Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-26 / 147. szám
AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI LAPJA Ara: 4.30 Ft VILÁG proletárjai EGYESÜLJETEK! XL. évf. 147. sz. 1989. június 26., hétfő KONGRESSZUS OKTÓBER 7-ÉN \ BORÍTÉKOLT TAGSÁGI KÖNYV ÉS KÖSZÖNŐLEVÉL "A siaksarvtwl tudomásul veszi, bogy tagiági viszonyát megszünteti, egyúttal köszönetét mond önnek több íves /évtizede^ szakszervezeti tagságáírt". Ezt a mondatot mintegy hetvenszer írták le a közelmúltban. A SZOTÉV—UNIMAX Kft. légtechnikai üzemének dolgozói vették kézhez az "elbocsátó" üzenetet, mintán ágy döntöttek, kilépnek az ÉFÉDOSZ-bóL A szakítás sima, zökkenőmentes volt Mindenki tndomásol vette: a dolgozók nem tartanak igényt a szakszervezetre, nem kérnek a hagyományos érdekvédelemből, a maguk útján mennek tovább. Erről szól a riport a X oldalon. " ■ Személyi kérdésekben döntött az MSZMP KB Elnök: Nyers Rezső — Elnökség és Politikai Intéző Bizottság alakult — Pozsgay Imrét jelöli a párt köztársasági elnöknek KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. június 23-24-e! üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. június 23-án és 24-én ülést, tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain, kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és a megyei jogú pártibizottságok első titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a pártintézetek vezetői, valamint a Budapesti Pártbizottság titkárai. A testület Grósz Károly főtitkár előterjesztésében megvitatta a pártkongresszus összehívására és előkészítésére vonatkozó javaslatot, és ezzel összefüggésben átteikintette a párt helyzetét. A Központi Bizottság 1989. okőber 7- ére Budapestre összehívta az MSZMP kongresszusát. A testület úgy döntött, hogy minden 600 párttag után választható egy kongresszusi küldött. A kongresszuson a KB és a KEB tagjai is szavazati joggal vesznek részt A küldöttválasztást 1989. augusztus 27-éig kell befejezni. Ezt. követően alakuljanak meg a megyei küldöttcsoportok, és válasszák meg szóvivőiket. A kongresszus napirendjéről, ügyrendjéről, a Központi Bizottság a következő ülésen foglal állást, ugyanekkor bocsátja vitára a párt programnyilatkozatának téziseit. A kongresszus napirendjére kerülő tervezeteket a tagság véleményére támaszkodva a küldöttekkel történő folyamatos konzultációk útján kell előkészíteni. A kongresszus összehívásának előkészítésével foglalkozó határozatot a Központi Bizottság nyilvánosságra hozza. Ugyancsak közzéteszi állásfoglalását a párt helyzetéről és politikai törekvéseiről. A Központi Bizottság az ülésen a Politikai irányítás összehangoltsága érdekében szervezeti, személyi változásokról döntött. A párt elnökévé választotta Nyers Rezsőt. Kollektív irányító testületként négytagú Elnökséget választott. Ennek tagjai: Nyers Rezső, a párt elnöke, Grósz Károly, a pánt főtitkára, Németh Miklós és Pozsgay Imre. A Központi Bizottság felmentette titkári tisztségéből Berecz Jánost, aki más pártmegbízatást kap. Köszönetét fejezte ki a párt vezetésében kifejtett tevékenységéért. A testület megválasztotta a KB titkárának Barabás Jánost és Kovács Jenőt. Az Elnökség javaslatára a Központi Bizottság a Politikai Bizottságot kibővítve 21 tagú Politikai Intéző Bizottságot hozott létre. Az új testület tagjai: Barabás János, a Központi Bizottság titkára, Boros László, a Gyór-Sopron Megyei Állami Építőipari Vállalat művezetője, Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, Dudla József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pártbizottság első titkára, Fejti György, a Központi Bizottság titkára, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Gyuricza László, a Veszprém Megyei Pártbizottság első titkára, Hámori Csaba, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára, Hegedűs Lajos, a Hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet elnöke, Horn Gyula külügyminiszter, Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára, Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Kovács Jenő, a Központi Bizottság titkára, Németh Miklós miniszterelnök, Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Ormos Mária, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora, Pozsgay Imre államminiszter, Rajki Sándomé, a Gyöngyösi Városi Pártbizottság első titkára, Tatai Ilona, a Taurus vezérigazgatója, Varga László, a Zalai Megyei Tanács elnöke és Vastagh Pál, a Csőngrád Megyei Pártbizottság első titkára. A Központi Bizottság állást foglalt, hogy amennyiben az Országgyűlés törvényt fogad eJ a köztársasági elnöki intézményről, akkor Pozsgay Imrét javasolja a párt köztársasági elnökjelöltjének. A Központi Bizottság a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő MSZMP-küldöttség vezetőjévé Nyers Rezsőt, tagjaivá Pozsgay Imrét, Fejti Györgyöt és Iványi Pált választotta. Amint az időjárás engedte, folytatták az őszi árpa múlt hét elején megkezdett aratását a Törökszentmiklósi Béke Tsz-ben. Felvételünk szombaton délután készült, s mint megtudtuk, a 460 hektáron vetett őszi árpából vasárnap estig 310 hektárról takarítják be a termést. Nyolc darab Claas Dominátor arat, ezek a kombájnok összeszecskázzák a szalmát, melyet az erőgépek rögtön be is tárcsáznak. Az eddigi mérések szerint 5,4 tonnás termést ad hektáronként az árpa, ez 0,6 tonnával jobb a tavalyinál. (Fotó: Mészáros) Megalakult a Magyar Nők Szövetsége Megalakult a Magyar Nők Szövetsége vasárnap az építők szakszervezetének kongresszusi termében tartott IV. Országos Nőkonferencia második napján. A szombaton kezdődött tanácskozáson vasárnap is folytatódott az élénk vita, amelyben több mint százan szólaltak fel. A Magyar Nők Országos Tanácsa jogutódának kialakítására vonatkozó ellentmondó vélemények egyeztetése után a küldöttek többsége a független, demokratikus, az egész magyar nőtársadalom érdekeit képviselő politikai, kulturális szervezet megalakítására voksolt. Elfogadták a javaslatokkal kiegészített programtervezetet. Ebben egyértelműen megfogalmazták: a szövetség alkotóan kíván részt vermi az országban végbemenő politikai, gazdasági reformfolyamatban. Fellép a nők politikai, gazdasági, kulturális és szociális jogainak érvényesítéséért, mindenfajta hátrányos társadalmi meg(Folytatás a 2. oldalon) Vendégek voltunkT ailinnban, avagy egy barátságról illúziók nélkül című cikksorozatunk befejező részében — mely lapunk 5. oldalán olvasható — lehangoló epizódról esik szó: egy énekes csalódása sokkolta a magyar közösséget, végül a kiállítók mondják el véleményüket az egyhetes rendezvényrőL Országos értekezlet Kunszentmártonban Egységes érdekképviseleti szervezetet szorgalmaz az flgrárreformkör Kombájnos felvonulás után tejszállítási bojkott? Üj mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet létrehozásáról tartott nyilvános vitát — 12 megyéből érkezett közös és állami gazdasági vezetők, kistermelők, valamint a Magyar Kertészek Egyesülete és az Élelmiszergazdasági és Falusi Ifjúság Szövetsége képviselőinek részvételével — az Országos A gr árreformkör szombaton Kunszentmártonban. Gyulai Lajos, a házigazda Körösmenti Tsz elnöke — egyben a Szolnok Megyei Agrárreformkör elnöke — ismertette vitaindítójában az országos szervezet ideiglenes választmánya által létrehozott érdekvédelmi munkabizottság javaslatát. Eszerint az országos reformkör egységes, az egész agrárgazdaság, tehát a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és a kistermelők gazdasági és társadalompolitikai érdekvédelmét, érdekképviseletét ellátó szervezet létrehozását szorgalmazza. A késő délutánba nyúló vitában nehezen alakult ki egység az óhajtott egységet illetően. Az új országos szövetség alapszabály-tervezete mellé a Szolnok Megyei Teszöv is közreadta a tanácskozáson a Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége utódszervezetével kapcsolatos javaslatait. Ennek címe — azzal együtt, hogy a jelenlévők közül nem kevesen az utóbbi tervezetet tartották szimpatikusabbnak — máris vitára adott okot a jelenlévők között: ne legyen az új érdekképviselet utódszervezet, nehogy csupán a cégtábla kerüljön átfestésre. Viszont addig is — foglaltak állást — amíg sikerül létrehozni a kisebb létszámú és költségvetésű, mozgékonyabb, az eltartóit elkötelezetten szolgáló új érdekképviseleti szervezetet, a soron kívüli TOT-konferencia sikeres előkészítése érdekében kell foglalkoztatni a jelenlegi Teszövöket. Az új érdekvédelmi szövetséget (a nevét illetően a Mezőgazdasági Termelők Szövetsége változat nyerte meg a jelenlévők többségének tetszését), avagy mezőgazdasági kamarát? — kérdésben is élénk vita alakult ki. Abban végül is megegyeztek a vélemények, hogy az érdekvédelemben esetleg kialakuló versenyhelyzet, párhuzamosságok megoszthatják a magyar parasztságot, tovább gyengíthetik az egész agrárgazdaság pozícióját. Szükség van a szövetség mellett a piacgazdaságban mindinkább nagyobb szerepet kapó, a gazdasági érdekfeltárást. érdekütköztetést egyeztetést végző kamarákra is, főképpen a két szervezet együttműködésére. Szóba került a reformkörök párttá szerveződésének lehetősége is. Elhangzott ezzel kapcsolatban, hogy az most nem lenne időszerű. A választáskor majd arra a pártra kell voksolniuk a mezőgazdáknak, amelyiknek a programja kellően agrárcentrikus lesz. Szóval, versenyezzenek a pártok a parasztságért. Mások azon a véleményen voltak: érdekeket megvédeni csak hatalom birtokában lehet, márpedig a vita tárgyát képező alapszabály-tervezetek nem hordják magukban annak biztosítékát, hogy a parlamentben kellő arányú képviseletet kap majd az agrárágazat, a vidéki lakosság. A kistermelők, vállalkozók képviseletében véleményt nyilvánítók leszögezték: akkor tudják csak magukénak is vallani az új egységes szövetséget, ha majd az alapszabály-tervezetet is a bizalmuk megnyerése jegyében konkrétizálják. Olyan kérdés is fölvetődött, hogy már megint (Folytatás a 3. oldalon)
