Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)
1989-08-02 / 179. szám
4 j^ÉPUP 1989. AUGUSZTUS 2. Mit gondolnak önök, ha egy felmosórongyot látnak az asztalon? Nyilván azt, hogy a felmosórongy az asztalon van. Ám az újságcikkből kiderül, hogy tévedhetnek... Szó lesz arról is, hogyan ronthatja el egyik cég a másik üzletét, miközben ő nem képes tisztességesen ellátni a vendégeit. Létezik-e etika és higiénia az idegenforgalomban Dr. Nagy Erzsébettel, a karcagi közegészségügyijárványügyi szolgálat vezető főorvosával és Szentpéterd Terézia ellenőrrel Berekfürdőre indulunk. A kis falu az utóbbi években felkapott idegenforgalmi hely lett. Az ország minden részéről, sőt külföldről is érkeznek ide turisták. Vajon milyen tisztaság és rend fogadja őket? n felmosórongy fogóruha Berekfürdő utcái olyanok, mint bármely más településé ilyenkor, nyáron. A füvön eldobált papírok. A vendégek itt se vigyáznak jobban a tisztaságra, mint másutt. A Park étterem ellőtt bűz csapja meg az orrunkat, a szeméttartó konténerből ered. Emlékszem rá, tavaly, amikor itt jártam, ugyanezt a szagot éreztem. Semmi nem változott azóta! Bent, az étterem konyhájában nagy hőség és sürgőforgó asszonyok fogadnak bennünket. Az egyik asztalon furcsa látvány: nagy tálban a panírozáshoz felvert tojás, a tál mellett felmosórongy fekszik. Az ellenőrrel meg is állapítjuk, hogy ez felmosórongy, és már kattan is fotós kollégám fényképezőgépe, amikor az étterem vezetője „közbeavatkozik”. — Ez nem felmosórongy, fogóruhának használjuk! Az asszonyok ezzel fogják meg a forró edények fülét. — Dühösen néz rám és kiabál. — Miből gondolja, hogy felmosórongy? — Merthogy a boltban ás ilyet áruinak felmosórongyként, — kezdek a magyarázatba, de a vezető még följebb emeli a hangját. — Csak nem képzeli, hogy a felmosórongyot az asztalra teszem?! Mielőtt válaszolhatnék, a vezető kijelenti, hogy neki ebhez nincsenek idegei, és valamelyik munkatársát küldi majd ide, hogy a köjál-ellenőröket kísérje. Szentpéteri Terézia halkam megjegyzi, hogy nincs ráírva a felmosórongyra, hogy tulajdonképpen fogóruha. Később újabb vita kerekedik a ruha használatáról, amelyet a köjál-ellenőr azzal zár le, hogy ha fogóruha, akkor sé ott van a helye. , A mosogatóban első látásra szép rend van: minden medence fölé odaírták, hogy zsírta tanításra, fertőtlenítésre vagy öblítésre használható-e. Sőt azt is felírták, hogy milyen mosószert és milyen arányban kell alkalmazni az egyes medencékben. Kár, hogy a zsírtalanításra mindössze akkora mosogató áll rendelkezésre, amekkorát a háztartásokban használnak. Kiderül, hogy azért ilyen kicsi, mert egyébként mosogatógép végzi a munkát. Ez azonban hetek óta rossz. Mint ahogy elromlott a fagylaltgép is és szintén hetek óta a következő felirat fogadja a vendégeket: Fagylalt nincs! Az étterem vezetője közben megnyugszik, elnézést kér az előbbi idegeskedésért. Próbálunk nyugodtan beszélgetni a. gondokról. A legnagyobb baj az, hogy az étterem előtti szeméttároló bűzlik. — A karcagi városgazdálkodási vállalattal van szerződésünk, — magyarázza a vezető. — Qk tisztítják és mossák a konténert, tegnapelőtt voltak itt, tessék, nézzék meg a számlát. Valóban a számla tisztításról és mosásról is szól, a szeméttárolónak mégis kellemetlen szaga van. Mint ahogy szaga van a Park étterem WC-jének is. A bűz igencsak próbára teszi az ide belépő orrát. Hogyan lehet ez, amikor nemrég takarítottak? — Nem hy póztak, nem fertőtlenítettek, — magyarázza Szentpéteri Terézia. Kemping a tilosban Ezután a strandra megyünk. Ki se lehetne hagyni, hiszen a turistákat a víz hozza Berekfürdőre. A strand területe gondozott, fák, füvek és virágok kellemes látványa fogadja a vendégeket. A hidegvizes medencének tiszta a vize, lelátni a medence aljáig. Itt viszont csak hidegvizes zuhanyzót állítottak a medence elé, ezért nem biztos, hogy mindenki zuhanyozni fog vízbelépés előtt. Kristálytiszta a gyermekmedence vize is. Nem mondhatjuk el ugyanezt a gyógymedencéről, amelynek vize zavaros. — Lepedék, — magyarázza röviden Szentpéteri Terézia. — És ez attól van, hogy ... — ... hogy a vendégek pem zuhanyoznak le vízbelépés előtt, — fejezi be gondolatomat az ellenőr. A strand vezetőjével indulunk szétnézni. Elmondja, hogy jövőre új medencét tervez ide a megyei víz- és csatornamű vállalat. Szükség is lesz rá, hiszen egy átlagos nyári napon kétezer strandoló pihen itt, az idei csúcs ötezer vendég volt. A strand szomszédságában a víz- és csatornamű vállalat kempingje. Telt ház van. Hogy mennyire, azt jelzi, hogy már nem tudták elhelyezni a vendégeket. Ezért a sátorozók, a lakókocsisok egy része a strand területén vert tanyát, — Hát ez szabálytalan. A strandon nem lehet kempiingeztetni, — fordul a köjálellenőr a, strand vezetőjéhez. Hosszas magyarázat következik arról, hogy a vendégek lefoglalták a helyet hónapokkal előre és amikor megérkeztek, már nem akarták elküldeni őket. Verseny és etika Az ember hajlamos is rá, hogy elfogadja ezt a -magyarázatot. De mindjárt másként látja a dolgokat, ha átmegy a szomszéd kempingbe, amely a Tiszatour megyei idegenforgalmi hivatalé. Itt a kemping képe utószezont mutat: akad hely jócskán. Régebben a kemping hátsó kapuja nyitva volt és a Tiszatour vendégei szabadon átmehettek a strandra, — miután a strandbelépőt már a kempingben kifizették —, az idén azonban megváltozott a helyzet. A vízmű lezárta a kaput, mondván, hogy menjenek a ikempinglakők a főbejáraton keresztül. A főbejárat persze néhány száz méter kerülőt jelent. A kapu-ügy „betett” a Tiszatournák. Míg az elmúlt nyarakon* egy tűt se lehetett volna elejteni a kempingjükben, az idén még nem volt telt iház. Az egészségesek se kerülnek szívesen, nem beszélve a mozgássérültekről. Most is van a kempingben egy svéd tolókocsis turista, ak-i mindennap gurul néhány száz métert, hogy eljusson a gyógyvizes medencéig. Amíg a Tiszatour kempingben bőven van hely, addig a vízmű kempingjéből .kifolynak” a turisták. Az ember elgondolkozik arról, hogy az idegenforgalomban nem létezik etika? Inkább tilosban kempingeztetik a turistákat, minthogy átküldjék a másik kempingbe? Vajon mi lehet a véleménye a tolókocsis nyugati turistának? Hogyan értheti meg, hogy két idegenforgalmi cég konkurenciájából ő kerül ki vesztesen? * Aki -nem jön a Tiszatour kempingjébe a kapulezárás miatt, az nem biztos, hogy átmegy a -másik kempingbe. Lehet, hogy -továbbáll. És ez nemcsak a Tiszatournak jelent veszteséget. Berekfürdőnek is. P. É. Fotó; Mészáros János Látlelet az egészségügyről A huszonnegyedik órában A proletárdiktatúra nem tesz jót az egészségnek a WHO legújabb statisztikái szerint. A születéskor várható átlagéletkor, 33 ország adatait figyelem-be véve, így álakul: az élenjáró Japán és az a dicstelen utolsó helyen szereplő Magyarország közt tíz óv a -különbség, de a többi szocialista ország sem áll jobban, ők is a lista legalján tálálhatók. De állhat itt bizonyítékul másik WHO statisztika is. Ha mondjuk 64 évig élnénk, és azit vizsgálnánk, hányán nem élik meg ezt a nem túl magas kort sem, hasonló eredményre jutnánk. Ami a „potenciális élettantamvesztést”, á feleslegesen elvesztett évek számát illeti, -első a Szovjetunió, második Románia, harmadik Magyarország. Ha pedig a férfiak százezer főre eső öszszes halálozását nézzük, első Magyarország, szorosan követ bennünket Csehszlovákia, Lengyelország és a Szovjetunió. Tekiinthe tjük-e mindezt egyszerű véletlennek? Az ötvenes évek naivitása Dr. Börzsönyi Mátyás, aki a fenti statisztikákkal megismertetett, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgató-helyettese; a környezeti tényezők egészségkárosító és daganatkeltő hatását kutatja. És ahol lehet, javaslatokat tesz a megelőzésre. Elve: -gyógyítani sokszor késő, a megélőzés a legolcsóbb, még ha az elején sokba ás kerül. Ez csak látszólagos ellentmondás. A befektetés hamar megtérül. — Hogy ked-ven-c hasonlatommal éljek, a járványos gyermekbénulás kitörésekor sem a vastü-dőket kell beszerezni, hanem mielőbb bevezetni a védőoltást, vagyis az elsődleges megelőzésre kell koncentrálni. Úgy érzem, nemcsak hazánkban, de a többi szocialista országiban is megelőzhetőek lennének ezek a korai halálhoz vezető betegségek, ha a szemléleten változtatnánk végre — mondja a tudós kutató. Börzsönyi professzor az ötvenes évek inaiivi-tásüban, azóta hamisnak bizonyult optimizmusában is látja mai bajaink gyökerét. — Hazánkban, ezt már lassan egy gyerek is -tudja, (de ha nem, hát tanítani kéne néki!) a vezető halálokok: a szív- és keringési betegségek, a rosszindulatú daganatok, a légzőszervi -betegségek, az öngyilkosság. Ezekért viszont a hibás táplálkozás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a környezetszennyezés tehető felelőssé. Ezenkívül nálunk a legmagasabb a nők foglalkoztatottsága. Ha pedig kiesik a csalód összetartó ereje, annak beláthatatlan következményei lesznek: egyre több a váliás, megnő a fiatalkorú bűnözés, terjed a kábótószer-fogyasztás. Vajon máért nem lehet bevezetni a családanyák részmunkaidős foglalkoztatását? Börzsönyi professzor szerint rengeteg a tennivaló. A munkahelyeken komolyab°*'ban kellene venni a maszk, a szűrő használatát, a szellőztetést, mert a légzőszerv! betegségeket csak így lehet megelőzni. Speaiális érdekeltségi rendszert kellene bevezetni: a dohányzó munkásnak kevesebb fizetést kéne adni, hiszen képtelen azonos mértékű és mennyiségű munkát végezni, mint nemdohányzó társa. De nehéz bizonyítani, hogy a dohányból és az alkoholból 'befolyt állami jövedelem az élvezetükbe belébetegedett emberék rehalbiiliitáctí ójára, táppénzre -megy el, hogyibe'tegeskedésekkel rengeteg kiképzett szakembert veszít az ország idő előtt. A helytelen táplálkozásinak is több az áldozata, miint gondolnánk. A rosszindulatú daganatok kiváltó okai közt ez az első, a dohányzást -is „lókörözi”. De hát az áremelések korában miiként vehetnénk rá az embereket szokásaik megváltoztatására? Ha végigsétálunk egy átlagos magyar falu főutcáján, ma is sok elhízott, nyomoréknak tűnő férfival és nővel találkozunk, akik alig vonszolják magukat. Sökükat egyszerű fogyókúrával meg lehetne gyógyítani, vagy legalábbis megszabadítani fájó ízületeiket a nyomasztó túlsúlytól, amely