Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-12 / 110. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁJUS 12. 3 Folytatta munkáját az Országgyűlés ■■■ f ■■ a ■ r ■ r | r y Tiszafoldvari velemenyek a vitatémákról (Folytatás a 2. oldalról) téért, az adósságterhekért. Mert a 20 milliárd dollár adósságot nem azok fogják évtizedekig a vállukon hordani, akik felvették. Utódaink azt érzik, hogy mi az ő jövőjüket is feléltük. Mit várnak a fiatalok ma egy felelősen gondolkodó kormánytól? A készülő új kormányprogrammal párhuzamosan, annak részeként el kell készíteni az ifjúsági stratégiát. Dönteni kell az ifjúságpolitikai intézményrendszer kiépítéséről. A mai helyzet tarthatatlan, az ÁISH kompetenciái tisztázatlanok, a tárcák magatarfinanciális szempontból is reális terveket tartalmazó írásos anyag alapján még az idén sor kerüljön. Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár energetikusa szerint az ifjúságpolitikai feladatokat három időtávra kellene meghatározni. Az azonnali reagálást igénylő lépéseket fél éven belül szükséges megtenni. Az átmenet ifjúságpolitikája a kormányprogram időtávján. három éven belül legyen érvényes. Emellett pedig el kell készíteni a hosszú távú ifjúságpolitikai koncepciót. Tóth Istvánná (Bács-Kiskun m., 11. vk.), a kiskunha-Az államtitkár olyan mechanizmus kiépítését tartotta szükségesnek, amely rendszeres párbeszédre teremt lehetőséget a kormány és az ifjúság között. Végül a határozati javaslattervezet szövegének módosítását indítványozta. Eszerint az Országgyűlés a Minisztertanács jelentését azon véleményének fenntartásával venné tudomásul, hogy a kormány az elhangzott javaslatokat építse be hároméves munkaprogramjának végleges változatába. Deák Gábor válaszát követően határozathozatal következett volna, ám Sarlós István (országos lista) — s Megvitatták a megyei pártértekezlet elé kibocsátott vitatémákat a Tiszaföldvári Lenin Tsz párttagjai is. Lapunkban arról az aktivista találkozóról közlünk észrevételeket, amelyek már jórészt az itt kialakult véleményeket összegezték, s amelyeket a jelenlévők azza] a céllal továbbították a küldöttjüknek, hogy vesse, fel ezeket a kérdéseket a megyei pártfórumon. Tóth László enérgetikus szólt küldötti elképzeléseiről a hozzá érkezett javaslatokról, (kifejtve például azt, hogy a pártmozgalomnak emberileg bensőségesebbnek kellene lenni, azután beszélt arról többek között, hogy rögzíteni kellene a készülő programban a megyei fejlesztésekre vonatkozó terveket, majd Tiszaföldvár példájára hivatkozva különböző településfejlesztési kérdésekről szólt, arról például, hogy korábbi időszakban apróbb orvosi vizsgálatokért nem kellett a megyeszékhelyre utazniuk a községbelieknek. Felvetette azt is, hogy a földvári párttagok társadalmi munkában újítsák fel a községi pártszékház épületét társadalmi munkában, s az erre a célra szánt összeget községfej'lesztési célokra fordítsák. Dr. Szántai Imre állatorvos felvetette: alulról a párt tagjai úgymond nem csinálhatnak ideológiát. Miért a sok szakértő és elméleti ember — akiket a párt alkalmaz — a párt intézeteiben, ha nincs ideológiai kapaszkodó az emberek számára — tette fel a kérdést. Hozzáfűzte: véleménye szerint nyílttá kellene tenni az állami támogatásokat, mindenki számára hozzáférhető információkká. Szalai Zsigmond húsüzemvezető úgy vélekedett, hogy a program kialakításakor olyan (kérdésekben kell tennivalókat megfogalmazni, amelyek végrehajtásához megvannak a párt eszközei. Hiába határoztuk el — említett példát — a szerkezetátalakítási programot. ha eszköz nem áll rendelkezésre a megvalósításhoz. Jónak tartotta a vitatémák felvetéseiben az alternatív szervezetekkel való együttműködést. Annyit tett hozzá, hogy meg kell ismernie a párttagoknak is ezek programjait, így az együttműködésre alkalmas pontokon azzal egyetértő etnek vagy éppen ellenkezőleg — ha kell — vitatKozzanak azokkal. Kívánatos meghatározni az ezzel összefüggő tennivalókat, az alsóbb pártszervekben is. Lajkó László általános elnökhelyettes a vitatémákat úgy jellemezte: belőlük a minden áron való megyepolitika megvalósítása csendül ki. Véleménye szerint azonban, jobban kellene építeni a településekre, az ott tevékenykedő párttagokat. Markánsabban kellene megjelennie a pártnak a lakóterületeken. Felvetette Szántai Imréhez hasonlóan: a pedagógusokat a7- értelmiségen belül is megkülönböztetett megbecsüléssel kellene öveznie a társadalomnak. E kérdéskörről Fűzfa Imre faüzemvezető annyit tett hozzá. hogy a magasabb bérekhez magasabb követelményeket is kellene rendelni a pedagógusok munkájával szemben. Kiemelte: sok a „kell” megfogalmazás a vitatémákban, ő a párttagokkal való együttes megoldásokra helyezi a hangsúlyt. Múzsái János műhelyvezető jó vitaindítónak tartotta a témákat. Kifejtette, hogy a program felvethetné egy a mezőgazdasági kistermeléssel foglalkozóknak tartandó iskolai intézmény létrehozását. Az ágazat munkájáról szóló, fejtegetésében leszögezte: a mezőgazdasági nagyüzemet nem szabad felszámolni. Hollóst Mihály földügyi előadó arról beszélt, hogy új arcok kellenek a pártbizottság testületébe, olyanok, akiknek hitelük van új szellemet, új vonásokat adnak a testületnek. Ugyanezt támasztotta alá hozzászólásában Varga Árpád nyugdíjas rendész is. Ebédszünet után gyülekeznek a képviselők az ülés folytatására fása nagyfokú érdektelenséget tükröz. Tárcaközi együttgondolkodás ifjúsági ügyekben nincsen. A parlamentnek garanciát kell kapnia a kormányzati döntésekről, ezért megfontolandó kormánybiztos kinevezése, aki egy felelősséggel felruházott stábbal előkészíti a kormányprogram ifjúsági stratégiáját. Hosszú távon olyan ifjúsági intézményrendszert kell kiépíteni, amelyben világosan tisztázott az állam feladata, a kormány szerepe és az állami ifjúsági végrehajtó intézmény szerepe. Végül javaslom, hogy a parlament bízza meg a Minisztertanács elnökét, hogy kormánybiztos kinevezésével vállaljon garanciákat arra, hogy a parlament negyedéven belül megfelelő előkészítés után újra itárgyalhasson erről a kérdésről. Sebesi Lászlóné (Békés m., 6. vk.) nyugdíjas pedagógus arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor az Országgyűlés az ifjúság helyzetéről tárgyal, nem feledkezhet meg azokról, akik nem tagjai egyetlen ifjúsági szerveződésnek sem, illetve a társadalom perifériájára szorultak. László Béla (Szabolcs- Szatmár m., 14. vk.), a Fehérgyarmati Városi Pártbizottság első titkára határozottan vitáiba szállt a beszámolónak azzal a megállapításával, miszerint az ifjúsági törvény hiányos végrehajtásának oka az ifjúság érdekérvényesítő képességének gyengeségében keresendő. Alberth Béláné (Hajdú- Bihar m., 8. vk.), a HNF megyei bizottságának titkára a imái kor fiataljait kérte arra: mérlegeljék józanul, mi volt jó és hasznos az ifjúsági törvényben, illetőleg mi akadályozta az elképzelések megvalósulását. Dr. Velkey László (Borsod-Ahaúj-Zemplén m., 4. vk.), a Borsod Megyei Kórház Gyermekegészségügyi Központjának igazgatója kétperces -hozzászólásában kérte annak megerősítését, hogy az ifjúság kérdésének megvitatására a téma komp-' lex voltához méltó, annak megfelelő, konkrét