Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-24 / 146. szám
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága Kimmel Emi! azóvivőhelyettes nyilatkozata Az MSZMP Központi Bizottsága péntek reggel 9 órakor megkezdte ülését. A kongresszus összehívására és előkészítési rendjére a Politikai Bizottság megbízásából Grósz Károly főtitkár tett javaslatot. Kimmel Emil, a párt szóvivőhelyettese az MTI-nek elmondta: a főtitkár beszámolója és az ezt követő vita nem pusztán a kongreszszus időpontjáról és annak lebonyolításáról szólt, hanem arról is: mit kell tenni azért, hogy a párt legfelsőbb fóruma a megújulás szellemében végezhesse munkáját. A Központi Bizottság mélyreható elemzés igényével vizsgálja a belpolitikát, (Folytatás a 2. oldalon) A második érdekegyeztetés után II kormány nem emeli a búza árát, a kombájnosok felvonulnak Péter-Pálkor A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban tegnap megtartották a második érdekegyeztető tárgyalást a kormány és a Péter—Pál napjára tervezett demonstrációt szervező gabonatanács képviselői. A termelők részéről Szegő László, a túrkevei Vörös Csillag Tsz elnöke, egyben a gabonatanács elnöke, Szabó István, a TOT elnöke és Lehoczky Mihály, a TOT főtitkárhelyettese ült ■tárgyalóasztalhoz. A kormány* Medgyesi Péter miniszterelnőkhelyettes, Hütter Csaba MÉM miniszter, ésVisi Ferenc, az Árhdvatal elnöke képviselte. Az érdekegyeztető fóruma mezőgazdasági tárca vezetőjének tájékoztatójával kezdődött. Hütter Csaba a termelőik tízpontos petíciójával kapcsolatban többek között elmondta, hogy a Gabonatröszt átlagos nyeresége az utóbbi öt évben — az ezzel való elszámolást követeli a gabonatanács, — mindössze 1,7—2,4 százalék között mozgott. Arra, hogy a kenyér ára hogy lehet csaknem ötszöröse a búza árának, a miniszter bizonyította, hogy sok a szintén csekély nyereséggel dolgozó közbenső feldolgozási-kereskedelmi folyamat, és nem egy, úgynevezett finom pékáru előállítása például veszteséges. A petíciónak azzal a pontjával kapcsolatban, amelyik a gabonái par vagyonának az átadását követeli a termelők részére, a miniszter leszögezte: jogállamban törvények szabályozzák az ilyen folyamatokat. Az átalakulási törvény majd lehetővé, a kialakult helyzet pedig szükségessé teszi, hogy jövőre a termelőik részvényesiként tulajdonosai legyenek az önállósuló gabonaipari vállalatoknak. A legsiarkalaítosabb termelői követelés, a gabona felvásárlási árának azonnali 30 százalékos emelése, mint Hütter Csaba elmondta kedvezőtlen hatással lenne a kisüzemi szektorra is, amely pedig köztudottan a 44 százalékát produkálja a hazai hústermelésnek. Kétségtelen, hogy mára jelentősen megromlott a gabonaágazat jövedelmezőségi pozíciója, de az is tény. hogy a gabonaárakat 1980 és 1988 között 13,2 és 21,4 százalék közötti mértékben növelték központilag. Ami a gabonafelvásárlás finanszírozásának garanciájával kapcsolatos követelést illeti, azt a kormány jogosnak tartja, s mint megtudtuk, a jövő héten kezdődő gabonaáitvételhez a tavaly ilyenkoriná.1 20 százalékkal több, összesen 26 milliárd forint áll rendelkezésre. Ami ebből „váltóállomány” annak pedig a 60 százaléka hosszúlejáratú. A Gabonatröszt felszámolásával nyitott kaput döngetnek a termelők — hallottuk a minisztertől —, csupán időbeni nézetkülönbségek vannak. Nem a termelők által kért október 31-i ■határidővel történik az meg, hanem december 31-ig, nehogy a szervezeti változások zavart okozzanak az őszi kuk őri cafelvásárlásban. Az asztal másik oldaláról szót kérő Szabó István elöljáróban leszögezte. A június 29-re tervezett demonstrációt alulról kezdeményezték. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége mellé állt a kezdeményezésnek, nem tudja és nem is akarja azt megakadályozni, de a mindenáron való megtartását sem szorgalmazza. A termelőik petíciójával kapcsolatban javasolta a TÓT elnöke, hogy mérlegelni kell, melyek azok a követe(Folytatás a 2. oldalon) Tószeg felé félúton valami bűzlik Tószeg 1989. Közel harminc év türelmi idő után megelégelni látszik a falu lakossága a közeli gyár bűzét. Hogyan is éreznek az ottani emberek, milyen megoldások várhatóak a gyár részéről? Erről szól írásunk a 4. oldalon. Magyar-amerikai üzleti tárgyalások Budapesten tartotta XVI. ülésszakát az Egyesült Államok Kamarája és a Magyar Gazdasági Kamara közös testületé, a Magyar—Amerikai Üzleti Tanács. Ez alkalomból 50 amerikai cég mintegy 70 üzletembere érkezett hazánkba, és tanácskozott több mint 100 magyar vállalat képviselőivel. A felfokozott érdeklődés Bush elnök közeli látogatásának, s a hazánkban bekövetkező Lukács János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága meghívására június 21—23-án küldöttség élén látogatást tett Jugoszláviában. változások felgyorsulásának tudható be. A tanácskozáson az egymás iránt fokozottan érdeklődő üzletemberek koncentrált jelenlétét kihasználva, számos üzletember-találkozóra került sor. Amerikai részről javasolták reklámkampány kezdeményezését Magyarország úgymond „térképre helyezése” érdekében. Ennek- elkezdésére jó alkalom az amerikai elnök látogatása.. Belgrádban és Zágrábban a JKSZ és a Horváth Kommunisták Szövetsége Statutumügyi Bizottságának elnökeivel véleményt cseréltek a Központi Ellenőrző Bizottság és jugoszláv partnerszerveik tevékenységéről. Vendégek voltunk Tallinnban, avagy egy barátságról illúziók nélkül című cikksorozatunk főszereplői ezúttal azok a szolnoki szakácsok, akik a tűzhely mellől szemlélték a Szolnok megye bemutatkozik című kiállítást. Mit főznek az észtek a magyar étteremben, a békés hétköznapokon? — erről a Szolnok nevezetű üzlet vezetőasszonya nyilatkozik. (Sorozatunk folytatása lapunk 5. oldalán.) Lukács János látogatása Jugoszláviában Felfüggesztették a bérlakások eladását Többfordulós tanácsülés Jászberényben Kőt változat közül a harmadik lett jó Lényegében ott folytatódott a Jászberényi Városi Tanács ülése, ahol két hete a délutáni órákban abbamaradt. Azazhogy mégsem teljesen, mert akkor az erősen megfogyatkozott és a maratoni üléstől kimerült testület azért megpróbálkozott a döntéssel. Eredménytelenül. A tanácsi bérlakások elidegenítéséről szóló rendeletét nem tudta módosítani, mert kevesen is voltak, egyet sem értettek. Pénteken délelőtt tehát Búzás Sándor tanácselnök a korábbi véleményeket összegezve megnyitotta újból a vitát. Visszatérve a 'június 9-én megkezdett kötélhúzásra, szólni kell az előzményekről. Jászberény tanácsa 1985- ben alkotta meg lakásrendeletét. azóta az infláció az értékhatárokat irreálissá tette, valamint új kormányrendelet is módosításra kötelezte a testületet. A tanács és az Ingatlankezelő Városgazdálkodási Vállalat által kidolgozott javaslatról egy népfront fórumon kiderült, hogy az kiegészítésre szorul. Ezért az „a” mellé egy „b” változatot is a testület elé terjesztettek. Lényegi különbség a kettő között az eladásra felkínált tanácsi bérlakások körében volt. Az első az elidegenítésből kizárta a tömblakásokat, melyek viszonylag jó állapotuk miatt (egyelőre) kevés, vagy semmi fenntartást nem igényelnek. Az innen befolyó összegek fordíthatók (és ezt is tette a vállalat) az elhanyagoltabb bérlakásokra. Az előterjesztés szerint a tanács azoktól igyekszik megszabadulni, amelyek a tetemes kiadásokkal sújtják az ingatlankezelőt és rendszeres támogatásra kényszerítik (évi 1—1,8 millió forint a tanácsot. A tanácstagok többsége ezt a javaslatot támogatta, mert úgymond (nem (Folytatás a 2. oldalon) SoM 1 iäWpi ,./% ; .
