Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)

1989-07-15 / 164. szám

AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XL. évf. 164. sz. 1989. július 15, szombat Mély részvéttel búcsúzott az ország Kádár Jánostól Eltemették Kádár Jánost. A Magyar Szocialista Munkáspárt nyugalmazott elnökétől, az Elnöki Ta­nács tagjától, országgyűlési képviselőtől személyisé­géhez méltóan vett búcsút pénteken az ország népe. Az MSZMP KB székházában felravatalozott kopor­sója előtt csütörtökön és pénteken több mint 60 ez­ren hajtottak fejet, adóztak kegyelettel emlékének. Több tízezren fejezték ki részvétüket a Központi Bi­zottsághoz és az özvegyhez címzett táviratban, levél­ben is, méltatva életútját ,az ország fejlődése érdeké­ben kifejtett erőfeszítéseit. A Mező Imre úti temető­ben százezerre becsült gyászoló tömeg jelenlétében helyezték Kádár Jánost örök nyugalomra. A végső tiszteletadás nap­ján már a hajnali órákban budapestiek és vidékről ér­kezettek sokasága várako­zott, hogy személyesen bú­csúzhasson el a magyar tör­ténelem utóbbi évtizedeinek kiemelkedő politikusától. Nem volt még hét óra, ami­kor megnyitották a székház kapuját a tisztelgők előtt, akik 13 óráig helyezhették el a kegyelet virágait a fe­kete bársonnyal letakart ra­vatal előtt. A gyá^z leplé­vel borított tágas aula ne­gyedórádként megtelt a ke­gyeletadók virágaival, ame­lyeket folyamatosan szállí­tottak Kádár János végső nyughelyére, a Kerepesi te­mető Munkásmozgalmi Pan­teonjához. Az ország népének tisztel­gő látogatását követően né­hány perccel 13 óra után ér­kezett a Központi Bizottság épületébe Kádár Jánosné. Az idős asszonyt láthatóan nagyon 'megviselte 40 éven át hűséges társának elvesz­tése. Tekintete többször hosszasan elidőzött Kádár Jánosnak az aula bal olda­lán felállított, kinagyított képén, ily módon is búcsúz­va férjétől. Röviddel ezután -megkez­dődött a hivatalos gyászszer­tartás, amelyen részt vett az elhunyt politikus özve­gye, s ott voltak Kádár Já­nos hozzátartozói. A ravatalnál elsőként Nyers Rezső, az MSZMP el­nöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára helyezte el a párt koszorúját. Ezt kö­vetően az Országgyűlés ne­vében Szűrös Mátyás elnök, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa képviseleté­ben Straub F. Brúnó elnök és közvetlen munkatársai, a Minisztertanács részéről Né­meth Miklós kormányfő, Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes és Pozsgay Imre államminiszter koszo­rúzott. Elhozták a kegyelet koszorúit, virágait az álla­mi, a párt - és a társadalmi szervezetek, országos hatás­körű szervek is: a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Hazafias Nép­front, a Vasas Szakszervezet, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Demok­ratikus Ifjúsági Szövetség, a Magyar Úttörők Szövetsége, a Magyar Nők Szövetsége, a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Mun­kásőrség, az MSZMP Pest Megyei és XIII. Kerületi Bi­zottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa, az MTESZ, az OKISZ, a SZÖVOSZ. Le­rótták kegyeletüket a párt­intézmények és a pártsajtó, a Fővárosi Tanács, valamint a kormányőrség dolgozóinak képviselői. Ezzel a hivatalos gyász­szertartás első koszorúzási ünnepsége lezárult. A kül­földi delegációk tiszteletadá­sa előtt a magyar párt- és állami. vezetők felsorakoztak a ravatal mellett. Ott volt Nyers Rezső, Grósz Károly, Iványi Pál, Barabás János, Fejti György, Kovács Jenő, Lukács János, Straub F. Brúnó, Szűrös Mátyás, Né­meth Miklós és Pozsgay Im­re. A Kádár János emléké­nek kegyelettel adózó kül­földi delegációk sorát a Szovjetunió küldöttsége nyi­totta meg, élén Jegor Liga- osovval, az SZKP KB titká­rával, a PB tagjával, Anato- Jij Dobrinyinnal, a Legfel­sőbb Tanács elnökének kül­politikai tanácsadójával, va­lamint Borisz Sztukalinnal a Szovjetunió magyarországi nagykövetével, őket követ­ték Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, Románia, Ausztria, Dánia, Finnország, Olaszor­szág és az NSZK küldöttsé­gei. A delegációkat Jordan (Folytatás a 2. oldalon) Több ezren rótták le kegyeletüket Kádár János ravatalánál A francia forradalom évfordulóján Több ezres tömeg ünnepelt Franciaország nemzeti ün­nepén délelőtt ezúttal is megtartották a hagyományos katonai díszszemlét, amely a forradalom 200. évfordu­lójának tiszteletére most a szokásosnál nagyobb szabá­sú és impozánsabb volt. Francois Mitterrand elnök pontosan tíz órakor köszön­tötte a diadalívnél Párizs katonai kormányzóját, majd helyet foglalt a Concorde té­ren, a parádé befejező he­lyén felépített dísztribünön, az ünnepségekre' Párizsba érkezett 33 állam- és kor­mányfő társaságában. A légierő kilenc Alphajet vadászgépe a diadalív felöl végighúzva a Champs Ely- sées sugárút felett a francia trikolor színeit festette a fátyolos égre, majd követke­zett a harci technika földi bemutatója. 300 harckocsi és különböző csapatszállító jár­művek, a pluton rövid ható­távolságú atomrakéták mel­lett ötezer főnyi katona, ha­ditengerész vonult fel. Az illusztris külföldi vendége­ken kívül a Champs Elysées mentén mintegy 800 ezer pá­rizsi és külföldi turista néz­te végig a parádét. (Jegyze­tünk a 4. oldalon.). Hitel a minisztériumnak A gylimölcsfelvásárlás zavarai Élénk vita bontakozott ki azon a sajtótájékoztatón, amelyet pénteken a Keres­kedelmi Minisztériumban tartattak a gyümölcsfelvásár­lás eddigi tapasztalatairól. Ki a felelős a felvásárlás körül kialakult visszásságo­kért; hogy bőséges a termés, a felvásárlási árak alacso­nyak, a piacon mégis drága a gyümölcs, s az exportköté­sekkel is elkéstek a külke­reskedelmi vállalatok — el­sősorban ezekre a kérdések­re vártak választ az újság­írók a kereskedelmi tárca il­letékeseitől. Szórádi Sándor, az áru- és piácfelügyeleti főosztály vezetője elmondotta: kajszi- barackból 60—61 ezer tonna, meggyből 85 ezer tonna, őszibarackból 80 ezer tonna a várható termés. Számítani lehet tehát arra, hogy a „málnaiháború” után sem csökkennek a felvásárlási és feldolgozási problémák, hi­szen ezek a termésmennyisé­gek jóval meghaladják az átlagos évekét. Kajszi ba - rackból például kétszerese terem a szokásos átlagnak. A többletfelvásárláshoz, il­letve a feldolgozáshoz a vál­lalatoknak pénzre van szük­ségük, a napokban kaptak erre a célra 900 millió fo­rintos forgóeszköz-hitelt. Mi­vel azonban ennek kamata meglehetősen magas, a Ke­reskedelmi Minisztérium sa­ját piaci intervenciós alap­jából 40 millió forintot jut­tat a kamatok finanszírozá­sára. A miniszterelnöktől a minisztérium csütörtökön kapott ígéretet arra, hogy a kormány 400—500 millió újabb intervenciós alapot ad a kereskedelmi tárcának, hogy a későbbiekben a fel­dolgozóipart szükség esetén támogassa. Szórádi Sándor hangsú­lyozta: a kialakult problé­mák oka elsősorban az, hogy 1 nem kielégítő a termelők és a felhasználók, között a szer­ződéses fegyelem. A terme­lők halogatták a szerződé­sek megkötését, mert a fel­ajánlott felvásárlási árakat korábban alacsonynak ta­lálták. Ez a taktika azon­ban a itermésdömping miatt nem bizonyult helyesnek, így 'hát a kockázat következ­ményeit kell most vállalni­uk. Tengiz gazdaságos ülésezett az ipari bizottság A jamburgi egyezményben való részvétel — ezen belül a tengizi építkezés — a rend­kívül nagy költségek ellené­re gazdaságos hazánk szá­mára, mert energiaforrása­ink hosszú távú bővítése minden más módon drágább lenne. Egyebek között ezt tar­talmazza Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes je­lentése, amelyet péntek dél­előtti ülésén vitatott meg az Országgyűlés ipari bizottsá­ga. Az ülésen beszámoltak tapasztalataikról azok a kép­viselők, akik a közelmúlt­ban helyszíni szemlén tájé­kozódtak a Vegyépszer fő­vállalkozásában készülő tengizi létesítményekről. Az írásos tájékoztató a jamburgi kormányközi egyezményben vállalt ma­gyar feladatok teljesítésének félidei mérlegét tartalmazza, s egyúttal ez volt az első al­kalom, hogy országgyűlési képviselők nagyobb csoport­ja részletes tájékoztatást ka­pott az 1985 végén aláírt kormányközi megállapodás­ról. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság közleménye pótlékok, segélyek A kormány és a SZOT elő­zetes megállapodása alapján a Magyar Közlöny 39. szá­mában megjelent a minisz­tertanács rendelete, amely tartalmazza az egyes társa­dalombiztosítási ellátásokat érintő kedvező változásokat. A nyugdíjak (mezőgazda- sági szövetkezeti járadékok, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások), baleseti nyugdíjak, továbbá a házas­társi pótlék 1989. július 1-jé- től a következők szerint emelkednek, illetőleg egé­szülnek ki. Amennyiben az ellátás június havi összege az 5000 forintot nem érte el, az emelés havi 300 forint. Ugyancsak havi 300 forint­tal emelkednek a nyugdíjak legkisebb összegei is; az öregségi nyugdíj legkisebb összege 1989. július 1-jétői havi 3640 forint, az özvegyi nyugdíj legkisebb összege pedig havi 3440 forint. összeghatárra tekintet nélküli havi 300 forinttal emelkedik a súlyosan rok­kantak, a vakok és hadigon­dozottak pénzellátása továb­bá a központi szociá.'is se­gély. A havi 5000 forintot elérő és meghaladó nyugdíjak ha­vi 100 forinttal emelkednek. A házastársi pá.lék 1989. július 1-jétől további havi 200 forinttal egészül ki. Ha­vi 200 forinttal, havi 590 fo­rintra emelkedik a házaslárs utáni jövedelempótlék össze­ge is, ha azt 5000 forintot (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom