Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)
1989-08-21 / 197. szám
AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I XI. évf. 197. sz. 1989. augusztus 21., hétfő Augusztus 20 • • Ünnepelt a nemzet Németh Miklós ceglédi beszéde — Közéleti fórum, színes kavalkád, tűzijáték Szolnokon—Huszár István mezőtúri szónoklata — Zenei programok Jászberényben A korábbi években megszokott színpompás ünnepségeket is felülmúló megemlékezéseket tartottak országszerte augusztus 19-én és 20-án. A sokszínűség legfőbb oka az volt, hogy az állami ünnepségek, az MSZMP sokféle helyi megemlékezése mellett az újonnan szervezett pártok is szerveztek nagygyűléseket, fórumokat, és az egyházak is istentiszteletekkel, körmenetekkel emlékeztek az ünnepre. A ceglédi nagygyűlésen Németh Miklós a Minisztertanács elnöke, a hagyományos ópusztaszeri ünnepségen Szűrös Mátyás az Országgyűlés elnöke mondott beszédet. Nyers Rezső az MSZMP elnöke a miskolciakkal Pozsgay Imre az MSZMP elnökségének tagja, államminiszter a debreceniekkel és az álmosdiakkal, Fejti György a Központi Bizottság titkára a sátoraljaújhelyiekkel, Horn Gyula külügyminiszter az orosháziakkal ünnepelt. Budapesten a hagyományos tisztavatási ünnepség mellett egész napos szórakoztató és közéleti programon várták a főváros lakóit, este pedig tűzijáték szórakoztatta a nézőket. Budapesten a Bazilikában kezdődött az egyházi ünnepségek sorozata a Szent Jobb elhelyezésével. Pataky Kornél győri megyéspüspök szentbeszéde, majd a zarándokok tiszteletadása után ünnepi mise és körmenet zárta az egyházi megemlékezések programját. Szolnokon a tiszaligetben délután az újonnan szerveződött pártok várták az érdeklődőket, később pedig a Verseghy gimnázium előtti parkban az MSZMP gondoskodott szórakoztató rendezvényekről, és a politika iránt érdeklődők is választ kaphattak kérdéseikre. Tegnap Mezőtúron Huszár István a Hazafias Népfront főtitkára tartott beszédet az ünnepi nagygyűlésen. A megyében igen sok helyen rendeztek megemlékezéseket tudósítóink a tiszafüredi, a jászberényi és a kunszentmártoni eseményekről számolnak be. Bízunk az új Magyarországot formálni kívánó erőkben A várossá nyilvánításának 625. évfordulóját ünneplő Cegléd főterén a délelőtt tartott politikai nagygyűlésen — a kormány és az MSZMP központi ünnepségén — Németh Miklós miniszterelnök, az MSZMP elnökségének tagja mondott beszédet. — Megtiszteltetés számomra, hogy ezen a nyári vasárnapon Önök közt lehetek. Akkor, amikor az idei gazdag búzatermésből már szerte az országban friss kenyeret sütöttek. Köszöntőm Önöket, a televíziónézőket és a rádió hallgatóit az európai magyar államiság, Szent Isitván és az új kenyér ünnepén. E az ünnep igazi népi ünnep. Hiszen ezen az ünnepen Szent István és a magyar nép a főszereplők. Az a magyar nép, amely itt a Kárpátmedencében immáron több mint egy évezrede napi szorgos munkájával fenntartója annak a népi közösségnek, amelynek tagjaként és örököseként mi most itt ünneplésre összegyűltünk. A mai napon egy magyar politikai és morális lángelmére, Szent Istvánra emlékezünk. Ö az, aki állócsillagként ragyog a magyar történelem horizontján. Sajnos túl sok üstökös és hullócsillag között, ö az, akinek történelmi alakja kikezdhetetlenül áll a magasban. Csak felnézni tudunk rá. Szent István, a magyar nép halhatatlanja, most is jelen van minden magyar érzésvilágában, szokásaiban. Mi magyarok, éljünk akár itt a Kárpát-medencében, vagy bárhol szerte a világon, mindnyájan Szent István magyarjai vagyunk, akárhonnan érkeztünk is ide, mert nélküle itt már nem lenne magyarság. Szent István keresztény királyságot alapított. A katolikus egyház segítségével rakta le a-magyar társadalom fejlődésének gazdasági, politikai és kulturális alapjait. Az egyház segítségével vezette be a magyar népet az európai népek kultúrközösségé’oe. A szerzetesek tanították a népet nemcsak ímialvasni, hanerh földet művelni is, gyógyították a betegeket, támogatták a szegényeket. ök rendezték be az első könyvtárakat, a magyar irodalmat megindították, és ők végezték az államigazgatás bonyolultabb feladatait is. Mi a Szent Istvánéi példázat alapján radikálisan szakítottunk, azzal a forradalmi demagógiával, amely lebecsüli a közösségek formálásában az egyházak szerepét, amelyik nem látja meg az egyházakban azt a szervezetet, mely a mindennapi megértést, a mások iránti szeretetet megbecsülést tanítja. Dolgaink rendibe tételéhez hozzákezdtünk. Ezt partnereink méltányolják, törekvéseinknek hitele van, kormányunkat bizalomra méltó partnernek tekintik. Természetes dolognak tartom a véleménykülönbséget és azt is, ha valaki a saját véleményét megváltoztatja. De azt mindig — ahogy ezt egykor az indiai bölcs -és népvezér Gandhi mondta — az igazság keresése és a nemzet szolgálata kell hogy vezérelje. Én megértem a szakszervezeteket is, de egyúttal rendkívül veszélyesnek tartom magatartásukat. Megértem, hisz évtizedeken keresztül (Jjszerű rendezvény részesei lehettek a megye lakosai, az M SZMP volt a házigazda. Mint képünkön is látható, a nézősereg előtt a Jászsági Népi Együttes ropta a a táncot. Fotó: Mészáros részesei voltak minden párt és kormányzati döntésnek, részesei voltak — vagy akartak lenni — a hatalomnak, s nagyban fékezték a szükséges átalakulást. Fegyverük a szociális demagógia volt, és bizonyos mértékben az ma is. A sztrájkokra való felhívással és a sztrájkokkal nem szolgálják a gazdasági gondok megoldását és így nem szolgálják a dolgozók érdekeit. Ezt a dolgozók jórésze is tudja, ami megmutatkozik magatartásukban . Két — a közelmúltig igenis ellenséges viszonyban lévő —, világrendszer harcának hadszínterén éltünk. Ezt a küzdelmet változó eszközökkel vívták — ideológiai, politikai,, gazdasági, olykor, ha Európán kívül is, valódi fegyverekkel. De a mi táborunk végtelenül súlyos sebeket kapott a több évtizedes küzdelemben. Hajdan ígéretes fejlődésnek indult gazdaságaink teljesítőképessége leromlott, és rettenetesen lemaradt a versenyben. Politikai rendszereink a demokrácia hiánya, a diktatórikus központi irányítás következményeként válságba kerültek és megújításért kiáltanak. Mi bízunk az új Magyarországot formálni kívánó erőkben. Döbbenten hallgatjuk viszont, amikor azt mondják egyesek, hogy bennünk nem lehet bízni. Milyen alapon vonják kétségbe a most színrelépő generációk szándékainak tisztességét hitvallásának őszinteségét? Kivel azonosítanak bennünket? Vegyék észre: mi csak önmagunkkal vagyunk azonosak, bennünket csak tetteink minősíthetnek. Nem fogunk szemlesütve sarakba állni, és bocsánatot kérni azért, ami a mi lelkiismeretünket nem terheli. Nemzedékem nem fog a szégyenpadon szorongani és hetedíziglen bűnhődni mások bűneiért. Sokan nem látják be, -hogy a régi hazugságok nem helyettesíthetők új hazugságokkal és hogy a régi tévedések ellen nem lehet új téveszmékkel küzdeni. Sokat hallom, az a baj, hogy nem különböztethetők meg élesen a reformkommunisták, a kormány, illetve az ellenzéki szervezetek törekvései, programjai. Van, aki ezt azzal magyarázza, hogy az MSZMP és a kormány folytonos hátrálásban átveszi az ellenzéki jelszavakat, s mint a magáét hirdeti tovább. Azt hiszem, kisstílű lenne ilyenben vetélkedni. Ez olcsó és haszontalan dolog. De korántsem haszontalan kimondani: az MSZMP reformerői és a kormány nem hátrálnak, hanem tudatos harc közben — ha nem is mindig töretlenül —, de előremennek. Ezek a reformerők nem taktikai engedménynek, hanem stratégiai céljuknak tekintik a valódi demokráciát, az alkotmányos jogrendben nyugvó államot, a piacgazdaságot, a magántulajdon tiszteletét, a vállalkozás ösztönzését, a lelkiismereti és vallásszabadságot, az egyházak autonómiáját, a települések valódi önkormányzatát, a hagyományos erkölcsi értékek tiszteletét. És nem bánjuk, hogy e célok felé haladva nem vagyunk egyedül, hogy azokat más társadalmi és politikai szervezetek is magukénak vallják. A magyar nép most a történelemtől különleges esélyt kapott balsorsának megfordítására. Ez széles politikai egység kialakítását követeli meg. Szent István ezer évvel ezelőtt modellváltást hajtott végre. Ezzel kiemelt bennünket a történelem alámerülő keleti nomád népek tengeréből. Most is csak ez adhat számukra esélyt. Most is egy modellváltás, új honalapítás előtt állunk, amellyel a harmadik évezredre keli magunknak helyet találni, a világban. Hiszem, hogy a magyar népnek küdetése van Európában és a világban. Hiszem, hogy csak e küldetés felvállalása tehet bennünket erőssé: Hiszem, hogy összefogva akár még csodákra is képesek lőhetünk. Hiszek az Önök, a nép teremtő erejében és tiszta hazaszeretetében! Önökben bízva hiszek a magyarság jövőjében. Higgyenek velem együtt, higgyünk egymásban és cselekedjünk együtt! Huszár István, a HNF főtitkára tartott ünnepi beszédet Mezőtúron Mezőtúron a városi tanács nagytermében tartották tegnap az augusztus 20-i ünnepséget, melynek szónoka Huszár István, a Hazafias Népfront főtitkára volt. A termet zsúfolásig megtöltő közönség körében más városok képviselői is helyet foglaltak. Az ünnepi beszéd előtt a jelenlévők elénekelték a Himnuszt, majd egy szavalat és a helyi citerazenekar rövid műsora után Huszár István emelkedett szólásra. Bevezetőül — Szent Istvánra, államalapító királyunkra emlékezve — azt hangsúlyozta, hogy sorsfordító időket élünk ma is. Nehézségeink leküzdésében hitre, bizakodásra, reményre van szükségünk. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy ha jól sáfárkodunk lehetőségeinkkel, akkor népünk meg fogja találni a boldogulás útját. Ezt követően arról szólt, hogy sokan és sokszor éltek már vissza első királyunk életművével anélkül, hogy tanulságait hasznosították volna. Fel kell ismernünk, hogy a formális ünnepség (Folytatás a 2. oldalon)