Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-12 / 110. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M. 1989. MÁJUS 12. Folytatta munkáját az Országgyűlés A Parlamentben május 11-én szavaz az Országgyűlés MTI Telefotó (Folytatás az 1. oldalról) dásával kapcsolatos bírálatokat —1 állapítja meg a beszámoló. A továbbiakban kitér arra, hogy évente 15—20 százalékkal nőtt a magyar állampolgárság megadása, illetve megszüntetése iránti kérelmek száma. Az elmúlt három évben több mint 9 ezer ilyen kérelmet bíráltak el, figyelembe véve az emberiességi szempontokat, a családegyesítési törekvéseket, a helsinki záróokmány szellemét és hazánk érdekeit. Honosítással és visszahonosítással 3786-an kaptak magyar állampolgárságot, többségében olyanok, akik a szomszédos szocialista országokból települtek át hazánkba. A kérelem elutasítására csak ritkán került sor. Magyar ál-Az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatairól, a kormányzat eddigi és jövőbeni ifjúságpolitikai törekvéseiről Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke számolt be. Elöljáróban emlékeztetett arra. hogy az Országgyűlés utoljára 18 évvel ezelőtt, az Ifjúsági Törvény megalkotásakor tárgyalt önálló ifjúságpolitikai témát. A kormány beszámolójaként előterjesztett expozéjában az államtitkár rámutatott: a mai helyzetben fontos az új ifjúságpolitika kialakítása. önállóbb arculatú és főleg eredményesebb állami, ennek alapján ifjúságpárti kormányzati munkára van szükség. Az államtitkár a másik és legfontosabb tényezőként az ifjúság helyzetének aggasztó mértékű romlását jelölte meg. Az ifjúság mostani gondjai nem újikeletűek, még csalk nem is a közelmúlt termékei, hanem hoszszú évék, csaknem két évtized során alakultak ki. Ez a kormány a múlt hibáiért nem veszi vállára a felelősséget. A megoldásért viselt felelőssége azonban átháríthatatlan, ezzel ennek a kormánynak kell szembenéznie — hangoztatta. Megoldatlanok a legjelentősebb ifjúsági problémák. A fiatal felnőttek jelentős rétegei — a mai 20—30 évesek — saját létfeltételei két nem tudják a maguk erejéből megteremteni ; annak ellenére sem, hogy dolgoznák. Az állam már a családra hárította át az ifjúság nevelése költségeinek legnagyobb hányadát, anélkül, hogy az otthonteremtéssel, a gyermekneveléssel, és a pályakezdéssel összefüggő költségelemek a bérben megjelennének. Az államtitkár hangoztatta, hogy az újabb nemzedékek növekvő hányada nem képes úi család elindítására, illetve kielégítő ellátásra. A gyermekeket nevelő családok helyzete drámai, ezért halaszthatatlan a társadalompolitikai reform. Az államtitkár a feszítő gondok között szólt a lakás-Iampolgárságuk megszüntetését csaknem ötezren kérték. A kérelmeket általában 3—4 hónap alatt elbírálták. Az Elnöki Tanács számos államigazgatási, területszervezési ügyben is döntött. A kormány kezdeményezésére három várost megyei várossá és 60 községet várossá nyilvánítottak. A jelentés szólt az egyéni kegyelem gyakorlásáról is. Az Elnöki Tanács amúlt évben törvényszerű rendelettel közkegyelmet gyakorolt, a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól mentesültek mindazok, akiket az 1956-os eseményekkel összefüggő részvételük miatt állam elleni, és azzal összefüggésben más bűncselekmények miatt ítéltek el, s eddig még nem mentesültek. hoz jutás nehézségeiről. Mint mondta, a családi segítséggel számolni nem tudók lakásszerzési esélye kilátástalanná vált. Deák Gábor figyelmeztetett a fiatalok helyzetének romlása, életkilátásaik elbizonytalanodása olyan fokú bizalomvesztéshez, sőt bizalmi válsághoz vezethet, ami veszélyezteti a társadalmi rendszer stabilitását is. A közelmúlt ifjúságpolitikája — mivel a felgyülemlett gondokat érdemiben kezelni képtelennek bizonyult — elvesztette hitelét. Az államtitkár nem vitatta, hogy az ifjúság érdekében történtek kormányzati erőfeszítések, de kormányprogram híján ezek eleve nem lehettek elégségesek. Az elmúlt három esztendő ifjúságpolitikai törekvéseit felelevenítve rámutatott, hogy a tárcák és a kormány sokszor nem tudták elfogadni az ÁISH által közvetített ifjúsági szempontokat. Az államtitkár hangoztatta: a kormány hosszú évek után. tavaly októberben — ifjúságpolitikai feladattervének tárgyalása során — szembesült kendőzetlenül azzal, hogy az ifjúság helyzete nagy mértékben romlott. A feladatterv tervezete az ifjúsági problémák gyűjteménye lett. Olyan kompromisszumos feladatterv született, amely számos, de nem minden lényeges ifjúságpolitikai kérdést tartalmazott. A továbbiakban arról szólt, hogy különösen fontos a tehetséges fiatalokkal való foglalkozás programjának kidolgozása. Fel kell ismerni azt is, hogy a fiatalok sportjára, edzettségére; testi nevelésére fordított összegek is többszörösen megtérülnek, mind a teherbíró-képesség, mind a személyiségfejlődés eredményeiben. Az ifjúság legrosszabb helyzetben levő rétegeinek, a szülő nélkül nevelkedők védelmében állami támogatással hozzá kell járulni önálló életkezdésükhöz. Ennek kidolgozása halaszthatatlan idei feladat — mondta az államtitkár. Végezetül kérte a képviselőket: támogassák azt-a javaslatot, hogy a gyermek- és ifjúsági jogok a jogrendszer egészében, s ne egy külön törvényben jelenjenek meg. Az ifjúsági törvény hatályon kívül helyezésére azonban csak akkor kerüljön sor, amikor az alkotmányozó munka előrehaladása ezt indokolttá teszi. Az ifjúsági és sportbizottság nevében Vörösné Csuka Mária (Komárom m.. 9. vk.), az Ácsi Cukorgyár műszerésze szólalt fel a vitában. Az ÁISH előterjesztéséről megállapította, hogy az formálisan közelíti meg a kérdést, már csak azért is, mert mindenfajta helyzetelemzést nélkülöz. Zsolnay Katalin (Komárom m., 3. vk.), a Környei Mezőgazdasági Kombinát művezetője hangsúlyozta, hogy a kormány nem bánhat úgy az ifjúsággal, mintha mostohagyereke lenne. Magyarország Európában második államként alkotott ifjúsági törvényt, mégsem lehetünk erre büszkék. A fiatalok napjainkban kialakult helyzetéért azonban nem lehet egy, a szükséges jogosítványokkal fel sem ruházott szervezeten elverni a port. Nagy Józsefné (Heves m., 9. vk.), a Debreceni Tartósítóipari Kombinát Hatvani Konzervgyárának raktári csoportvezetője hozzászólásában elsősorban a fiatal generáció aggasztó lakáshelyzetéről szólt. Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), a János-Ezután Kókai Rudolf (Szolnok m., 15. vk.), a jászberényi Lehel Hűtőgépgyár MSZMP-bizottságának titkára kért szót. Felszólalásában többek között a következőket mondta: Őszintén meg kell mondanom, hogy választóim és a leendő választók körében az ifjúságról szóló beszámoló nem aratott sikert, nem növelte a kormány tekintélyét. Ügy értékelték, hogy teljesen általános, nem minősíti a folyamatokat, keretjellegű. Mégis arra biztattak, nehogy levegyük a témát napirendről, mert erről tárgyalni kell, nem tűr halasztást. Továbbá: lehetőleg ne sokat rágódjunk a múlton, azt ők is ismerik: tudják, hogy mi minden nem, illetve torzultan valósult meg az 1971. évi ifjúsági törvény kapcsán. Kormánypárti lévén, elgondolkodtam azon, hogy mi képviselők hogyan tudnánk hatékonyan segítséget adni, felgyorsítani az eseményeket? Arra a megállapításra jutottam: kötelerfiünk kell a Minisztertanácsot, hogy — hasznosítva a parlamenti vita tapasztalatait — még ebben az évben, de minél előbb terjessze az Országgyűlés elé a konkrét elképzeléseket, feladatokat. Az ifjúsági törvény már eleve magában hordta kudarcát azzal, hogy egyetlen ifjúsági szervezeten keresztül a gyakorlatban homogén tömegnek tételezte fel a fiatalságot. Holott más kérdések foglalkoztatják a gyermekkorosztályt, a tanulókat, a dolgozó ifjúságot vagy éppen a családalapítás Kállai Ferenc (országos lista) színművész kétperces hozzászólásában azt hangsúlyozta: az ifjúságpolitika elképzelhetetlen a család, az iskola és a társadalom harmonikus egységbe kapcsolása nélkül. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Merkur vezérigazgatója szerint érdemi és tartalmasabb beszámolónak kellett volna a parlament elé kerülni. Berg Lászlóné (Hajdú-Bihar m.. 18. vk.), a Komádi halmi Petőfi Mgtsz MSZMP- bizottságának titkára szerint az ifjúságpolitika azért vált olyan érzékeny társadalmi problémává, mert a fiatal korosztályok — a nyugdíjas és járadékos állampolgárok mellett — a legkilátástalanabb élethely-' zet kárvallotjaivá váltak. Olyannyira szánalmas állapotok szereplői lettek, hogy még a jövőben sem bízhatnak teljes bizonyossággal. előtt állókat. De ugyanilyen téves például együtt kezelni az alacsony nyugdíjasok, a pályakezdők és a hátrányos helyzetűek gondjait. Fiatal választópolgáraim körében egyetértés van abban, hogy tulajdonképpen nincs szükség külön ifjúsági törvényre. Ügy tartják, hogy ha minden, az országot érintő kérdést velük is egyeztetünk, ha cselekvőén és felelősen vehetnek részt a döntések előkészítésében, akkor saját gyermekeik előtt nem szemlésütve, de egyenes-gerinccel tudják majd vállalni azokat a kedvezőtlen intézkedéseket, amelyek meghozatalánál ők is részesek voltak. A konzultációk során szóba került az Ifjúsági Minisztérium vagy Koordinációs Bizottság létrehozása. Javaslatom végül így hangzik, a végrehajtásért vállaljon garanciát maga az ifjúság. Ellenőrizze és tartassa ibe az állammal az ígéreteket. A fiatalok ügye ennél jobb letéteményes kezébe -hem kerülhetne. Néhány konkrét javaslatot is tett a képviselő. Véleménye szerint nem kell több pénz ahhoz, hogy ismét megtanítsuk gyermekeinket a maguk által készített játékok örömére, hogy a tanulóifjúság támogatását normatívvá tegyük, hogy egy szakmunkásképző intézetre ne hat minisztérium felügyeljen, hogy megvalósuljon az iskolai autonómia, hogy fakultatívvá tegyük az orosz nyelvoktatást, hogy biztosítsuk az igazi esélyegyenlőséget. De ahhoz sem, hogy megköveteljük a munkát és megvalósítsuk a teljesítmény szerinti bérezést. 1. számú Általános Iskola igazgatója kiemelte: a nemzet, a haza sorsa függ a felnövekvő generációtól. Ezért, ha nemzetben és jövőben gondolkodunk, akkor elsősorban ezzel a generációval kell foglalkozni. Sándor Gábor (Nógrád m., 5. vk.). az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyárának anyagbeszerzője szerint az állami ifjúságpolitikát megtestesítő ifjúsági törvény már régóta nem felel meg a mai igényeknek, nem veszi figyelembe az új feltételeket, a társadalmi, politikai és gazdasági változásokat. Moravcsik Ferencné (Bács- Kiskun m., 19. vk.), a Magyar Vöröskereszt kiskőrösi városi vezetőségének titkára szerint mindenekelőtt a munkanélküliség problémája vált a fiatalok bizonytalanságérzetének legfőbb okává. Ma ugyan még alacsony a fiatal munkanélküliek száma, az elkövetkezendő években azonban a nagy létszámú korosztályok megjelennek a munkaerőpiacon, s ha addig nem születnek megfelelő intézkedések, nagy zavar várható. Szabó István (Budapest, 8. vk.). a Pais Dezső Utcai Általános Iskola igazgatója figyelmeztetett: a többgyermekes családok megélhetése egyre bizonytalanabb, ugrásszerűen növekedtek a gyermekélelmezés költségei, csökkent a beiskolázás, a szakma megszerzésének lehetősége. Dr. Csontos Jánosné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 11. vk.), az Ormosbányai Általános Iskola igazgatóhelyettese kifejtette az ifjúság nevelésében a szükségesnélkevesebb figyelmet kaptak a családok, a szülők, s túlságosan nagy hangsúllyal szerepelt az össztársadalom felelőssége. * * * Az ebédszünetben 49 képviselő részvételével alakuló ülést tartott az Országgyűlés egészségügyi csoportja, amelynek vezetőjévé megválasztották Balogh Károlyt (Győr-Sopron m., 11. vk.). Az ülésen megállapodtak abban, hogy május utolsó napjaiban — még a soron következő ülésszakot megelőzően — a szekció konzul-Dr. Sziráki András (Szolnok m., 2. vk.), a Szolnoki Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat vezérigazgatója a következőket mondta: a gyermekek, az ifjúság helyzete a gazdaság romló állapota és az elosztás igazságtalansága miatt folyamatosan nehezebbé vált, s az utóbbi két évben ez a tempó felgyorsult. Nagy családdal, egy fizetésből és családi pótlékból emberi módon élni még a pénz gondos beosztása esetén is képtelenség. A napokban tanúja voltam az ABC áruházban egy szívszorító eseménynek. Egy 10 év körüli fiú 3 kiló burgonyát vásárolt szombaton záróra előtt. A markában szorongatott aprópénzt átadta a pénztárosnak, aki megszámolta és közölte: „Tedd vissza az árut, mert 2 forint 70 fillérrel kevesebb a pénzed ’. A gyermek sírva fakadt; „Hiába megyek haza, otthon sincs pénzünk, és három kisebb testtál a Szociális és Egészségügyi Minisztérium képviselőivel a társadalombiztosítás, az egészségügyi helyzet, valamint a szociálpolitika kérdésköréről. Ugyanakkor fontolóra veszik azt is, hogy lehetőség szerint az Országgyűlés plénuma elé vigyék a nemzeti egészségmegőrzési programot, illetve az annak megvalósítási esélyeit elemző beszámolót. A szünet utáni első felszólaló Barcsik János, (Heves m., 11. vk.) a Hevesi 2. Számú Általános Iskola igazgatója többi képviselőtársához hasonlóan felszínesnek ítélte az ÁISH beszámolóját. Ugyanakkor szükségesnek tartotta az ifjúsági törvény téziseinek felelősségteljesebb elemzését, s ezzel egyidejűleg a legsürgetőbb teendők számbavételét. Virágh Ferenc (Budapest, 59. vk.), a Magyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyárának szakmunkása rámutatott: az életkörülményekben kialakult feszültségek mind-mind az ifjúság helyzetét rontották. Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár m., 8. vk.), a HNF megyei bizottságának titkára úgy fogalmazott: a szülők önkéntes adót fizetnek azzal, hogy gyermeküknek felnőttkorukban is fizetik az albérletet, a lakásrészleteket és más költségeket. Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.), a Tihanyi Községi Tanács elnöke szintén az ifjúság jövőjéért érzett aggodalmának és felelősségének adott hangot, amikor a perspektíva hiányáról beszélt. Az ifjúsági törvény jónéhány célkitűzése ma egyszerűen végrehajthatatlan, akkori megfogalmazásuk illúzió volt. vérem vár éhesen”. Miközben kisegítettem, azon gondolkodtam, vajon hány család lehet hasonló helyzetben. Egyetértve azzal, hogy az ifjúság helyzete szervesen beépül a társadalom egészébe, egy felelős kormánynak kell rendelkeznie mégis ifjúsági stratégiával. A parlamentet is megvádolták azzal, hogy ifjúságellenes. Ezt aligha szabad elfogadni. Áz a kormány és az a parlament, amelyik ifjúságellenes, az nemzetellenes és jövőellenes. El kell azonban fogadnunk, hogy a fiatalság a legtürelmetlenebb társadalmunkban. A fiatalok érzik leginkább, hogy a gazdaság gyenge teljesítménye miatt egyré kilátástalanabb a helyzetük. Nyíltan és jogosan mondják, a korábbi vezetést, a bólogató parlamentet nagy felelősség terheli az ország nehéz helyze(Folytatás a 3. oldalon) Előterjesztés az ifjúságpolitikai törekvésekről Deák Gábor államtitkár az ÁISH elnöke expozéját mondja Család, iskola, társadalom Kókai Rudolf felszólalása Dr. Sziráki András felszólalása
