Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1989-06-05 / 130. szám

1989. JÚNIUS 5. Néplap Nem ötéves ciklusban gondolkodnak Fiatal csapat a megyei pártbizottság élén (Folytatás a 6. oldalról) A választások után — es­te nyolc órakor — sajtótájé­koztatóra került sor, ame­lyen megjelentek a megyei Ipártbizottság új tisztségvi­selői is. Dr. Rábold Gábor, a titkárság vezetője köszön­tötte a sajtó képviselőit, majd beszámolt a zárt ülé­sen történtekről. Az első tit­kár megválasztásával kap­csolatban elmondta: a jelö­lőbizottság első titkárnak Iváncsik Imrét, Szabó Ist­vánt és Zelenyánszki And­rást javasolta. A pártérte­kezlet résztvevői indítvá­nyozták dr. Ferenczy József és Kovács Libor jelölését is, de ők úgy nyilatkoztak, hogy nem vállalnák az első titká­ri beosztást. Szóba került ■még Hajdú László neve is, de ő nem kapta meg a szük­séges szavazatot ahhoz, hogy a jelölő listára felkerüljön. Tehát a jelölő listán a jelö­lőbizottság által javasoltak szerepeltek. A választás két fordulóban zajlott le. Az el­ső alkalommal egyik jelölt sem kapta meg a szükséges 51 százalékot, az a jelölt, akire a legkevesebben vok­soltak, kiesett. A második forduló alkalmával Zele­nyánszki András és Szabó István neve szerepelt a je­lölő listán. A szavazás vég­eredménye: Zelenyánszki András kapta a szavazatok 66,5 százalékát, Szabó István pedig 32,4 százalékot. Tehát a pártértekezlet a megyei pártbizottság első titkárává Zelenyánszki Andrást vá­lasztotta. Ezután a titkárok meg­választása következett. A jelölőbizottság a két füg­getlenített titkári tisztség­re négy személyt javasolt, Ferenczy Józsefet, Fodor Gyulát, Iváncsik Imrét és Vass Lajost. Szabó István úgy nyilatkozott, hogy nem kíván indulni a választáson, és visszalépett. A négy je­löltön túl további javaslat nem hangzott el. A megyei pártértekezlet titkárrá vá­lasztotta Iváncsik Imrét, aki a szavazatok 75,6 százalékát kapta és Vass Lajost, akire a szavazók 58,7 százaléka voksolt. Ferenczy József 48 százalékot, Fodor Gyula 19,4 százalékot tudhatott magáé­nak Társadalmi titkárra két javaslata volt a jelölőbizott­ságnak. A megyei pártérte­kezlet nem indítványozta újabb jelöltek állítását. A szavazás eredménye: Mada­ras Lászlót a megyei pártbi­zottság titkárának választot­ták, 61,8 százalékos arány­ban. A másik jelölt — Ko­vács Libor — 37,1 százalékát kapta meg a szavazatoknak. A megyei pártértekezlet megválasztotta az etikai és fellebbviteli bizottság elnö­két is Hajdú László szemé­lyében, aki a Jászkun Volán Vállalat osztályvezetője. A tájékoztató után az új­ságírók kérdései következ­tek. A Maholnap képviselő­jének első kérdése: mi tör­tént volna, ha Szabó István vállalja a titkári posztot? A kérdésre Zelenyánszki And­rás válaszolt. Ügy nyilatko­zott, hogy fenntartotta vol­na korábban is hangoztatott álláspontját, vagyis, hogy nem kíván Szabó Istvánnal együtt dolgozni. Véleménye szerint Szabó István vissza­lépése korrekt döntés volt. A második kérdés így hang­zott: az új vezetésbe a re­form irányzat képviselői ke­rültek. Mi lesz, ha megerő­södik a másik irányzat? Az újonnan megválasztott tiszt­ségviselők egybehangzóan kizárták annak lehetőségét, hogy a megyében visszaren­deződés történhessen. A Szolnoki Rádió képvise­lője a tisztségviselők belső munkamegosztása iránt ér­deklődött. Zelenyánszki András válasza szerint még korai volna ebben nyilatkoz­ni, ez a későbbi egyeztetések során fog kialakulni. Miben akarnak újat tenni? — hang­zott a rádiós kolléga követ­kező kérdése. A tisztségvise­lők sorban válaszoltak a kér­désre. A válaszokban el­hangzott, hogy az új veze­tést nem kötik gúzsba a ha­gyományos eszközök és mód­szerek. Másként akarnak dolgozni. Sok új lehetőség nyílik a megváltozott szer­vezeti felépítésben. Ugyan­akkor hangsúlyozták azt is, hogy a múltat nem kell min­denestől elseperni, értékeit megőrizve, túl kell jutni raj­ta. Madaras László válaszolt arra a kérdésre, amely afe­lől érdeklődött, hogy a me­gyében sor kerül-e, a közel­múlt történelmének vizsgá­latára? Válaszában kifejtet­te: véleménye szerint létre kell hozni egy társadalmi bi­zottságot, amely részletesen megvizsgálja a megyében is az elmúlt időszak történése­it. Hogy ez mit hoz a vizsgá­lódás milyen nem ismert té­nyeket tárhat fel, azt nem tudjuk. Minden bizonnyal az ismeretek birtokában másként ítéljük meg a múl­tat, mint ma. A rádió képvi­selője Hajdú Lászlót, az újonnan létrehozott bizott­ság tisztéről kérdezte. A vá­laszban elhangzott, hogy az új bizottság többek kö­zött a pártban előforduló etikai ügyeket fogja majd megvizsgálni. Illúzió leone azt hinni mondotta, hogy a bizottságnak nem lesz mun­kája. Az MTI képviselője az egytestületű megyei pártbi­zottság összetételére volt kí­váncsi. A válasz szerint az új pártbizottság delegáltak­ból fog összeállni. Végrehaj­tó bizottság nem működik. Minden bizonnyal átmeneti konstrukciónak kell tekinte­ni. Az Ütőn című lap képvi­selője azt kifogásolta, hogy a pártértekezleten kevés szó esett a gazdaságról. Zele­nyánszki András természe­tesnek tartotta, hogy ez most így volt. Hivatkozott az el­fogadott programra, amely prioritásokat jelöl meg a gazdaságban. Véleménye szerint fontos az is, hogy a gazdálkodást ne kössék az ideológiai görcsök, hanem az öntörvények érvényesülje­nek. Sok a kihasználatlan lehetőség a megye idegen­­forgalmában — mondotta, s véleménye szerint a szol­gáltatás is többet tudna a jelenlegihez képest nyújtani. A gyáregységek önállósodá­sa is emelheti a gazdaság teljesítőképességét. Június 29-én aratósztrájk készül az országban, a kez­deményezés a megyéből in­dult. Hogyan értékelik ezt? — kérdezte a Magyar Nem­zet tudósítója. Nem lepett meg bennünket — hangzott a válasz — hiszen agrárme­gye vagyunk. Az akció azt is jelzi, hogy az agrárszféra nem bízik abban, hogy a párt az igényeiket fel fog­ja karolni. Gondolva arra, hogy a kormány érzékeli az akció hátterét, nem hiszem, hogy meg kellene akadályoz­ni — jelentette ki Zele­nyánszki András. A tudósí­tó következő kérdése: mi lesz Király Ferenc ország­­gyűlési képviselő itt elmon­dott javaslatainak sorsa? A képviselő egy sor dolog­ban nyitott kapukat dönget. — hangzott a válasz. A párt vagyonát érintő felvetésé­ben már korábban intézke­dés történt, a megyei párt­­bizottság begyűjtötte a tu­lajdoni lap másolatokat, el­képzelését ez ügyben később fogja kialakítani. Az oktatá­si igazgatóság más célra tör­ténő hasznosításában a párt­­értekezlet döntött. Ez ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy a pártoktatásról le­mondtunk volna — hang­zottak a válaszok. A Nép­lap nevének megváltoztatá­sával kapcsolatban az új tisztségviselők egybehang­zóan úgy nyilatkoztak, hogy mint olvasók támogatják a pártértekezleten elhangzott javaslatot. Szívesen olvasnák az új fejlécen a Tiszavidék nevet. A Magyar Nemzet tudósítója Szabó István sor­sának további alakulása fe­lől is érdeklődött. A válasz szerint a volt megyei első titkár valószínűleg a Köz­ponti Bizottságtól fog elhe­lyezkedéséhez támogatást kapni. A rádiós kolléga új kér­désekkel jelentkezett: Le­­het-e megyei politikát csi­nálni száz kilométerre Bu­dapesttől? Hogyan gondol­kodnak a szövetségi politi­Az új tisztségviselők ZELENYÁNSZKI andrAs Békéscsabán született 1949. május 11-én. Mezőgazdasági Akadémiát végzett Kijev­­ben, diplomáját 1972-ben kapta, talajerő-gazdálkodási szakmérnök. Az Akadémia elvégzése után a Békés Me­gyei Növényvédő Állomáson dolgozott, 1976. és 1978. kö­zött főmérnöki beosztásban. 1978-tól 1985-ig a Szolnok Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazga­tója volt. majd 1985. áprili­sában kinevezték Szolnok Megye Tanácsa V. B. mező­­gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjévé. 1988. decemberében a megyei pártbizottság titkárává vá­lasztották. 1974. óta párttag, 1978-ban elvégezte a Marxista—Leni­nista Esti Egyetemet, jelen­leg a Politikai Főiskola le­velező tagozatának harmad­éves hallgatója. IVÁNCSIK IMRE Üjszá­­szon született 1956. június 29-én. Középiskolai tanul­mányai befejezése után a Tejipari Vállalat kisújszállá­si üzemében dolgozott. 1980- ban végezte el az Élelmi­­szeripari Főiskolát. 1980. ja­nuár 1-jétől a KISZ Kisúj­szállási Városi Bizottságának titkára lett, 1982-ben a KISZ Szolnok Megyei Bi­zottságának titkárává, majd 1985-ben első titkárává vá­lasztották. Jelenleg a Politi­kai Főiskola levelező tago­zatának harmadéves hallga­tója. Nős, négy gyermeke van. DR. MADARAS LÁSZLÓ Győrben született 1953. jú­lius 29-én. Diplomáját a Jó­zsef Attila Tudományegyete­men szerezte, egyetemi dok­tori cimet 1984-ben kapott. 1977-ben került Szolnokra, a Megyei Múzeumi Szervezet­hez. A Damjanioh Múzeum megbízott, majd 1984-től ki­nevezett igazgatóhelyettese. 1972. óta párttag, 1985-ben a megyei pártbizottság tagjá­vá választották. Nős, két gyermeke van. után a Tiszamenti Vegyimű­veknél, majd a Tejipari Vállalatnál volt segédmun­kás. 1974—75-ben képesítés nélküli nevelő volt, majd tanárképző főiskolán végzett tanulmányokat. 1980-ban a KISZ Szolnoki Járási Bizott­ságának úttörő elnökévé, majd 1982-ben a KISZ me­gyei bizottságának titkárá­vá választották. 1986-ban Szolnok Megye Tanácsa V. B. művelődési osztályának he­lyettes vezetője, 1988. máju­sa óta pedig a megyei ta­nács apparátusi pártbizott­sága titkára. 1987-ben böl­csész diplomát szerzett. A pártnak 1976 óta tagja, nős, gyermeke nincs. VASS LAJOS Szolnokon született 1955. május 7-én. Középiskolai tanulmányai Középiskolai. egyetemi évei alatt a KISZ-ben, ké­sőbb a szakszervezetben töl­tött be választott vezetői tisztségeket. Jelenleg a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület Szolnok Megyei Szer­vezetének titkára. Nős, két gyermeke van. káról? Saját pártjuk jövő­jét hogyan látják? A vála­szok lényege: lehet megyei politikát csinálni, mert ha eddig e témában negatív bí­rálatok érték a megyét, föl­tétlenül kell lenni több olyan kezdeményezésnek is, ami elismerést válthat ki. A szövetségi politikát új ala­pokra kell helyezni. A me­gyei pártbizottság eddig az­zal állt szóba, akivel akart, most ezt a helyzetet meg kell fordítani. A pártnak ha megújul és reformpárttá vá­lik, jövője van. A tisztségvi­selők saját jövőjükkel kap­csolatban kijelentették: az ötéves ciklusokat el kell fe­lejteni. Lapunk munkatársa a kö­vetkező kérdéseket tette fel: A megyében már több párt­­bizottság döntött úgy, hogy zárt ülést soha nem tart. Az új vezetés szorgalmazza-e ezt a megyei testület eseté­ben? Másik kérdés: Mada­ras László először visszalé­pett, majd újra vállalta a jelölést. Mi volt ennek hát­terében? Igaz-e, hogy az ap­parátus létszáma jelentősen csökkennni fog? A nyilvá­nosság ilyen fokát az új tisztségviselők szimpatikus­nak tartják és szorgalmazni fogják. Madaras László vá­lasza: Az előterjesztésből azt lehetett érezni, hogy a társa­dalmi titkári funkció kísér­leti jellegű, mintegy másod­lagos. Ekkor szót kért Be­­recz János és röviden, hatá­sosan eloszlatta ezeket az aggályokat. Ezért visszavon­tam — mondotta — koráb­bi nyilatkozatomat és vál­laltam a jelölést. Az appa­rátus létszámát érintő kér­désre az új első titkár vála­szolt: Az apparátus helyze­tét újra kell gondolni — mondotta — tagjaival együtt kell a továbbiakat kialakí­tani. A program más gon­dolkodású, más szemléletű apparátust kíván. A kérdés­re konkrétan most nem tud válaszolni — mondotta —, de kifejtette: Az irány a lét­szám csökkentése, a minő­ség javítása. A szavazatok az urnákba kerültek Az újonnan megválasztott tisztségviselők első sajtótájékoztatóján, balról-jobbra: Iván­­csik Imre, Zelenyánszki András, Rabold Gá bor, Vass Lajos, Madaras László, Hajdú László

Next

/
Oldalképek
Tartalom