Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1989-06-30 / 151. szám

VILÁQ PROLETÁRJAI, EQYESÜLJETEKI Péter-Pál-napi tüntetés Ára: 4.30 Ft AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI LAPJA XL. évf. 151 sz. 1989. június 30,. péntek Az Orazággyűióa Jún/uai Uiósazakán Parlamenti polémia a honvédelmi törvény módosításáról Szolnok mogyof interpelláció o belUgyminlazterhez Személyi, szervezeti kórdóaekben döntöttek a kópvlaolők Csütörtökön az 1976. évi I. honvédelmi törvény módosí­tásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta mun­káját az Országgyűlés ülésszaka. Az elnöklő Szűrös Mátyás­tól először Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutatóintézetének főigazgatója, címzetes egyetemi tanár kapta meg a szót. A képviselő a polgári szol­gálat kérelmezéséről szóló fejezettel kapcsolatban kér­te, hogy a lelkiismereti ok elől töröljék a „bizonyított” szót. A Fidesz XI. kerületi regionális csoportjának vé­leményét idézve rámutatott: a bizonyításra kötelezés már önmagában is személyi jogot sért, elfogadása pedig esetle­ges. Simon Ernőné (Somogy m., 11. vk.), a Pamutfonó­ipari Vállalat nagyatádi cér­nagyárának munkása egyet­értőén szólt arról, hogy a tartalékos hadkötelesek is jogot kapjanak a polgári szolgálatra. Varga Imre (országos lis­ta) Kossuth-díjas szobrász­­művész közbevetett kétper­ces felszólalásában módosító javaslatot tett a honvédelmi törvény tervezetéhez. Java­solta, hogy azok, akiket mű­jelentkezőket a hat hónapijai hosszabb szolgálati idővel megbüntetik. Hangoztatta: a törvény megalkotásakor a társadalmi igényből, s nem a honvédelmi tárca elvárásai­ból kell kiindulni. Javasol­ta: minden állampolgár ala­nyi jogon választhasson a különféle szolgálati fajták 'között, s a polgári szolgálat ideje legfeljebb 24 hónap le­gyen. Krekács László (Pest m., 8. vk.), az albertirsai—dán­­szentmiklósi Micsurin Tsz főkertésze helyeselte . hogy az előterjesztés foglalkozik a szolgálati idő további csök­kentésének lehetőségével. Szerinte mielőbb jogilag re­habilitálni kell azo'kát, aki­ket eddig büntettek a szil­­gálatmegtagadásért. Vörösné Csuka Mária (Ko­márom m., 9. vk.), az Ácsi Cukorgyár műszerésze rá­történő szolgálatmegtagadás személyiségi jog. Tóth Istvánná (Bács-Kis­­kun m., 11. vk.), a Kiskunha­lasi Családsegítő Központ intézetvezetője meglehetősen rövidre fogta mondanivaló­ját, mivel az előtte felszóla­ló képviselők már kifejtették azokat a gondolatokat, ame­lyeket felszólalásában érin­teni kívánt. Ezért csak elő­készített felszólalásának be­fejező gondolatát idézte: „'Fiaink, szolgáljanak bár­hol, bármilyen módon, kísér­je szolgálatukat áldás és békesség!” Viczián János (országos lista), a Magyar Baptista Egyház elnöke úgy véleke­dett: a módosított honvédel­mi törvény biztosítja, hogy a lelkiismereti szabadság va­lóságosan is a legfontosabb emberi értékek közé tartoz­zon hazánkban. Tőzsér Gáspár (Nógrád m., 4. vk.), a Nógrádi Szén­bányák munkavédelmi főel­lenőre hangsúlyozta, a pol­gári szolgálatot vállalók fog­lalkoztatásakor élvezzen el­sőbbséget az egészségügyi és A Parlamentben, június 29-én folytatta munkáját az Országgyűlés soros ülésszaka. (MTI TELEFOTO — Kovács Attila) vészeti főiskolára felvettek, részesüljenek egyszeri, a ta­nulmányukat megelőző kato­nai képzésben. Pályájuk fo­lyamatossága érdekében se „utóképzésre”, se „karban­tartásra” ne hívják be őket újra. Moravcsik Ferencné (Bács- Kiskun m., 19. vk.), a Ma­gyar Vöröskereszt kiskőrösi városi vezetőségének titkára úgy vélte: a polgári szolgá­lat bevezetése segíthetne a szociális gondozóintézetek nehéz helyzetén. Azoknak a fiataloknak jó része, akik nem vállalják a fegyveres szolgálatot, rendelkezik olyan képességekkel, ame­lyek alkalmassá teszik arra, hogy gondozó munkát vállal­hassanak ezekben az intéz­ményekben. Dr. Sinkovics Mátyás (Bu­dapest, 2. vk.), a Fővárosi János Kórház-Rendelőintézet főigazgató-főorvosa úgy vé­lekedett, hogy a lelkiismereti ok miatt polgári szolgálatra mutatott: az indoklás tartal­mazza, hogy a lelkiismeret fogalmát sem külföldön, sem hazánkban nem tudják meg­határozni. Ezért feltette a kérdést: hogyan lehet defini­­álhatatlan lelkiismereti okot 'bizonyítani, annak megala­pozottságát bizottság előtt igazolni? Ugyanakor úgy vélte: minden bizonytalanság ellenére szükség van szűrőre. Végül szólt a sorkatonai szolgálatot teljesítők illet­ménye felülvizsgálatának szükségességéről. Meggyőző­dése szerint ugyanis a jelen­legi összeg a katonák lakta­nyán belüli személyes szük­ségletének minimális kielé­gítésére sem elég. Dr. Mezey Károly (Sza­bolcs—Szatmár m., 18. vk.), a Kisvárdai Városi Tanács Kórház-Rendelőintézetének osztályvezető-főorvosa kifo­gásolta, hogy a törvényja­vaslat csak katonai szem­szögből tárgyalja a kérdést, pedig a lelkiismereti okból szociális tevékenység. A kép­viselő javasolta még, hogy a sorozáson megjelent hadkö­teles fiatalokkal kötelezően ismertessék a honvédelmi törvényben számukra bizto­sított választási lehetősége­ket. Zsigmond Attila (Buda­pest, 5. vk.), a Budapest Ga­léria főigazgatója szerint a haza, a nemzet szolgálata kötelező az állampolgárok­nak, de hogy annak mely formáját választja a sorkö­teles — legyen joga eldön­teni. Zsóka Endre (Borsod-Aba­­új-Zemplén m., 9. vk.), a Kohászati Gyárépítő Válla­lat diósgyőri főépítésvezető­ségének tmk-csoport vezetője elmondotta: a törvényterve­zetet tanulmányozva elhatá­rozta, hogy törvénymódosító indítványt nyújt be a sor­katonai szolgálat 18 hónapról 12 hónapra, a fegyver nél­(Folytatás a 2. oldalon) Elégedetlen aratók az utakon „Szűnjön meg a modem padlássöprés!” „Lábbal ti­por a kamatláb!” „Hogyan lesz a 4 forintos búzából 14 forintos kenyér és 20 forin­tos sütemény?” „Élhessünk meg a paraszti munkából!” — ilyen és hasonló transzpa­rensekkel „dekorált” kom­bájnok mellett kellett las­sítaniuk tegnap az ország­utak fontosabb találkozásai­nál az autósoknak. Amint az az újságok, a televízió és a rádió híradásai révén már köztudott volt, országos de­monstrációt — arató-cséplő­gépek és szállítójárművek felvonulását — helyezte ki­látásba a termelők képvise­lőiből álló gabonabizottság, amennyiben nem jut a ma­gyar agrárgazdaság és álta­lában a vidéken élők jövője szempontjából megnyugtató egyezségre a kormánnyal. Miután a megegyezés nem jött létre, a Szolnokon több megyei Teszöv gazdaságpoli­tikai titkára által megfogal­mazott jogos követeléseket a kormány egyelőre nem tar­totta teljesíthetőnek, tegnap reggel országszerte megtar­tották a tüntetést. A megyei szervezőbizottság késő dél­utáni ülésén — amelynek megálllapításaira a holnapi lapszámunkban visszatérünk — megtudtuk, hogy a de­monstrációt mindenütt a szervezettség jellemezte, a lakosság is, az autósok is megértőén fogadták azt. A megyében 7 órától 8 óráig le­bonyolított akciót — amely­ről a 3. oldalon közlünk helyszíni tudósításokat — fél kilencre már aratók is or­szágúton közlekedők is elfe­lejthették. Jó lenne, ha a kormány — amelynek nevé­ben a minap Medgyessy Pé­ter miniszterelnök-helyettes ígéretet tett az egész gabona- és húsvertikum helyzetének érdemi áttekintésére a kö­zeljövőben — nem felejtené el! Magyarországi pártok és mozgalmak képviselőivel Találkozó a Külügyminisztériumban A KB meghívására Elváró Cunhal látogatása Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására csütörtökön hazánkba érke­zett Alvaro Cunhal, a Portu­gál Kommunista Párt főtit­kára. Kíséretében van Alba­­no Nunes, a PKP KB titkár­ságának póttagja, a párt kül­ügyi osztályának vezetője. A portugál vendégek a rajkai határállomás átlépése után az MSZMP Győr-Sop­­ron megyei bizottságára lá­togattak, és megismerkedtek a megyeszékhely életével. Alvaro Cunhalt pénteken fo­gadja Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Ká­roly főtitkár. A Külügyminisztérium kezdeményezésére a tárca vezetése és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Magyar Néppárt, a Függet­len Kisgazdapárt, a Keresz­ténydemokrata Néppárt, a Szabad Demokraták Szövet­sége, a Magyar Demokrata Fórum, a Fiatal Demokraták Szövetsége, valamint az £lj Márciusi Front vezető kép­viselői csütörtökön találko­zót tartottak. Az eszmecse­rén részt vet és felszólalt Pozsgay Imre államminisz­ter. Horn Gyula külügyminisz­ter az eszmecsere célját ab­ban jelölte meg, hogy a je­lenlévők által képviselt pár­tok, szervezetek és mozgal­mak ismerjék meg a hiva­talos magyar külpolitikai ak­tivitás indítékait, céljait, cse­lekvőén járuljanak hozzá a külpolitikai egyetértés eléré­séhez, és ezekkel összhang­ban saját nemzetközi tevé­kenységük alakításához meg­felelő információkkal rendel­kezzenek. Pozsgay Imre közös nem­zeti felelősségre hívott fel. A résztvevő pártok és moz­galmak vezető személyiségei is kifejtették álláspontjukat a magyar külpolitika alap­vető kérdéseiben. Most még áldatlan állapotok, de... Még az idén megkezdődik az új posta építése Telefonálni ősztől már éjjel-nappal lehet Évek óta aggasztó hírek érkeznek a cserkeszőlői posta­hivatal állapotáról. Igaz, a nyári fürdőző vendégek köny­­•nyebbsége kedvéért a posta egy külön kis felvevőhivatalt is működtet nyaranta a strandon. Mi most nem arról, hanem az „állandóról” beszélünk, amely a 442-es út mentén talál­ható. Az alap nélküli 100 éves vályogház elölről nem is olyan riasztó látvány. A va­kolat hullik, hát hullik. Ha hátulról szemléljük meg az épületet, akkor már igen csak okunk lehet az aggoda­lomra. Bizony fogyóban a vályogfal. Nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy az ember megállapítsa, a jobb kort megélt épület fölött ala­posan eljárt az idő. A mostani, júniusi heves záporok, zivatarok újabb kárt károkat okoztak. Beázik a csomagraktár, a dolgozók polcokra rakják a kisebb-na­­gyobb csomagokat, ne a víz­ben álljanak. A beázás el­len meg megteszi a lavór, a vödör, a felmosórongy. De ázik olykor a csöppnyi tele­fonközpont is, s következik olyankor a tartós üzemzavar. Maguk a postások egyéb­ként szorgosak, nem csak hivatali munkájukban, a kertben is serények. Minden talpalatnyi helyet kihasznál­va veteményeságyások, vi­rágos kertek foglalják el a posta udvarát. Szó se róla, évek óta arról is szólnak hírek, hogy új postahivatal épül, épül­ne Cserkeszőlőn. Éze­­ket az optimista hí- i észleléseket, senki sem tud­ta megerősíteni, sem megcá­folni a faluban. Maguk a postások majdnem reményt vesztve teljesítik napi szol­gálatukat az omló-romló hi­vatali épületben. A tanács­házán teljes mértékű a ta­nácstalanság. A legutóbbi korrupt tanácsi vezetők levál­tásával, menesztésével járó hercehurca alaposan megté­pázta a munkatársak, az utó­dok :degeit. Így aztán a ta­nácsházán a jelszó: lakatot a szájra! Senki semmiről nem tud. A szakigazgatási szerv vezetője például arról, hogy a Gamesz szakemberei egy új telefonközpont te­lepítéséhez szükséges mun­kálatokat végeznek a Lenin úton a szolgáltatóház leg­szélső helyiségében. Arról sem tud a szakigazgatási szerv vezetője, hogy lesz-e, netán mikor új postahivatal a faluban. Valószínűleg azt sem tudná megmondani a szakigazgatási szerv veze­tője, fiú-e vagy lány, ha a kérdező az újságíró igazol­ványát megmutatja. Nem ülik e cikkbe ez a kis kité­rő, de hát nem lényegtelen adaléka a mai cserkeszőlői (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom