Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)

1989-07-08 / 158. szám

1989. JULIUS 8. Néplap ■ Beszélgetés Iváncsik Imrével a kongresszusi felkészülésről Karbantartás, felújítás, gépcsere—két hét alatt Pártkongresszus előtt Az alapszervezetek munkája a legfontosabb Az osztrák gazdaságügyi miniszter a • továbbiakban megbeszéléseket folytatott Pál László ipari államtit­kárral és Gábor Andrással, a Magyar Gazdasági Kama­ra elnökével, A PANNONPLAST Műanyagfeldolgozó Válla lat űj csepeli gyárát avatták fel július 7-én. A vállalat a Csepeli Szerszámgépgyár egyik üzemcsarnokát vásárolta meg és alakította át PVC csővezeték-idomok, illetve csomagolóesz közök gyártására. A gyárban idén közel 300 millió forint értékű termék előállítását tervezik. Képünkön: a korszerű gépen csatorna- • csőidomok készülnek, (MTI Telefotó — Krista Gábor) vállalat is befurakodhat egy- eg-- termékével ide, s ha megvetik a lábukat, ez a mi piaci pozíciónkat rontja. Ugyanakkor a balesetmen­tes munka, a higiéniai szint emelése, valamint a termék- szerkezet bővítése érdeké­ben vállalnunk kellett ezt a kockázatot is. — nt — Magyar-osztrák gazdasági . tárgyalások Beck Tamás kereskedelmi miniszter meghívására teg­nap egynapos látogatásra hazánkba érkezett Wolfgang Schüssel osztrák gazdaság­ügyi miniszter. A két mi­niszter közötti tárgyalások gerincét az országaink kö­zötti kereskedelempolitikai kapcsolatok képezték, de szó esett hazánknak az eu­rópai gazdasági integrációk­hoz fűződő kapcsolatai fej­lesztési lehetőségeiről, to­vábbá hazánk Ausztriába irányulj mezőgazdasági és élelmiszeripart exportjáról, valamint a; magyar munka­erő ausztriai foglalkoztatá­sának rendezésére irányuló kérdésekről fk Beck Tamás tájékoztatta vendégét az osztrák—magyar kereske­delmi forgalomról, a terve­zett Bécs—Budapest világ­kiállítás előkészítéséről, az ebből adódó együttműködési lehetőségekről; nevezetesen az osztrák vállalkozók be­kapcsolódásáról a 'hazai idegenfotgafcivko* távközlési és közlekedési , infrastruktú­ra fejlesztésébe. Az MSZMP Központi Bizottsága a 'legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy október 7-re pártkongresszust hív össze. Az őszi kongresszus több tekintetben eltér az előzőektől. Ko­rábban — mintegy menetrendszerűen — ötévenként tanács­kozott a pánt legfelső fóruma. A kongresszusok erősen de­monstratív jellegűek voltak, a politikát igazán befolyásoló döntések a köztes szakaszokban és alacsonyabb szinten szü­lettek. Ma a Párt nem engedhet meg magának —nincs is olyan helyzetben — demonstratív tanácskozásokat. Az októberi kongresszust a pánttagság kezdeményezte. Napirendjén olyan kérdések szerepelnek, amelyek hosszabb távra eldön­tik a párt jövőjét, a társadalomban elfoglalt helyét. Midyen 'teendőket kelt elvégezniük a pártszerveknék és szervezetek­nek a 'kongresszusi előkészületek során? A megyei, pártbi­zottság július elsején vette számba a feladatokat. Á testület ülése után e kérdésről beszélgetésre kértük Iváncsik Imrét, a megyei pártbizottság pártpolitikai ügyekért felelős titká­rát — Idézzük fel röviden a KB döntése előtti időszakot. A megye párttagságának mi volt az álláspontja a párt- kongresszus összehívását il­letően? — A megyei pártértekez­letet előkészítő viták során már széles körben megfogal­mazódott, hogy rövid időn bélül szükség- lenne a párt­r kongresszus összehívására. Helyzetünk, tisztázandó kér­déseink, feladataink olyan harderejűék, amélyak meg­vitatása a legmagasabb szin­tű pártfórumra tartoznak. Természetesen a vélemény ek a megyében is megoszlottak a kongresszus összehívásáról és időpontjáról. A Központi Bizottság döntése végső so­ron megegyezik az aktívan, politizáló párttagság többsé­gének álláspont javai. A megyei pártbizottság egyébként kialakította állás­pontját a 'kongresszus előké­szítésében, amit továbbítunk a Központi Bizottsághoz. A testület . tulajdonképpen a párttagság igényét szedte csokorba állásiogilialásában. — Többen megfogalmaz­zák, hogy a felkészülésre ke­vés az idő, ráadásul nyár van, a szabadságok időszaka. — Valóban igaz,, hogy az előkészítő munkálatok dan­dárjára mindössze egy hó­nap áld rendelkezésre, és köaíbefi sokan tesznek. sza­badságon. A két tényező egy­beesése — nem tagadható — megnehezít*a felkészülést. Meg iái azt1 mondom, nem szabad várakoznunk. Jól, tudjuk, az egész párt* érde­ke. hogy minél hamarabb képes tegyen hatékonyabban működni. Kényszer is szárít bennüinlket: az MSZMP csak akikor vehet részt a kor­mányzásban a választásokat követően is, ha gyorsan tud aikafttnazikpctrLi a demokrati­kus többpártrendszer fettéte­leihez. Nyilván mi is látjuk, hogy a felkészülési időszak rövid. A megyei pártbizottság ezt a • gondot úgy igyekezett eny­híteni, hogy önmaga számá­ra a legrövidebb időt hagy­ta: a Központi 'Bizottság és a megyei pártbizottság dön­tése között mindössze egy hét telt el. A városi pártbi­zottságokat is hasonló „idő- takarökjosságra” biztatjuk. Természetesen azzal .a szán­dékká®, hogy az atapszerve- zetóknek, a párttagságnak maradiján több ideje. Ennek kapcsán jegyzem meg: a közbeeső páritsiaervdknelk a jövőben meg kel! 'tanulniuk gyorsan gondolkodni és dön- ibeni — több időit átadva az oltapszieiryiezeteknielk. — Térjünk át a konkrét teendőkre. Kérem, elsősor­ban az alapszervezetek előtt álló jeladatokról beszéljen! —. Vallóban az aiapsaerve- zetek munkája a legfonto­sabb a kongresszusi felké­szülésiben. A felsőbb párt- . szervek szerepe mindössze annyi, hogy teremtsék meg, biztosítsák a lehetőségeket az aiapszervezetek előkészítő tevékenységéhez. Segítsenek, . javaslatokat adjanak, megol­dási módokat ajánljanak. Makiból yozom a« ííapsaer- vezetek teljes önállóságát, de ha bárki bizonytalan, szíve- ■ sen segítünk. Akár egyene­sen a megyei pártbizottság­hoz i* lehet fordulni tané-: csért. ■■ ■'■ Az alapszervezetek egyik fceendőjjd, hogy; megvitassák . a kongresszusi dokumenter- . mákat A szervezeti szabály- . zat-tervezet már . megjelent, ' rövidesen napvilágot lát a progrsum javaslat is.' Döntsék el, hogy a két dokumentumot kiUün-fcü/lün, vagy együtt akarják megvitatni. Éz a fó­rum jó alkalom lesz arra, hogy a helyi, alapszervezeti ügyek is szóba kerüljenek — javasoljuk is, hiszen a felké szülés célja az alapszer veze­tek mü'ködésképességének javítása, a személyi feltét'-- , lék áttekintése, a vitás kér