az elég jelentős érdek- és nézetkülönbségek ütköztetése, a kompromiszszum-kereséshez nélkülözhetetlen „színjátéktól mentes” munkakörülmények megteremtése miatt ennek kizárólag pragmatikus, tárgyalástechnikai okai vannak. Téves az a hiedelem, hogy e gyakorlatnak a szellemi atyja és erőszakos végrehajtója az MSZMP tárgyalódelegációja lenne. Mára érkezett a munka olyan fázisába, hogy sor kerülhetett a tájékoztatásra — hangoztatta. Ezután a párttörvénnyel kapcsolatos kérdésekről informálta az újságírókat. Előrebocsátotta, hogy a törvény szövegének 90 százalékában megegyeztek, s várhatóan megszületik a megállapodás. Az MSZMP képviselőinek megítélése szerint az igen jelentős nézetkülönbségek ellenére is nagyobb az esély a megállapodásra, mint az eredménytelenségre. A továbbiakban arról szólt, hogy három pontban mutatkozik jelentős nézeteltérés a tárgyalásokon. Az MSZMP felfogása szerint a párt vagyona sem politikai sem jogi megítélés szempontjából nem tartozik a háromoldalú tárgyalássorozat tárgykörébe. A párt saját tagjainak tartozik elszámolással. Ugyanakkor azonban ha a partok bejegyzése vagyonnyilatkozat megtételéhez kötött, akkor az MSZMp nem zárkózik el attól, hogy a bírósághoz benyújtsa azit. Az MSZMP-nek az all érdekében, hogy — más 'kérdésekhez hasonlóan — nyílt politikát folytasson ebben a kérdésben is. Hozzátette: már íolyik a párton belül a teljes vagyon nyilvántartásának pontosítását szolgáló munka. Az MSZMP az ország nehéz gazdasági helyzetét felismerve úgy döntött, hogy lemond azon ingatlanak kezelői jogáról is a köz javára, amelyeket egy új szerepfelfogású párt nélkülözni tud. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 1966 óta egyéni választó kerületi rendszer van, és az MSZMP véleménye szerint erre a bázisra kell építkezni. A párt kétfordulós választási rendszert képzel el, amelyben a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az első fordulóban a győzelemhez abszolút többségre volna szükség. A másodikban elég lenne a relatív többség. Az MSZMP tárgyalócsoportja egyébként úgy értékeli a bizottságban végzett eddigi munkát, hogy több tekintetben közös a szándék, megegyezési készség nyilvánult meg. A helyzet alkalmas arra, hogy a tárgyalási fordulókon tovább közeledjenek a felek álláspontjai — hangsúlyozta Tóth András. Az alkotmányozás problémakörét egy szélesebb jogalkotási folyamatba ágyazva ismertette Kilényi Géza igazságügyminiszter helyettes. Az alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdésekről kijelentette: ma már világosan látszik, hogy az új alkotmányt nem a jelenlegi öszszetételű Országgyűlés, hanem a demokratikus választásokat követően összehívandó új parlament fogadja el. A professzor kijelentette: e munkabizottságban lényegesen kevesebb előrehaladás történt, mint a többi bizottságban. A tárgyalópartnerek készséggel elismerik a már elfogadott törvényeket, azt, hogy a tervezetek európai mércével mérve is jó törvényekhez vezetnének, de politikai megfontolásból ellenzik, hogy a jelenlegi összetételű Országgyűlés alkossa meg azokat. Ismételten kétségbe vonják a Parlament legitimitását. Kilényi Géza rámutatott: ilyen alapon viszont az ellenzék legitimitása is megkérdőjelezhető. Utalt a tárgyalófeleknek arra az érvelésére, hogy a köztársasági elnöki intézmény bevezetése, az alkotmánybíróság létrehozása nem egyéb, mint az MSZMP kísérlete saját hatalmának átmentésére. Ezzel kapcsolatban leszögezte: a törvénytervezet értelmében az elnököt nem a parlament, hanem közvetlenül a választópolgárok választanák meg. Ez a demokratizmus legmagasabb foka lenne, s az így megválasztott elnök legitimitációja nem kérdöjelezhető meg. Az alkotmánybíróságról szólva hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat eleve kompromisszumos megoldást tartalmaz. Az MSZMP- nek az a véleménye, hogy a jelenlegi belpolitikai helyzetben egy tekintélyes köztársasági elnök stabilizáló tényező lehet, s az- anarchia elkerülését is szolgálná a funkció létrehozása, annak mielőbbi betöltése. A párt hasonló álláspontot alakított ki az alkotmánybíróság tekintetében is. A kormány eltökélt szándéka, hogy ha nem jön létre a megállapodás, konszenzus nélkül viszi mindkét tervezetet a parlament elé. Ugyanis még mindig kisebb ennek a veszélye, mint a taktikai ökokból folytatott állóháború. Az újságírók 'kérdéseire adott válaszok tovább elemezték a 'bevezetőkben elmondottakat. Így elhangzott az is, hogy nem lehet szabad és demokratikus választásokra számítani, ha a két törvény nem születik meg. A párttörvény léte szükséges ahhoz, hogy törvényes keretek között bejegyzett, legitim .pártok indulhassanak a választásokon. A töbhpárti választás megtartásához pedig megfelelő választójogi törvényt kell megalkotni. Fejti György sajnálatosnak ítélte, hogy — már nem először — olyan témákat is kiszivárogtatnak a tárgyalófelek, amelyekről szó sem esik. Egy, a személyével kapcsolatos utalásra úgy reagált: nem Pozsgay Imre távolléte az oka annak, hogy bizonyos taktikai változásoK (tapasztalhatók a tárgyalásokon. Megfogalmazása szerint ennek hangoztatása része annak a nem egy kérdésben tapasztalt, szándékolt megosztási törekvésnek, amely nem létező véleménykülönbségeket próbál helyzetekbe belemagyarázni. Az MSZMP tárgyalódelegációja a tanácskozások előtt egyeztet, s a kompromisszumok határát nem a delegáció, hanem a megfelelő párttestület szabja meg. A további válaszokból kitűnt az is: az MSZMP nem tartja járható útnak, hogy az Országgyűlés elnöke lás- Sa el a következő hónapokban a köatársasági elnöki funkciót. Álláspontja szerint nem ceremóniái is elnökre van szük&ég, hanem a 'közepesnél valamivel erősebb, hatékonyább jogosítványokkal* rendelkezőre. Egy ilyen szerepkör összeegyeztethetetlen a parlament elnökének tevékenységével. Nyugati segítség Magyarországnak és Lengyelországnak Frans Andriessen, az Európai Közösségek Bizottságának alelnöke és külkapcsolatokért felelős tagja szeptember 17-től kétnapos látogatást tesz Budapesten, majd Varsóba utazik. A kétoldalú kérdések mellett megvitatják a „24-ek” és Magyarország, illetve Lengyelország további együttműködését is. Szerdán közös piaci illetékesek elmondták az MTI tudósítójának: a szakértői tanácskozások második, a konkrétabb nyugati szándékokat összegező fordulója valószínűleg október közepén kezdődik, az MSZMP kongresszusa után. Ez jelzés arra, hogy a nyugati országok — a hét leggazdagabb ipari ország két héttel ezelőtti párizsi csúcsértekezletének felhívása nyomán — mostantól valamelyest lelkesebb támogatásra hajlandók, mint bármikor eddig, de azért tartják magukat alapelvükhöz: semmi esetre sem segítenek jobban, mint amennyire Magyarország — és Lengyelország — képes segíteni saját magán. A magyar export nyugati piacra jutásának könnyítéséről elmondták: sokan már megadták, vagy hajlandók megadni a kedvezményes vámelbánást (GSP), de vannak. akiknek ez elvi, kereskedelempolitikai okokból gondot okoz. Ilyenek a skandináv országok, Ausztrália. és nem utolsósorban a Közös Piac maga.
