Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)

1989-07-13 / 162. szám

4 1989. JULIUS 13 Mépiáp IA tudomány világa I * Megyei Tudományos Koordinációs Bizottság Mit csinál az egészségügyi szakbizottság? A Szolnok Megyei Tanács Tudományos Koordinációs - Bizottsága egészségügyi szak­bizottsága azzal a céllal szer­veződött 1987 novemberé­ben, hogy összefogja és ko­ordinálja az egészségügyben tevékenykedő, tudományos munkával is foglalkozó szak­embereket, s inspirálja az ezirányú tevékenységet. A szakbizottság magáiban fog­lalja a megye jelentős egész­ségügyi intézményeinek so­rát, általában osztályvezetői szinten biztosítva a képvise­letet. Sajnálatos módon a szakbizottsági tagság kijelö­lése a tanács megfelelő osz­tályával törtönt egyeztetés nyomán történt, így többen csupán formális funkcióként kezelik a részvételt, s érdek­lődésük, tudományos aktivi­tásuk nem jelenik meg eb­ben a közegben. Fontos fel­adatunknak tartjuk, hogy fo­kozzuk a szakbizottsági ta­gok részvételi aktivitását, akár újabb emberek bevo­násával, szakember-cserék­kel is, 'hogy ne csak néhány ember munkája és felelőssé­ge legyen ez a tevékenység. Arra törekszünk, hogy a me­gyei egészségügyi tudomá­nyos tevékenységek társadal­mi szervezésében egy olyan hatékony csapatmunkát vég­ző team alakuljon ki, amely­ben együtt gondolkodik a szakorvos, a gyógyszerész és a közegészségügyben dolgozó. lyázati felhívásból kimaradt két, a MÁV-kórtház által kí­nált témakör. Ezek: preven­tív célzatú anyagcsere-viz,s- gálatok jelentősége kórházi ibeteganyagon; a munkaké- «pes lakosság (üzemi dolgo­zók) egészségügyi állapotá­nak széleskörű feltárása, kü­lönös tekintettel a szív- és érrendszeri betegségek pri- mér megelőzése érdekében. Mindkét téma féldolgozási határideje két év, az egyéb feltételek azonosak. Termé­szetesen pályázati felhívá­sunk nyitott, és folyamato­san érvényben van. Kérjük, hogy bármely újaíbb téma­ajánlattal, feldolgozásra ér­demes, megyei érdeklődésre számot tartó kutatással je­lentkezzenek a szakbizottság vezetőjénél, hogy aztán lehe­tőségeinkhez képest támogat­ni tudjuk azt. Mindez annál is inkább fontos lenne, hi­szen mostani kínálatunkból még hiányoznak a gyógysze­rész témakörök, a közegész­ségügyi és a mentálhygiénés problémakörök is, Előnyös lenne, ha ezekről a terüle­tekről is be tudnánk kap­csolni kutatókat, szakembe­reket a munkánkba, mert jelenleg egy kissé egyszem- pontú (kórházi szakorvosi) a részvétel és az érdeklődés. nyújtani a szerzőnek. Re­méljük, hogy az év végén több esetben kel'1 ezt az örömteli feladatot ellátnunk. A pályázati felhívás kap­csán említett nyitáshoz kap­csolódik a szakbizottság má­sik tevékenységi program­pontja, szakmai vállalása is, ez szerint 1988 márciusában fölhívással fordultunk az összes egészségügyi intéz­mény vezetőihez és az azo­kat irányító tanácsi vezetés­hez is, hogy ráirányítsuk fi­gyelmüket az orvosi, orvos­biológiai és pharmatológiai tudományos tevékenységek támogatására. Ebben felhív­tuk a figyelmet arra a hely­telen gyakorlatra, hogy az egészségügyi hierarchiában való előmenetel, a bérfej­lesztés elvileg ugyan függ a jelölt tudományos aktivitásá­tól (lásd: belső szabályzat), de a gyakorlatban mindez nem, vagy alig érvényesül. A szakbizottság javasolja, hogy az egészségügyi intéz­mények a kinevezés és a bé­rezés feltételei között vegyék számításba a következőket: a szakvizsga minősítése (elégségestől jelesig); a szak­vizsgát követő években a megjelent publikációs szá­ma; országos, illetve nem­zetközi tudományos ülése­ken, kongresszusokon való részvétel (előadás, ill. posz­ter) ; teljesített állami nyelv­vizsga; második vagy har­madik szakvizsga minősítő jegye; új módszerek (diag­nosztikus, therápiás, műtéti, stb.) elsajátítása, azok inno­vatív alkalmazása; oktatás­ban való aktív részvétel (középszintű egészségügyi in­tézmények, egyetemek). Szakmai véleményezés Így elérhető lenne, hogy olyan szakemberek kerülje­nek a megyében megfelelő szakmai és anyagi elisme­résre, akik arra érdemesek. Ehhez a tudatos káderfej­lesztési munkához szakmai véleményezés szintjén a szakbizottság felkínálja se­gítségét, szakmai kompeten­ciáját. Nem vitatható ugyan­is, hogy a korszerű preven­tív és gyógyító munka igény­li a naprakész tudományos áttekintést és a kellő saját, tudományosan is feldolgo­zott szakmai tapasztalat-fel­halmozást. Mindezek figye­lembe vétele és érvényre juttatása az egészségügy munkájában (is) mindnyá­junk érdeke, ha az emberek harmonikusabb, egészsége­sebb életének igénye nem­csak széo elvként (országos egészségvédelmi program), de a mindennapok gyakor­latában megvalósuló, megva­lósított célkitűzésünk kíván lenni. Ehhez a munkához a magunk támogatását felkí­náljuk, s az ebben érdekel­tek segítségét kérjük, re­méljük, sőt igényeljük. dr. Sziszik Erika Pályázati rendszer megszervezése Tényleges tevékenységünk eddigi fő területe a pályá­zati rendszer megszervezé­sére, kiírására, és menedzse­lésére irányult. Témakérő megkeresésünkre, melyet minden érintett intézmény­nek megküldtünk, kilenc té- imaajánlat érkezett, ezeket a koordinációs bizottság együt­tes pályázati felhívás kö­tetében tettük nyilvánossá, 1088 novemberében. A té­mák határideje általában egyéves munkát jelölt .meg, kerete maximálisan ötven oldal, és a kandidátusi szint­nek megfelelő formai és tar­talmi követelmények voltak. Anyagi elismerésként a meg­felelő színvonalú munkákra 15 000, 10 000, illetve 5000 fo­rintot ajánlottunk fél, melyet független bírálók véleménye alapján adunk ki. Témaköreinkben megtalál­ható különböző betegségtípu­sok (tüdőrák, emésztőcsator­na, daganatos betegségek) differenciált diagnosztikai módszereivel és tapasztala­taival, illetve általában a 'be­tegségtudat genezisével fog­lalkozó és a családi „beteg­ség-átörökítés” (rizikóténye­zők) mechanizmusaira vonat­kozó témaajánlat is. Sajná­latos módon a közzétett pá­Pályázatunk első anyaga már be is érkezett, dr. Ká­rolyi Péter írta, Tüdőrákok vizsgálata Szolnok megyében tízéves anyag alapján cím­mel. Két független bírálót, dr. Schwiger Ottó egyetemi tanárt és dr. Bajtai Attila egyetemi docenst kértük fel szakvéleményezésre, az ő tá­mogató javaslatuk alapján fogjuk a pályadíjat a követ­kező vezetőségi ülésen át­A jövő elektronikája a fotonika Az elektronika viharos gyorsaságú fejlődését is­merjük. A század eleji szá­mológépekben még elektro­mechanikus relék működtek, (amelyeket a negyvenes években felváltottak az elektroncsövek, s őket kö­vették a tranzisztorok, majd a processzorok. Ezen külön­féle megszakítók mindegyi­ke azonos elven és funkció­val készült néhány logikai művelet elvégzésére. A fej­lődés azonban óriási, amely a nagyságban, a fogyasztás­ban, a megszakítás gyor­saságában és a művelet el­végzések sebességében be­következett. A mai legmodernebb tranzisztorok a másodperc egymilliárdod része alatt képesek „átbillenni” (a meg­szakítás gyorsasága . ..) míg a most felfedezett optikai tranzisztorok egy pikosecun- dum alatt működnek, vagyis annál is ezerszer gyorsab­ban. Ez teszi lehetővé az olyan últragyors számítógépek ter­vezését, amelyekben a foto­nok töltik be az információ- hordozók szerepét. A tudó­sok ugyanis felfedezték, hogy a fény az információ egyik legjobb hordozó jele. Azzá teszi széles frekvencia tartománya, s á vivőközeg, amely lehet légüres tér, le­vegő vagy akár optikai üveg­szál is. Ez utóbbi például sokkal áteresztőbb a fotonok számára, mint a koaxiális kábelek az elektronok szá­mára. A fénysugarakat nem befolyásolják a külső elek­tromágneses terek sem, sőt; egymást sem zavarják. Az optikai tranzisztorok egy­szerre több fénysugár pár­huzamos kezelésére is alkal­masak, mivel nem lép fel in­terferencia. A számítástech­nikában tehát a jövő — úgy tűnik — az optikai tranzisz­toroké, s az elektronika he­lyét a fotonika veszi át. M, X, VISSZATEKINTŐ Osztrák—magyar Északi-sarki expedíció Fagyasztás a rák ellen A csehszlovák klinikákon és kórházaikban eddig ezer­nél több alkalommal hasz­nálták fel eredményesen a prágai erősáramú kutatóin­tézetben. kifejlesztett. KCH 3A típusjelzésű sebészeti be­rendezést, amely fagyasztás­sal roncsolja el a burjánzó daganatsejteket. A műszer csúcsával megérintett terület 15 másodpercen belül mí­nusz 196 fokos hőmérséklet­re hűl le. A berendezéssel pontosan elhatárolható a be­teg terület a környező egész­séges szövetektől, és digi­tális hőmérő jelzi a hőmér­sékleti határérték esetleges átlépését. A mintapéldányok eredményes kipróbálása után évente 50—100 sebésze­ti fagyasztóberendezést állí­tanak elő. H világ első gazdaság­múzeuma A svéd királyi érmemúze- umnalk és aiz ország takarék­pénztárainak együttműködé­sével Stodkholnban létrehoz­zák a viliág első gazdaságmú­zeumát. Az érmemúzeum Svédország második legré­gibb múzeuma, míg a svéd takarékpénztár története 1820-ig nyúlik vissza, amikor is egy göteborgi cselédlány bankszámlát nyitott. Bár sok múzeumban látha­tó pénz-, érme- és bankjegy gyűjtemény, azt egyikük sem mutatja be, hogy milyen volt a kapcsolat a kiállított pénzék és a gazdaság, a 'tár­sadalom és az egyes embe­rek között. Az új múzeum a Igaztíaisági fejlődést sok ol­dalról kívánja bemutatni az olyan drámai eseményektől, mint amilyen a tőzsdei ösz- szeomilás (krach), vagy a vágtázó pénzromlás (inflá­ció), egészen a gyermekek zsebpénzének változásáig. A gazdaságmúzeumot legké­sőbb öt éven belül kívánják megnyitni. Július Payer osztrák alpi­nista hadnagy egy német expedícióval 1869—1870-ben Grönland keleti partja men­tén már kellő gyakorlatot szerzett a sarkvidéki felde­rítésből. Sítalpon járta be a vidéket, a tengerparti tér­képen utazásának emlékét jelzi a Payer-, a Vilmos ki­rály-, a Lujza királynő- és a Germánia-föld. Ezt köve­tően 1871-ben barátjával Kari Weyprecht hadnaggyal együtt a Barents-tengeren a Spitzbergák és Nova ja Zeml- ja közt hajózott. Visszatéré­sük után mindkettőjüket a Wilczak és a Zichy grófok költségén szervezett sarki expedíció vezetőivé nevezték ki a Teggetthoff gőzösre. Az expedíciós hajó — amelynek orvosa magyar volt — 1872. augusztus 29- én a Barents-szigeteken túl befagyott a jégbe és 372 na­pig sodródott északi irány­ba. Payer 1873. augusztus 30-án ezt írta a hajónapló­ba: „Északnyugaton a köd vá­ratlanul szétoszlott és mi sziklák körvonalait pillan­tottuk meg. Néhány perc múlva pedig gleccserektől csillogó hegyi táj képe tárult teljes ragyogásában szemünk elé ...” Payer ezt a szigetet Ferenc József-földnek ne­vezte el. A befagyott Tegett- hoff azonban tovább sodró­dott dél felé és az expedíció tagjai csak novemberben léphettek szárazföldre — a Wilczek-szigeten — amikor már beállt a sarki tél. El­tartott 1874 áprilisáig, míg ezt a szigetet bejárva, meg­állapították, hogy kettős szigetre értek, melyeket az Ausztria-szoros választ el egymástól. Az expedíció má­jus 20-án hagyta el a Tegett- hoffot és háromhavi nehéz átkelés után elérte Novaja Zemlját, ahol egy orosz ha- lásahajó mentette meg őket Payer megírta az expedíció viszontagságos történetét Osztrák—magyar Észak-sar­ki expedíció címmel, ami 1876-ban jelent meg. K. A. Az expedíció vezetője, Július Payer, tehetséges festő is volt, a bécsi Heeresgeschichtlichs Múzeumban őrzik az Osztrák—magyar Expedíció a Ferenc József-földön című festményét Bánj óvatosan a természettel Integrált növénytermesztés Adókészülék a gyomorban Mindig is sók fejtörést okoztak a gazdáknak a kár­tevők; már a bibliai hét csapás egyiíke is a sáskajá- rás volt... Permetezéssel és füstöléssel 1900 táján kezdtek el kísérletezni, kén- és ar- zénitartalmú vegyszereket használva. A korszerű nö­vényvédő és gyomirtó szerek (no meg a különféle műtrá­gyák) elterjedésével azután megsokszorozódott a mező- gazdasági termelés. Ám a túlzott ikemizálásmak is meg­mutatkoztak a hátrányai. Ezért aztán a modern gaz­dáik ma már a hagyományos paraszti szakértelmet és a korszerű agrártechnológiát kombinálják, ekként keres­ve a legjobb megoldásokat. A jélszó tehát: integrált növénytermesztés. E mögött egész sor rendszabály rejlik, amelyek közt a természettel való óvatos bánásmód a leg- fontosább. Az integrált nö­vényvédelem például csak akkor alkalmaz vegyszeres gyomirtást, ha a kártevők természetes ellenségei már nem bírnak velük. Emellett nagy gondot fordít olyan anyagok „bevezetésére”, amelyek specifikusan hat­nak, azaz egy bizonyos kár­tevőt elpusztítanak, de nem támadnak meg más élőlénye­ket. Azután jó sikereket ér­nek el olyan hasznos rova­rokkal is, amelyek a kárte­vők ellenségei, s így jól használhatók emezek irtásá­ra. Ha fennáll egy-egy kár­tevő nagyarányú elszaporo­dásának a veszélye, csapdát állítanak neki saját „csábí­tószeréből”, amelyet szinteti­kusan is elő lehet állítani. Az integrált növénytermesz­téssel el iehet érni, hogy a műtrágya-felhasználás húsz százalékos, a növényvédők használatának negyven szá­zalékos csökkentése után is ugyanannyi legyen a termés, mint korábban. Képünkön a mezőgazdaság egykori rettegett ellenségét, a burgonyát károsító kolo- rádóbogarat láthatjuk, amelynek visszaszorítását a korszerű vegyszeres növény- védelemnek köszönhetjük. (MTI—Press) Naigy-briiitanniai kutatók eredetileg birkózók számára fejlesztették ki azt a Pi­cinyke tokocskában le­nyelhető adókészüléket, amellyel ellenőrizhető az őket érő megterhelés és erő­kifejtés. Jól mérhetők vele a hátat, az izomzatot és a bel­ső szerveket érő terhelések. Az edzés előtt lenyelt ki­csiny adókészülék összesítve méri mindazokat az erőket, amelyék a megterhelt gerinc félő! a gyomrot érik. A ké­szülék az adást a birkózó övé­ben lévő — tőle csak néhány centiméter távolságra elhe­lyezett — parányi vevőké­szülékekhez továbbítja. A kapsizuilla a nagy erőkifej­tést kívánó más sportágak művelői számára szintén hasznukra lehet. Sőt, a to- kocslka olyan műszerekkel is ellátható, amelyékkel nem­csak a nyomásértékek, ha­nem hőmérséklet-változások és a gyomor- és bélrendszer savassága is mérhetők. így a különféle betegségék felis­merésében hasznosítható. Előnye, hogy még 24 órán át is működőképes. Hogy a tokocslka a gyo­morban vagy a bélrendszer magasabb övezeteiben ma­radjon, egy vékony szálra kötik fel, s ennek végét a vizsgált személy az összeszo- rított ajkaival 'tartja fogva. A mérésék végeztéveL a tok vagy kihúzható a szervezet­ből a száll segítségével, vagy egyszerűen kiürül belőle, Kutatómunka és bérezés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom