Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1989-06-02 / 128. szám

1 AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ara: 4.30 Ft. XL. évf. 128. sz. 1989. június 2, péntek így látja a külföldi befektető Az állami vagyonkezelő szervezet kiépülése után mindenképpen nagyobb lesz a bürokrácia — többek között ezt nyilatkozta telefonon mun­katársunknak az osztrák UNIMAX GmbH tu­lajdonosa, akit Bécsben hívtunk fel. Pedagógusok ünnepén Virágok borítják ma be a katedrákat. Virágok, ame­lyekhez suta köszöntő sza­vakat mondanak a kis- és nagydiákok. Köszönik taná­raiknak a sok törődést, meg­­hallgattatást, a türelmet, a kirándulást, a jó szót, jó tanácsot ügyes-bajos gond­jaikra. De a pedagógusokat ünnepli ma az egész ország az egykori diákok, a felnőtt társadalom is. Városokban, falvakban néhány órára elhallgat a csengő; ünnepségeket ren­deznek a nevelők tiszteleté­re, s kitüntetésekkel ismerik el a legkiválóbbak munká­ját. Az ünnepségek szónokai nem is olyan régen még ar­ról szóltak, hogy csak a szo­cialista országokban vált ha­gyománnyá az óvónők, taní­tók, tanárok ünnepe, a peda­gógus nap, amely a társada­lom elismerésének, megbe­csülésének szimbóluma. Ami a társadalmat, tehát az egyes embereket illeti ez valószí­nűleg így is van. Sokan fel­nőtt fejjel is hálával gon­dolunk vissza azokra a ta­nítóinkra, tanárainkra, akik­től emberséget, értékeket kaptunk jelképes tarisz­nyánkba a hosszú útra. A pedagógusok egziszten­ciális helyzete már-már az elviselhetetlenség határán mozog. Egyre csökken és ké­sik a beígért béremelés, ta­nítók, tanárok jutnak el ad­dig, hogy megtagadva peda­gógus esküjüket, elhivatott- j ságukat, az anyanyelv, a tör- j ténelem tanítása helyett sztrájkolnak, vagy legalább- í is ezt szintén latolgatják j mint eszközt ahhoz, hogy meghallgattassák több évti­zedes panaszukat. Kicsit kesernyés hangula- ! tú az idei ünnep, hiszen az í egész oktatásügy helyzete - sem különb, mint a pedagó­gusoké. Hány meg hány jó ötlet, kezdeményezés „bukik meg” a feltételek hiányosságai miatt, s persze a sok sza­bály miatt is. Az oktatási törvényben deklarált szakmai ; és egyéb önállóság különö­sen a tenni akaró nevelők­nek elviselhetetlen csigalas­súsággal valósul meg. Tu­dom, hogy a pedagógusok legjobbjait ez legalább any­­nyira nyomasztja mint az alacsony fizetés. Találkoz- ; tam nem is egy a rojtolódá­­sig agyonmosott ingű, köpe- j nyű, foltozott zakójú peda- j gógussal, aki él-hal a gyere­kekért, a hivatásáért. Magas hőfokon égeti őket a vállalt felelősség az ez­redforduló fiatalságáért. ; Másfajta értékrendszerben élnek, távolabb látnak az j átlagnál. S megpróbálják ; mindenáron az összezavaro­dott társadalma értékrend- , szerben is az igazi értékek- | hez orientálni tanítványai- ; kát. Csakhát kit sikerült kit j nem. Amíg jobban lehet ; boldogulni az ügyeskedéssel, mint a tudással nehéz hely- i zetben van az iskola. Amíg j a „bukdácsoló” tanítvány : jövedelme pár év alatt „le- j körözi” a tanáráét, miféle ! hitele lehet az igazi értékek.- i nek? A történelem nem is egy- ■ szer bebizonyította, hogy jó j hatásfokkal működő iskolák ; nélkül nem léphet előbbre • a társadalom, a gazdaság. ! (Hazai példa: Eötvös József híres iskolareformját addig j soha nem látott ipari fejlő­dés követett. E tanulságok i több figyelmet érdemelnének. í S persze tetteket is. T. G. Folytatta munkáját az Országgyűlés Módosították a termelőszövetkezeti és a földtörvényt valamint a BTK-t, törvényt alkottak a népszavazásról — Vita a költségvetésről Az Országgyűlés ülésszakának harmadik munkanapján a képviselők a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és a 'földről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatták mun­kájukat. Az elnöklő Szűrös Mátyás Hütter Csaba mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszternek adta meg a szót, aki 'a szerdai vitában elhangzottakra válaszolt. II földtörvény vitájának összefoglalója Vitazárójában a miniszter 'mindenekelőtt megköszönte azok munkáját, akik a há­rom törvény módosításában 'részt vettek. A javaslatok­­*ból, hozzászólásokból és vé­leményekből szinte teljes kép kerekedett gazdasági ál­lapotunkról, ezen belül a mezőgazdaság helyzetéről is. Sok vád érte viszont az adóredszert, amely ilyen helyzetbe hozta a mezőgaz­daságot. Ezzel kapcsolatban Hütter Csaba felhívta a fi­gyelmet arra, hogy sok esz­tendő óta nem volt a me­zőgazdasági termelésnek ilyen kedvezményes adó­rendszere, mint amilyen most van. Véleménye szerint tehát nem az adóprés az oka annak, hogy az üze­mek helyzete olyan, ami­lyennek a vita során jelle­mezték. Sokkal inkább az a gond, hogy a mezőgazdasági árak az utóbbi esztendők­ben is csak milliméterekkel 'haladtak előre, így az élel­miszeripari árak is. A me­zőgazdaság által viselt árak ‘pedig centiméterekkel, és a 'kettő különbsége folytán 'csökken az üzemi eredmény, 'nominálértékben is éppen­­hogv csak megtartja tíz év­vel ezelőtti mértékét. A miniszter a mezőgazdaság versenyképességéről is szólt. ‘Véleménye szerint ez az ága­­‘zat nagymértékben járult hozzá ahhoz az élet­­színvonalhoz, amelyet egyre többen kevesellünk, ám amely kiegyenlített, jó élelmiszerellátás közepette alakult ki. 1 A miniszter szólt a pa­rasztság jövedelmének ala­kulásáról is, amely elma­radt a társadalmi átlagtól. Ezen ugyan változtatni kell, azonban azt is látni kell, 'hogy amíg 1975-ben egy dol­gozó egy esztendő alatt 116 mázsa búza értékének meg­felelő munkajövedelmet ka­pott, addig 1988-ban 218 má­­'zsával egyenlőt. Hütter Csaba ezután a 'termelőszövetkezeti törvény módosításához szólók véle­ményét méltatta. 1 Egyetértett azokkal a kép­viselőkkel, akik az 50 szá­­'zalékos vagyonjegyesítést 'javasolták, ugyanis a későb­biekben — ha a feltételek ézt lehetővé teszik — ezt ‘még akár 100 százalékra is 'lehet növelni. ' A földmegváltással kap­csolatban megjegyezte: van Napirend szerint ezután az Országgyűlés Kulcsár Kál­mán igazságügyminiszter expozéját hallgatta meg a ‘Büntető Törvénykönyv mó­dosításáról szóló törvényja­vaslatról. '• — Az indítvány, amely el­törli a halálbüntetést az ál­lam ellen elkövetett bűncse­lekmények esetében, minden mód arra, hogy a földmeg­váltás intézménye megma­radjon, s arra is, hogy az ‘örökös megkapja a földjét, de azt benntartsa és földjá­­radékot kapjon érte. A tör­vény lehetőséget nyújt ar­ra is, hogy — ha az önkor­mányzat úgy ítéli meg — egy meghatározott táblában kiadják a földet. Kérte az Országgyűlést, hogy a beterjesztett javasla­tokat — a vitában elhangzott hasznos indítványokkal együtt — fogadja el. ' Ezután hosszas, több mint egy órán át tartó szavazási procedúra következett. A módosító törvényjavaslatok­ról külön-külön döntöttek a képviselők. Elsőként a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot egy ellen­­szavazattal és 11 tartózko­dással elfogadták. A földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szó­ló törvényjavaslatot módo­sításokkal, 11 ellenszavazat és 21 tartózkodás mellett el­fogadták. Kilenc ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett a testü­let úgy döntött, hogy a kor­mány még az idén terjesz­­szen be új vadgazdálkodás­ról és vadászatról szóló tör­vényjavaslatot a Parlament­nek. bizonnyal nem igényel hosz­­szas indoklást — kezdte fel­szólalását a miniszter. Jól ismert, hogy Magyar­­országon 1849 óta 14 minisz­terelnök lelte halálát vér­padon, lett öngyilkos, illetve hunyt el emigrációban. Kü­lönösen időszerűvé teszi e (Folytatás a 2. oldalon) Hz igazságügyminiszter expozéja Környezet- és természetvédelem Eszmecsere a Hazafias Népfrontnál Tegnap délelőtt mintegy nyolcvan résztvevő hallgatta meg a Hazafias Népfront megyei bizottságának szék­házában azt az előadást, amelyet Dr. V. Nagy Imre, a Népfront Országos Elnök­sége Környezetvédelmi Bi­zottságának elnöke tartott. A rendezvénnyel a megyei bizottság a közelgő környe­zetvédelmi világnapot, s a környezet és természetvédel­mi hetek eseményeit vezet­te be. Az előadáson környe­zetvédő népfrontosok mel­lett ott voltak az alternatív szervezetek környezetvédői is, valamint városi, nagy­községi népfront tisztségvi­selők. A tudós professzor előadá­sa rendkívül nagy érdeklő­dést váltott ki. Az időszerű környezetvédelmi kérdések mellett ugyanis szigorú tu­dományos tények alapján beszélt a földről, a jelenkor változásairól, az atmoszféra, a vizek állapotáról, az időjá­rásról, s a változások embe-Bolgár parlamenti képviselők Grósz Károlynál Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön fogadta a bolgár Nemzetgyűlés kül­döttségét, amely Sztanko To­­dorov elnök vezetésével tar­tózkodik hazánkban. Az MSZMP főtitkára nagyra értékelte a magyar— bolgár kapcsolatok fejlődé­sét, kiemelte a parlamentek közötti mind gyakoribbá vá­ló kontaktusok fontosságát. Hazánkról szólva elmondta, hogy az MSZMP célja a hu­mánus demokratikus szocia­lista társadalom megterem­tése. Sztanko Todorov hangsú­lyozta, hogy a bolgár köz­vélemény nagy rokonszenv­­vel figyeli azokat az erőfe­szítéseket, amelyeket hazánk a szocializmus megújulása érdekében tesz. ri szervezetre gyakorolt ha­tásairól. Természetesen a legtöbb szó az előadásban a környezetpusztító hulladé­kokról, a levegő, a víz ká­­rosítóiról, s a védekezés le­hetőségeiről esett. A pro­fesszor hangsúlyozta, hogy miként a haladó, világban, nálunk is mielőbb — ha kell erőszakos követeléssel — föl kell lépni az emberi életre is káros gyakorlat ellen. A jelenlévők sok kérdést tettek föl, szűkebb megyénk környezeti helyzetéről, ár­talmairól, s azokról a lehe­tőségekről, amelyekkel ezek további pusztítása ellen küzdhetnek. A pár órás eszmecsere vé­gén a közelgő világnap al­kalmából két Szolnok me­gyei környezetvédőt, Fekete József erdőfelügyelőt és Ki­rály Sándor nyugdíjast. A környezet védelméért, fej­lesztéséért kitüntetéssel ju­talmazták, társadalmi mun­kájáért. Jászapátin Hz ünnepi könyvhét megyei megnyitója Az ünnepi könyvhét megyei megnyitóját ma délelőtt 10 órakor tart­ják a jászapáti városi könyvtárban. Az ünnepi könyvhéten Czalog Zsolt, Csengey Dénes, Kiss Benedek, Vasy Géza, Tóbiás Áron, Csoóri Sándor, Czakó Gábor, Serfőző Simon, Padisák Mihály, Szöcs Géza és Lőrinc L. Lász­ló lesznek a megye író, költő vendégei. Szolnokon Országos szövetkezeti Tizenkettedik alkalommal kerül sor a hétvégén Szol­nokon az országos szövetke­zeti kórustalálkozóra. A két­napos fesztiválon az együt­tesek szombaton a megye négy városában koncertez­nek. A Jászberényi Déryné Művelődési Központban dél­után öt órától a Balassa­gyarmati Városi és Szövet­kezeti Vegyeskar, a Jászsági Áfész Székely Mihály Kó­rusa, a Budapesti Tavasz Kórus, a Nyírbátor és Vidé­ke Áfész Tinódi Vegyeskara, a Jászberényi Palotásy Já­nos Vegyeskar és az Egye­sült Államokból, New Jer­­seyből érkezett vendégegyüt­tes ad műsort. A Mezőtúri Városi Műve­lődési Központban délután fél hatkor kezdődik a hang­verseny. Sorrendben a Me­zőtúri Petőfi Dalkör, a Mis­kolci Háziipari Szövetkezet Női Kara, a Nádudvari Ady Művelődési Ház vegyeskara, a Dombóvári Kapos Kórus, a Budafoki Kamarakórus és a Szekszárdi Szövetkezeti Madrigál Kórus lép a közön­ség elé. A találkozó harmadik helyszíne a Tiszaföldvári Lenin Tsz székháza. A helyi szövetkezetek férfikara, a kisújszállási „Phoenix” kó­rus, a budapesti könnyűipari KISZÖV „Szabadság” Férfi­kara, a Szolnoki Kodály Kó­rus, és a sárbogárdi Áfész vegyeskara ad hangversenyt. Törökszentmiklóson, a Vá­rosi Művelődési Központban a város Liszt Ferenc Kóru­sa, a kisgyaláni tsz Férfika­ra, a szombathelyi szövetke­zeti Béke Kórus, a füzes­abonyi Tinódi Férfi Kama­rakórus és a püspökladányi Áfész vegyeskara ad hang­versenyt délután öt órától. A találkozó másnapján, vasárnap délelőtt fél tizen­egytől Szolnokon, a Tiszali­­geti Sportcsarnokban tart­ják meg a záróhangversenyt, amelyen Fasang Árpád, a zsűri elnöke értékeli a kó­rusokat. A képviselők Németh Miklós kormányfő beszédét hallgatják

Next

/
Oldalképek
Tartalom