Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)
1989-07-31 / 177. szám
1989. JULIUS 31. 3 Itáliai kezdeményezésre Olasz testvérvárost választ Jászberény Felszámolják a szellemi szögesdrótokat Olaszországi vendégeket fogadott a napokban a Jászberényi Városi Tanács. A Velence Padova melletti Conselve kisváros polgár- mestere érkezett 4 tagú küldöttség élén, hogy baráti kapcsolatokat építsen ki a jász fővárossal. A fogadtatás szívélyes, sőt baráti volt, annak ellenére, hogy a társalgás alkalmanként nehézségekkel járt. A hivatalos megbeszélések egy részén volt ugyan tolmács, de előfordult, hogy angol közvetítéssel társalogtak a vendégek és házigazdák. Mindemellett a találkozók közvetlen hangulatúak, formalitásoktól mentesek voltak. Búzás Sándor, a Jászberényi Városi Tanács elnöke elmondta, hogy a múlt év elején kaptak levelet az olasz városból. amelyben baráti kapcsolat kiépítését vetették fel. Azután további levélváltás következett. Kiderült, hogy a kapcsolatépítés mögött egy Jászberényből elszármazott tanárnő van. Varga Katalin, dr. Varga Imre irodalomtörténész, a Lehel Vezér Gimnázium tanárának leánya Conselvé- ben él, és ő szorgalmazza az olasz—^magyar barátságot. A városi tanács legutóbbi ülésén a testület is megtárgyalta az itáliai kezdeményezést, és egyhangúlag a testvérkapcsolat felvétele mellett döntött. Ezt követte az olasz delegáció látogatása. Mint egyikük mondta, elegük volt már a levelez- getésből, és útra keltek négyen. hogy végre megismerkedjenek egy vidéki magyar kisvárossal. Vasco Varatto a 8 és fél ezer lakosú Conselve polgár- mestere így foglalta össze az előzményeket: — A nukleáris veszély és a környezeti ártalmak miatt a tanácsunk úgy döntött 3 éve, hogy városunkat is atommentes övezetté nyilvánítjuk. A testületnek ez a szimbolikus határozata azt jelentette, hogy nem akarunk semmiféle nukleáris erőt Conselvén, vagyis a közösség a békéhez, a nyugodt élethez való kívánságát fogalmazta meg, amihez hozzátartozik a más országokkal, népekkel való békés baráti együttélés is. Ismerjük Gorbacsov törekvéseit, a glasznoszty, a peresztrojka nekünk is szimpatikus, ezért úgy gondoltuk, hogy égy keleti országgal keresünk kapcsolatot. — A többi már a személyes szimpátia és egy véletlen műve volt — mondta Fiore Drago angolszakos tanár, aki egyben az Olasz Kommunista Párt helyi szervezetének vezetője, és a városi testületnek is tagja. — Beszéltem az iskolában a városi tanács elképzeléséről, és az egyik kolléganőm. Varga Katalin, révén szóba jött Jászberény. Magyar is, kisváros is, éppen jónak ígérkezett. Azután kiderült, hogy nagyobb mint gondoltuk, de azt hiszem ez nem lehet akadálya a jó kapcsolatoknak. Eredetileg többen szerettek volna útra kelni, de a hosszadalmas vízumügyintézés miatt a kereszténydemokrata polgármestert és a kommunista tanácstagot csak két fiatalember Luigi Galocchio és Giovanni Zilio tudta elkísérni. A múlt hétfőn érkezett delegáció más- rap ismerkedett a város társadalmi, gazdasági, kulturális életével, a településfejlesztéssel, kommunális ellátottságával, majd Jászapátira. Szentandrásra látogattak. Szerdán, csütörtökön a fővárost és Egert nézték meg, hogy a 4 napos ismerkedés után vigyék a jó hírt haza, szívesen látják, fogadják őket Magyarországon. Jászberényben. Mit kínál ez a kapcsolat a két városnak? Conselve vezetői szeretnék ha a polgáraiknak a zárt keleti tömbről alkotott előítéletei megszűnnének, és olyannak látnák az itt élő embereket, amilyenek valójában. A je- lelenlegi magyarországi változások pedig méginkább felkeltették az olaszok érdeklődését. A rövid ismerkedés után úgy látják, hogy Jászberényben szervezettebb a társadalmi közösségi élet, mint náluk. Kulturális téren is irigylésre méltó helyzetben vannak a magyarok. Korcsolyapálya, fedett uszoda pedig még nagyobb városokban sincs Olaszországban. Búzás Sándor szerint a kölcsönös ismerkedésen, kulturális sport- és gazdasági együttműködésen túl Jászberénynek mintául szolgálhat az olasz kisváros többpártrendszerű irányítása, igazgatása. Jövőre a herényiek viszonozzák a látogatást, azután várják, hogy maguk a lakók is útra keljenek, és a két világ közötti szellemi szögesdrótokat végleg lebontsák. — Ip — A teho végnapjai Közcélra fordították az eddig befizetett pénzt Megyénk településeinek a többségében annak idején nem kis ellenérzést váltott ki a teho, vagyis a településfejlesztési hozzájárulás bevezetése. A személyi adókkal és más anyagi terhekkel is nyomorgatott állampolgárok számára azért is jelentett újabb megpróbáltatást, mert ma már a gáz- és vízbevezetés, útépítés is társulati alapon, az érintett lakosság pénzéből történik, a nadrágszíjat tehát egyre szorosabbra kellett húzni. Ma már a teho a városok és községek jelentős többségében megszűnt, a meglévő helyeken is a végnapjait éli. A karcagi városi tanács májusi, a jászberényi júniusi ülésén foglalta határozatba a teho megszüntetését 1990. január elsejével. Az eddig befizetett pénzt a korábbi tanácshatározatoknak megfelelően — a lakosság álfal megjelölt közcélokra fordították. Karcagon például a tehóból befolyt pénz felhasználásával épül a központi orvosi rendelő. A jövő évre elkészülő modern építményben a körzeti orvosi rendelők mellett helyet kap az anya- és gyermekvédelmi, iskolaegészségügyi rendelő, a laboratórium és egyéb kiszolgáló helyiségek, várók stb. Jászberényben is jórészt megvalósultak, illetve megvalósulnak azok a fejlesztések, amelyeket a tehóból eredő bevételre alapoztak,- illetve kiegészítettek. A lakossági pénz felhasználásával bővült az ivóvízhálózat bázisa. Elkészült a Rákóczi Üti Általános Iskola tornaterme. Most van kivitelezés alatt a Hatvani úti ABC, s befejezéshez közeledik a Zagyva rendezése. Kizárólag a kórház térségében kijelölt, ígért ABC nem épült meg, de ennek mielőbbi megoldására más forrást keres a tanács. Ennélfogva —, mint a tanácsi határozat megállapítja — nincs további létjogosultsága a tehónak. Az idén persze még be kell fizetni az 500 forintokat, de 1990-ben már nőm, Műszaki állomás Tiszafüreden is (Folytatás az 1. oldalról) részek állapotát. A balesetek elkerülése érdekében, és a mindennapi közlekedésben is olyannyira nélkülözhetetlen fékek állapotát, fékha- tásmérő segítségével pontosan mérik, kiszűrve a legapróbb hibát is. A kocsik stabil futását, a gumiköpenyek állapotának megőrzését biztosító lengéscsillapítókról is tájékoztatással szolgálnak az itt lévő műszereket igénybe vevő autóklubtagoknak. Helyet kapott még ezen a műszaki állomáson gumiszerelő és ikerék- kiegyensúiyozó berendezés is. Fontos információkkal is próbálnak szolgálni az itt járóknak. Tájékoztatást adnak az autósturizmusról, az autópályadíjakról, az üzem- anyagárakról, a szálláslehetőségekről, külföldi cam- pingáraikról, sőt még hitellevelet is árusítanak. Lugosi Imre, a Magyar Autóklub Szolnok megyei ■titkára elmondta, hogy ezekkel a széles körű szolgáltatásokkal a klubtagok igényeit szeretnék 'kielégíteni, § hatásaként a taglétszám emelkedését is várják. Az ünnepélyes átadáson a meghívottak között volt Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, valamint Balogh Tibor, a Magyar Autóklub főtitkára is. Az új létesítmény 1989. augusztus 1-től hétköznapokon 7—16 óráig, szombaton pedig 7-től 12-ig várja az igénybe vevőket. J. J. A. Beszéljünk róla! Jöjjön elf nem Ott álltam a hivatal pultjánál, és azt hiszem nyugodtan nevezhettek volna akár sóbálványnak is. Vagy, hogy kissé magyarosabb legyen Soó Bálvány is lehettem volna. Tény, hogy ott topogott mellettem az idegen, és forgott és forgott. A hölgy aki szolnoki programokról akart valami kis füzetecskét élőkotorni, zavartan matatott a pult alatt, a pult fölött. Kellemetlen pillanatok következtek. Az idegen talán azt is megbánta már, hogy megszületett, nem hogy még azt: kedve szottyant megnézni egy országrészt, amit Alföldnek hívnak, s megakadt talán a szeme, és nem csupán az autója egy olyan városnál, amit Szolnoknak neveznek. A széttárt karoknál csak a tekintet volt. üresebb. Nincs. Ma semmi sincs, ahová el lehetne menni. Holnap? —hangzott a kérdés kíméletlenül. Holnap sincs. A hétvégén megy egy hajó. Ha jó? De ezt már az idegen nem értette meg. A buta nem tudott magyarul. Most már egészen biztos vagyok abban, hogy ez egy ostoba külföldi volt, nem csupán azért, mert el is köszönt, noha tőle nem búcsúzott senki. Ez az ember nem tudta azt, amit mi tudunk. Ez az ember akart valamit. El akart menni például valahová, látni akart valamit, ismerkedni azzal, amit a térkép Szolnok néven emleget. Nem tudta a mi szolgáltatásaink lényegét. Olyasmit várt, amit itt juszt sem fog megkapni. Bár van néhány magát európainak mondó izgő-mozgó ember, aki kempinget épít meg motelt, és néhányuknak sikerül is a nyárra pár olyan napot összehozni, amikor orgonakoncert és színházi előadás „zaja” veri fel ezt az áldott jó csendet. Ahogyan ők, ez az ember sem tudja a mi taktikánkat. Elhallgatjuk azt, ami valamilyen szempontból is nevezetessé teszi ezt a települést és környékét, csináljuk mindezt azért, hogy megőrizzük a látszatát annak: itt minden változatlan, háborítatlan. Minek is hirdetnénk plakátokkal, feliratokkal a díszes zsinagógát, mellette a remekívű református templomot, a művésztelepet, a Tiszalige.t árnyas fáit, kit is érdekelhet az, hogy van pár csont és agyagedény ugyebár bizonyítékként arról, is lát semmit! hogy ez a megye egyébként a népek or- szágútja volt? Kinek is jelenthetnek va- ’ lamit azok a képzőművészeti alkotások, amelyeket ide, nekünk adományoztak. Ne találjon meg semmit se rögtön az az idegen. Csak keressen, csak kutasson, majd megbecsüli a felfedezés örömét. És szorongjon, ha dolga akad. Az is élmény, hogy sehol egy WC — legalábbis kiírva. Hogy megkönnyebbül, ha rábukkan az árkádok alatt. Szinte hallom, ahogyan meséli élményét otthon, Francia- vagy Nyugatnémetországban: és akkor az ötödik ember megértette mit akarok... és kedvesen megmutatta, hová kellett volna mennem. Mások együgyű módon már messziről mutogatják, mi várhat a külhoni polgárra, mennyi szépség, különlegesség. Mások vásárokat ilyen-olyan napokat rendeznek, profi és amatőr művészeket léptetnek fel hivalkodó módon, és mondom, ezt nem átallják világgá kürtölni. Nem tagadják el, sőt büszkélkednek azzal, ha tehetségek élnek vagy éltek városukban, némelyeknek az utóbbiakból még galériát is nyitnak. Azután nem restellnek gyarapodni, hogy mást ne említsek, még meg is gazdagodni mindezekből. Felháborító ugye? Hallottam, Angliában van olyan település, ahol semmi különlegesség nincs. Kitalálta hát az egyik fogadós, minthogy mindenütt szívesen bánnak a vendéggel, ő és legényei durván lökdösik a betérőt, ráöntik a levest, kihúzzák alóla a széket, a többi sorstárs nagy röhejére. És csodák csodája, dől a vendégsereg. De kinek is kellene, akár ilyesfajta kétes dicsőség? Jobb a szerény középszerűség mezében megbújni, nem feltűnősködni, sem ékes, sem értéktelen dolgainkkal. Maradjon csak abban a tudatban herr vagy mister vagy miss Idegen, hogy sajátos szolgáltatásban volt része. Megtekinthette a mozdulatlanságot. A maga bonyolult, de nem egyszerű valóságában. Körülbelül azt, ami az idegenek eligazítására hivatott hivatal nyugtalanul riadt háziasszonyának széttárt. karjai között volt látható. Ha ennyivel beéri? Hajnal József Nyaralók az abádszalóki öbölben Ki hitte volna néhány évtizeddel ezelőtt, hogy Abád- szalók lesz megyénk legkeresettebb üdülője. A Tisza Tó kialakulásával hirtelen megnövekedett a szabadságukat itt töltők száma. A bársonyos víz, a homokos part a jó ellátás tízezrével csalogatja a kirándulókat. Lehet fürdeni, vízisíelni, szörfölni, s igen népszerű a Fehér Delfin óriáscsúszda. A horgászoknak pedig a környező nádasok ígérnek nagy fogási lehetőséget. A Füzes kempingre hétvégeken ki lehet tenni a táblát „Minden hely foglalt”. A kempinget a hazai turistákon kívül igen nagy számban keresik fel a nyugatnémetek és hollandok. A helybeliek mindent elkövetnek, hogy az ideérkező turisták minél kellemesebben tölthessék itt nyaralásukat. Aki egyszer az abádszalóki öbölben tölti szabadságát, a kellemes pihenés után szép emlékekkel távozik innen. ÜÜ —esi—
