Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)
1989-07-29 / 176. szám
3 1989. JÚLIUS 29. JjŰÉBAE Magyar—amerikai RT alakult Nyíregyházán Ötvenöt százalékos amerikai tőkearánynyal alakult meg a Taurus nyíregyházi gyárában az ATB magyar—amerikai Ipari Gumitermékgyártó Részvénytársaság. Az RT két vállalkozásban érdekelt. Egyrészt nyíregyházi központtal gyártanak nyomdaipari nyomókendőt, majd azt New York-i székhelyű kereskedelmi részleg értékesíti különböző piacokon- A felújított és kibővített nyíregyházi üzemcsarnokban közel hatszázezer dollár értékű gép dolgozik. MTI—fotó: Oláh Tibor Csúcsidőszakhoz érkeztek á konzervipar üzemei, naponta több 10 ezer tonnányi termést fogadnak, s ezért a legtöbb helyen három műszakban, éjijei-nappal, hétvégeken is megállás nélkül dolgoznak a gépék. Folyamatosan érkeznek a földekről, gyümölcsösökből az újabb nyersanyag-szállítmányok. Alapanyagból az utánpótlás képe az idén meglehetősen felemás, amíg gyümölcsökből általában jó a termés, addig egyes zöldségekről ez nem mondható el, a kedvezőtlen időjárás miatt jelentősek a kiesések. Éppen 'ezért a vállalatok az eredetileg szerződött mennyiségeken felül igyekeznek mindenütt nagyobb tételeket felvásárolni, hogy a kieső mennyiséget pótolják. A többlet-felvásárláshoz a MÉM kezdeményezésére a Kereskedelmi Minisztérium az úgynevezett intervenciós alapból hiteleket nyújt a tartósítóipar üzemeinek. Az átlagon felüli kajszitermés minél nagyobb hányadának megmentésére a Szegedi Konzervgyár másfélszer annyi mennyiséget vesz át, mint ahogy eredetileg tervezte, ezzel saját kockázatát növeli, hiszen egyelőre nem talált vevőre. A tárgyalások eddigi állása szerint elsősorban a szovjet és az NDK piacon számíthat a kajszibefőtt, -dzsem, -velő és üdítőital értékesítésére. A gyárban beindult az uborka feldolgozása is, e zöldségből a pusztító peronosz- póra miatt a vártnál kevesebb nyersanyagra számíthatnak, pedig éppen a nyugat-európai piacokon most jó árat fizetnek érte. Hasonló gondokkal küszködik a Nagykőrösi KonA balatoni szállodákban az idei szezon a szokásosnál később indult, pillanatnyilag azonban a szállodák foglaltsága — néhány kivételtől eltekintve — kisebb-na- gyobb mértékben meghaladja a tavalyit, több az elkövetkező időszakra szóló rendelés és szobafoglalás is. Ma szinte valamennyi nagy zervgyár. Kevés az uborka, ezért az eredetileg leszerződött 13 helyett 18 forintot is hajlandók fizetni a termelőknek kilójáért, amivel már csak gazdaságtalanul képesek előállítani a tartósításra szánt savanyúságot. A gyár mégis rákényszerül az előnytelen üzletre, a magánkereskedők ugyanis már a földek széléig elmennek az uborkáért, s a termelők egy része a szerződésre fity- tyet hányva a termést annak adja el, aki többet kínál érte. Az uborkából származó veszteséget a gyár a többletkajszi- és őszibarackkal próbálja ellensúlyozni, napi 24 vagonntal dolgoz fel ezekből a gyümölcsökből. Nagykőrösön és Kecskeméten — elsőként az országban — már a paradicsomszezon is megkezdődött, megérkeztek a földekről az első szállítmányok. A Debreceni Tartósítóipari Kombinát a tavalyi meny- nyiség kétszeresét, összesen 3000 tonna kajszibarackot dolgoz fel ebben a szezonban. Itt már befejezéshez közeledik a kajszibefőtt és a -dzsem készítése. Javában tart viszont az őszibarack szezonja. A hűvös idő miatt azonban lelassult e gyümölcs érése, így a csúcsidő- szak is néhány nappal eltolódik. A Békéscsabai Konzervgyárban is az uborka okozza a legnagyobb fejtörést, a gyenge