Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-30 / 151. szám
1989. JÚNIUS 30 3 HtfÉPlAP KÖZLEMÉNY a,z MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága 1989. Június 29-ei üléséről Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága június 29- én Lukács János elnök vezetésével ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Kovács Jenő, a Politikai Intéző Bizottság tagja, a KB titkára. A testület tájékoztatót hallgatott meg a Központi Bizottság június 23—24-i üléséről. A Központi Ellenőrző Bizottság támogatja a Központi Bizottság állásfoglalását, a szervezeti és személyi kérdésekben hozott döntéseit. mivel megítélése szerint ezek kedvező feltételeket teremthetnek a párt politikai egysége megerősítéséhez, akcióképességének növeléséhez. Egyetért azzal, hogy a szocializmus építése hazánkban csak új politikai és gazdasági szerkezet kiépítésével, modellváltással lehetséges. Indokoltnak tartja és helyesli, hogy a Központi Bizottság elhatárolja magát a szélsőséges, rendszerellenes, kommunista- és szovjetellenes megnyilatkozásoktól, és elveti azokat a nézeteket, amelyek egyenlőségjelet tesznek a szocializmus feladása és a modellváltás közé. Ugyanakkor nem fogadja el azokat a felfogásokat sem, amelyek ellenzik a többpártrendszert, a képviseleti demokráciát, a szocialista típusú vegyestulajdonú gazdaságot. A Központi Ellenőrző Bizottságnak az az álláspontja, hogy a párt figyelmét és erejét ma a következetes gazdasági és politikai reformra, a szociális feszültségek enyhítésére, az ország társadalmi, politikai stabilitásának fenntartására összpontosítsa. Az MSZMP hazánkban jelenleg is meghatározó szellemi, politikai erővel rendelkezik, ezért a nemzet felemelkedésében, népünk sorsának alakulásában kulcsszerepe és felelőssége van. A pártban — a nézetek és platformok szabadsága mellett — szükségszerű keresni azt is, ami összeköti a pánt tagságát: a közös célt, és ennek érdekében a közös munkálkodást. Az ezt szolgáló program kidolgozása a párt soron következő kongresszusának legfontosabb feladata. A Központi Ellenőrző Bizottság kéri a párt tagjait, hogy tevékenyen támogassák a Központi Bizottság állásfoglalását, magatartásukkal, tetteikkel adják ennek tanújelét. A testület — a kongreszszusra való felkészülés jegyében — áttekintette a pártpolitikai bizottság által öszszeállított szervezeti szabályzat-tervezetet. Az a véleménye. hogy a vitaanyag összességében tükrözi azokat a törekvéseket, amelyek a párt megújulásának elengedhetetlen feltételei: a párttagok demokratikus jogainak szélesítését, a nézetek és a véleménynyilvánítás szabadságát. Támogatja azokat a javaslatokat, amelyek a párttagok jogaink csorbítatlan érvényesítésére, a vélemény és kritika szabadságára, az MSZMP szervezeti felépítésének korszerűsítésére, ezen belül a fegyelmi bizottságok és a Központi Ellenőrző Bizottság tervezett átalakítására irányulnak. A Központi Ellenőrző Bízott-, ság úgy döntött, hogy a pártvita figyelembevételével ismét véleményezni fogja a szervezeti szabályzat tervezetét. A Központi Ellenőrző Bizottság Somogyi Imrének, a testület titkárának előterjesztésében pártfegyelmi ügyekkel foglalkozott. Ezek fellebbezés útján kerültek a Központi Ellenőrző Bizottsághoz. A felülvizsgált pártbüntetéseket annak idején anyagi jellegű visszaélésekért, illetve rágalmazó, intrikus magatartásért szabták ki. A testület több, korábban hozott pártbüntetést törölt. Olyan kérelmeket is elbírált, amelyek a pártba lépés eredeti időpontjának elismerésére irányultak. A kérelmezőket a negyvenes-ötvenes években megalapozatlanul zárták ki a pártból, erre való tekintettel a testület viszszaállitotta eredeti párttagságukat. A testület dr. Kováts Flóriánnak KEB-tagsága megszűnésére vonatkozó bejelentését tudomásul vette. A pártból való kilépéséhez fűzött észrevételeivel a KEB nem ért egyet. A Központi Ellenőrző Bizottság tájékoztatást kapott a párt 1989. évi pénzgazdálkodásáról. a szervezeti élet és a tagdíjfizetés helyzetéről. Hangsúlyozza, hogy a párt megújulásának időszakában is elengedhetetlen a szervezeti rend, a működőképesség fenntartása. Ezért a tagság taíkítiviitjásáti előmozdító demokratikus pártélet kialakításával meg kell állítani a lazulás folyamatát. A pártihoz fűzűdő kötődést a tagdíjfizetés is kifejezi. Ennek a tagság túlnyomó többsége folyamatosan eleget tesz. E kötelezettség elmulasztása, megtagadása összeegyeztethetetlen a párttagsággal. A Központi Ellenőrző Bizottság elfogadta a kongresszusig terjedő három hónapra érvényes munkatervét. Folytatódnak a politikai egyeztető tárgyalások Megbeszélés a válságstratégiáról Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a harmadik oldalon helyet foglaló társadalmi szervezetek a parlamentben csütörtökön délután folytatott középszintű megbeszélésükön megállapodtak a gazdasági és a szociális válság leküzdésének stratégiai feladatairól tárgyaló munkabizottságok felállításáról. A megbeszélésen a tárgyaló delegációkat Iványi Pál, Szakolczay György és Sándor László vezették. A megállapodás értelmében hat témakör áttekintésére hoztak létre munkabizottságot. A felenként 5-5 főből álló csoportok áttekintik a gazdasági válság (eladósodás, szerkezetátalakítás, infláció stb.) kezelésének stratégiai kérdéseit; a gazdasági válság szociális következményeit és kezelésének módjait; a tulajdonreform témáját, különös tekintettel az állami vagyon átalakulására; a földtulajdon és a szövetkezeti törvény kérdéseit; a költségvetési reform és az államháztartás törvény kérdéseit, a versenyjog és a monopolellenes szabályozás, a vállalkozások jogi akadályi lebontásának témáját. A bizottságok két héten beliül kezdik meg szakértői szintű tárgyalásaikat. A munkájukat összefogó középszintű bizottság mintegy 6 hét múlva ül össze, hogy áttekintse a munkabizottságok tárgyalásain elért eredményeket, illetőleg az esetlegesen felmerülő problémákat. A felek ugyanakkor megállapodtak abban, hogy bármelyikük javasolhatja a középszintű bizottság összehívását, ha azt szükségesnek tartja. A középszintű megbeszélések megkezdése előtt a politikai egyeztető tárgyalásokon résztvevő harmadik tárgyaló fél nyilatkozatot juttatott el a sajtó képviselőihez. Ebben a harmadik oldalt képviselő társadalmi szervezetek és mozgalmak kijelentik. hogy sérelmet szenvedett a felek által június 21-én aláírt megállapodás. Nem valósult meg ugyanis a dokumentum azon szakasza, hogy a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megállapodásokat. A harmadik oldal kifogásiolja, hogy a kormány első olvasatban az Országgyűlés elé terjesztette az államháztartási reform koncepcióját. Ez annak ellenére történt, hogy az MSZMP tárgyaló delegációja kötelezettséget vállalt, miszerint a június 21- ei megállapodás kiterjed a törvényalkotás minden fázisára, vagyis azok első olvasatban történő tárgyalására is. A nyilatkozatot a harmadik oldal a középszintű megbeszéléseken is ismertette. A tárgyalások befejezése után erről, valamint a mai megbeszélések fontosabb mozzanatairól nyilatkozott az MTI munkatársának a három oldal egy-egy képviselője. A harmadik oldal állásfoglalásával kapcsolatosan Szénási Pálné (MSZMP) elmondta: a dokumentumban kifogásolt anyag nem törvényjavaslat. hanem egy reformkoncepció, így a parlament elé terjesztése nem tekinthető a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő felek június 21-ei megállapodása megsértésének. Éppen ezért úgy vélte, hogy a koncepció parlamenti vitája semmilyen formában nem keresztezi a háromoldalú tárgyalásokat. Hozzátette: senkinek nem lehet érdeke, hogy az államapparátusban ne folyjanak szakértői munkák. Márpedig a parlamenti vita elhalasztása épp ezeket a munkákat hátráltatta volna. Szakolczay György (Ellenzéki Kerekasztal) közölte, hogy az EK csatlakozott a harmadik oldal álláspontjához. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy e technikai problémát meg lehet oldani, s a mostani vita nem zavarja majd tartósan a politikai egyeztető tárgyalások menetét. Hozzáfűzte: az Ellenzéki Kerekasztal a főbizottság szintjén tett egy általános javaslatot, miszerint helyes lenne koordinációs bizottságot létrehozni azoknak a „játékszabályoknak” a kidolgozására, amelyeknek ismerete kizárja a mostanihoz hasonló problémák keletkezését. Ez az indítvány egyébként egybecseng Csehák Juditnak a mostani középszintű tárgyalásokon elhangzott kijelentésével. A miniszteraszszony ugyanis hangsúlyozta: olyan „játékszabályok” kidolgozására törekszenek, amelyek szavatolják a tárgyalások zökkenőmentességét. Lajtai György (harmadik oldal) kifejtette: a harmadik oldalon helyet foglaló szervezetek komolyan veszik az eredeti írásos megállapodást, és most úgy érezték, hogy az államháztartási koncepció napirendre tűzésével csorbát szenvedett a dokumentumot aláírók szavahihetősége. Elégedetlen aratók az utakon Már kora reggel, a szokottnál nagyobb volt a forgalom a 4-es számú főútvonal Szolnok—Karcag közötti szakaszán. Ügy látszik, volt foganatja az országos szervező bizottság felhívásának: induljanak el korábban az autósok, kalkulálják be menetidejükbe az utak egyik sávját elfoglaló kombájnok miatti forgalomlassulást. Kunmadarason a Kálvin út és a Ságvári út kereszteződésénél már negyedórával 7 előtt felsorakozott a Kossuth Tsz 4 tehergépkocsija és ugyananynyi traktora, pótkocsikkal. Várták a 3-as kerületből érkező kombájnokat. Hogy megtudja mindenki miért tüntetünk. A csépaiak jogos követeléseiket tartalmazó röplapokat osztogattak az arrajáró autósoknak I nyugdíjasokért is szil a harang Pontban 7 órakor elfoglalták a gépek, 6 kombájn meg a szállítójárművek Kunmadars fűutcájának egyik oldalát. A vezérkombájn előtt felirat: „Szűnjön meg a modern padlássöprés!” Az arató-cséplőgép vezetőjétől, Molnár Gergelytől .megtudtuk: önkéntes alapon szervezték nálunk ezt a demonstrációt. Az elnök meg a gépcsoportvezető azt mondta, ha valaki nem akar kiállni, hát maradjon a műhelyben. Akkor más ül a gépére, olyan, aki vállalkozik a felvonulásra. Nem hiszem, hogy a kombájnosaink közül bárki is távol maradt volna. Gondolom, nem véletlenül szervezték ezt a tüntetést, éppen a hagyományos aratónapra, végtére is a holnapi, a holnap utáni, meg a mindennapi kenyerünkről van szó. Ot píréig se várakoztak A Jászságban hat helyen tartották meg a szokatlan demonstrációt, melyen a Jászság 15 termelőszövetkezetének gépei vettek részt. Legnagyobb csoportosulás Alattyán alatt, a 32-es úton volt, ahol öt tsz 70 gépével, mintegy másfél kilométeres útszakaszon lassítottaa közlekedést. A barátságtalanul szitáló, csendes esőben a szokásosnál és a vártnál jóval csekélyebb forgalom miatt a csak egy sávon közlekedő autók 3—5 percnél többet nem várakoztak. Ugyanez volt a helyzet máshol is. Az autósok inkább jó heccnek, mint bosszantó körülménynek tartották a felvonulást. Szinte még megjegyzés sem hangzott el a tüntetésről. Jászberényben a lassan tovaguruló autók szélvédői rpögül, pedig együttérző véleményeket kiáltottak ki az autósok; „Igazatok van, de ne hagyjátok magatokat, nem lehet a parasztot tönkre tenni...” — reagáltak a vontatókra kifüggesztett jelszavakra. A hivatalosan megjelölt helyszínektől eltérően tegnap reggel Jászjákóhalmán is egy órára megtorpant a forgalom. A Béke Tsz-nek az egyeztetések szerint a 10—12 kilométerrel távolabbi, árokszállási elágazáshoz kellett volna vonulnia. A költségek miatt erre nem voltak hajlandóak, ezért programon kívül, de rendőrségi biztosítással a falu főutcáját foglalták el— A szervezőknek mondtuk, hogy messzire nem megyünk — mondta Szabó Zoltán elnök, a tsz és a községi vezetők körében a járdáról szemlélve gépeit és a hatást — de ki nem akartunk maradni a demonstrációból mi sem. jelszavak a kombájnokén A helyszín: Kunszentmárton, tegnap reggel 7 óra. A Szentes felé vezető út baloldalát a helyi Körösmenti Tsz kombájnjai, pótkocsis teherautói, zetorjai zárták el a fogalom elől. Az aratógépek különféle plakátokat hoztak, amelyeken olyan mondatokat olvashattak az arrajárók, mint például: „A falu csendes, de nem hallgat örökké!” Az egyik kombájn vezetőfülkéjében 40 év körüli munkásruhás ember üldögél. Megszólítom: Véleménye szerint elérnek-e valamit ezzel a demonstrációval? — Sokat hallani mostanában arról — válaszolja —, hogy az ipari áruféleségek — műtrágyák, vegyszerek gépek, alkatrészek — árai állandóan emelkednek, a mezőgazdasági termékért ugyanakkor meg alig fizettek valamit. Így a gazdaságok nem tudnak venni gépeket. Látja ezt a kombájnt? Ennek már három éve csak 100 forint eszmei értéke van. Toldozgatjuki, foltozgatjuk, javítgatjuk, de olyian már úgysem lesz, mint új korában volt. Hát ilyen dolgok miatt jöttünk ki az útra és bízom abban, hogy ez a felvonulás ráirányítja a figyelmet a mezőgazdaságra. — Nézze meg — mutat a felsorakozott aratógépekre Ban János, a téesz kerületi gépészeti ágazat vezető je — ezek ’77—78-ban kerültek ide, tehát 11—12 évesek. Amikor vettük 800 ezerbe, rá egy évre pedig már 1 millió 200 ezer forintba kerültek. Akkoriban a búzának 360 forint volt mázsája, most 420 forint, tehát 1977 óta 60 forinttal emelkedett az ára. De ugyanakkor jelenleg egy 'iyen kombájn 5—6 millióba kerül. Ez az arány. Nem véletlenül mondjuk, hogy kinyílik az agrárolló. Gubcsány Sándor kombájnos: — A bőrünkön érezzük, milyen alacsony a búza ára Figyelmeztetés, amit kamelyan kell venni Pár kilométerrel odébb, ott ahol a 44-es út elhagyja Cserkeszőlőt, hasonló látvány fogadott bennünket. A jobb oldali sávban kombájnok hosszú sora vesztegelt. Az árokparton a környékbeli — a csépal, cserkeszőlői, tiszaföldvári — termelőszövetkezetek vezetői beszélgettek. Varga István, a Cserkeszőlői Magyar—Román Barátság Tsz elnöke vitte a szót. Ezzel a demonstrációval egy dolgot máris bizonyítottunk: mégpedig azt, hogy a nagyüzemek zöme ebben a kérdésben egységes. Nem az erőnket akarjuk fitogtatni, de mint utolsó lehetőség, élnünk kellett vele. Nézze, például a mi gépeink fele nullára leírt. Tehát a műszaki állapotuk elképesztően rossz. De nemcsak erre van nekünk panaszunk hanem általában az ipari háttérre. Nemcsak a gépek drágák, az alkatrészek is, s ráadásul még kapni sem lehet azokat. Ez több mint bosszúság, mert veszélyezteti ezeknek a zöldellő tábláknak a betakarítását. Az egész mezőgazdasági árrendszerrel baj van — bizonygatja Gazsi István, a Csépai Tisza-menti Tsz elnöke —, s ezentúl rettentően nyomasztanak bennünket a magas — 20—25 százalékos — kamatok, amiket a hitelek után fizetnünk kell. Ugyanakkor meg nekünk jó ha 5 százalék nyereségünk összejön. Az 1988-as statisztikai adatok szerint országos átlagban mezőgazdaság öt, az ipar 15, a kereskedelem 17, a bankok meg 20 százalékos nyereséggel dolgoznak. Ha ezt tudjuk máris választ kaptunk arra, hogyan kerültünk ide. Tartok attól, ha ezt a figyelmeztetést nem veszi komolyan a kormány, a mezőgazdaság olyan drasztikus lépésekre kényszerül, amelyeknek beláthatatlan következményei lesznek. Gondolok arra, hogy csökken a vetésterület, s jövőre nem lesz elég kenyér a boltokban. Megmutatták: összetartanak Törökszentmiklóson. a mezőtúri 46-os úton 8 kombájn, egy traktor, s egy teherautó állt csatarendben az út jobb oldalán. Az elsőn a jelmondatok egyike „Holnap is kell a kenyér”. Gubcsány Sándor kambájnos mondja: — Egymásért, a tsz-ért, álltunk ki, hiszen idővel mi is úgy járhatunk mint a most bajban levők. Egy szervezetbe tartozunk, ezért kötelességünk is segíteni, de hasonló bajok kínoznak bennünket is. Nézze meg ezeket a gépeket, és nem látja azokat amelyek a telepeken állnak, 10—15 sőt 20 éves gépekkel dolgozunk, meddig mehet még ez így, pénz nincs újak vásárlására. A bőrünkön érezzük, hogy ilyen alacsony a gabonaár. Hiába kombájnozunk 14—16 órát nincs meg a megfelelő jövedelmünk, elviszi az adó.
