Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-15 / 139. szám
1989. JÚNIUS 15 j^ÉPÍAP 3 ' A Kcablay-ügy (3.1 Nincs miért félnem, Rozika 1956. októberének utolsó, novemberének első napjaiban egyre feszültebbé vált Szolnokon is a politikai légkör, bár egyetlen puskalövés sem dördült el: Kablay Lajos tisztjei, katonái mindenhol ott voltak ahol kellett, őrizték a középületeket, vigyáztak a rendre, parancsnokuk utasításának megfelelően mindig elkerülték, elkerültették a lehetséges ütközéseket. Az ÁVH Szolnokon csendben feloszlott, de a politikai szenvedélyek ezzel sem csökkentek. Okkal lehetett attól tartani — az országos események tükrében —, hogy atrocitások történhetnek. Döntés született, a megyei forradalmi munkástanács hozta, hogy az ÁVH tisztjeit vegyék őrizetbe. Kablay Lajos ennek eleget tett a következő megjegyzéssel: „Eddig sikerült megakadályozni a vérontást, azt hiszem tényleg az lesz a legcélszerűbb, ha ezeket az embereket a saját testi épségük érdekében védőőrizetbe vesszük”. (Szó szerinti idézet). Október 30-án, kedden tizenhét tagú megyei küldöttség utazott a fővárosba, a tonai vegyesbizottság találkozásáról. A vegyesbizottság tárgyalásainak célja a szovjet csapatok kivonásának előkészítése. A szovjet katonai küldöttség november 3- án délelőtt Malinyin vezérezredes vezetésével a Parlamentbe érkezett. Fellélegzett az ország. Az események belső logikáját akkor még csak néhány ember ismerte. Maiéter Pált és az általa vezetett magyar katonai küldöttséget — amikor már a délelőtti találkozó viszonzásaként Tökölön a szovjet parancsnokságon tárgyaltak a csapatok kivonásának részleteiről — november 3-án, éjfél előtt néhány perccel a magyar ÁVH tisztjei a Forradalmi Munkás Paraszt Kormány nevében letartóztatták. Időzavar: az említett kormány megalakulását még nem jelentették be, az ÁVH vezető tisztjei előtt viszont már felolvasták — még november 3-án este — a szovjet honvédelmi miniszter parancsát — amelyből megtudták, hogy november 4-én hajnalban megkezdődnek a hadműveletek. Maiéter felajánlotta őrzőiMegszüntetik a megyei flvót A Szolnok megyei Forradalmi Munkástanács a dolgozó nép követelésének megfelelően megszüntette az államvédelmi hatóság megyei egységeit. A Munkástanács nyomatékosan felhívja a volt államvédelmi hatóság tisztjeit és beosztottjait, hogy fegyvereiket és felszerelésüket azonnal adják át a rendőrség és honvédség helyi szerveinek. A megye székhelyén ez már megtörtént. A Szolnok megyei Forradalmi Munkástanács nyomatékosan felhívja a rendőrség és honvédség helyi szerveit, hogy a rendelkezés végrehajtásának azonnal szerezzen érvényt. Dancsi József a Forradalmi Munkástanács elnöke. Parlamentbe. Kablay Lajos nem volt tagja ennek a delegációnak, amelyből — a Nép Lapja 1956. október 31-i száma szerint — csak ketten juthattak be az Országházba. Nagy Imre, Kádár János, Erdei Ferenc és Tildy Zoltán együtt fogadták a Szolnok megyei küldötteket. Az alezredes november első napjaiban bizalmas baráti társaságban igen reménykedően beszélt a helyzetről. Kifejtette, pontos értesülései vannak arról, hogy a napokban magasszintű tárgyalások kezdődnek és a szovjet csapatokat ki fogják vonni az országból. Ezért nagyon fontos, hogy semmiféle további incidens ne árnyékolja a kezdődő tárgyalásokat, a mielőbbi ésszerű, békés megegyezést, mondotta. Derűlátása nem volt alaptalan, hiszen november 2-án Andropov budapesti szovjet nagykövet jegyzékben közli, hogy elfogadták a javaslatot a szovjet—magyar kanek, hogy bemegy velük a Rádióba és parancsot ad a katonai alakulatoknak, fegyveres csoportoknak: a szovjet hadseregnek ne álljanak ellent, messzemenően kerüljék a fegyveres összeütközéseket. Maiéter jól tudta, hiszen magasan képzett katona volt, hogy a harc egyenlőtlen lenne, a magyar katonák tízezrei értelmetlenül pusztulnának el. Javaslatát nem fogadták el, de Kovács István vezérőrnagy, vezér-i kari főnök távmondata csak eljutott a különböző alakulatokhoz, helyőrségekbe. A parancs értelmében a honvédség Szolnokon sem kísérelte meg az ellenállást. A repülőtér tisztikarát és legénységét a szovjet biztonsági alakulatok lefegyverezték. 1956. november 4-ét követően a szolnoki repülőtiszti iskola átmenetileg megszűnt, a volt parancsnokot 1957. elején nyugdíjazták. özv. Kablay Lajosné: — Fegyelmezetten tudomásul vette, hogy nincs rá többé szüksége a légierőnek. Horgászgatott, beszélgetett a régi ismerőseivel, elvtársaival, kertészkedett. A kívülálló számára úgy tűnhetett, > hogy szinte jól érzi magát. Én viszont mégis úgy gondoltam, jobb lesz, ha eladjuk a szolnoki házunkat és elmegyünk a városból. Erről hallani sem akart, azt mondta, hogy mindenkinek a szemébe mer nézni, semmi szégyellnivalója nincs, de félnivalója sem. Megnyugtatott, pedig én akkoriban már sokszor láttam . ismeretlen embereket csellengeni a házunk körül. Képzelődsz, mondta. Sajnos nekem lett igazam. 1957 nyarán már kurta-furcsa telefonokat is kaptunk: menjünk el Szolnokról, amíg mehetünk. Megint csak nyugtatgatott, semmi olyat nem csinált, hogy menekülnie kelljen. Augusztus 12-én tartóztatták le. — Mit mondtak, miért? — Semmit, parancsuk van rá! Felmutatták, házkutatást is tartottak. Persze semmit sem találtak, ami érdekelhette volna őket. Néhány nap múlva közölték velem, hogy hova vihetek neki tiszta ruhát. A rendőrség Ságvári úti épületében tartották fogva. — Beszélhetett vele? — Igen, többször is. Nyugodt volt, de én láttam rajta, hogy nagyon megtört. Viszonylag sűrűn bejárhattam hozzá. — Bántalmazták? — Nem, legalábbis azt mondta, hogy nem. Október elején vitték el Szolnokról. Rendesek voltak a szolnoki rendőrök, mert mielőtt elvitték volna üzentek a munkahelyemre, hogy délig adhatok be neki csomagot, élelmet. A Fő utcába került, abba a házba, amelyiknek a neve akkoriban nem sok jót ígért. Ajánlottak egy kitűnő ügyvédet, aki elvállalta a védelmét. Az ügyvéd tudta a dolgát, megmondta nekem is: húzzuk az időt, amennyire csak lehet. Az idő nekünk dolgozik. Azt is megsúgta, hogy egy befolyásos valakitől, aki Lajost nagyon tisztelte, ezt a tanácsot kapta. — ön akkor már tudta, miért van börtönben a férje? — Nem, sőt később sem tudtam meg. Ha kérdeztem tőle, — már a szabadulása után, — mindig leintett: Beszéljünk vidámabb dolgokról, Rozika. A krónikás meg akarta találni azokat az iratokat, amelyek alapján Kablay Lajost letartóztatták, majd elítélték. Bizonyára rossz helyen kerestem, mert nem találtam meg a dokumentumokat. Azt azonban megtudtam. hogy „felülről" rendelték el ellene a nyomozást, és az ügyben akkor illetékes hivatalos személy elmondta, hogy „Kablay Lajos ellen a nyomozás és a bírósági eljárás koholt, hamis bejelentések alapján indult meg. 'Ez persze csak később derült ki...” (folytatjuk) Tiszai Lajos Mennyit ér a nagykörűi cseresznye (Folytatás az 1. oldalról) felvásárlás első napjaiban még‘elfogadható áron vették át a termést, de később áttértek alacsonyabbra, és nem volt mit tenni, el kellett adni! Ha ez megismétlődik az idén is, nem éri meg tovább cseresznyével foglalkozni. Ugyanakkor úgy tudják a termelők, hogy exportra közel 150 forintos áron értékesítenek a külkereskedő cégek. Hova lesz a különbözet? A Heves megyei Zöldért képviselője tagadta a kartellbe tömörülést, és kiállt amellett, hogy az általuk kínált ár reális, ök nyugati exportra 45 forintért adják át a cseresznye kilóját a külkereskedő cégeknek, köztük a Hungarofruetnak, míg a szocialista országokba kerülőért 35 forintot kapnak. A legutóbbi próbaszedés alapján még így is 18 százaléknyi cefrébe való cseresznye náluk marad, és ez veszteség, — ezért alakították ki a 30 forintos árat. Abban megegyeztek a résztvevők, hogy közös nevezőre ezen a fórumon nem juthatnak, így a termelők várják a jobb árat kínáló felvásárlókat, de ilyenek eddig még nem jelentkeztek. Az idő sürget: 10-11 nap múlva már magától hullik le a cseresznye. Az ország egyik legnagyobb cseresznyetermő vidékén a napokban kezdődik meg a fő szedési szezon. A kistermelők változatlanul szeretnék megkapni a szerintük reális 35—40 forintos kilónkénti árat, hogy ezt elérik-e, arra választ kapunk néhány nap múlva. Végleges megoldás az ott élők szerint csak egy „gyökeres” árrendezés lehet. Milyen megoldás képzelhető el? Ha ki lehetne iktatni az értékesítésből a sok közbülső lépcsőt, ha lenne a kistermelőiknek egy erős érdekvédelmi szervezetük, talán nem itt tartanának. Kampány előtti tájékoztató a GMV-nél (Folytatás az 1. oldalról) rendszerének korszerűsítése is. Az állami és közös gazdaságok növénytermesztési szakembereinek becslése, valamint a határ képe alapján a megyében 135 ezer hektáron érő búzából 470—500 ezer tonna közötti termés felvásárlásával számol a GMV. A kenyérnek és a takarmánynak való átvételére huszonöt településen, negyven telephelyen készültek fel olyan személyi és tárgyi feltételekkel, hogy a tavalyi rekordhoz várhatóan hasonló szemmennyiséget a mostani kampányban is gyorsan és zökkenőmentesen biztonságba helyezhessék. Tucatnyi átvevőhelyen a környékbeli termelők igénye szerint a gabona éjszakai szállítására, átadására is lehetőséget biztosít a vállalat. Az előzetes áruelhelyezési terv szerint a GMV mintegy 350 ezer tonna búzáf tud fogadni saját raktáraiban, ezért idén is számít a partnergazdaságokban meglévő bértárolási lehetőségekre. A kampányra való felkészüléskor mindig kardinális kérdés a finanszírozási feltételek várható alakulása. A felvásárlók arról tájékoztatták a termelőket, hogy a pénzintézetekkel folytatott tárgyalásaik alapján biztosítottnak látszik a hitelkeret, illetve a váltóforgalomhoz szükséges banki garancia a gabona felvásárláshoz. A -GMV is tisztában van azzal, hogy. az időközben történt központi árintézkedések nem ellensúlyozzák, kellőképpen a búzatermesztési ráfordítások elsősorban az ipari eredetű anyagok, eszközök árának emelkedését. Tröszti szinten mintegy negyven százalékkal emelik a felvásárlók a termelőknek kifizetésre kerülő olyan szolgáltatási tarifákat, mint példáu] a szállítási, tárolási, árukezelési vagy vasúti rakodási díjak. Újszerű, a gazdaságok számára kedvező változás az idei fizetési konstrukcióban, hogy a gabonaforgalmi vállalatok 50-50 százalékos arányban megosztják az export árnyereséget a termelőkkel, a december végéig átadott étkezési búza mennyisége alapján. A Szolnok megyei GMV saját vállalati hatáskörben úgy döntött: az augusztus végéig átvett első osztályú étkezési búza menynyisége után a nettó exporteredménye terhére mázsánként 23 forint exportelőleget is kifizet. Természetesen azoknak a gazdaságoknak, amelyek a kialakulóban lévő, többcsatornás értékesítési rendszerben is kizárólag a vállalathoz szállítják étkezési búzájukat. A törökszentmiklósi tanácskozás további részében a Magyar Közlönyben éppen tegnap megjelent, a Gabonatröszt és vállalataink további sorsáról kialakított minisztertanácsi állásfoglalás szolgáltatta a témát. A már véglegesnek számító döntések között sorolták a vállalatiak a tröszt megszűnését, az év végéig még államigazgatási irányítás alatt működő megyei vállalatok jövő évi önállósulását és átalakulását, a felvásárlási és ellátási kötelezettségük megszűnését, valamint azt, hogy a továbbra is állami monopóliumnak számító gabona külkereskedelemre az Agrimpexen kívül a termelők és az átalakuló, önállósuló vállalatok átalakuló, önálló vállalatok által kölcsönös érdekeltség alapján kialakítandó értékesítési szervezet kap majd jogosítványt. A GMV tanácskozásán véleményt nyilvánító termelők — a nagyüzemeket képviselő ágazati szakvezetők — a vállalattal a korábbi felvásárlási kampányok során kialakított jó kapcsolat fontosságát hangsúlyozták. A GMV átalakulásával kapcsolatban olyan társasági formát javasoltak, amelyben a malmoknak és a takarmánykeverőknek alapanyagot előállító gazdaságok a gabonatermő földterületük nagyságának arányában lehetne vagyonrészes. Ezzel — hangzott e] a vélemények között — egyúttal megteremtenék a föld értékét i$. Elmondták a jelenlévők azt is, hogy bármilyen, a termelők és a felvásárlókforgalmazók által létrehozott társasági formának csak úgy van értelme, ha a gabonatermesztés hasznából a kockázatvállalással és a tevékenységgel arányosan részesedik mindenki, és a hosszú távon törvény garantálja közös munkájuk stabil közgazdasági szabályozását. özvegy Kablay Lajosné: „Nem volt semmi bűne .. Kistermelők, kontra felvásárlók
