Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-05 / 130. szám
Tanácskozott a megyei pártértekezlet meg. Ez azonban a kongresszus feladata legyen. A mozgalom megújulásáról beszélt Fodor Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Hangsúlyozta, hogy a pártstruktúra és -mozgalom a régi módon már nem, új módon pedig még nem működik. Ebből következik, hogy a megyei pártbizottság programtervezetében több olyan javaslat található, amelyik ellentétes érvényben levő központi bizottsági és politikai bizottsági döntésekkel. — A párttagság elidegegenedett a párttól, nem érzi, hogy az őérte van, hogy általa létezik — váltott témát Fodor Gyula. — A pártnak valóban alulról kell építkeznie. benne a többség akaratának kell érvényesülnie, így a vezetők pártjából a tagok pártjává válhat az MSZMP. A választmány jellegű egytestületű pártbizottság létrehozása mellett foglalt állást — átmeneti időre. Ez ugyanis alulról építkezik majd, és tagjait delegálják, így a választók a pártbizottsági tagokat visszahívhatják, beszámoltathatják. Az értelmiség párttal való kapcsolatáról szólt dr. Szabó Mihály kisújszállási küldött. Elmondta, hogy az értelmiségiek munkája a magyar társadalomban leértékelődött. mert tevékenységüket nem tartották értékteremtőnek. Márpedig a nemzeti felemelkedést a munkások, a parasztság és az értelmiség összefogásával, együttes erőfeszítésével lehet elérni. Javasolta, hogy az MSZMP neve Magyar Szocialista Párt legyen. Ez kifejezi, hogy a szocializmust akarók pártjáról van szó, amely elhatárolja magát azoktól, akik az eszmére szégyent hoztak. Németh László, a szolnoki városi pártbizottság első titkára, hozzászólásának elején a párt helyzetéről beszélt. — Alapvető feladatunk a válságos helyzetben, hogy a Pár(folytatás a 4. oldatról) tot felrázzuk, sorainkat újrá rendezzük — mondotta. — Erre a mai nap jó alkalom, mert a lehetőségek — jó program, megfelelő, új vezetés, társadalmi bázis — adottak. Kifejtette azt is, hogy egyetért a pártmozgalom struktúrájának tervezett átalakításával, a megvalósítás zálogának pedig az évenkénti megyei pártértekezletet tartja — szerinte így lehetne biztosítani a tagság állandó aktivitását. Nagy Imre karcagi küldött tolmácsolta alapszervezete véleményét a programtervezet egyes pontjairól. Kijelentette: az lenne a helyes, ha a pártszervezetek kivonulnának a munkahelyekről, és legfeljebb csak egy bizalmi képviselné ott a pártot. Mondanivalója további részében a kereskedelmi dolgozók nehéz helyzetét ecsetelte. — Huszonkét éve nem volt a szakmában központi béremelés, helyi erőből pedig nem tudunk dolgozóink anyagi helyzetén javítani — mutatott rá. Hajnal József, á Néplap főszerkesztője a tervezett programhoz tett néhány javaslatot. Többek között felvetette a megyei pártbizottság megszüntetését, és egy megyei pártválasztmány létrehozását indítványozta. Ezen túl szólt a nyilvánosság egyes kérdéseiről, és javasolta a Néplap nevének megváltoztatását „Tiszavidék”re. Posta Zsolt, a Független Kisgazdapárt képviselője is szót kért a vitában. Először pártját mutatta be röviden: a politikai irányításra jelenleg alkalmatlan, de ha megerősödünk, a választásokon ebben a megyében megszerezzük a szavazatok 30 százalékát — jelentette ki. A pártértekezletről is mondott véleményt: — Olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyék a tömegeket nem érdeklik. Kötelességük, hogy éljenek a hatalommal, kihúzzák a nemzetet a bajból — hangzott véleménye. Bz igazi reformerek cselekedni akarnak Dr. Szegedi Károly szolnoki küldött hozzászólásának bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy a reformkörök a felelősségérzet és a tenniakarás hatására alakultak ki. Közös kapocs minden reformkor között az a szándék, hogy az ország mielőbb kikerüljön a válságból. Sajnos ma néhányszor úgy hangzott el a reformer szó, hogy pejoratív értelmet kapott. Szögezzük le: csak akkor válhat valaki reformerré, ha felvállalja a gondokat, és tévéké-Oda a dekoráció ? Görömbei Zoltán megbízott megyei úttörőelnököt arról faggattam, hogy a rendezvénynek egy régóta megszokott epizódja eltűnt. Az úttörők masirozása. — Valóban, hosszú időn át a hasonló tanácskozások kezdő színfoltja volt az úttörők köszöntése, bevonulása. Az utóbbi években szerencsére erről Is leszoktunk. — Miért szerencsére? — Mert azt valljuk, hogy a gyerekek, ha már eljönnek egy eseményre, aktiv közreműködői legyenek a programnak, és ne dekorációi valaminek, ami tartalmában vajmi keveset számít nekik. — Ha jói értettem, mindez azt jelenti, hogy ezentúl nem használják efféle körítésnek hasonló rendezvényeken a kék és vörös nyakkendősöket. — Ahol nem érdemben vesznek részt a tanácskozáson, remélem, nem. — dszm — nyen cselekszik azok megoldásáért. Sajnos sok helyen kísért az a gondolkodás is, hogy jó-jó, egyetértek én veletek, reformerekkel, csak hagyjátok békén, érintetlenül az én régi birodalmamat, ne akarjátok, hogy jól bevált módszereimen változtassak. Az ilyen szemléletű embereket nem fogadhatjuk el reformereknek, hiszen a szavak most sem elegendőek a változtatáshoz. Felszólalása további részében a munkahelyi pártélet veszélyeiről beszélt a szolnoki küldött. Annak a nézetének adott kifejezést, hogy a pártállam legerősebb bázisa volt a munkahelyi összefonódás; az alá- fölérendeltségi viszonyok eltorzították a politikát. Hogy ez továbbra is ne így legyen, ezért a pártnak — szervezetileg — igenis ki kell vonulni a munkahelyekről. Dr. Szegedi Károly hozzászólása után az „egypercesek” közjátéka következett. A kisgazdapárti vendég, Posta Zsolt mondanivalójához fűzött megjegyzéseket egy küldött: „az MSZMP ezúttal is nyújtotta ia kezét, sajnálom, hogy Posta úr a Kisgazdapárt részéről <tzt visszautasította”. Gyorsan érkezett a válasz; Posta Zsolt sajnálkozását fejezte ki, hogy mondanivalóját valaki is félreérthette, neki éppen az a meggyőződése hogy a nemzeti fölemelkedés minden felelősen gondolgodó párt közös célja. Abban a kérdésben is egypercesek hangzottak el. hogy milyen elv alánján fejlődjön tovább az MSZMP: egy másik egyperces hozzászólásban pedig arról volt szó, hogy igazuk van azoknak akik az alternatívok részéről azt mondják, ezen a pártértekezleten sem mindig arról Dr. Szegedi Károly küldött „egypercese” beszélünk, ami érdekli az embereket. Szívós Jánosné jászberényi küldött hozzászólásában először arról beszélt, hogy vigyázzunk a lakótelepi pártszervezeteknél, nehogy a szélsőséges indulatok, a személyeskedések kerüljenek előtérbe. Nagyon fontos, hogy azok véleménye legyen mértékadó, akik a közösség nevében, a változtatás érdekében szólnak. Meg kell állapítanom, mondotta, hogy a lakótelepi pártszervezet tagjai is kritikusan fogadnak már minden kimondott szót, hiszen bizalmukkal arra méltatlan emberek már sokszor visszaéltek. Sajnálatos, hogy a pártközvélemény sem disztingvál eléggé, sok olyan idős párttagot is háttérbe szorít, aki maga is szenvedő alanya volt a pártélet normatíváit eltorzító időknek. Felhívta arra a figyelmet, hogy a tapasztalat igen nagy érték, ezért is nagyon meg kell becsülni azokat az idős párttagokat, akik jószándékkal és bő élettapasztalattal segítik a változásokat. Az idős párttagok többségének szociális helyzete sajnos igen rossz, közülük nagyon sokan megélhetési gondokkal küszködnek, így szükséges lenne, hogy a párttagdíj bizonyos része az alapszervnél maradjon. és ha kell, ebből a rossz anyagi helyzetben lévő idős párttagokat támogathassa. Egészségei, életerőt, megújulást Ágotái Edéné dr. Szóró Magdolna szolnoki küldött azzal kezdte hozzászólását, hogy mint orvos nem hagyhatja szó nélkül: a pártprogramban nem súlyának, jelentőségének megfelelően szerepel az egészségügy, az egészségmegőrzés kérdése. Kifejtette aggodalmát, hogy az egész nemzet egészségügyi állapota rohamosan romlik, a pesszimisták ma már halálra ítélt korosztályokról beszélnek. Az orvos számára minden ember élete egyformán fontos, ezért több mint sajnálatos, hogy napjainkban az egészségügy már nem tud megfelelni a követelményeknek. Műszerek kellenek, jól képzett egészségügyi személyzet kell. gyógyszerek kellenek, mert a szólamok semmit sem érnek. Az „Egészséget 2000-re mindenkinek” szlogen manapság már csak óhaj lehet, — talán csak megmaradunk valamennyien 2000-re. Sajnálatos, hogy a különböző központi intézkedések közvetve is sokat ártanak a népegészségnek. Milyen élelmiszerek árát emelték fel ? Azokét, amelyek az egészséges táplálkozás alapját képezik. A gyógyszerrendelet hatása már jól ismert, ezért azt nem ismétlem, — mondotta a szolnoki küldött, majd arra a kérdésre, hogy mit akarhat az MSZMP, így válaszolt: egészséget, életerőt mindenkinek, mert csak ez lehet a megújulás kezdete. Cseh Sándor túrkevei küldött elmondotta, hogy a megye kisvárosai igen gyengén fejlettek, a tanácsok csak nagyon kevés önállósággal rendelkeznek, de a lehetséges intézkedésekhez sem állnak rendelkezésre az anyagiak. A különböző tanácsi testületek nem tudnak gazdái lenni területeiknek, hiszen már a tanácstagok is érzik, hogy munkájuk csak formális. Nagyon fontos — hangoztatta Cseh Sándor —, hogy a párt — politikai síkon — az eddigieknél sokkal többet tegyen a helyi önkormányzatok fejlesztéséért. A Nagykunság városaiban — azt tapasztalja — csaknem mindenhol csökken a párt befolyása, s ez kapcsolatban van azzal is, hogy a helyi tanácsok nem tudnak megfelelően reagálni az emberek igényeire. Javasolta a túrkevei küldött az oktatási törvény megújítását is, azt szorgalmazta, hogy az iskolák végre ténylegesen, karakterüknek megfelelően önállóak lehessenek, és ehhez az állam biztosítsa a minimális feltételeket. Ideológiai pártból politikai párt A következő hozzászóló Zelenyánszki András volt, Szolnokról. Szólt arról, hogy ez a testület mondja ki: ideológiai pártból politikai párt akarunk lenni. Ehhez mindenképpen az kell, hogy az alapszervezetek, a területi pártszervezetek önállóak legyenek, mivel csak ily módon kerülhet felszínre az érdekek sokrétűsége. Ezek kezelését, a megoldás módjainak keresését bízzuk rájuk, hiszen ők bizonyára megtalálják a helyi konfliktusok megoldásának kulcsát. Javasolta azt is, hogy a munkamódszerek közül egyszer, s mindenkorra töröljék a hatalmi eszközöket. Említette, hogy a gazdaságban dolgozók várják, hogy védjék érdekeiket, de az sem hallgatható el, hogy itt elsősorban politikai érdekvédelemről van szó. Az értekezlet legfontosabb eredménye pedig az lehet, ha ez a sokat emlegetett új szellemiség, gondolkodásmód válik uralkodóvá. A tömegek, az emberek megnyeréséért hétfőtől szorgalmasan kell tevékenykedni az újjáválasztott megyei vezetésnek, illetve a különböző városi, községi szervezeteknek, testületeknek egyaránt. Görömbei Zoltán meghívott vendégként volt jelen az értekezleten. Örömmel állapította meg, hogy az úttörő fiúk és lányok köszöntése, a korábban unos-untalan ismételt „dekoráció” végre elmaradt. Jóleső érzéssel szólt arról is, hogy a fiatalok, a gyerekek ügyét ezen a napon sokan érintették. Igaz, velük kapcsolatban temérdek határozat született már, noha ezek megvalósítása vajmi kevéssé sikerült. Érintette azt is, hogy a nevelés hagyományos helyszínei: a család, az iskola, az ifjúsági szervezetek zavarokkal küszködnek. Éppen ezért a legifjabbak védelmében azt hangsúlyozta, hogy olyan politikai döntések szükségesek, amelyek a gyermekek, a családok érdekeit képviselik. Az MSZMP-nek az is egyféle mércéje lehet, hogy mit tesz a gyerekekért, a fiatalokért. Tóth János Jászberényből a falu és az értelmiség jászsági szerepét, helyzetét ecsetelte. Megbocsáthatatlan bűnnek nevezte, hogy a párt évekig, évtizedekig nem nyújtott kezet a nép között élő, a népért dolgozó értelmiségnek, azoknak, akik között nagyon sokan a főmunkaidő után — alacsony keresetük miatt — mellékfoglalkozásra, háztáji és kisegítő tevékenységre kényszerülnek. Ez a magyarázata annak, miért sok a beteg ember a Jászságban és másutt is. Félelmetes a családi robot: az idős nagyszülők a fiatalok földjén szorgoskodnak, a középső generáció naDonta rohan a ..második műszakba”, míg a legkisebbek, a felügyelet nélküli gyerekek, nem tudnak mit kezdeni magukkal. Mindezek megszüntetéséhez az is kell, hogy a párt vezetői tanulják meg a tagságot becsülni, partnerként kezelni, átérezni gondjait. Települések saját programmal A késő délután elnöklő dr. Stiegler Károly arról tájékoztatta a küldötteket, hogy hetvenegyen jelezték felszólalási szándékukat. Ezt követően több ügyrendi javaslat hangzott el, melynek lényege az volt: a felszólalók törekedjenek arra, hogy a politikai programhoz fűződő észrevételeiket mondják el, írásban elkészített felszólalásuk teljes szövegét pedig adják át a szerkesztőbizottságnak. A pártértekezlet elfogadta az indítványt, így pergőbbé váltak az események. Ezután Kovács Libor szolnoki küldött foglalta röviden össze hozzászólásának lényegét. Szerinte a program általánosan fogalmazza meg a megye rövid- és középtávú céljait. De — javasolta — a pártértekezlet után ennek szellemében folytassa azt mindenki, a helyi települések saját programjának kimunkálásával. Készüljenek lakóterületi programok — ezek vihetnek előre, megvalósításukkal lehet a bizalmat visszaszerezni. Ha az adott településen jelenleg csak fél évre tudnak ilyen programot készíteni, az nem baj, de folytonosan tegyék ezt meg, mintegy programláncolatot alkotva. Szólt továbbá az iskola kultúraközvetítő és nevelő funkciójáról, különös hangsúlyt fektetve a szakképzés fontosságára. Készüljön program a szakképzés szervezeti korszerűsítésére, és a várható demográfiai hullám megnyugtató kezelésére. Konkrétan egy szakképző bázis és egy középiskolai kollégium létesítését is felvetette. Elekes Sándor törökszentmiklósi küldött először a programhoz fűzött észrevételt. — Akkor éri el a célját — állapította meg —, ha találkozik a küldők céljával. Ezt igyekszünk kiépíteni munkánkban. Arról szólt a továbbiakban, hogy ma már lehetőségük van a politizálásra, nemcsak a végrehajtásra korlátozódik a párttagok szerepe. Sajnálatos — tette hozzá —, hogy erre akkor került sor, amikor ilyen helyzetbe jutott az ország. Hibásak vagyunk ebben, arra törekedjünk, hogy ismételten ne következhessen be. A munka és a kollektívák értékelése volt a felszólalás következő gondolatköre. — Fontos — állapította meg—. hogv a jövőben a dolgozók értékelésére a produktum, a munka, ne pedig a kapcsolatok alapján kerüljön sor. — Most már cselekedni kell; a tettre van szükség — mondta végül. — Ne a hibá(Folytatás a 6. oldalon) Szavaznak a küldöttek Szilágyi Gyula Szolnokról azt hangsúlyozta, hogy a programtervezet a néhányszori átdolgozás után már alkalmasnak tűnik az elfogadásra, ugyanakkor a késlekedés, a temérdek várakozás sok kárt okozott a tagságnak. A politikai tevékenység jelentős hányadát ezentúl a lakóterületeken kell majd végezni, de ennek megvalósítása érdekében még nem sok érdemi elképzelés született. A Vegyiművekben kísérleteznek ilyesmivel, huszonnyolc taggal megalakult egy lakóterületi alapszervezet a vállalat lakótelepén. Tolmácsolta dolgozótársai véleményét, akik úgy érzik, hogy a megyei és a központi irányítás nem számít eléggé a nagyüzemi munkásságra, parasztságra. Ennek negatív következményeképpen egyre gyakoribb, hogy a nagyüzemekben dolgozó fiatalok nemcsak elfordulnak a párttól, hanem esetenként szembe is fordulnak az MSZMP képviselte politikával. A feszültségek feloldására a megyei vezetés élére olyan vezetők kellenek, akikre a párttagok, sőt a párton kívüliek is egyaránt felnéznek. d j? ;) ■» ft 4! 0 > C S I' 4< !f J i .1 B S 'J l