elvi állásfoglalásokat, valamint lasi Családsegítő Központ intézetvezetője a gyereket vállaló és nevelő családok lakáshoz jutása érdekében javasolta: a gyermekek számától függő szociálpolitikai kedvezményt minden család kaphassa meg teljes összegben. Tóth Károlyné (országos hozzá csatlakozva több képviselő — indítványozta: a határozati javaslatot szövegezzék át. Végezetül a képviselők megszavazták, hogy rendeljenek el szünetet. Ennek ideje alatt az ifjúsági és sportbizottság, az államtitkár és a felszólalók közösen Grósz Károly üdvözli Dr. Kemenes Ernőt, az Országos Tervhivatal elnökét. MTI Telefotó lista) református püspök, a magyarországi református egyház zsinatának Ielkészi elnöke úgy vélte: az ifjúság jövője alapjában véve szellemi, lelki és etikai kérdés, ami nem alapozható egyszerűen a kedvező jogi, gazdasági feltételek megteremtésére. Takács lmréné (Csongrád m.. 4. vk.), a Szegedi Textilművek MSZMP-bizottságának titkára tiltakozását fejezte ki Hellner Károly képviselőtársa javaslatával szemben, miszerint hatályon kívül kellene helyezni az ifjúsági törvényt. Dr. Géczi István (Budapest, 49. vk.). a Kertészeti é6 Élelmiszeripari Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szerint a mai helyzetben kiemelendő a család szerepe, a társadalomnak talán még soha nem volt annyira szüksége a család intézményének helyreállítására, erősítésére, mint ma. Deák Gábor a beszámoló vitáját összefoglalva hangoztatta: jó döntés volt, hogy az Országgyűlés két fordulóban tárgyán az ifjúság ügyéről. átszenkezrtettók, újból szövegezték a bizottság határozati javaslatát. A hosszúra — csaknem kétórásra — nyúlt szünet után az új változatot a foghíjassá vált padsorokban még jelen lévő képviselők 15 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett — elfogadták. Eszerint: az Országgyűlés a kormány jelentését — fenntartásokkal — tudomásul veszi, és felhívja a kormányt, hogy az elhangzott véleményeket, javaslatokat vegye figyelembe a három évre szóló munkaprogramjának kidolgozásakor. Ez utóbbi tárgyalásakor a kormány adjon érdemi tájékoztatást a kormányzat ifjúságpolitikára vonatkozó főbb elgondolásairól. Ezzel az Országgyűlés májusi ülésszakának második munkanapja — amelyen Szűrös Mátyás, Horváth Lajos és Jakab Róbertné felváltva elnökölt — befejeződött. Ma reggel 9 órakor interpellációkkal folytatja munkáját az Országgyűlés. Jelleg szerint csoportosítva választottak küldöttet Mint a megye valamennyi településén, Karcagon is várakozással tekintenek a pártértekezlet elé. A párttagok véleménye persze sok tekintetben megoszlik, s ezek a küldöttválasztások időszakában is érzékelhetővé váltak, hiszen nem mindegy, ki és milyen felfogásban képviseli az alapszervezeteket. — De hogyan is lehetséges konszenzusra jutni? — A helyi döntés jogával élve választották az alapszervezetek nálunk is a küldötteket — tájékoztat Tőkés János, a városi pártbizottság politikai munkatársa. — Helyi programot készítettünk, melyet a városi pártbizottság április 12-én hagyott jóvá. Azt megelőzően tartottunk egy városi titkári értekezletet, ahol előzetes véleményeket kértünk a választás módjairól. Végeredményben úgy foglaltunk állást, hogv a lehető legdemokratikusabb úton válasszák meg a város párttagjainak küldötteit. — Gondolom. ez a nagyobb üzemekben, intézményekben, ahol több alapszervezet tevékenykedik. nem okozott nehézséget. De a szétaprózotton elhelyezkedő alapszervezetekről ez már korántsem állítható. — A város húsz küldött megválasztására kapott lehetőséget. Valóban voltak könnyebben áttekinthető területek: Kunmadaras, a Magyar—Bolgár Termelőszövetkezet hét-hét és további négy üzem létszámánál fogva egyegy küldöttre voksolhatott. A többi alapszervezelet viszont jellegük szerint csoportosítottuk. így több kisebb üzem, intézmény alapszervezetei kerültek egy-egy csoportba ahonnan egy-egy küldött megválasztására került sor. És bár nagyobb gondok itt sem adódtak, a koordinálás már több figyelmet, szervezést igényelt. — Tipikus példának tarthatjuk erre a mi szakterületünket vélekedett — vélekedett Dobos István, a szakmunkásképző intézet par ;alapszervezetének vezetőségi tagja. — Hogyan is válasszuk meg a város hét al ipszervezetében külön-külön dolgozó százharmincöt párttag pedagógust (képviselő küldöttet, aki az eltérő oktatási viszonyok közt munkálkodó iskolák sajátos igényeit egy személyben tudja majd képviselni ? — A hét alaosziervezet titkára ezért előzetes megbeszélést tartott — mondja Kovács Istvánné, a 2. számú pedagógus alapszervezet titkára. — Erre az egyes iskolák alap6zervezetei elhozták javaslatukat. Az átfedések következtében három név került a jelöltek listájára, majd az alapszervezetek ezt követően választottak közülük. Az eredmény már ismert, végül Baja Sándornét, a Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola matematika—fizika szakos tanárát választották meg, aki a városi pártbizottság tagja. A karcagi pedagógusok esete tükrözi a „jelleg szerinti” csoportok választásának gondjait. Többek közt azt, hogy gyakorlatilag a választók és a jelöltek — miután nem egy munkahelyen dolgoznak — előfordulhat, hogy nem ismerik egymást, vagy nem kellően. Súlyosbítja a helyzetet, hogy — s z' többen szóvá is tették — lövid idő állt rendelkezésre, a jelölteknek így nem volt módjuk egy összevont alapszervezeti gyűlésen arra, hogy választóikkal találkozhassanak. Talán épp ezt a hiányosságot ismerte fel Baja Sándorné — s ez a megválasztott érdeméül hozható fel — amikor úgy döntött, alkalmat keres arra, hogy mindegyik alapszervezettel külőn-külön is találkozhasson. Az ott elhangzó vélemények alapján valóban reális esély van arra, hogv ezeket méltóképp képviselje majd a pártfórumon. Ugyanezt szolgálta az április végén megtartott városi pedagógus-ak.tívaértekezlet. A város tanárai, nevelői itt is elmondhatták, jelezhették észrevételeiket, javaslataikat. Sz. Gv. Jászberényben Megalakult a városi reformkör Május 9-én a jászberényi Déryné Művelődési Központban huszonegy tag megalakította a városi reformkort. Induló elveik szerint a reformkor olyan fórum, amely a platformszabadság elvén működik, és tagjai állásfoglalásaikat a konszenzus alapján alakítják ki. Azokat a törekvéseket erősíti a reformfolyamat megvalósításában, amelyek a demokrácia szélesítéséhez, a piacgazdaság kialakításához (esélyegyenlőséget^ iztosítva a különböző tulajdonformáknak), a nemzetben való gondolkodáshoz (beleértve a határon kívüli magyarságot is) vezet. Mindezeket a paternalista szemlélet és a monolisztikus hatalmi rendszer teljes felszámolásával, a jogállamisággal biztosított többpártrendszerrel tartja megvalósíthatónak. Az MSZMP-tagok által alapított reformkor programja szerint előadásokat szervez; nyilvánosságra hoz és javasol a különböző döntési joggal bíró fórumoknak közérdekű kérdéseket és véleményeket; párbeszedet folytat más eszmei alapállású és programú helyi szervezetekkel a reformtörekvések megvalósítása érdekében. Következő, program szerinti összejövetelét május 30-án, délután 5 órakor tartja a Déryné Művelődési Központban. A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLETRE KÉSZÜLVE