dések lezárása, a helyi tö­rekvések megfogdlimazása. A másik elvégzendő feliadat a kongreszusi küldöttek meg­választása. A KB 'határoza­ta értelmében 600 párttag után választható egy küldött, ez a megyében 61 személyt jelent A keretszámokban döntött a megyei pártbizott­ság — a kereteket megkapják a tör illeti pártszervek, illet­ve a párttagság. A további élosztás rájuk tartozik Többféle megoldás elképzel­hető : pár tértekealeten vá fosztják meg a küldötteket, lehet helyi pártszavazás. Lé­nyeg az, hogy a tartalmi vi­tát figyelembe véve történ­jen meg a küldöttek kjvá- Jasábúsa, és- olyanok llegye­nek, akiknek mondanivalójuk van, képviselni tudják vá­lasztóikat. — Ügy tudjuk, a küldött­választáson bárki indulhat. — Így igaz! Akinek ilyen szándéka van,- jelentkezzen az illetékes városi, nagyköz­ségi pártbizottságon. Ok biz­tosítják, hogy minél több taggyűlésen részt vehessen, és elnyerje a tagság bizal­mát. Ilyen ügyben hozzánk is lehet fordulni. Az előző kér­déshez még hozzáteszek egy dolgot: a pártszervek egymással szabadon társul­hatnak annak érdekében, hogy meglegyen a 600 párt­tagjuk — így egy státuszt biztosan kapnak. — A rövid idő beosztásá­hoz milyen javaslatot ad az alapszervezeteknek? Most a módszereket gondolják áit, esetleg vitas­sák meg a szervezeti sza­bói yzaii-tervezetéit. Július végén' jelenik meg a prog­ramjavaslat — égy hónap áll rendelkezőre a tartalmi vi­tához, a küldöttek megvá­lasztásához. Ezután alakul meg a -megyei küldőttcso- port, ame&y mindvégig szo­ros kapcsolatban fog állni a párttagsággal. Arait még vé­gezetül hangsúlyoznék: a kongresszusi felkészülés egy­ben az országgyűlési képvl- selöváitesztásokra való fielké- szütésit is jelenti. —. Köszönöm * beszélge- tést. ' ' - V?" Berki Imre Wolfgang Schijsselt fo-, gadta Medgyessy Péter ipi- - niszterelnök-helyettes is, aki a . -megbeszélésen hii^sú- lyozta: miközben a ma­gyar—osztrá$i'; ‘i% ^ politikai kapcsolatok '-^-példaszerűen jól fejlődnek,' gazdasági-ke­reskedelmi’ ■; égy-üttráőköáéé : sünk, forgalmunk az Ausztí ria által nyújtott általános vámkedvezmény ellenére stagnál. Javasolta egy kö­zép-európai politikai, gaz­dasági integráció, együtt­működés létrehozását. Ez elősegítené a felkészülést az 1992-ben egységessé váló Közös Piachoz való illeszke­déshez. Javasolta továbbá, hogy kétoldalú szakértői megbeszélések kezdődjenek, különös tekintettel az együttműködés fejlesztésé­re és a magánkezdeménye­zések fölkarolására. Húsipari töltőgépet javítanak a karbantartók (Folytatás az 1. oldalról) ez azt jelenti, hogy még a leállás előtti hetekben át­lagban 4—6 tonna körüli szárazárut szállítottunk a megye boltjaiba, addig eb­ben az időszakiban heti 20 tonnát biztosítunk. Az élőállatok felvásárlása .viszpnt ehben az időszakiban- sem állt le, hisz egyrészt in­nen látjuk el alapanyaggal a kispesti vágóhíd unkát, másrészt pedig az éiőexport sem szünetel, összegezve: a leállásnak nem örül az em­ber, mert a kiélezett piaci helyzetben ez elég veszélyes dolog. Mert akármennyire is igyekszünk jól megszervezni az ellátást, a választék ki­sebb. S így az a veszély is fönnáll, hogy úgymond .más Magyar alumíniumipari technológia Dél-Koreánah 1,3 millió dollár értékű szerződést kötött az Aki- le nv-FKI, vagyis a Magyar Aluimíniumipari - Tröszt Ku­tató-Fejlesztő Intézete - a dél-koreai Dealím Refining Co. . fitd.-del tíimfökLhidrát üzem technológiájának át-1 adására és elő terveinek elv készítésére. : Az értékesítés­iben kiemelkedő magyar, szabadalmak, is - szerepelnek. .' A szerződés a maga nemé­ben páratlan, mivel ; Ma­gyarország első Ízben adott­éi tisztán szellemi terméket ezen a piacén. A szerződé« egyébként nem tartalmaz áruszállítási kötelezettsé­get. A szerződéskötést ver­seny tárgyalás előzte meg, ahol' a magyar * vállalkozók japán, ausztrál és amerikai cégeket előztek meg. . A technológiai. terveket a , magyar cég hét hónapon be­lül szállítja. A szerződés le­hetővé teszi, hogy a későb­biekben üzemi berendezése­két, további ismeretanyagot, sőt különleges alumínium­ipari gyártmányokat is érté- ' fcesítsenek az. igényes kelét- ázsiai .piacon. -■ (Folytatás az 1. oldalról) f í . ' • . b á . *■ ­nagysága, eredménye sem számit. csak az elmaradt dir­iét lehetősége a bosszantó: A következő gyümölcs a sárga­barack, amely'ráegint gyors, hirtelen érésű lesz. Zöldségé­ből már más a helyzet, El-t sősorten nyugatnémet part- nemek száilítuhlt késő óság H' t . 0 l *' 1 ' - I paprikát es paradacsonríot. Az élöbbit a - jobb minőség ipdatt Szentről • vesszük meg, .míg az utóbbit a. me- .. gyei-termelőktő1 . De foglal-, kcsjijik uborka .“•• és dinnye’- feilivásárlásával-eladásáyal is. • - ­Hogyan alakult a zöldség- gyümölcs felvásárlása- a Jászsági Áfész-inál? Kérdésre • Bede József raktárvezető vá­laszolt :. — Gyümölcsből 1 ezévben . soha nem látott mennyiségű. termés van. Meggyből — ami nem. is a fő profilunk —-' — most szándékozunk- ötven vagannyit eladni - nyugati pantnereíkmek, akik gyümölcs­lének vennék azt meg. En- . nek forgalmazását nemcsak . iáért vállaltuk fel, mert lénzt jelent számunkra, ha- íem mert- nem érdekünk, logy a termelő a fát kivág­ja. Szállítójármű- és láda- láányunk nincsen, két hűtő- cgmrában is tudjuk tárcám a - szállításig a gyümölcsöt. ‘Főbb felvásárlási vonalunk, mint említettem, a zöldség. Ebbőla'paprika. a dinnye, a hagyma, a tök, az uborka' a’" számottevő mennyiségű. Saj­nos ez utóbbi teljesen' íesült a földeken, így szinte nines mit eladnunk. Máé másfél 1'héttel ezelőtt kellett volna ; szállítanunk a nyugati part- . nemek — - akivel* igen jó szerződési kötöttünk .—, de nem. volt . lekötött ; mennyiség 400 tortna, 'dd^ rekt az uborka ? ■ miatt * vet­tünk , ez. évben egy holland : válo^^ó-ósziályozó’-- gépsort, amely most .kihasználatlanul, áli. Tökből 10—12 tonnát szállítottunk egy osztrák ve­vőnek, továbbá szerződésünk van 100 vagon dinnye, 150 -vagon hagyma és 200 tonna paprika nyugati exportjára. Remélem sikerül ezeket a mennyiségeket teljesíteni, de optimista vagyok abban is. hogy uborkát is sikerül vá­sárolnunk más partnerektől, Szerződésünk teljesítése ér­dekében. Idén a problémát inkább abban látom, hogy a gyümölcs hirtelen érett be nagy mennyiségben, s erre még. a külföldi partnerek sem tudnak idejében felké­szülni. Tóth András u -,J! m Hl Fotó: K£

Next

/
Oldalképek
Tartalom