érrendszerüket is veszélyezteti. Az ember a legfőbb érték? — Mindezekért nem lehet egyedül az egészségügyet felelőssé tenni — imondja a professzor —, a szoba-konyhás lakások világában és égető lakásgondok közepette. A „panelpailotákban” pedig a ki felejtett szigetelések miatt pihenni sem tudó ember nyáron a zajtól szenved, télen sokszor a melegtől. Alapvető mozgásigénye levezetésére nincsenek meg a feltételek, és akkor mégnem beszéltünk arról, ami az utcán zajlik. Minden 'kormány elemi érdeke, hogy az ember környezete tiszta legyen, még iha ez sokba is kerül a költségvetésnek. A közművesítés befejezetlen, a helyzet botrányos: vezetékes víz van, ám csatorna nincs. így tönkretesszük a felszíni vizeket, az ásott kutakat. Az esetenként át sem gondolt járműimport, a Trabantok egészségkárosító hatásáról me is beszéljünk! A politikusok tévednék, amikor a környezetvédelmi rendszerből az embert kifelejtik, kihagyják, holott az egész érte van. Elvégre jelszavunk, hogy legfőbb érték az ember. Az egészséges ember, tenném ón hozzá. A mi orvosaink nem rosszabbak, mint a nyugatiak, nem itt kell Ikeresni az okot. A huszonnegyedik órában járunk. Nem először mondom el ezt; kollégámmal, Lapis Károly professzorral az Akadémia májusi közgyűlésén már ismertettük a népegészségügy gondjait, s a mind aggasztóbb helyzetet. Már az is nagy segítség volna, ha a 14 év alatti iskolások naponta fél liter tejet kapnának ingyen, gondolnunk kell az eljövendő generációkra is. A Magyar Tudomány márciusi száma ismertette az MTA orvosi osztályának jelentését az ország lakosságának mind riasztóbb egészségi állapotáról. Losonczi Ágnes szociológus itanülmányának gondolatmenete így összegezhető: a második világháborút követő 20 év látványos javulása után, 1965- től megkezdődött hazánkban a halandóság látványos romlása. A korai halálozás arányainak növekedése, a tömegesen romló egészségi állapot mögött társadalmi okok is állnak, amelyek túlmutatnák a biológiai, genetikai adottságokon. Társadalmi vészjelzések ezek a számok és statisztikák, a társadalmi létfeltételek és az emberek teherviselő képessége között létrejövő feszültség megrendítő bizonyítékai. Nem szervezési, politikai feladat Mert mint Losoncai mondja, az a közhely, hogy „minden élőlény csak a környezetével együtt érthető”, az embernél a társadalmi környezetet jelenti. A társadall'má tehertételek és bajok gyakran „szervülhetnek” betegséggé, ezek pedig újabb társadalmi bajok forrásává lehetnek. Elég csak az alkoholizmust példaként kiragadni: a betegség mögött megoldhatatlan társadalmi problémák és feszültségek rejlenek. Súlyos szavak, kijelentések ezék, de hát a beteg társadalom, a romló egészségi állapot minden szakembert ríadóztat. Csak a jövő korrigálhatja a jelent, 'ha sikerül a tartalékokat, a lebéklyózott energiákat, a tehetség „elfekvő készletét” mozgósítani. Az ártalmas feltételek fennmaradását ugyanis egyre kevésbé képes az ember ép testtel és lélekkel elviselni. Ám ehhez be kell látni: a népegészségügy helyreállítása nem egészségügyi-szervezési, hanem gazdasági-politikai feladat, melynek során számolni kell azzal is, mit vár, miitől fél és mit bír el a népesség. Hunyady Judit A Szolnok Megyei ÁÉV átadta Jászberényben, a Szabadság téren a 27 lakásos lakóházat, amely Jászberény egyik legszebb , épülete. Az üzlethelyiségek a nyár végén kerülnek átadásra. — PZ5 —< Berekfürdői körkép, avagy
