Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)

1989-07-17 / 165. szám

1989. JÚLIUS 17. Néplap Erősödő nyíltság, csökkenő feszültség Év végéig még él a bizalom Tisza földváron a Lenin Tsz-ben újra nyugalom van Megegyezés született a ta­gok 'és a vezetők között, „'hagyjuk már abba a gyűlé- sezésit, menjünk dolgozni” felkiáltással. Még a tegvér- mesebbek is hajlottak a kompromisszumra, látva, 'hogy valami elkezdődött, és a követeléseiknek megfele­lően jó irányba indult el a változás eddig csak döcögő szekere. A tagságban a ko­rábbi félelmeit bátorságsze­rű érzés váltotta fel, úgy tetszik nem volt hiábavaló a kisszámú csoport indítvá­nyozása. Mind a vezetők, mind a tagok elgondolkod­tak, és némely területen tet­tek is, olyan dolgokban, amelyeket eddig megváltoz­tathatatlannak tartottak. Fekécs Mátyás, a terme­lőszövetkezet elnöke így ösz- szegzi a május végi küldött- gyűlés óta történteket: Döntsenek a tagok — Nem 'sakkal azután megérkezett hozzánk hivata­losan is az a bizonyos máso­dik lévél, amelyben a köz­gyűlés összehívását, a veze­tők létszámának csökkenté­sét, a szolgálati lakások el­adásának tisztázását kérte a több mint 120 aláíró. Ugyan­akkor két kisebb csoport visszavonta az aláírását, így már nem volit szükség a köz­gyűlés összehívására. Ettől függetlenül az aratás előtti munkahelyi gyűlések elé vit­tük az indítványokat, dönt­senek a itagok: akarják-e a nyár közepén a választást, vagy sem. Nem akarták. Az is ‘kiderült, hogy az aláírók­nál jóval többen foglalkoz­tok ezzel a dologgal, erősö­dött a vdtakészség, de a hir­telen változtatástól három ember kivételével mindenki elzárkózott. Közben a veze­tőség áttekintette a 'tsz helyzetét, és egyes területe­ken rendezte a béreket. Úgy érzem a korábbi évek rossz 'bérstruktúrája volt az egyik kiváltó oka a mostani fel­zúdulásnak, például a trak­torosak vagy a dobozüzem dolgozóinak a fizetése igen alacsony volt. Július elsejé­itől 4,5 millió forinttal meg­emeltük a béralapunkat, ez a tiagsiágnájc több mint, a felét érintette, de csak a fizikai dolgozókat. Változatlansággal, mozdu­latlansággal vádolnak ben­nünket? Én másképp látom ezt a kérdésit. Mióta elnök lettem, körülbelül harminc vezetőt érintett az a belső átszervezés, amely során megszűntek posztok, felada­tokat csoportosítottunk át. A gyors rendcsinálást a gaz­dálkodás is megérezte volna, a vezetőiknek — 'mint min­denki másnak — lehetőséget keltett adni, hogy bizonyít­sanak a területükön. Most jó eredményekkel zártuk a fél­évet, de közel sem biztos, hogy egy szétzilált vezetés­sel képesek lettünk volna a feladatainkat ellátni. Amel­lett persze egyetértek a ve­zetői létszám csökkentésével. Az év végéig körvonalazó­dik kire van és kire nincs szükség a jelenlegi beosztá­sában, de erről végül is a tagság fog dönteni, február­ban. A közeljövőben elkez­dődik nálunk is az átalaku­lási hullám, amely során to­vább erősödik majd a veze­tői 'kiválasztódás. Az önálló közösségek maguk dönthetik el, kivel hajlandók együtt dolgozni. Erősíteni kelll a termelőszövetkezet vezetősé­gét is, hiszen van olyan kö­zöttünk, aki egy év alatt nem szólt nozzá egyetlen té­mához sem. El kell érni azt is, hogy a fórumok a gon­dok felvetéséinek a helyei le­gyenek, nem a válaszadáso­ké, mint az utóbbi időben tapasztaltuk. Tanulni kell még a demokráciát minden fokon, mindenesetre már érezhető azzal, hogy a tag­jainkat részletesebben 'tájé­koztatjuk a 'tsz dolgairól, és azt véleményezhetik, nőtt a bizalom. Ezzel élni szeret­nénk és csökkenteni a ko­rábbi években felihalmozó­dott feszültségeket. Bagi Béla akarata ellené­re közismert ember tett a tsz-ben, a faluban, 'hiszen ő kezdeményezte a mindmáig példátlan indítványokat. Fi­gyelt rá mindenki, még a rendészet néhány embere is, bár ők — amikor az elnök tudomást szerzett erről —, abbahagyták a nem .tudni ki által isugallt nyomozást. Sohasem öncélúan — Menetközben láttuk hogy a változások elkezdőd­tek, így az indítványunk né­hány pontját módosítottuk. Elfogadjuk a többség véle­ményét, hogy az aratás, a betakarítás időszakában le­gyen nyugalom, de folya­matosan figyelemmel kísér­jük a vezetők és a vezetőség munkáját. Azt hiszem, hogy a türe­lem és a bizalom csák akkor marad meg továbbra is, ha a változások előremutatóak lesznek. Hallottam, hogy volt olyan vezető, aki — mivel személyét közvetlenül is — vád érte, önként lemon­dott volna, de végül meg­győzték, marad a választá­sokig. Meggyőződésem, hogy az eddigi változások az in­dítványainknak ig köszönhe­tőek, és amennyiben ebben a folyamaiban megtorpanást látunk, tovább folytatjuk a „harcunkat”. Ez eddig sem volt öncélú, még ha nagy szavaknak is tűnnek, a tag­ság és a téesz érdekeit tart- jutc szem előtt. Ügy tetszik, a termelőszö­vetkezetekben, mint Tisza- f öld váron is, a tagság job­ban ibíziik a vezetőkben, minit önmagában, vagy éppen elé­gedett a helyzetével. A me­gye téeszeiben nem kis vissz­hangja volt a földvári ese­ményeknek, szájról-szájra terjedt a hír. Különösebb -hatást mégsem váltott ki sehol sem, nem érkeztek be­adványok a vezetőséghez, az ellenőrző bizottságnak sem 'kellett — egy-két esetet ki­véve — vizsgálatokat indí­tania. A Te&zövnól, ahol -nem­csak a -téeszek, de a -tagok érdekvédelmével is foglal­koznak, mint elmondták, lát­ják a változások jeleit. A fórumok mind éüjónikeb-bek, figyelembe veszik a -tagság véleményét. A legutóbbi 10 —15 választás, melyen részt vettek a Teszöv képviselői -is, már a demokrácia jegyé­ben történt meg. Összeomlik egy struktúra Földváron -nem volt vélet­len, hogy a tagság változá­sokat követeit. A gazdasági eredményekhez mérten ala­csonyak voltak a fizetések, a vezetők száma igaz keve- sébb, -minit a megye hasonló nagyságú téeszeiben, de még ők maguk is úgy ítélik meg, ■hogy lehet, sőt szükség -van a leépítésre. Egy hagyományos struk­túra omlik össze a téesze ki­ben is egyikéit éven belül a vállalkozások, a piaci szem­lélet éledés-évei. Ezzel úgy­mond érvényesülhet, kitel­jesedhet a közel harminc évig csak ígérgetett -demok­rácia. Törő András (Folytatás az 1. oldalról) Augusztusban folytatódik a jászdózsai—négyszálűási ásatás, melyet Selmeczi László -irányít, immár, majd­nem egy évtizede. Az idei szezon valószínűleg az utol­só,-lesz, hiszen az évek során annyi érték előkerült már, ' • t ‘ „ A szelvényben két lakóház maradványaira bukkantak a régészek Számos bronzkori edényma­radványt találtak hogy majdnem biztosra ve­hető, nem tartogat már újabb titkokat a terület. A jászapáti. ásatás is több éves múltra tekinthet már vissza. A -település mellett VII—VIII, századi avar sí­A mostani fegyverszünet nem a csata vége Kölcsönzők háborúja flbádszalókon Csata dúl a Tisza-tóabádszalóki részén: vértelen, de azért igazi küzdelem. Tulajdonképpen, mi közünk hozzá, teheti fel a kérdést a kíváncsiskodó. Nekünk annyi, hogy végső soron valahol eza perpatvar minket, az ott nyara­lókat is érint, hiszen nem másról, mint a tisztelt vendég­sereg kiszolgálásáról lesz benne szó. A történet előzményeit ott lehetne kezdeni, hogy az abádszalóki partszakasz egy­re népszerűbb a nap, és a víz szerelmesei előtt. Lehet szidni, hogy szebben is ki­nézhetne, átkozni azért, hogy Idejében észrevette ezt a budapesti Varga István is, aki 1983-ban megtakarított pénzét vízisportcikk kölcsön­zésbe fektette. Az állományt lassanként növelte, és leg­utóbb volt már neki négy vízibiciklije, három csónak­ja, két nagyméretű vízibi­ciklije, két kajakja és egy motorcsónakja is. Nem adó­dott mindebből bonyodalom az idei szezonig, noha a tor­zsalkodás szikrái tulajdon­képpen már tavaly fel-fel- bukkantak. Ugyanis 1987-ben megjelent egy másik fővárosi cég, a konkurencia, ahová négy család tartozik, így ter­mészetesen Vargánál jóval többet áldoztak a tanács ál­tal jóváhagyott vállalkozá­Tudom jogos a kérdés; mit tett ebben a helyzetben a ta­nács. Ugyanis a strandterü­letre ma még az a jellemző, hogy a fürdőzésre alkalmas szakaszt évente újra és újra kijelölik, bár az is igaz, a változás általában nem szá­mottevő. 'Azt pedig szintén jogszabály írja elő, hogy a vízi sporteszközök kölcsön­zésére csak a strand két szé­lén mintegy száz-százméteres szakaszon nyílik lehetőség. Mivel a kölcsönzésre három különböző cég, jelentkező is akadt, a helyi illetékesek először úgy döntöttek: egyez­zenek meg egymás között ők, miképpen alakítják ki 1939- ben az elhelyezkedési sor­rendet. Azaz kié lesz a leg­jobbnak ítélt szakasz, ki ra­kodhat mellé, és ki a fenn- ‘ maradó harmadik, harminc méterre. rókát — mintegy 3—400-at találtak. Az ásatásokat Ma­daras László vezeti, s az idén szeptemberben folytatják a ‘sírok faggatását. Ugyancsak szeptemberben bontják ki azt a koporsót, amelyet a tavasszal találtak Kétpó határában. A szenzá­ciós leletről eddig annyit ál­lapítottak meg a szakembe­afféle kunsági beütések jel­lemzik a rendet, egyszóval bármit tenni, de tény, a nagy­érdemű már felfedezte ma­gának ezt a még sok vadhaj­tást hordozó mini Balatont, ahol hétvégeken nem ritka a nyolc-tízezer ember sem. sukba. így először felépítet­tek egy, majd egy másik csúszdát is a strandolok vég­telen örömére. Sőt még a szemlélődének is kimondot­tan balatoni világot idéz a két monstrum, amelyekről jó idő esetében egymás után robognak nagy sikoltások közepette a legbátrabbak ga­tya-, illetve fürdőruha féken a habokba. Mindezzel nincs is baj, de a géemká — ame­lyik a hangzatos Fehér del­fin nevet viseli — a csúszdán kívül kölcsönzéssel is kezdett foglalkozni. Jelenleg tizen­három vízibiciklivel, négy csónakkal, ugyanannyi szörf­fel rendelkeznek, sőt már egy vízisít is beszereztek az ar­ra vágyóknak. Ez azonban csak így leírva egyszerű, mert a valóságban más történt. Varga István szerint ezen nem lehet vita, övé a legjobb hely hiszen elsőként jelent meg itt, és a kereskedelem ismer efféle kategóriákat: mint elsőbbség, szerzett jog, hiszen ő már 1983 óta lakik szezononként ezen a terepen. A géemkások ezzel szemben azt állították: tavaly, meg ezelőtt, sőt harmadéve is Varga volt az első, éppen ezért most úgy forduljon a kocka, hogy a legjobb helyre kerüljön a gyöngyösi köl­csönző, a másodikra ők, és Vargáé a fennmaradó rész. Azt is hozzáfűzték: hármó­juk között ez a sorrend éven­te változhat, így senkit sem ér hátrány, mert az idén ne­ki, azután másnak jár a leg­jobb szakasz. Közben a vita írek, hogy népvándorlás kori koporsó. Egy hatvan-nyolc­van centiméter átmérőjű, 2,7 méter hosszú farönköt vágtak ketté, és teknő for­májúra iki'vájták vagy kié­gették a belsejét, s abba he­lyezték az elhunytat. A ko­porsó jelenleg a múzeum udvarán várja, hogy meg­fejtsék a titkát. X. G. kevesebb résztvevőre szű­kült, hiszen a gyöngyösi köl­csönző kilépett a sorból. Mi­vel a két cég képtelen volt megegyezni a helyekbe.., a tanács versenyfelhívást adott ki, amelynek az a lényege.; azé a jobb szakasz az idén, aki több bérleményt fizet ér­te. A géemká az általa óhaj­tott harminc méterért har­mincezret szurkolt le, sőt még azt meg is toldotta tíz­ezerrel. A tárgyaláson egyébkent Varga István csak megfigye­lőként volt jelen, mivel állí­tólag csak az előző napon ér­tesült az egészről. Akárho­gyan is történt, delíinesek abba a fura helyzetbe kerül­tek, hogy tulajdonképpen ön­magukkal folytattak ver­senytárgyalást. Azt természe­tesen megnyerve arra a sza­kaszra le is pakoltak, és Varga István korábban oda­szállított csónakjait, vizike- rékpárjait tanúk jelenlétében távolabb vitték. A helyi- tanacs atu a per­patvar eldöntésében első fo­kon illetékes, a géemká mel­lett foglalt állást. Magyarul mondva ez azt jelenti, hogy a negyvenezer forintért az idén övéké a jobb hely. Hangsúlyozom, csak az idén. Mit tett időközben a vesztes? Keresni kezdte a maga iga­zát, mondván, ha az összes megtakarított pénzét a köl­csönzésre fordította, valami hasznot is szeretne ,látni be­lőle. Éppen ezért és az ügy időközben megjárta a KISOSZ megyei vezetőségét is, ahol úgy foglaltak állást, hogy a géemkának az erő­sebb hal felfalja a gyengéb­bet féle eljárását törvényte­lennek, furcsának ítélték. Ugyanis szerintük tényleg is­mer a kereskedelem ilyen fo­galmakat, hogy szerzett jog és elsőbbség. Illetve ha már úgy módosultak a körülmé­nyek, hogy megjelent egy erősebb, ezt a küzdelmet másképpen kellett volna el­dönteni. Így az árak mér­séklésével, vagy olymódon, hogy mindkét fél megtalálja a számítását. Ha másként nem, úgy, hogy a vesztes ki­sebbet a győztes valamilyen módon kártalanítsa, ha már övé a haszon, a terep és a bevétel. Nem vitás ez is egy érdekes álláspont. Még vizsgálják Hasonlóan az a géemkáé is. Abba is beleegyeznek, hogy a legjobbnak ítélt sza­kaszra az egyik évben ők, a másik évben más pakoljon. Ha pedig a tanácstól állandó partszakaszt kapnának; vál­lalnák, hogy .azt a területet tökéletesen rendbeteszik, ki­építik, kikövezik a parkot, ugyanis a gidres-gödrös szá- razioldre húzva nagyon tör­nek, rongálódnak az eszköze­ik. Egy biztos: nincs, de nem is lesz könnyű helyzetben a döntésnél a megyei tanács vb. kereskedelmi osztálya, hiszen az ügyet jelenleg ők vizsgálják. Nem szeretnénk a fogadatlan prókátor szere­pében tetszelegni, de azt gon­doljuk, a vendégsereg érdeke azt diktálja, hogy ennek a te­mérdek itt megforduló em­bernek mindkét kölcsönzőre szüksége lehet. Elvégre soha nem baj az, ha mindenhol akad valamilyen konkuren­cia. Ha másért nem, a szín­vonalasabb kiszolgálás, az árak mérséklése érdekében. A kérdések kérdése már most csak az, hogy a korrekt versengés lehetőségét a ta­nács miképpen lesz képes későbbi határozatában bizto­sítani. Megjelent az ellenfél Intézzék el egymás között A feltárás aprólékos munkájában fontos szerep jut a spak- ninak, kis seprűnek, ecsetnek. Fotó: TKL D, Szabó Miklós Sírokat „faggatnak” a régészek

Next

/
Oldalképek
Tartalom