Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-26 / 147. szám
Az MSZMP KB ülésének dokumentumai Hatíroial az MSZMP kongresszusának összehívásáról Központi Bizottság ■ 1989. október 7-ére Budapestre összehívja az MSZMP kongresszusát. m A. kongresszus szava-Zm zati jogú küldöttei: a) a tagság által minden 600 párttag után választott egy-egy küldött; b) a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai. m A küldöttválasztás hew- iyj rendje mindenütt biztosítsa, hogy a) minden párttag tehessen javaslatot saját küldöttjére és küldöttként jelölhető legyen; b) minden párttag — közvetlenül vagy az általa közvetlenül ellenőrizhető megbízott útján — részt vehessen kongresszusi küldöttje megválasztásában; c) a párttagság előzetesen megismerhesse a küldött jelöltek politikai álláspontjait és ezek alapján választhasson; d) a párton belül létrejött, nyilvánosan működő platformok támogatottságuknak megfelelő képviselethez jussanak. A helyi (városi, községi, kerületi) pártbizottságok ezen, általánosan kötelező elvek tiszteletben tartásával — a budapesti, a megyei, illetve a megyei jogú pártbizottságok koordinálásával — maguk döntsenek a küldöttválasztás részletes szabályairól, az alkalmazandó módszerekről. Ezekről minden érintett párttag kapjon időben tájékoztatást. i. A küldöttválasztás általános elvei érvényesülésének garantálására a Központi Bizottság folyamatosan működő mandátumvizsgáló bizottságot hozott létre. A bizottság elnöke Vastagh Pál. A bizottsághoz alapszervezetek. választott testületek és párttagok csoportjai akkor fordulhatnak, ha a küldöttek helyi választása sérti az általánosan kötelező normákat. 4 A kongresszusra — • szavazati jog nélkül — tanácskozási joggal kapjanak meghívást: a) az Országgyűlés MSZMP-csoportjának képviselői, b) a Magyar Demokratikus Ifjújági Szövetség képviselői, c) a megyei és a megyei jogú pártbizottságok küldöttnek nem választott első titkárai. — A kongresszust úgy Kell előkészíteni, hogy a napirendre kerülő dokumentumokról. javaslatokról, a tagság véleményt nyilváníthasson és a küldöttek választóik véleményének ismeretében tanácskozhassanak és dönthessenek. A tagság és a kongresszus előkészítéséért felelős Központi Bizottság között az előkészületek egész időszakában intézményes és folyamatos kapcsolatot kell fenntartani. Ezt elsősorban a tagság által választott küldöttekre kell építeni. Ezért a küldöttek választását 1989. augusztus 27-éig be kell fejezni. Ettől a küldöttválasztásért felelős pártszervek indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján eltérhetnek. Ezután a dokumeritumokat a küldöttekkel folytatott folyamatos egyeztetés útján kell előkészíteni. A budapesti és a megyei küldöttcsoportok alakuló ülésükön három szóvivőt válasszanak: egyet a programnyilatkozat, egyet a szervezeti szabályzat és egyet a személyi javaslatok előkészítésében való részvételre. A szóvivők a küldöttcsoportok véleményét képviseljék az előkszítő tanácskozásokon; a küldöttek pedig rendszeresen tanácskozzanak választóikkal az előkészítő munka során felmerülő problémákról. a lehetséges megoldási módokról. ß A Központi Bizottság O* a kongresszus illetékességébe tartozó fellebbezések vizsgálatára fellebbviteli bizottságot hozott létre. A bizottság elnöke Balogh Sándor. Tagjai: Boros László, Fabriczki András, Márta Ferenc, . Takács László, Tökei Ferenc, Vajda György. II. a A Központi Bizottság ■ ■ javasolja, hogy a kongresszus napirendjén a következő kérdések szerepeljenek : 1. A Központi Bizottság beszámolója az MSZMP 1988. májusi Országos Értekezlete óta végzett munkáról. 2. Az MSZMP szervezeti szabályzata. 3. Személyi kérdések. 4. Az MSZMP programnyilatkozata. A Központi Bizottság vitára bocsátja a napirendre vonatkozó előzetes javaslatát, nilasf oglala az alapszervezetektől és a pártszervezetektől érkező vélemények figyelembevételével 1989. júliusi ülésén foglal állást a kongresszus elé terjesztendő napirendi javaslatairól 2 A Központi Bizottság ■ Pártpolitikai Bizottsága 1989. június 19-én a Népszabadságban vitára bocsátotta a szervezeti szabályzat tervezetét és ennek részeként a párt országos vezető és ellenőrző testületéinek jellegére és létrehozásuk módjára vonatkozó alternatív javaslatokat. A Központi Bizottság kéri a párt tagságát, a párttestületeket, hogy fejtsék ki véleményüket ezekről az elgondolásokról. Javaslataik figyelembevételével foglal állást a Központi Bizottság arról, hogy milyen vezető és ellenőrző testületek létrehozását ajánlja a kongresszusnak. III. A Központi Bizottság 1989. júliusi ülése elé kell terjeszteni a következő kérdéseket : 1. Javaslat a kongresszus napirendjére. 2. Javaslat a programnyilatkozat téziseire. 3. Javaslat a kongresszus ügyrendjére. 4. Javaslat a kongresszuson létrehozandó vezető és ellenőrző testületekre, meg; választásuk módjára. 5. Javaslat a kongresszus megrendezésének módjára és költségvetésére. 6. Javaslat a Központi Bizottság által kiküldendő jelölőbizottság összetételére. a párt helyzetéről és politikai törekvéseiről I. A párt az 1988 májusi országos értekezlete óta megindult az eleven politikai mozgalommá válás útján. Határozott lépéseket tesz a politikai rendszer demokratizálása, a jogállamiság felé. Ez összhangban áll a nemzet érdekével. Elhatározta a gazdasági reformok felgyorsítását; ez az új piacgazdasági modellt megalapozó törvények kidolgozásában is kifejeződik. Kezdeményezte a reális szembenézést az elmúlt évtizedekkel, abból a célból, hogy hiteles képet alakíthasson ki nemzeti történelmünkről és benne* saját szerepéről, felelősségéről. Felismerte az információ szabadságának jelentőségét, és maga is sokat tett a demokratikus nyilvánosság megteremtéséért. A gyökeres átalakulás együtt jár azzal, hogy a párton belül újabb feszültségek jelentkeznek elsősoriban a változások jellegének, ütemének és következményeinek eltérő megítélése miatt. A feszültségeket tehát nem az eltérő áramlatok nyílt megjelenése okozza, hanem az, hogy ezek között mindeddig nem jött létre politikai szintézis. A Központi Bizottságban és a Politikai Bizottságban elmaradt fontos elvi, politikai kérdések tisztázása. II. A Központi Bizottság alapvető fontosságúnak tartja, hogy a pártban, a hazai és a nemzetközi közvéleményben helyesen értelmezzék a megújuló magyar politikát. Az MSZMP-nek erőt és biztatást ad az a körülmény, hogy erőfeszítéseink egybevágnak több kommunista párt és szocialista ország tevékenységével, továbbá az a tény, hogy a nemzetközi közvélemény tekintélyes része helyesli politikánk irányát. Ugyanez elmondható a magyar társadalomnak a demokratikus szocializmust igenlő nagy többségéről. Párttagságunk körében mindazonáltal felbukkannak olyan nézetek is, mellek a szocializmus elkerülhetetlen modellváltását a szocializmus feladásának tekintik. Egyes csoportosulások ellenzik a többpártrendszerű képviseleti demokráciát, a szocialista típusú vegyes tulajdonú gazdaságot, megkérdőjelezik a széles körű világgazdasági kapcsolatok, a további nyitás szükségességét. Azt a téves félfogást hirdetik, hogy gazdaságunk problémái kizárólag .a szocialista országokkal való kapcsolatok révén oldhatók meg. Nem fogadjuk el egyes külföldi politikusok és sajtóorgánumok olyan minősítését, amelyek szerint a politikai pluralizmus, a vegyes tulajdonú piacgazdaságra való átmenet a szocializmus elárulása, valamiféle „békés ellenforradalom”. Az MSZMP világosan megkülönbözteti a szocializmus értékeinek védelmét az erőszakos eszközöktől sem visszariadó hatalomféltéstől. A Központi Bizottság megerősíti a politikai egyeztető tárgyalásokon vállalt kötelezettséget, hogy a demokratikus átmenet megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erőszakmentes úton történhet. A Központi Bizottság nem hagyhatja szó nélkül azokat a jobboldali, esetenként szélsőségesen uszító megnyilatkozásokat, melyek különösen az elmúlt hetekben a társadalom széles köreiéiben is visszatetszést keltettek. A leghatározottabban elítéli az ország érdekeit veszélyeztető szovjetellenes nézeteket; azt, hogy egyesek a nemzeti igazságtételt a megbékélés szellemével ellentétes célokra használták fel. Elveti azt a nemzetinek hirdetett egyoldalú érdekfelfogást, amely országunkat szembe akarja fordítani szomszédaival. Magyarország jövőjét csakis a szomszédos országokkal és Európával, illetve az egész világgal kapcsolatot építő politikára alapozhatjuk. Akik olcsó népszerűségre törekedve más politikát ajánlanak, gyanakvást keltenek országunk iránt, és veszélybe sodorják népünket. A Magyar \ Szocialista Munkáspárt szolidáris a Szovjetunióban kibontakozó reformokkal, a gorbacsovi törekvésekkel, amelyek a magyar megújulás folyamatát is erősítik. Elutasítjuk azokat az igaztalan, antikommunista nézeteket, melyek az MSZMP-t a demokratikus átalakulás akadályozójaként tüntetik fel. Történelmi tény, hogy az MSZMP a hatvanas évektől haladó irányú, nemzetközileg is elismert reformlépéseket tett. Minden magyar politikai erő történelmi felelőssége, hogy segítsen elhárítani a szélsőséges törekvések oly sokszor megrázkódtatást okozó veszélyeit. Ebben az MSZMP együttműködést ajánl minden politikai pártnak és erőnek, hogy elkerülhessük az újabb nemzeti tragédiát. III. A Központi Bizottság megerősíti, hogy a szocializmus Magyarországon csak új gazdasági és politikai modell keretei között valósulhat meg. Célunk: a demokratikus szocializmus, a jogállamiság, a többpártrendszerre épülő parlamentáris demokrácia, a közösségi tulajdon meghatározó szerepén alapuló piacgazdaság. Az MSZMP elkötelezettje a marxizmus értékeinek, a baloldali, szocialista, humanista eszméknek. Nyitott a századvég globális problémáinak megoldását célzó új megközelítések iránt. Megújuló pártunk arra törekszik, hogy a kommunista és szociáldemokrata értékek új szintézisét valló, a munkásság és az egész nemzet érdekeit szolgáló erővé váljon. Eleven politikai mozgalomként, a társadalmigazdasági gondok megoldására összpontosító pártként kíván működni, szabad választásokon elnyerve az ehhez szükséges népi felhatalmazást. A párt nélkülözhetetlennek tartja, hogy a különböző nézeteket valló platformokból előremutató viták eredményeként formálódjon a többség véleményét tükröző politikai cselekvés. A Központi Bizottság támogatja a nemzeti érdekeket szolgáló, a nemzetközi realitásokkal számoló külpolitikai irányvonalat. Álláspontja szerint hazánknak a jelenlegi nemzetközi erőviszonyok között a Varsói Szerződés tagjaként kell munkálkodnia a fegyveres erők és a fegyverzet kölcsönös csökkentéséért, a katonai tömbök egyidejű felszámolásáért. Alapvető fontosságúnak tartja, hogy Magyarország folytassa nemzetközi kapcsolatainak sokirányú és kiegyensúlyozott építését, szorosabban kapcsolódjon a világ, különösen Európa gazdasági és szellemi fejlődéséhez. * * * Pártunk számít a magyar társadalom haladó erőinek támogatására. A Központi Bizottság felhívja a párt tagjai!, hogy cselekvőén vegyenek részt e törekvések megvalósításában. ftz MSZMP elnöksége Nyers Rezső, a párt elnöke Németh Miklós Grósz Károly, a párt főtitkára Pozsgay Imre Megalakult a Magyar Nők Szövetsége (Folytatás az 1. oldalról) különböztetése ellen. Programjának rendezőelvei: emberiesség, önzetlenség, együttműködés, egymás iránti tolerancia, családi összetartozás, becsületesség. A szövetség célja: a nők teljes társadalmi egyenjogúságának, esélyegyenlőségének, az anyaság erkölcsi és anyagi megbecsülésének elősegítése. A szervezet azon munkálkodik majd, hogy a társadalom anyagilag is megfelelően ismerje el a gyermeknevelést. Javasolja olyan népesedési politika kidolgozását, amelynek érvényesítése megakadályozhatja a kedvezőlten népesedési folyamatot. A szövetség társadalmi elnöke dr. Asbóthné Thorma Judit, a függetlenített titkár dr. Vas Györgyné lett. Helyi politikai kerekasztal-beszélgetéseket szervez a HNF Ülést tartott a Népfront megyei bizottsága Szombaton délelőtt ülést tartott a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága. Napirenden szerepelt — dr. Kukorelli István előadásában — a HNF helye, szerepe; a megyei bizottság és szerveinek munkarendje és munkamódszere; egy javaslat politikai* kerekasztal-megbeszélések szervezésére, valamint a HNF | megyei elnökségének, az elnökhelyettesnek és az elelnököknek a megválasztása. Dr. Kukorelli István, a HNF Országos Tanácsának ügyvezető elnöke — többek között — azt fejtegette, hogy az egyik legfontosabb feladatuk a társadalom különböző erőinek bevonásával történő kerékasztalok szervezése. Azt a kérdést érintve, hogy legyen-e párt a népfront, annak a véleményének adott kifejezést, hogy inkább továbbra is maradjon olyan mozgalom, amelyik a világnézeti szabadság alapján szervezi a társadalöm különböző csoportjait. A továbbiakban az ügyvezető elnök a HNF esetleges önfenntartóvá válásával foglalkozott, majd aláhúzta, hogy a HNF feladatának tekinti a közhatalom ellenőrzésében és a politikai döntések előkészítésében való részvételt. Hosszadalmas vita után a HNF Megyei Bizottsága megbízta az elnökséget a helyi politikai ikerekasztal-beszélgetések előkészítésével és szervezésével. n KB új titkárai Kovács Jenő Barabás János
