Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)

1989-08-17 / 194. szám

I Mépubl 1989. AUGUSZTUS 17. Köztársasági elnöki intézmény II külön akciók a megegyezést veszélyeztetik Pozsgay Imre nyilatkozata a DEMISZ kezdeményezéséről Mint ismeretes, a DEMISZ a népi kezdeményezésről szóló törvényre hivatkozva aláírásgyűjtési akciót indított azérrt, hogy a köztársasági elnöki- jogintézményt minél előbb hozzák létre Magyarországon. Az Ellenzéki Kerekasztal ezt az előzetes megállapodás felrúgásának tekinti, s némelyek­ben felvetődött az is, hogy ennek az akciónak a hátterében Pozsgay Imire, az MSZMP köztársasági elnök-jelöltje áll. Az államminisztert ezzel kapcsolatos véleményéről kérdezte Kun Erzsébet, az MTI munkatársa. — Részemről semmiféle ilyen kezdeményezés nem történt. Az MSZMP is és ma­gam is a hírközlő szervekből, a sajtóiból értesültem ennek az akciónak az elindításáról. Szeretném kijelenteni, hogy nem tartom helyénvalónak ezt az akciót, mert ellenté­tes a tárgyalásokra vonatko­zó előzetes megállapodással, rontja a megegyezés esélye­it. Az előzetes megállapodá­sok szerinti tárgyalások folytatásának a híve vagyok; semmiféle olyan új körül­mény nem következett be, ami miatt ezeket a tárgyalá­sokat szüneteltetni, netán megszakítani kellene, sőt nagyon jelentős kérdésekben a megegyezés lehetősége is előtérbe került. — Az MSZMP küldöttsé­ge, személy szerint én is te­hát, a korrekt tárgyalások híve vagyok. Magammal kapcsolatban elmondhatom; semmiféle olyan egyéni tö­rekvés nem vezet, amelyért hajlandó lennék a tárgyalá­sos politikai megoldást koc­káztatni és feladni, amíg azok eredményt ígérnek. Hi­szen itt a nemzet sorskérdé­­seiről, s ezen belül is a legalapvetőbbről, egy euró­pai színvonalú jogállam lét­rehozásáról van szó, amely nem korlátozza polgárait egyesülési törekvéseikben, önrendelkezési jogukban, ab­ban a jogukban sem, hogy a szocializmusról vagy annak elvetéséről önállóan, saját véleményt alakítsanak ki. Jó lenne, ha a magyar közvéle­mény megértené, hogy a köz­­társasági elnöki intézmény körül kialakult vita számom­ra nem pártügy, hanem egyetemes nemzeti ügy. A tárgyalások eredményes folyattásához a nemzet érde­keiből és nem párttörekvé­sekből kell kiindulni. Ezért a tárgyalásban résztvevők kü­lön akciói — bármely fél részéről kezdeményezik is azokat — mindaddig elfo­gadhatatlanok, amíg esély látszik a megegyezésre, s együttműködési készség a nemzet érdekei szerint. Azt azonban nem lehet ki­zárni, hogy a különböző ko­­difiikációs műhelyekben, szakértőik körében alternatí­vákat is kidolgozzanak arra az esetre, ha a tárgyalások nem vezetnének eredmény­re. Kár lenne, ha ekeket az ellenzék összetévesztené a kormány álláspontjával. i— Budzsáklia Mátyás, az MSZMP KB osztályvezető­helyettese azt a kijelentést tette a Magyar Televízió Napzárta című kedd esti adásában, hogy az MSZMP soha nem akarta előrehozni az elnökválasztás időpont­ját. .Ugyanakkor közismert, hogy a párt mindeddig az előrehozott elnökválasztást tartotta góljának. — Valóban így van. Felté­telezem, hogy az egyenes adásokra jellemző feszült légkörben Bundzsáklia Má­tyás figyelmen kívül hagyta ezt a mozzanatot, majd a műsor zaklatott befejezési körülményei között nem volt módja visszatérni a kérdés­re. Hiszen valóban úgy van, hogy az MSZMP azt a logi­kai és történelmi sorrendet tartotta volna helyesnek, amely szerint a békés átme­net garanciájaként egy köze­pesen erős és hatalmában e!­­l|bnő|rzött!, korlátozott köz­­társasági elnök megválasztá­sával segítse a politikai egyensúly fenntartáisát, az állampolgárok és a pártok kö­zötti kooperációt mindad­dig, amíg a szabad választá­sokon létrehozott parlament, valamint az Alkotmánybíró­ság és más jogintézmények kiteljesítik a jogállam ke­reteit. Ügy tudom, hogy az utóbbi időben az ellenzék javaslatai között bukkant fel az a lehetőség, hogy esetleg országgyűlési választásokkal egyidejűleg, egyazon szava­zási napon választanák meg ah országgyűlési képviselő­ket és a köztársaság elnö­két. — Mindezek továbbra is nyitott kérdéseik, amelyek ilyen-olyan javaslatok for­májában forognak a hírbör­zén és a tömegtájékoztatási eszközökben. Érthető, hogy a közvélemény élénk figyelmet tanúsít ezek iránt az eszme­cserék iránt. Ebben is, mint minden kérdésben, csak a tiszta együttműködési szán­dék, a pontos és megbízható információ, valamint a nem­zetért érzett közös felelősség hozhat közelebb bennünket feladataink megoldásához — mondotta végezetül Pozsgay Imre. — A iDEMISZ — Ű Har­madik Oldal Résztvevőjeként — Kukorelli István sajtó­nyilatkozatára hivatkozott, amelyben a népfront ügyve­zető ülnöke megemlítette a népi (kezdeményezés lehető­ségét fl köztársasági elnöki intézménnyel kapcsolatban. Hogyan vélekedik ön erről? — Kukorelli István sajtó*­­értekezletén ez a kérdés tel­jesen korrekt formában, tény- és tárgyszerűen került szóba, éppen abból 'kiindul­va, hogy ehhez az eszközhöz bármelyik fél akkor nyúl­hat, amikor a tárgyalások ki­látástalanná válnak — szö­gezte le Pozsgay Imre, majd arra a kérdésre, hogy sze­rintve nem zavarja-e ez az akció a tárgyalási menetet, kijelentette: — Minden ilyen akció za­vart kelthet abban a ma még bizakodásra okot adó tárgya­lási folyamatban, amelyben jelenleg vagyunk. Nem fel­tételezem, hogy rosszhisze­műségről inkább politikai­lag naiv lépésről s az ifjú­ság jogos türelmetlenségéről van szó. Ismétlem: szá­momra a politikai megol­dás a fontos, így az előzetes megállapodás szabályai sze­rint kell eljárni mindaddig, amíg a tárgyaló felek között feltételezhető a békés átme­netért való kölcsönös felelős­ség és annak tudata, hogy népünk mielőbb eredményt vár tőlünk, s olyan törvény­hozást, amely befejezett, mű­ködőképes, hiteles intézmé­nyeket teremt a szabad vá­lasztásokhoz, az új alkot­mány előkészítéséhez. — Kilényi Géza igazság­ügyi miniszterhelyettes az Alkotmányjogi Füzetek saj­tóbemutatóján szólt arról, hogy a Sarkalatos törvénye­ket akkor is a Parlament elé terjesztik, ha az egyeztető tárgyalásokon a (felek nem fiatnak minden ■ kérdésben konszenzusra. Ennek várha­tó hatásáról hogyan véleke­dik? — Kilényi Géza — érthe­tően — a maga szakmai ko­­difikációs tevékenysége alap­ján adott infomációt azokról a lehetséges variációkról, amelyek akár az MSZMP tárgyalóküldöttsége, akár a kormány döntései szempont­jából szóba kerülhetnek a Parlament munkájával kap­csolatban. A professzor azt is jól érzékeli, hogy az Or­szággyűlés tele feszültséggel, ugyanakkor önnön szerepé­nek tudatában türelmetle­nül várja a tárgyalások ered­ményeit. MSZMP PIB. FKgP Állásfoglalások 1968 augusztus 21-ről Az MSZMP Politikai In­téző Bizottságának vélemé­nye szerint a csehszlovák társadalomban 1968-ban vég­bement folyamatok értékelé­se Csehszlovákia népeinek, Csehszlovákia Kommunista Pártjának joga és feladata. Az MSZMP ebbe nem kíván beavatkozni. Az MSZMP mai vezetése nem azonosul az 1968-as csehszlovákiai katonai be­avatkozással. Történelmi tényként állapítja meg ugyanakkor, hogy az akkori vezetés a nemzetközi kapcso­latok alapvető normáit és a szocializmus érdekeit tiszte­letben tartva eredetileg a politikai rendezés híve volt. A Politikai Intéző Bizott­ság kifejezi azt a határo­zott álláspontját, hogy min­den szocialista ország szu­verén módon válassza meg fejlődésének útját. Az egy­más belügyeibe való katonai és minden más eszközzel tör­ténő beavatkozás módszerét elutasítja. Az MSZMP elvi álláspontja, hogy az orszá­gok és a pártok nézetelté­réseit csak nyílt, tisztázó vi­tákkal lehet megoldani. A Politikai Intéző Bizott­ság hangsúlyozza, hogy az MSZMP eltökélt szándéka a magyar—csehszlovák jószom­szédi viszony és a kölcsönö­sen előnyös együttműködés fejlesztése, az MSZMP és a CSKP kapcsolatainak bőví­tése a kölcsönös bizalom, az egymás iránti tisztelet és megértés jegyében. • * * A Független Kisgazda-, Polgári és Földmunkás Párt nyilatkozatában ítélte el a Varsói Szerződés öt tagálla­mának 1968. augusztus 21—í csehszlovákiai bevonulását. A nyilatkozat tartalmáról Hardi Péter, az FKgP főtit­kárhelyettese tájékoztatta az MTI-t. Mint elmondta, a Független Kisgazdapárt el­ítéli a 21 évvel ezelőtti be­vonulást, amelytől az MSZMP még mindig nem határolta el magát. Az FKgP szerint ez a tény is kétséges­sé teszi az MSZMP oly sok­szor hangoztatott megújulási szándékának komolyságát. Az FKgP dokumentuma egyebek közt rámutat; Cseh­szlovákia népei számára 1968-ban csillant meg a re­mény, hogy levethetik ma­gukról a sztálini diktatúra maradványait. E reményeket zúzta szét 1968. augusztus 21- ént a Varsói Szerződés öt tagországa — köztük hazánk — katonáiból álló idegen hadsereg. Sajnálatos, hogy az MSZMP utasította katonáin­kat e bűnös akcióban való részvételre. A Független Kis­gazdapárt szerint a csehszlo­vákiai beavatkozás azóta is érezteti káros hatását — mondotta a nyilatkozatot is­mertetve Hardi Péter. Kétfordulós jelölés Martfűn „Vízválasztó” program kell! A kongresszusi küldött személyéről pártszavazással döntenek Ezekben a napokban me­­gyeszerte zajlanak a kong­resszusi Iküldöttválasztó pártrendezvények. Martfűn a párttagság úgy határozott, hogy a taglétszám után de­legálható egy városi küldött személyéről pártszavazással fog dönteni. A szavazás előtt — amely augusztus 25—26-án lesz — kétfordu­lós jelöiőgyűlést szerveznek a küldöttek széles körű megismerésére, a jelölőlista összeül tiltására. Az első jelölőgyűlés teg­nap délután zajlott a városi művelődési központban. Az érdeklődés mérsékeltnek ne­vezhető, hiszen a nagyterem félig sem telit meg. Az elő­készítés menetéiben is ér­­zékelhétő volt némi közöm­bösség — az alapszervezetek Egymillió forintot már elköltötték az iskolára a szülők (Folytatás az 1. oldalról) Mi a ilegilletékesebbet, Vincze Sándort, a megyei tanács osztályvezetőjét kér­deztük. — A megyei tanács június 30-i ülésén arról határozott — 'kaptuik - a tájékoztatást, — hogy 1,1 millió forintot biztosít >az általános isko­láknak, a II—VIII. osztályos tanulók részére tankönyv- és tanszersegélykénit. Ter­mészetesen a pénzről az is­kolákban határoznak, ahol jól ismerik a tanulók, a szü­lőik szociális helyzetét, s an­­,nak alapján döntenek ki­nek, mekkora összeget adja­nak szeptember első felé­ben. Szolnok megyéiben tehát nem tanszercsomagot, tan­könyveket, hanem egyszeri pénzsegélyt kapnak a rászo­rulók. Akik meglőhet saj­nos, egyre többen vannak. Ezt bizonyítja különben, az Ideál július 17—22. között lezajlott akciója is. A keres­kedelmi vállalat Szolnokon, Törölkszentmiklóson, Kisúj­szálláson, Tiszafüreden és Jászberényben saját áruhá­zaiban, boltjaiban részletak­ciót szervezett. Minden elő­leg befizetése nélkül OTP- részletre vásárolhatták meg ezekben a városokban a szülőik a kifejezetten iskolai ruházati oikkeket. Szolno­kon a Sztár Áruházban egy hét alatt 359 000 forint érté­kű torna- és felsőruházati cikk talált vásárlójára. Az öt városiban összesen 1042 000 forint értékű cikk kelt el. — Nálunk augusztus 21- én kezdődik az iskolai ak-. oió, — tájékoztatott a Cent­rum Áruházban Németh Lászlóné gazdasági igazga­tóhelyettes és Kátai Gyulá­mé üzletvezető. Háromezer­től húszezer forintig szóló összegben vásárolhatnak előleg 'befizetésé nélkül is­kolai ruházati cikkeket ve­vőink, amélyet aztán a szo­kásos kamatterheléssel az OTP-nek fizetnek havonta, tudomásunk szerint hat hó­napos részletben viasza. Szétnéztünk Szolnokon, mi van most az áruházak­ban, iboltokban. A Centrum­nál maradva: nagy mennyi­ségben és minden méretben van iskolaköpeny, sötétkék szoknya és nadrág, még matrózblúz is a középisko­lás lányoknak. Jó a torna­­fölszerelés-készlet, tornaci­pőt még a héten hoznak a Tisza Cipőgyárból. Ez utób­biról jó tudni: most van 280 forintos, és háromezer fo­rintos' „tornacsuka” is. -Ka­tona Póterné a papírosz­­tályról már nem mondott ennyi jót. Nem a Piért hi­bája, de van néhány hiány­cikk két héttel az iskola­­kezdés előtt. Csak szeptem­ber első hetére ígérnek pél­dául technikacsomagokat az általános iskolák I—IV. osz­tályos tanulóinak, egyelőre az elsőosztályosak se játsz­hatnak a színes papírcsoma­gokkal!, de hiánycikk a gyorsírófüzet és az olcsó vignetta is. Van viszont szép választékban, és olcsó áron is táska, tolltartó, tornazsák. Az Ideál szolnoki és vidé­ki üzleteiben teljes válasz­tékot kínál iskolaköpenyből, s csupán a nagylábú gyere­keknek igond vidéken torna­cipőt venni, a 39-es méret­től fölfelé egyelőre hiába 'keresik a vevőik, a nagyke­reskedelem csak a hónap vé­gére ígér teljes méretvá­lasztékot. A sokat radírozó kisiskolások rákényszerül­nek a pontosságra: kevés a radír, s nem lehet kapni a közkedvelt Ratring ceruzák­hoz se 'betétet. A Skála Áruházban az idén már hiába kerestek, keresnek a vásárlók torna­cipőt. Nem tartanak, annál1 több edzőcipőt kínálnak vi­szont, amely ugyan nem olcsó, de a nagyocska gyere­kek szerint ezt vetetnék szí­vesen a szüleikkel tornaórá­ra. Különben a Skálában — mint Hegedűs Borbála igaz­gatóhelyettes elmondta — 240 forintnál kezdődik a köpenyek ára, s 450 forint a legdrágább. Náluk is van matrózblúz a középiskolások újból fölkapott egyenvisele­­te. Kis papírrészlegüklben ki-ki összeválogathatja a szükséges tanszereket is, de osztályoknak nem csomagol­nak előre füzetet, egyebe­ket. — sj — egynegyede nem reagált, a pártbizottság személyi ja­vaslatot kérő felhívására. A tegnapi jelölőgyűlésen részt vett Zelenyánszki András, a megyei pártbi­zottság első titkára. A rendezvény Zele­­myánszki András előadásá­val kezdődött. A megyei pártbizottság első titkára a város párttagságától érke­zett előzetes igényekre épí­tette mondanivalóját. Elő­ször á párt helyzetéről be­szélt Nem festett rózsás ké­pet, őszinte szavakkal jelle­mezte az állapotokat. — A párt helyzete rossz — mondotta — rengeteg problémával küszködünk megyei szinten is. A párt­ban funkció- és működési zavarok tapasztalhatók. Bi­zalmatlanság, idegesség, in­gerültség, fáradság is ta­pasztalható — jelentette ki. A továbbiakban a közelgő pártkongresszusról fejtette kii véleményét Zelenyánszki András. — Történelmi jelen­tőségű lesz, nagy kérdésék­ben 'kell megegyezni, dolga­inkat újra gondolni — hang­zott véleménye. Lesz-e pártszakadás? A párt kivonul a munkahe­lyekről? Sokan lépnek ki a pártból? Ilyen kérdések is érkeztek előzetesen az első titkárhoz. Válaszai: a párt­­szakadás jelei vezetői szin­teken, elméleti kérdésekben már jelentkeznek. A megyei pártértekezlet a munkahely és a lakóterület „együttété-­­se” mellett döntött, de a jö­vőben a lakóterület lesz a politizálás fő színtere. A nagyszámú kilépésnél talán nagyobb baj az, hagy rend­kívül kevesen lépnek be a pártba. A jelölőgyűlésen bemutat­koztak a kongresszusi kül­dött-jelöltek : Kocsis Ferenc, Kürthy János, Lukács Jó­zsef, Szendy Béla és Takács József né. ök maradtak az álapszervezetek által java­solt 13 jelöltből — a többiek nem vállalkoztak az esetle­ges küldötti megbízatásra. A jelöltek röviden vázolták elképzeléseiket a kongresz­­szus szerepét illetően. Ál­láspontjuk alapvetően meg­egyezett: a kongresszuson a pártnák tisztáznia kell viszonyát a múlthoz. „Víz­választó” programot kell al­kotnia — olyat, amely alap­ján eldönthető, ki akar az MSZMP-vel tartani és ki nem. Üj szervezeti szabály­zatra és hiteles vezetői gár­dára is szükség van. A rendezvényen résztve­vők szavaztak arról is, hogy a jelölitek közül kik kerüljenek' fel a jelölőlistá­ra. Az eredmény nem vég­leges, a két jelölőgyűlés összesítő eredménye dönt ábban, kikre voksolhat majd a párttagság. A rendezvény végén fó­rumszerű kötetlen beszél­getésen Zelenyánszki And­rás válaszolt a hozzá inté­zett kérdésökre. B. I. BUDAPEST Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán fogadta azt az üzleti küldöttséget, amely Andrew Sarlós kanadai üzlet­ember vezetésével tartózko­dik hazánkban. A delegáció tagjai között van a Nova Corporation Of Alberta és Tengelman üzleti csoport több vezetője és képviselő­je. A találkozón véleményt cseréltek a magyar—kanadai kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. BERLIN Az NDK külügyminiszté­riuma szerdán az NSZK ál­landó berlini képviseletének vezetőjénél tiltakozást jelen­tett be a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagy­követségének az NDK ál­lampolgáraival kapcsolatos magatartása miatt. ROMA Szíria újabb, nehéztüzér­séggel félfegyverzett egysége­ket vezényelt szerdán liba­noni területre, annak elle­nére hogy Damaszkusz ko­rábban bejelentette: elfogad­ja az ENSZ tűzszüneti felhí­vását. A Szíriái csapatok mozgásáról szemtanúk szá­moltak be az UPI amerikai hírügynökségnek. BECS Václav Havel csehszlovák drámaíró felszólította Cseh­szlovákia lakosságát arra, hogy a VSZ-tagállamok 1968-ban végrehajtott cseh­szlovákiai bevonulásának 21. évfordulóján — augusztus 21-én — ne vegyen részt ut­cai megmozduláson, mert fé­lő, hogy a hatóságok erősza­kot alkalmaznak a tüntetők­kel szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom