Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-30 / 151. szám
Parlamenti polémia a honvédelmi törvény módosításáról Az interpellációkra adott válaszok között kapott feleletet Török Sándor (Szolnok m, 13. vk.) is. Mint. ismeretes, még a május 12-ei ülésnapon interpelládlt a pénzügyminiszterhez a két adótörvény ellentmondásainak, alkalmazási nehézségeinek feloldása tárgyában. A válasz második részét — a forgalmiadóvisszafcéríitéséről — az Országgyűlés akkor nem fogadta el, ezért az elnök az interpellációt kiadta a terv- és költségvetési bizottságnak, hogy az építési és közlekedési bizottsággal közösen vizsgálja meg a kérdést. A mostani ülésszakra közreadott építési és közlekedési bizottsági jelentésben foglaltakat mind Török Sándor, mind az Országgyűlés elfogadta. A Jászapáti Nagyközségi Közös Tanács elnöke tegnap a belügyminiszterhez interpellált. Megkérdezte: milyen jogi szabályozás várható a közrend és a közbiztonság javítása érdekében. Elmondta: választói követelik, hogy közbeeső intézkedésként a legrövidebb időn belül kerüljön vissza a volt járási székhely, ma már város Jászapátiba az 1978-ban megszüntetett pontosabban ikörzebesített rendőrőrs. Horváth István belügyminiszter válaszában rámutatott, hogy megkezdték a rendőri szervek belső szervezetének korszerűsítését. Elmondta továbbá, hogy a Belügyminisztérium néhány hónapon belül a kormány elé terjeszti a bűnmegelőzés új koncepcióját, amely átfogja a közrend és a közbiztonság minden kérdését. Az interpelláció második részével kapcsolatban egyebek között, arról szólt, hogy jelenleg 51 városban — főleg az újonnan várossá nyilvánított településeken nincs kapitányság vagy rendőrőrs, s e városokban — így Jászapátiban is — jogos az igény ezek felállítására. Épp ezért a belügyminiszter megígérte, hogy ,intézkedik az első fokú rendőri szervek megerősítésére. A belügyminiszter válaszát az interpelláló képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta. Az interpellációk sorát megszakítva az Országgyűlés visszatért a honvédelmi törvény módosításának tárgyalásához, mivel a honvédelmi bizottság időközben állást foglalt a felvetett módosító javaslatokkal kapcsolatban. A törvénytervezet vitájában elhangzottakra Kárpáti Ferenc vezérezredes. honvédelmi miniszter válaszolt. Mindenekelőtt Vörö6né Csuka Mária észrevételére reagált. A képviselő hiányolta, hogy a tervezetet nem bocsátották széles körű társadalmi vitára. "A tárca vezetője ezze1 szemben azt hangsúlyozta, hogy az előkészítő szakaszban számos társadalmi szerv többször foglalkozott a készülő törvénnyel, s behatóan tárgyalták a parlament bizottságai is. A miniszter rámutatott: az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy általános egyetértés van azzal a jelentős változással kapcsolatban, amely a honvédelmi kötelezettség teljesítésének most egy teljesen új for-Szűrös Mátyás és Jakab Róbertné máját honosítja meg hazánkban. Ezt senki sem kifogásolta Probléma csak akörül alakult ki, milyen módon vezessék be ezt a szolgálati fajtát, milyen legyen az engedélyezési eljárás. mennyi legyen a Szolgálat időtartama. A Honvédelmi Minisztériumot a törvényjavaslat kidolgozásakor az vezette — miként ezt Viczián János megfogalmazta —. hogy ne kerüljön a jövőben lelkiismereti okok miatt senki se börtönbe. Már 1977-ben ebből indultak ki, amikor bevezették a fegyver nélküli szolgálat intézményét. Ugyancsak Viczián János idézte azt a régi szép gondolatot, hogy kovácsoljanak ekevasat a kardokból. Ez a jelszó azonban ma már némileg módosításra szorul — mutatott rá a honvédelmi miniszter. Rakétákból nem lehet ekevasat kovácsolni, azokat meg kell semmisíteni. Kárpáti Ferenc ennek kapcsán méltatta az Európában elhelyezett közép-hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött szovjet—amerikai egyezményt, s elemezte a kontinensen kialakult erőegyensúlyt. hangoztatta: a magyar kormány minden erejével arra törekszik, hogy felgyorsuljanak a kedvező irányú folyamatok. A törvénytervezet tárgyalása során bizonyos értelmezési vita is kialakult. Ennek kapcsán a miniszter a mostani törvénymódosítást egykoron kezdeményező Paskai László bíborost idézte: „A törvények megértőén intézkedjenek azokról, akik lelkiismereti okokból nem fognak fegyvert, de készek békés formában szolgálni az emberek közösségét”. Itt most erről van szó — mutatott rá a miniszter. Sinkovics Mátyás a vitában arról beszélt, hogy korábban nagyon szigorúan büntették a másként gondolkodókat. A honvédelmi miniszter véleménye szerint ez a fogalmazás nem pontos. hiszen a másként gondolkodó fogalma szélesebb, mint azok köre. akik lelkiismereti okokból nem akarnak fegyvert fogni. Vita volt az engedélyezés kérdésében is. A honvédelmi bizottság ezzel kapcsolatban csütörtök délelőtti ülésén úgy foglalt állást, hogy engedélyhez kell kötni a polgári szolgálatot. Nem kis polémiát váltott ki a különböző szolgálati formák időtartamának kérdése is. Kárpáti Ferenc ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy e kérdések nagyon szoros összefüggésben vannak egymással, ezért csak együttesen van értelme tárgyalni a szolgálati formák időtartamát. A tartalékos szolgálat idejét például most 18 hónapról 12 hónapra csökkentették. Ha a tényleges katonai szolgálati időt 18-ról 14, esetleg 12 hónapra csökkentik, akkor ezzel szoros öszszefüggésben nagy szükség lesz majd az előirányzott tartalékos szolgálati időre. A miniszter kérte a törvényhozást. hogy a döntés során vegyék figyelembe ezt a fontos katonai érdeket. Javasolta azt is. hogy egy év múlva az Országgyűlés tekintse át a törvénymódosítást, s ennek tapasztalatai alapján hajtsák végre az esetleg szükségessé váló korrigálást. Kárpáti Ferenc szólt az egyetemi előfelvételiseket érintő szabályozásról is, ami nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló. Ügy vélte. a most bevezetendő módosítások kedvezően érintik majd a fiatalokat. Ha a törvényt elfogadják, akkor már augusztus 1-jétől leszerelik az egyetemi előfelvételiseket. Júliusban leszerelik azokat a főiskoláról bevonultakat, akik 18 hónapos szolgálatra érkeztek ugyan, de a törvénymódosítás nyomán most elérték sorkatonai szolgálatuk végét. Ugyancsak leszerelik azokat, akiket az egyetem után hívtak be a sorkatonai szolgálatból fennmaradó hat hónap letöltésére. Varga Imre képviselő azt inditványozta, hogy tekintsék át a művészeti oktatási intézmények hallgatóinak katonai szolgálati rendjét. Kárpáti Ferenc ígéretet tett arra, hogy az illetékes tárcákkal együtt megvizsgálják a kérdést, és figyelembe veszik az indokolt ésléhetséges megoldásokat. A miniszter azonban nem értett egyet azzal a felvetéssel, hogy a teológushallgatókat mentesítsék a katonai szolgálat alól; esetükben a felsőfokú oktatási intézményekben tanulókra érvényes szabályokat kívánatos alkalmazni. A honvédelmi minisztertől Horváth István belügyminiszter vette át a szót. A tárca vezetője Sinkovics Mátyás képviselőnek arra az indítványára reagált, hogy a polgári szolgálattal kapcsolatos megyei hadkiegészítő parancsnoki határozat ellen a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságánál lehessen fellebbezni. Az eredeti miniszteri javaslat az volt, hogy a fellebbezést másodfokon a Honvédelmi Minisztériumban bírálják el. A honvédelmi • bizottság először elutasította Sinkovics Mátyás javaslatát, csütörtöki, megismételt ülésén azonban jóváhagyta. A belügyminiszter más tárcák vezetőivel konzultálva arra figyelmeztette az Országgyűlést, hogy Sinkovics Mátyás szándéka ugyan világos és követhető, de a javasolt jogi megoldás nem fogadható el. A magyar jogrendbe vagy a miniszter eredeti javaslata illeszthető be, vagy az a megoldás, miszerint a döntés elleni fellebbezést az adott megyeszékhelyen lévő városi bírósághoz lehessen benyújtani. Innen az illetékes megyei bírósághoz lehessen fellebbezni. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke először azokra a felvetésekre válaszolt, amelyek a sorka-Az államtitkár megjegyezte: a polgári szolgálat megfelelő teljesítéséért alapvetően a foglalkoztató a felelős. A vitában felvetődött a polgári szolgálattal kapcsolatos költségek fedezésének bizonytalansága. Az államtitkár emlékeztetett arra: a Minisztertanács múlt heti döntésének értelmében a költségek egy részét maguk a foglalkoztatók vállalják, hiszen döntően betöltetlen álláshelyeikre kerülnek a polgári szolgálatot teljesítő fiatalok. Ugyanakkor a zsold, a ruhapénz és az utazási költség fejében kifizetett összegeket a foglalkoztatók a költségvetésből megkapják. Ezután Gyuricza László ismertette a képviselőkkel a honvédelmi bizottság — ez ügyben immár harmadik — jelentésének lényegét. Eközben ügyrendi vita keletkezett, majd egy szóban tett javaslat miatt felfüggesztették az ülést, hogy a honvédelmi bizottság írásos előterjesztést készíthessen a módosított javaslatról. Az ügyrend szerint ugyanis csak akkor lehet szavazni, ha a javaslatot írásban is megfogalmazzák. Amíg a honvédelmi bizottság újabb jelentését Kézhez nem kapták a képviselők, ismét interpellációkkal folytatódott az Országgyűlés ülésszaka. Az interpellációk sorát istonai és a polgári szolgálat közötti arányosságot érintették. Mint mondotta: a törvényjavaslatban kidolgozott rendezés alapelve az volt: az intézkedések — a személyi szabadságok védelmével összhangban — ne legyenek büntető jellegűek. Török Mihály és Gyuricza László képviselőknek a polgári szolgálat ellenőrzésére vonatkozó felvetésére az államtitkár kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban a minisztertanácsi rendelet egyértelmű szabályokat tartalmaz: mind az ÁBMH, mindpedig a munkaügyi szakigazgatási szerv köteles a polgári szolgálat teljesítését ellenőrizni. mét megszakítva határozathozatal következett a honvédelmi törvény módosításához kidolgozott kiegészítő javaslatokról. A tucatnyi módosítási indítvány közül a képviselők végül is elfogadták: a lelkiismereti ok kérdésében az érintett egyház vagy felekezét véleményét kikérheti a vizsgálóbizottság; az együttes szolgálati időtartam nem haladhatja meg a 30 hónapot. A fegyver nélküli szolgálati időre vonatkozóan — számos A csütörtöki parlamenti munkanap kezdete előtt — a reggeli órákban — ülést tartott az Országgyűlés kulturális bizottsága. Az ülésen Glatz Ferenc művelődési miniszter tájékoztatta a képviselőket a tárcán belüli átszervezésekről, a készülő minisztériumi koncepciókról illetve a soron következő legfontosabb feladatokról. A miniszter fontos célkitűzésként hangsúlyozta Magyarország kulturális csatlakoztatását Európához. Mint mondotta: ennek egyik eszköze a már megkezdett nyelvoktatási reform, amelynek első lépéseként a kötelező orosznyelv-oktatás megszűnik. Glatz Ferenc aláhúzta: az intézkedés mögött semmifajta politikai meggondolás nem húzódik meg, ez kifejezetten szakmai lépés, s célja változtatni a hazai nyelvoktatás tarthatatlan helyzetén. A miniszter e kezdeti lépéseket egy tíz éves nyelvoktatási program első elemeként vázolta, hozzátéve: a jövőben az egyetemeken kétszeresére, a főiskolámódosító javaslatot elvetve — a 24 hónapos időtartam mellett voksoltak a képviselők. Hosszas vita után sem sikerült viszont dönteni a polgári szolgálat időtartamáról, ugyanis egyik alternatíva sem kapta meg a szükséges szavazati többséget. Többszöri — a házszabályokat is megsértő — .bonyolult szavazási procedúra, újabb és újabb ügyrendi javaslatok után érzékelhető zavar és tanácstalanság közepette Horváth Jenő képviselő kért szót, figyelmeztetve képviselőtársait, hogy a tévéközvetítés révén az egész ország figyelemmel kíséri az ülést, kérte, hogy próbálják megőrizni az Országgyűlés tekintélyét és komolyságát, amire a mai történelmi időben különösképpen szükség van. A mostani eset — mondta — egy joghézagot mutat a házszabályban, s emiatt a szavazás további ismétlése sem hozhat eredményt. Megoldásként javasolta, hogy az ülésnap befejeztével üljön össze a honvédelmi bizottság, és a módosító javaslatokat előterjesztő képviselőkkel együtt próbáljon a többség számára elfogadható kompromiszszumot találni a megszavazandó alternatívák között. Ezt. amennyiben sikerül, a pénteki ülésen terjesszék döntésre az Országgyűlés elé. A javaslatot a képviselők elfogadták. Az ülésnap végén néhány személyi és szervezeti kérdésben döntött a Parlament. Berecz Jánost a külügyi bizottság tagjává választották, míg az Országgyűlés programját felülvizsgáló ad hoc bizottság eddig be nem töltött titkári posztjára Filló Pál került. A szociális és egészségügyi bizottságon belül Péterfy Réka vezetésével létrehozták a családvédelmi albizottságot. Ezzel az Országgyűlés csütörtöki munkanapja befejeződött. Az ülésszak pénteken folytatódik. kon több mint ötszörösére emelik a nyugatinyelv-szakos hallgatók felvételi keretszámát. Az oktatásügy kérdéskörénél maradva a miniszter kitért arra is, hogy megkezdődött a hazai oktatásügy felülvizsgálata, s a tárca várhatóan a nyár végére elkészíti az új oktatáspolitikai koncepciót. A miniszter a továbbiakban a tárcán belüli átszervezésekről szólt. Elmondta: az Állami Egyházügyi Hivatal megszűntével a kormányfő mellett egyházi kollégiumot hívtak életre, s ezzel párhuzamosan a Művelődési Minisztériumban is új főosztály létesült, amely a jövőben az egyház kulturális ügyeinek intézésére hivatott. A nyár vegéig ideiglenesen az ifjúsági ügyek is a művelődési tárcához tartoznak, míg a sport irányítását ellátó Országos Sporthivatal élére ugyancsak a Művelődési Minisztérium egyik munkatársa — a miniszterhelyettesi rangban kinevezett — Tibor Tamás került. Szolnok megyei képviselők a tanácskozás szünetében Bizonytalan a költségfedezet Beck Tamás és Hütter Csaba az ülésteremben, az Országgyűlés harmadik napjának szünetében A kulturális bizottság ülése Közbiztonság a Jászságban Zsóka Endre felszólalásával lezárult a honvédelmi törvény módosításának vitája. Mivel a tervezettel kapcsolatban számos újabb javaslat hangzott «1» az elnöklő Szűrös Mátyás szünetet rendelt eh s kérte a parlament honvédelmi bizottságát, hogy tekintse át az indítványokat. A testület véleményformáló munkája meglehetősen hosszúra nyúlt, ezért Szűrös Mátyás javasolta a törvényhozóknak, hogy módosítsák a napirendet, és interpellációk tárgyalásával folytassák a munkát. (Folytatás az 1. oldalról) küli szolgálat 24-ről 18 és a polgári szolgálat 36-ról 24 hónapra való csökkentése érdekében. A honvédelmi bizottság és a tárca vezetője azonban nem támogatta ezt az indítványt, viszont ígéretet kapott arra, hogy a 12 hónapos sorkatonai szolgálatot két-három éven belül bevezetik a Magyar Néphadseregben. így arányosan csökkenhet majd a fegyver nélküli és a polgári szolgálat időtartama is. A képviselő bízva ebben az ígéretben, elállt módosító javaslatától.
