Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-03 / 129. szám
1989. JÚNIUS 3. fflÉPUkP Elfogadták a kormány csomagtervét (Folytatás a 2. oldalról) az országnak, a gazdaságnak, a környezetnek, a politikai közhangulatnak, a politikai intézményeknek egyaránt. Ebben sűrűsödik az átalakulóban lévő magyar társadalom szinte minden ellentmondása. A beruházás környezetvédelmi vetületére térve így kezdte: — A jelenlegi stádiumban az ökológiai vészhelyzet nem zárható ki, ezért ismételten át akarjuk tekinteni egyrészt a monitoring-rendszer kiépítésének határidejét, az egész rendszer üzembe állításának kérdéseit. Másrészt a szennyvíztisztító program megvalósítását, a program tartalma bővítésének szükségességét. S végül tisztábban akarunk látni a csűcsrajáratás ökológiai következményeinek modellezését illetően is. A Parlament múlt év őszi határozata óta a kormány több alkalommal foglalkozott a vízlépcső ügyével, ezen túl a kormány figyelmét a magyar és a nemzetközi tudományos élet számos nagy tekintélyű egyénisége és intézménye hívta fel arra, hogy a beruházás megvalósításának és az erőműkomplexum üzemeltetésének környezetkárosító kockázatai korábban feltárt mértékét jelentősen meghaladhatják, illetve ezek elhárítását is vizsgálni kell. Kormányzati szervektől is kaptunk olyan számításokat, mely szerint a beruházás valódi költsége — és nemcsak az infláció miatt — jóval nagyobb lehet annál, mint amiről eredetileg szó volt. S ebben még nincsenek benne azok a pótlólagos ráfordítások, amelyek az Országgyűlés által is előírt mellőzhetetlen környezetvédelmi célú beruházásokhoz kellene. Gondolom .ezek alapján megértik: a kormány nem tehetett mást, mint felfüggesztette a nagymarosi munkálatokat. Ha nem teszi, hallgatólagos jóváhagyásával veszik semmibe a parlament által megfogalmazott követelményeket, átlépik a viszszafordíthatatlanság határát, és kényszerhelyzetbe hoznak elvileg független döntéshozókat: az Országgyűlést, a kormányt és egy kételyektől gyötört népet — mondotta a kormány elnöke. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a vízlépcső eredeti koncepció szerinti megépítésével nem követünk-e el megbocsáthatatlan hibát a jövő nemzedékével szemben. Amíg komoly tudósok, szakmailag hivatott tudományos intézmények véleménye A tájékoztató után tizennégyen kértek szót többek között Südi Bertalan (Bács- Kiskun m. 12. vk.), aki a félretájékoztatás vádjával illette Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztert, és lemondásra szólította fel. Maróthy László a vádat kategorikusan visszautasította. Majd határozathozatal következett: az Országgyűlés ellenszavazat nélkül, 35 tartózkodással elfogadta a határozati javaslatot Eszerint a Parlament tudomásul veszi, hogy a Minisztertanács a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer Nagymarosnál folyó munkálatait május 13-án felfüggesztette, és a beruházás feltételeiről, következményeiről újabb vizsgálatot tart szükségesnek. Ezzel az Országgyűlés a vízlépcsőrendszer nagymarosi létesítményére vonatkozóan felmentést adott a kormány október 7-i határozatában előírt kötelezettség teljesítése alól. Az Országgyűlés felhatalmazta a Minisztertanácsot, hogy a vizsgálatok ideje alatt tárgyalásokat folytasson a csehszlovák szerződő féllel az államközi szerződés módosításának feltételeiről, valamint lehetséges következményeiről. A határozathozatal után Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke emelkedett szólásra: Nagy Imre és sorstársai június I6-án sorra keezt nem tartja meggyőző módon kizártnak, addig egy kormánynak a kérdést kötelessége és vitathatatlan joga nyitva hagyni. — Határozott törekvésünk, hogy a politikai mérlegelés csak akkor lépjen színre, ha érintett szakmai és tudományos szervezetek és szakemberek a lehetséges alternatívák mélyreható vizsgálatát elvégezték, és megfogalmazták szigorúan szakmai véleményüket, következtetéseiket. rülő temetésével kapcsolatosan emlékeztette a képviselőket arra, hogy több mint négy évtizeddel ezelőtt, 1947. szeptember 16-án az Ország Házában mondta el székfoglaló beszédét Nagy Imre, az Országgyűlés akkori elnöke. Szűrös Mátyás a továbbiakban kijelentette: Nagy Imre és küzdőtársai azon fáradoztak, hogy a magyar nép becsülete, nemzeti érzülete többé ne szenvedjen sérelmet. Felléptek a külső beavatkozással szemben. irányt vettek egy független, szabad ország megteremtése felé. Máig ható példa számunkra, hogy hazai talajra és hagyományokra épülő, a demokratikus társadalmi életet a többpárti pluralizmust kibontakoztató Magyarország felépítését tűzték ki célul. Az Országgyűlés helyesli és támogatja azt a törekvést, hogy június 16-a, a temetés napja legyen a kegyelet, a politikai és erkölcsi igazságtétel. a nemzeti megbékélés jelképe — mondotta végezetül Szűrös Mátyás, azt kérve: az Országgyűlés egyetértőleg vegye tudomásul, hogy elnöke néhány képviselő részvételével helyezzen el koszorút Nagy Imre sírján. A beszédben foglaltakat az Országgyűlés közfelkiáltással elfogadta. Egy ügyrendi javaslat után Szűrös Mátyás berekesztette az Országgyűlés négynapos ülésszakát. Kiváló a Béke Tsz ..layaivs rekordok után biztató idei terméskilátások Ezer hektár öntözésfejlesztés Törökszentmiklóson A törökszentmiklósi határban 10 300 hektárt művelő Béke Tsz félezres dolgozó kollektíváját a tavalyi gazdálkodási eredmények alapján Kiváló Termelőszövetkezet címmel tüntették ki. A nagyüzemben a termelési érték 88 százalékát adó alaptevékenységen belül az elmúlt évben is húzóágazat volt a növénytermesztés. A megyei átlagokat meghaladó és üzemi rekordnak számító hektáronkénti 6 tonnás búza, 8,2 tonnás kukorica és 40 tonnát meghaladó cukorrépa átlagtermést értek gl. Nemcsak a mennyiségi mutatók dicsérik a szövetkezetiek jó munkáját, hanem az is például, hogy a GMV részére 1988-'ban értékesített ■15 000 tonna kenyérnekvaló harmadát minőségi búzaként .vették át. Stabil ágazata a közös gazdaságnak az állattenyésztés is, tavaly például 3300 tonna vágóállatot értékesítettek. A szövetkezet hatékonysági mutatói is lényegesen meghaladják a megyei átlagokat. Az egy dolgozóra jutó termelési érték például 200 000 forinttal, az egy dolgozóra jutó eredmény pedig a négyszerese a megyei termelőszövetkezeti átlagnak. összességében a közös gazdaság 40 millió forinttal növelte tavaly az árbevételét, a 82 milliós nyeresége pedig 30 millióval haladta meg az előző évit. A tavalyi jó eredmények kedvező alapot teremtettek az idei gazdálkodáshoz. Biztatóak a tsz által művelt törökszentmiklósi határrészek, rekordtermést ígér 3700 hektáron az őszi árpa és a búza. i A MÉM és a TÖT által odaítélt Kiváló címet dokumentáló oklevelet, valamint Kiss József műhelyvezetőnek a Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést, •Eleki János, a TOT főtitkára adta át a Béke Tsz tegnap délutáni ünnepi küldöttgyűlésén. Nagy területen, a háztájival együtt ezer hektáron — és tartósan, jól jövedelmezően — termelnek cukorrépát a törökszentmiklósi Béke Tsz-ben. A gépek jó részének az ipari növény ápolása, a sorközi talajlazítás ad munkát ezekben a napokban (TF) „Egy áj irány tört át a lelkeken” (Folytatás az 1. oldalról.) nyújtó, élményeket adó, felkavaró’ és megnyugtató könyv — mondotta ünnepi beszédében Szurmay Ernő. A nagy tetszéssel fogadott, emelkedett gondolatokat hordozó megnyitó beszéd után a rendezvény író vendége, Csalog Zsolt szólt elhivatottságáról s felolvasta legújabb írását — Magyar élet a címe — a Kölnben és Budapesten megjelenő Irodalmi levelekből. A szép számú megjelentek az ünnepség hivatalos részének befejezése után nagy szeretettel vették körül az írót, akinek szűkebb hazánkhoz való kötődése jól ismert, s dedikáltatták a Szurmay Ernő megnyitóját mondja könyvnapra ímegjelent. Fel a kezekkel! című könyvét. Csalog Zsolt tegnap este a Szolnok megyei Verseghy könyvtárban találkozott régi ismerőseivel, olvasóival — tehát abban az épületben, ahol írói pályája megkezdődött, hiszen az M. Lajos 42 éves című könyvét még Szolnokon írta, az 1960-as évek közepén. Pénteken Sopron főterén nyitották meg az idei Ünnepi Könyvhetet, melyeh Grósz Károly, az MSZMP főtitkára ünnepi beszédet mondott. — ti — Egy hétig — legalábbis a könyvesboltokban — a köteteké lesz a főszerep A pedagógusokat köszöntötte az ország (Folytatás az 1. oldalról) nak a szerepnek a negatívumait, amely szerepre kényszerült a megbecsülés tekintetében az értelmiség közkatonája, a pedagógus. Ugyanakkor mint miniszter látnom kell, hogy ezen változtatni nem lehet egyik napról a másikra. Nem állnak rendelkezésünkre 100 milliárdok, hogy a tanári társadalom fizetését egyik hónapról a másikra sok százalékkal emeljük. Mint miniszternek, látnom kell azt is, hogy az új értékek, a humán szféra előnyben részesítése csakis más területen érdekeinek sértésével következhet be. Szem előtt kell tartanunk az egész magyar társadalomnak az érdekeit, azokét is, akikkel szemben netán érvényre kell juttatni a pedagógusok érdekeit. Ugyanakkor mint tanár — folytatta — egyetértek, minden olyan követeléssel, amely az értelmiség és a pedagógustársadalom jobb megbecsülését kívánja. Beszédét követően a miniszter a kormány nevében megköszönte a kitüntetettek munkáját, átadta az elismeréseket. Az országos ünnepségen ■vette át a legmagasabb pedagógiai kitüntetést, az Apáczai Csere János Díjat Simon Józsefné, a Szolnoki Kodály Zoltán Ének—Zene Tagozatos Általános Iskola igazgatónője. Kiváló Pedagógus kitüntetésben részesült F. Kiss Sándor, a homoki iskola gyógypedagógusa, Molnár Józse]né, a karcagi IV. számú óvoda vezető óvónője, Domokos György, a Mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Gortva Imre, a Kisújszállási 625-ös Számú Szakmunkásképző Intézet igazgatója és Tölgyes Lászlóné, a Nagyiváni Általános Művelődési Központ tanára. Szolnokon, a pedagógus nap alkalmából átadták a megyei tanács Pedagógiai, Művészeti, Közművelődési és Durst János Díját. Az elismeréseket Mohácsi Ottó megyei tanácselnök nyújtotta át. A Pedagógiai Díjat Kuna Imre, a Kunszentmártoni Killián lakótelepi Általános Iskola igazgatója vehette át szakmai, vezetői és közéleti munkásságáért. Ugyancsak Pedagógiai Díjjal jutalmazták Pintér Istvánt, a Kisújszállási 625-ös Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanárát elsősorban az anyanyelvi nevelés terén elért sikereiért, valamint a szolnoki Jósika úti óvoda nevelőtestületét a szülőkkel kialakított eredményes kapcsolatért, az intézmény környezetének esztétikus kialakításáért. A megyei tanács Közművelődési Díját ugyancsak hárman kapták meg. Emészt Péterné, a Martfűi Tisza Cipőgyár Művelődési Központjának igazgatója két évtizedes népművelői munkájáért, megyei szakfelügyelői tevékenységéért, Párái Mihály, a Jászkun Volán Kunhegyesi Kirendeltségének nyugdíjas telepvezetője természettudományi dolgozataiért, ásványgyüjteménye kiállításokon történő bemutatásáért, Balogh Ferenc, a Megyei Művelődést és Ifjúsági Központ csoportvezetője a megye művészeti mozgalmában elért eredményeiért vehette át a kitüntetést. A megyei tanács Művészeti díjával ismerték el Schwajda Györgynek, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatójának színházirányító s írói munkáját, Szentesi Anikónak, a budapesti MAKON A Tervező Kisszövetkezet építészének a tiszavárkonyi alkotóház létesítésében kifejtett tervezői, szervezői tevékenységét, valamint az öt esztendős Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep művészeinek eddigi eredményeit a város kulturális arculatának alakításában. ■ Öcsöd gyógyszerellátásának szervezéséért és a település közéletében való aktív résztvételéért Durst János Díjjal jutalmazták Mester Jánost, a község gyógyszertárának vezetőjét. Ugyancsak Durst Díjat kapott Szekeres Ferenc, a megyei KÖJÁL, intézetvezető közegészségügyi ellenőre, többek között a fertőző megbetegedések megfékezésében kifejtett tevékenységéért. A Vöröskereszt nemzetközi szervezete által alapított Florence Nachtingale éremmel tüntették ki Rima Andrásáé mezőtúri nyugdíjas ápolónőt. Ugyancsak tegnap délután tartották meg a megyei tanácson a megyei pedagógusnapi ünnepséget, amelyen Pintér János művelődési osztályvezető-helyettes mondott beszédet. Meleg szavakkal szólt a pedagógiai hivatás szépségeiről, majd a közoktatás helyzetét elemezve rámutatott, „hogy nincs kibontakozás, nincs jövő — sem az ifjúság, sem a nemzet számára — az oktatás fejlesztése nélkül, hiszen az iskola az egyik legfontosabb termelőerőt, a szakembert, a képességekkel, készségekkel felvértezett munkaerőt termeli újjá. Mintha újból hitele lenne Apáczai Csere János több, mint háromszáz éves szavainak, melyeket kolozsvári egyetemi székfoglalójában mondott — akkor sem minden ok nélkül: „... az iskolára és mesterére oly nagy szükség van, és olyan sokféle a haszon, mely az iskolától származik, hogy vgknak sőt érzéketlennek kell lenni annak, aki ezt magától föl nem fogja és be nem látja”. Az ünnepi köszöntőt követően Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese Kiváló Munkáért, Szocialista Kultúráért kitüntetéseket, Pedagógus Szolgálati Emlékérmeket adott át. Ä megyei és a városi ünnepségeken a megye nevelői közül száznyolcvannyolcan kapták meg a Kiváló Munkáért, heten a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Ketszázhatvanhárman Miniszteri Dicséretben részesültek, száztizenhatan pedig Pedagógus Szolgálati Emlékérmet vehettek át. A rrtozgalmi-úttörő illetve szakszervezeti munkáért több mint száz pedagógust tüntettek ki.
