Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)

1989-07-08 / 158. szám

1989. JÚLIUS 8. Olasz kórus Szolnokon Megkezdődik a nyári hangversenysorozat Július 10-én, hétfőin 20 őrator tartják az immáron hagyománnyá (vált orgona- hajngyensemysoraaait első elő­adásán-. a Belvárosii TempJíoan- bam. ÍEIlsőlként Dávid István koüiazsivári ongonaművész és Nagy Major Zsolt trombita- művész előadásában Men- délsshan-, Händel-, Brahms-,. TeQlemann- és Bach-műveiket haMgaltihiaitnialk meg iaz érdek­lődők. Az esn. fénypontja a manfaieonei Alis férfikórus fellépése lesz. Vezényel Leo­nardo dá Fierro. Jegyek az MMIK-ban és a helyszínen kaphatók. Az olasz ikórus a Szolnoki Szimfonikus Zenekar meghí­vására érkezett Magyaror­szágra. Az itt töltendő ölt nap alatt elátogat Budapestre és Egerbe is, valamint 11-én 18 óraikor önálló hangversenyt ad a jászberényi Főtemp­lomban. Még lehet jelentkezni Parképítő és önismereti tábor Budaörsön, július 16- ig; olvasótábor ’Királrian, jú­lius 17—24-ig; madártani tá­bor Kengyel—Bagi majorban augusztus 3—12-dg; számí- tástedhnükai tábor az általá­nos iskola 2-3-4. osztályos tanulód részére a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban augusztus 7—12-ig; életmódtábor Diósjenön, au­gusztus 6—12-ig; 'Családi tá­bor Mezőtúron, augusztus 7—12-ig; napközis tábor gyerekeknek a Tiszailiigetben, egész' nyáron; sporttábor gyerekeknek a sportcsarnok­ban, egész nyáron. A részleteket 'az Ifjúsági Irodában — Szolnok, Petőfi út sarok — lehet megérdék- lódmi. Olcsó nyugati szállá­sok, panziók, kempingek és az európai ifjúsági vendég­házak címlistáját is meg le­het tekinteni az Ifjúsági Iro­dában! Tápéiak bemutatkozása Törökszentmiklóson Egy kiállítás, amelynek mindenki örült Talán sámán őseink késztetése, hogy mi, magyarok olykor emberek helyett élettelen tárgyakon töltjük ki tör­ténelmi indulatainkat. Innen, hogy csillagokat, zászlókat tekintünk személyes ellenségnek, szobrokat döntünk, s ha épület, hát akkor az nem állhat ellen vértólulásos dühünknek. Romos kastélyok ,porló kúriák váltak áldozataivá harag- vásunknak. Aztán a sors fintora, hogy mire dühünk el­száll, s rájönnénk: történelmünket pusztítjuk eszeveszet­tül, már pénz nincs arra, hogy jóvátegyük, amit kiterved- ten vétettünk múltunk építészeti relikviáival szemben. Ma a város ékszere, és Rente Ferenc abban „uta­zik”, hogy az alagsori trak­tust is rendbehozassák. Nem igényli tulajdonjogát a vá­ros, ha kell így is az övék. A Kemény kastély ma Tiszafüred ékszere rom; íarpai «man Érdekes kezdeményezés­nek lehettek résztvevői az elmúlt 'napokban a török­szentmiklósi és környékbeli iaikosok. A helyi művelődési ház vezetője ülőgarnitúrát kere­sett a leendő ifjúsági 'klub (Pincetanya) 'berendezésére. Megtudta, hogy a Tápéi Há­ziipari Szövetkezet -is gyárt ilyen cikkeket. Elment meg- > nézni, és 'ragyogó készletet talált. Aura gondolt, mi len­ne, ha a helyi lakosságot is megörvendeztetné ilyen rit­kán látható, szép bútorok látványával. Meghívta a tápéiafcat egy­hetes '(július 3—8-ig tartó)1, kiáillíitásna. ök szívesen vál­lalták, és az, ígért időpont­ban megérkezett az anyag. • Ekkor jött a meglepetés.. A tápéiak nem csalk ibútarőkat hoztak, hanem modem für­dőszobai berendezéseket, na- pozószőnyegeket, ízléses új- ságtantókat, textíliát és na-' gyom szép népi gyékényter- mékeket. S jött az újabb ötlet, össze kellene kötni a (kellemeset a hasznossal. Megegyeztek, hogy a kiállítást árusítással kötik össze. Jelentéktelen', öt forintos belépő mellé tombo­lát is adtak, ameäymek 'júli­us .10-én történő sorsolása után a szerencsés látogatók a ' kdálillítás nyereményeivel gazdagodhatnak. De nem ebben .van az ér­deklődők igazi nyeresége, hanem egyrészt abban, hogy jelentős árkülönbség mutat­kozott a kiállított termékek és az áruházakban 'kaphatók között. Figyeltük a nézelődőket, feltűnt, hogy nagyon sokan vásárolnak, és többségükben elégedetten távoznak mond- vám, hogy a megvásárolt cik­keket jóval olcsóbban kap­ták meg itt, mint a bolti árukat Kíváncsiak vottunk, mi eb­ből az igazság. Elmentünk a helyi Iparcikk Áruházba, és összehasonlítottuk az árakat. 