termés miatt veszélyben az exportkötelezerttség teljesítése. Hollandiából, Ausztráliából, Japánból és Svédországból összesen 2000 tonna uborkakonzervet rendeltek ezeken a helyeken már jó hírt vívott ki magának a gyár különféle savanyúságaival. balatoni szállodára kitehetnék a megtelt. táblát. Figyelmet érdemel, hogy érzékelhetően módosult a vendégkör összetétele. Jelentősen csökkent a Csehszlovákiából és az NDK-ból érkező turisták száma. Ez azonban nem mérsékelte a szálláshelyek kihasználtságát, mert megnőtt a Nyu- gat-Európából érkező turisták száma, Külföldi befektetőkben is bíznak Új munkahelyeket teremtenek a kisvállalkozások Egyre több új munkahelyet teremtenek a kisvállalkozások; tavaly több mint 80 ezerrel nőtt a főfoglalkozású tagok, alkalmazottak létszáma, s hasonló emelkedés várható az idén is. Az ÁBMH Munkaügyi Kutatóintézetében készült felmérés szerint 1982 januárja óta ,— a jogszabályok akkor tették lehetővé a hagyományos kisipar, kiskereskedelem mellett újabb vállalkozási formák, mint például a gmk-k, kisszövetkezetek indítását — 220 ezer új munkahely létesült a kisvállalkozásokban. Ez nagyobbrészt a kisszövetkezetek növekvő munkaerőigényéből adódott; az újonnan felvett tagoknak, alkalmazottaknak csaknem a fele itt talált munkát. További 16 százalékuk a kisiparban, 13 százalékuk a magánkereskedelemben, 10 százalékuk a gazdasági munkaközösségekben, 9 százalékuk pedig a szakcsoportokban helyezkedett el. Így jelenleg a statisztikai nyilvántartások szerint már több mint 300 ezren dolgoznak a különféle kisvállalkozásokban, ezek biztosítják az aktív dolgozók csaknem 7 százalékának megélhetését. Tényleges létszámuk azonban ennél jóval nagyobb, mert a statisztikai felmérésekből kimaradtak a mező- gazdasági kistermelők, akiknek száma ugyancsak nő. A gazdasági társaságokról szóló törvény elfogadásával várhatóan tovább bővül a kisvállalkozások köre, s így újabb munkahelyek teremtődnek. Egyelőre úgy tűnik, hogy az új lehetőségek |közül a magánvállalkozók a pjt- ket, betéti társaságokat részesítik előnyben. A szakemberek arra számítanak, hogy ezek a kisebb társas vállalkozások előbb-utóbb felkeltik a külföldi befektetők érdeklődését is, Több a balatoni szállóvendég A tatai Fjord Kisszövetkezetnek megérte A Lehel véleménye: Nem konkurenciát — segítséget jelent A hazai hűtőládapiacra minden mondható, csak az nem, hogy megnyugtatóan rendezett, megfelelő kínálatot nyújt a vásárlóknak. Sőt egy-egy típus hiánya szinte állandó. Az ezek iránti igény egyre nő az előrejelzések szerint még jó néhány évig, de a jelenlegi legnagyobb gyártó cég a Jászberényi Hűtőgépgyár a szűkös fejlesztési forrása és munkaerőgondja miatt új gyárat építeni, vagy többet gyártani jelenleg nem tervez. Egy kisszövetkezet viszont .belevágott” és fagyasztóládák gyártására új üzemet épített, amelyben ézidáig közel öt-. ezer berendezést már le is gyártott. Verseny a fagyasztók piacán? Milyen űrtartail- múakat, .mennyiért és milyen minőségben gyárt a szövetkezet? Ezekre a kérdésekre válaszolt Németh László, a tatai Fjord Kisszövetkezet elnöke: — Ki kell ábrándítanom, nem vagyunk a Lehel versenytársai, sem ellenfelei: egy részt igyekszünk betölteni ezen a piacon. A profilunk eddig is hasonló, de mégis egészen más volt, hűtő-vitrineket, étjégkészítőket, fagylaltgépeket készítettünk és forgalmaztunk itthon és külföldön. A piac ismeretében döntöttünk úgy tavaly, hogy üzletet jelenthet számunkra a 125 literes fagyasztóládák gyártása, mivel ez a hazai, de a külföldi kereskedelemben is hiánycikk. 130 millió forintos beruházással egy 200 főt foglalkoztató új üzemet építettünk, ahol évi 120 ezer fagyasztóládát tudunk majd gyártani- A Budapesti Műszaki Egyetem, hazai és külföldi szakemberek közreműködésével alakítottuk ki a gyártás feltételeit. A dán Karavel céggel együttműködési, több kisszövetkezettel pedig bedolgozói szerződést kötöttünk, megállapodtunk a háttéripar képviselőivel is az anyagellátásról. Ez utóbbi a legkényesebb a folyamatos gyártás biztosítása miatt. A fagyasztók nagy részét külföldön értékesítjük, erre tőkés importunk „ellentételezése” miatt kényszerítve is vagyunk, öt évre előre biztosítottak az export lehetőségeink és jövőre már 90 ezer fagyasztóra van szerződésünk. Ezt a fagyasztót mi magunk fejlesztettük ki egy dán cég közreműködésével. Az a hőszigetelés, amit alkalmazunk világszínvonalú, 58 órán keresztül nem olvad meg benne a fagyasztott termék áramkimaradás esetén. -Energiafogyasztása a Lehel gyártmányokéhoz hasonló, tehát energiatakarékos. Dániában, NSZK-ban is tesztelték már készülékeinket, és az ottani „kemény” környezetvédelmi előírásoknak is megfelelt. Az import ailcat- részhányad körülbelül 30 százalékos, a kompresszort kell csak külföldről behoznunk a készülő termékeinkhez. Az idén, a már legyártott ötezer darabon túl még kínai és dániai exportra tíz- dliletve ötezer, hazai eladásra további négyezret készítünk. Eddig a szalagról lekerülő árut szinte azonnal értékesítettük, még Pécsről és Debrecenből is érkeztek hozzánk vásárlók, most kezdjük kialakítani ’ a kereskedelmi hálózatunkat. A fagyasztókát 10500 forintos önköltségi áron tudjuk előállítaná. Jövőre, a gyártás igazán „felfut", az ideinél jóval több Fjord fagyasztó kerül majd a hazai boltokba. A Fjord Kisszövetkezet közel háromszorosát gyártja majd ebből a fagyasztó típusból, mint a jászberényi Hűtőgépgyár- Bár a piaci pozíciókat valószínűleg nem „borítja fel” az új üzem, mégis megkérdeztem Szabó Istvánt, a jászberényi vezérigazgatót, hogyan értékeli az új gyártó megjelenését? — Természetesen tudtunk a fejlesztésükről, több szakemberünk is átment még az indulás időszakában a Fjord- hoz dolgozni. Szorosabb szakmai kapcsolat nincs közöttünk, tudomásul vesszük, hogy elkezdték a fagyasztó gyártását. A piaci pozíciókat nézve azt hiszem jól megférünk majd egymás mellett, mivel a jelenlegi hiány- helyzetben ők nem konkurenciát, hanem segítséget jelentenek az ellátásban. Az ő termékük láda — míg a miénk szekrény formájú, így még a választék is bővül a közeljövőben. Mint szakember és mint a fogyasztó társadalom egyik tagja pedig azt mondhatom, hogy örülök, hogy olyan új hazai termék ikerül az üzletekbe, amelyik színvonalas, energiatakarékos és szerviz-,, alkatrészellátása megoldott, szemben a mindenfelől beérkező, gyakran energiapocsé- koló import mélyhűtőkkel. Ügy látom, közel hasonló területről szerezzük be az igényesebb alkatrészeket, azonos a fejlesztési irányunk. Én drukkolok nekik! Törő A. Visszamenőleg is emelték az élőállatok felvásárlási árait (Folytatás az 1. oldalról) mint kiderült, a tervezettnél nagyobb hasznuk realizálódott a szarvasmarhák feldolgozásából, eladásából, s így a többleteredményből adódóan lehetőségük nyílt arra, -hogy visszamenőleg 1989. január 1. és június 30-a között minden nagyüzem által leadott szarvasmarha kilogrammja után még két forintot fizessenek. S ugyanakkor az első félévben exportáló gazdaságoknak — minden darab élőexportra elszállított szarvasmarha után — újabb 500 forintot fizetnek, s egy jó külpiaci helyzet reményében ezt az összeget a harmadik negyedévben is biztosítják. Mint hallottuk, ezeknek az intézkedéseknek hatására a Szolnok Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat pluszban 75—80 millió forintot fizet ki partnereinek. De nincs más út, hisz a tavaly félvásárolt 430 ezer sertéssel szemben az ez évi tervükben már csak 415 ezer darab megvétele szerepel, s várhatóan még ezt sem érik el. Éppen ezért vállalniuk kell a rizikót, annak érdekében, hogy legalább meglévő partnereiket megtarthassák. Mint beszélgetőtársaim fogalmaztak, félre kell tenni azt a fajta szemléletet, hogy maximális nyereséget realizáljanak. Csak egyféleképpen lehet megélni: az alapanyagot felvásárolják, s valamilyen formában a terhelőkkel osztoznak a hasznon úgy, hogy a húsiparnál azért minimális nyereség maradjon. Ez a jövő útja és nem más. — nt — Magyarország nem adományt kér (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolódóan a magyar kormány is elkészíti javaslatát, amelyen Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes vezetésével jelenleg még dolgoznak a szakértők. Matkó István hangsúlyozta. hogy a párizsi csúcs döntéseit a magyar kormány és a közvélemény egyaránt üdvözölte. Ezek a döntések a második világháború óta folytatott korábbi politika lezárását, a nyugati országok új felfogását jelzik. A kezdeményezés bizonyítja a nyugati kormányok felelős magatartását, azt, hogy a reformok útjára lépett kelet-európai államokhoz új szellemben közelednek. Mindezek figyelembe vételével Magyarország elsősorban azt igényli, hogy a fejlett országok segítsék elő — a vidám és a COCOM-lista korlátozó, illetve tiltó rendelkezéseinek leépítésével — a külkereskedelemben meglévő versenyhátrány megszüntetését. Az is lényeges, hogy a fejlett országok már ne alkalmazzák hazánkkal szemben az állami kereske- delmű ország minősítést, mivel ez ma már nem felel meg a valóságos helyzetnek. A működőtőke bevonása szempontjából igen kedvező lenne, ha a támogatást felajánló fejlett országok, illetve a 24-ek bátorítanák saját tőkés csoportjaikat a magyarországi befektetésekre, s ezt esetleg összehangolt kormánygaranciákkal is elősegítenék. A megkezdett privatizáció, a külföldi működőtőkebevonás gyorsításához egyaránt szükség lenne különféle támogató pénzügyi alapok létrehozására, amelyek részben átvállalhatnák a befektető kockázatát. Magyar- ország számára nagy segítséget jelentene egy olyan szabad hitelkeret, amit szükség esetén felhasználhatna. Ennek érdekében a kormány hajlandó kötelezettséget vállalni az egyensúly további, folyamatos javítására. A fejlett országok támogatásától a magyar kormány azt reméli, hogy a szerkezetátalakítással, az egyensúly megőrzésével kapcsolatos elkerülhetetlen terheket sikerül elviselhetőbbé tenni a lakosság számára. Ez könnyítheti a reformok végrehajtását, s így a külföldi támogatás alátámaszthatja az ország reformtörekvéseit. Alapvetően tehát a magyar gazdaság és társadalom bonyolult és nehéz feladatainak megoldásához, egy korszerűbb gazdasági rendszer kiépítéséhez kíván igénybe venni segítséget a kormány, nem pedig az eddigi fogyasztási szint fenntartásához. A szóvivő elmondotta: a javaslat révén a 24-ek szakértőit részletesen be kívánják avatni a magyar elképzelésekbe. tervekbe, törekvésekbe is. Ezért kidolgozásakor arra törekedtek, hogy reális képet fessenék az ország helyzetéről, és arról a nemzeti méretű kíséfletről, amely ma Magyarországon folyik,