'Kiderült, hogy a vevők való­ban jogosan örültek, ; mert . lényegesen olcsóbban jutot­tak a kiszemelt termékhez. Az otvasókait nem untatva két péfltía a különbségre. A .zsimóras ruhaszárító az áru­házban 653 forint, a tápéi- aknáll 386 forint. A csepp- táilcés virágtartó ott 332 fo-. ránt, itt 263 forint. És még lehetne sorolni. Tehát anyagilag jól jártak, alkiik eljöttek, főleg azok a fiatal 'házaspárok — mint a művelődési ház igazgatója ölmondta, ők voltak a leg­többen —, akiknek bizony éllég sovány a pénztárcájuk. De örülhettek azok is, aikik csak nézelődni jöttek. — 'Nagyon tetszik a kiál­lítás, különösen a népi, gyé- kénybőffi készült tárgyak. Én az áraikat; nem tudom viszo­nyítani, de nagyon jó lenne, ha TörökszeratmáJklósom fo­lyamatosan tehetne ilyen szép, szemet 'gyönyörködtető .árúkat kapni — mondta egy ifjú hölgy, s másoknak 'is ez ■volt a véleménye. Mint a j'egysizedőktől — akik népművelők és társa­dalmi munkában roppant telkesein, örömmeOi végezték munkájúkat — megtudtuk, a négy nap alatt 120 ezer fo­rint értékben árusítottak, így a tapétáknak is jól jött ez a tehetőség. S mit nyert a művelődési ház? Tízezer forinthoz jutott a kiállításból, az összegből további programokat tudnak majd finanszírozni. Pásztor Gábor A tászaszentimrei Arany­kalász Tsz-ben Tokaji István elnököt azért kerestem meg, mert a közös gazdaságnak két, kastélya is van — egé­szen pontosan két halódó épület is nyomja a lelkét. A nagyabbik a Bagi kastély, ebben a pillanatban menthe­tetlennek látszik: csak az ál­lagmegóváshoz 10—15 millió forint kellene, de ha haszno­sítani is kívánná valaki, még legalább ennyit emésztene fel a kialakított komfort. Pe­dig- a téesz bárkivel, társul­na, .aki t a hasznosítás szándé­ka vezérel. Ugyan emleget az elnök olyan 2 millió fo­rintos eszmei árat az épüle­tért, és a körötte lévő leg­alább 5 hektáros ősparkért, de ha egy komoly vállalkozó állna ellő, inkább a szövetke­zet támogatására számíthat- . na. Egy kisszövetkezet je­lentkezett vevőként a fővá­rosból, de aztán elmaradt. Kár. ­Tomajmonostora határá­ban a Magyari kastély sorsa esetleg jóra fordulhat. A 12 szobás, részben közművesí­tett épület rendbehozatalára munkahelyteremtő támoga­tás kijárását ígérte Bugán Mihály országgyűlési 'képvi­selő, a megyei tanács elnök- helyettese. Bizony jobb hely-, re nem nagyon kerülhetne az ezzel a szalaggal jelzett pénz, hiszen így egy műem­lék nyerne átmeneti haladé­kot az enyészettől, s ugyan­akkor a kenyérszűkében lé­vő környéken munkahely­hez jutnának a jövendőbeli varrodában a lányoik-asszo- nyok. A helyszínre igyekezvén Szentimre határában felfe­dezünk egy szocreál ször­nyűséget: amikor a közelé­ben lévő kastély leégett, alighanem a megmaradt épí­tőanyagokból emelték iroda céljára- ezt a falsul klasszi- ciziáló monstrumot. Az építés dátumát keresni sem kell, kiabál róla az ötvenes évek megcifrázott laktanya-stílu­sa. Az épület égy dolgot be­szédesen bizonyít: nem mondja senki, hogy soha nem lett volna pénz a "kasté­lyok rendbetételére! A Bagi kastély ősparkjá­ban sorsukba beletörődött 1 platánok, szolíd-szelídgeszte- nyéfk harcolnak a törtető akácokkal. Gyilkos bogán­Megpróbálom felidézni azt az indulatot, amely a kasté­lyok pusztulásához vezetett. Biztos, hogy a cselédházak lakói számára irritáló volt a hagymakupoláikkal, kiugró erkélyekkel díszelgő, cifra épület. Ettől az életformától mindent el lehet vitatni, de talán egyet nem: az igényes­séget. És azt, hogy ezek az épületek — a többi meglévő­vel és az azóta épültekké! együtt — az ország arculatát adják ki. Márnáiként is van, a múltnak ezek a relikviái — ml vagyunk. A Magyari kastély, a részleteiben is „nagyszerű” látvány származott ja — Btuska néni, vagy a százados lánya — sír- dogálnak egy sort, aztán el­mennek. A múlandóság hangulatá­ban indulunk Tamajmonos- tona felé. A Magyari kastély sarkát hagymakupolás to­rony órai, benn a hatalmas, lecsupaszított termekben el­dobott zsákok, csodarabok szanaszét. Az egyik iroda- szerűségben CB-rádió kiabál a vatovilágba, az épület hát­só traktusában türelmetlen gyenmeksírás jelzi, hogy élet van. Simon Lászlóné jön elő kopogtatásunkra. A férj ra­kodó, az asszony varrónő. Hogy milyen érzés kastély­ban lakni? Egyszoba kony­hát rendeztek be, belül meg­próbálnak vigyázni minden­re, de kívül egyetlen ember­pár nem képes feltartóztatni az enyészet rohamát. De azért jó hogy benne Laknak, jelenlétük legalább arra biz­tosítók, hogy nem hordják szét a házat, ebiben az építő-, anyagínséges időben. Vajon csak ilyen sors vár­hat az eigykori udvarházak­ra, (kastélyokra, palotákra ? Erről szó sincs, hiszen csak a szentiimreiek mentettek meg ketőtt , közülük: az egyik helyreállított kúriában az öregek napközi otthona ka­pott helyet, az intéző otthona pedig ma vadászház. De az igazi követendő pél­da a tiszafüredi Kemény kastély sorsa. A gondozott park sétányain igazi felüdü­lés az andalgás. Benn a tágas ha libán, ebédlőben, könyv­tárteremben márkás gobeli­nek, porcelánok, metszetek, de a bútorok is belesimulnak az épület hangulatába. Él, lélegzik a kastély: vendége­ket fogad, otthont ad tanács­kozásoknak. és rangot ás köl­csönöz megbeszéléseknek. Bár volt rá kísérlet, szeren­csére nem 'lett belőle üzlet, óm nem is merevedett mú­zeumi pózba. Amint Rente Ferenc tanácselnök elmond­ta, nem volt könnyű megvív­ni az erdőgazdasággal a használat jogáért. Aztán a Hortobágyi Nemzeti Bark ré­vén a környezetvédelmi és vízgazdálkodási tárcához ke­rült, s most, úgymond, a he­lyéin van. Került pénz a rendbehozatalára, megtalál­ják gondnoknak azt az em­bert, aki nem tapossa bele a (perzsaszőnyegbe gumicsiz­mája sarkával a kályhából kihullott parazsat, és most csehszlovák—magyar vízügyi tárgyalásoknak ad otthont, , de a finn-ugor nyelvcsalád kutatói is itt tartják szim­póziumukat. csők folytogatják a szépet ál­modó rózsákat. Az elvadult udvaron egyszerre három kutya is csahol ránk sztereó­ban, aztán előjön a házigaz­da, Kovács Károly, éjjeliőr, ö az, aki egyedül lakja a ba- golyhuhogásos kísértetházat. Az udvarban disznókat, juho­kat tart, az épületben egyéb­ként egy szobában "húzza meg magát, bőven elég azt is .befűteni télen. Azt mondja, most különösen rongy álla­potban van az épület, koráb­ban a dinnyéseknek szokták kiadni, olyankor ezek az em­berek javítgatnak valamit a tetőn, az ablakokon. A ha­talmas pince falai salétromo- sak, így alulról meg felülről egyszerre támad az idő, de szemmel láthatóan rágja, őrr 11 oldalról is. Néha eljön a Bagi család valamelyik le­Az elvadult udvarban csendben porlad a Bagi kastély fcjlÉPlAP Nemcsak az idő pusztította őket iBhMHHNHKhNN Jobb sorsukra várnak az egykori udvarházak A kiállítás egyik részlete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom