Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-10 / 108. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁJUS 10. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. május 8-ai Üléséről Az MSZMP Központi Bizottságának levele Kádár Jánoshoz KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRSNAK Budapest Tisztelt Kádár János Elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és pártunk tagjai meg­rendüléssel értesültek súlyosan megrom­lott egészségi állapotáról. Sajnáljuk, hogy emiatt az uttóbbi hónapokban már nem lehetett részese politikai életünknek. A Központi Bizottság mérlegelve az ön egészségi állapotát, úgy döntött: mentesí­ti a Magyar Szocialista Munkáspárt elnö­ki tisztéből és a központi bizottsági tag­ságából adódó terhek alól. Ma még nem vállalkozhatunk egy fél évszázados, történelmi jelentőségű életút értékelésére, amely elválaszthatatlanul összefonódott a magyar nemzet ellentmon­dásoktól sem mentes felemelkedésé­vel. Végső soron csak az utókor készítheti el annak a korszaknak a mérlegét, amely Kádár János nevéhez kötődik, ön a tár­sadalom jobbításáért, a haza felemelkedé­séért, a szocializmusért küzdő kommunis­ta emberként szerzett megbecsülést és el­ismerést. A hazai és a nemzetközi közvélemény azt a politikust tiszteli az ön személyé­ben, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a helsinki folyamat elindításában és kö­vetkezetes képviseletében, a kelet—nyugati párbeszéd kibontakoztatásában. A magyar kommunisták úgy tekintenek Kádár Jánosra, mint aki a nemzeti meg­békélés érdekében mindenkor kész volt a megegyezésre. Nem feledkeznek meg a hatvanas-hetvenes évek Magyarországá­ról, amikor hazánkat — lehetőségeinkkel és korlátáinkkal együtt is — a megújulás előfutáraként tartotta számon a honi és a nemzetközi közvélemény. Sem eredményeinket nem becsülhetjük le, sem hibáinkat nem hallgathatjuk el. Tudatában vagyunk annak, hogy az el­múlt másfél évtized objektív nehézségeit, gazdasági és politikai bajainkat nem egy­szer téves döntések is súlyosbították. Ezek következményeivel kell napjainkban né­pünknek és pártunknak szembenéznie. Küzdelmes élete számunkra intelem is egyben: ismernünk kell történelmünket és tisztelnünk értékeinket, mert enélkül nem őrizhetjük meg önbecsülésünket. Kedves Kádár Elvtárs! Megőrizzük munkásságának értékeit, következetesebben folytatjuk a reformok útján járva a nemzet további felemelke­déséért, a szocializmus megújításáért, az európai együttműködés elmélyítéséért ki­fejtett erőfeszítéseit. A magyar kommunisták nevében őszin­tén köszönjük több évtizedes munkássá­gát elvtársi üdvözletünket küldjük. Budapest, 1989. május 8. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Az MSZMP Központi Bizottságának javaslata politikai egyeztető fórum létrehozására (Folytatás az 1. oldalról.) felügyeletét az Alkotmánybí­róság lássa el. Egyetért az­zal, hogy a pártok költségve­tési támogatásáról és gazdál­kodásáról a törvény rendel­kezzék. A Központi Bizottság ajánlja a Minisztertanács­nak, hogy — figyelembe vé­ve az MSZMP és más politi­kai erők, mozgalmak tár­gyalócsoportjai közötti meg­állapodásokat is — mielőbb véglegesítse a törvényterve­zetet, és terjessze az Ország­­gyűlés elé. 2 A testület tájékoztatót • hallgatott meg az MSZMP KB tárgyalócsoport­jának eddigi munkájáról. Szükségesnek tartja, hogy mielőbb tárgyalások kezdőd­jenek a különböző társadal­mi, politikai szervezetek között. Ennek érdekében po­litikai egyeztető fórum létre­hozását kezdeményezi. Ja­vaslatát a közleménnyel egy­idejűleg közzéteszi. II. I A Központi Bizottság felülvizsgálta az MSZMP személyi kérdések­ben gyakorolt hatáskörét. Kezdeményezi, hogy a Mi­nisztertanács helyezze hatá­lyon kívül az erre vonatkozó jogszabályokat. Az MSZMP a jövőben csak politikai esz­közökkel kívánja érdekeit és befolyását érvényre juttatni a legfontosabb állami, gaz­dasági, tárásadalmi és egyéb vezetői funkciók betöltése­kor, a képviselők és tanács­tagok megválasztásakor. Je­löltjeinek elfogadtatására a legszélesebb nyilvánosság előtt politikai meggyőző te­vékenységet folytat. A Központi Bizottság és a pártbizottságok a jövőben csak a saját hatáskörükbe tartozó párttisztségek betöl­téséről döntenek. Nem fog­lalnak állást az általuk irá­nyított pórtszervek tisztség­­viselőinek megválasztásáról. A Központi Bizottság ajánlja a Minisztertanács­nak az állami személyzeti munka áttekintését és a szükséges módosítások el­végzését. 2 A Központi Bizottság • üdvözli, hogy a párt alapstervezetei és választott telstületei aktívabbak^ egy­re többet kezdeményeznek annak érdekében, hogy az MSZMP korszerű, marxista szellemű reformpárttá ala­kuljon át. Ennek a folyamat­nak a részeként értékeli a reformkörök létrejöttét és kibontakozó tevékenységét. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a párt demokratikus működéséhez elengedhetetlen tagjainak lelkiismereti és vélemény­nyilvánítási szabadsága. Az azonos értékeket és véle­ményt képviselők — az áramlatok és platformok — szabadon fejthetik ki néze­teiket a párt fórumain. A testület ugyanakkor a párt (Folytatás az 1. oldalról) lami költségvetésből is támo­gassák. A közgyűlésen állást fog­laltak az Országos Tudomá­nyos Kutatási Alap megőr­zése mellett. Nélküle ugyan­is — mondották — számos egyetemi tanszék nem foly- ■ tathatna tudományos kuta­tást. Fontos azonban, hogy ebből kizárólag az alapku­tatást támogassák. Az akadémikusok ez al- * kálómmal is kifejezték azt a véleményüket, hogy az Akadémia foglaljon állást az cselekvőképeségének védel­mében ellenzi a platformok szervezeti elkülönülési tö­rekvéseit. A megújuláshoz a párt progresszív erőinek összefogására van szükség. A Központi Bizottság le­szögezi : demokratikus párt­ban nem lehetnek dogmák és megváltoztathatatlan többségi vélemények. A vá­lasztott testületek döntési jogának elismerése és a ha­tározatok végrehajtásának kötelezettsége mellett min­den párttagnak joga van fenntartania álláspontját. g. A Központi Bizottság üdvözli a Magyar De­mokratikus Ifjúsági Szövet­ség létrejöttét és elfogadott programját. Egyetért azzal, hogy a DEMISZ közvetlen pártirányítás nélkül, önálló­an 'kíván dolgozni. Fontos­nak tartja, hogy az ifjúsági szervezetek tagjai minél na­gyobb számban pártunk tagjaiként is vegyenek részt az MSZMP munkájában. Az MSZMP arra törekszik, hogy a közös értékek és po­litikai érdekek alapján együttműködjön a DEMISZ szervezeteivel. A szövetség tagszervezeteivel egymástól eltérő módon, programjuk és tevékenységük ismereté­ben alakítja ki kapcsolatait. Az MSZMP tudatában van annak, hogy a politikai és gazdasági reformok nem vi­hetők sikerre a fiatalok be­kapcsolódása nélkül. A tes­tület javasolja: az MSZMP Központi Bizottságának és a DEMISZ Szövetségi Taná­csának képviselőiből jöjjön létre tárgyalócsoport, amely kialakítja közös álláspont­ját napjaink főbb társada­lompolitikai feladatairól, meghatározza az együttmű­ködés új tartalmát és gya­korlati tennivalóit. A Központi Bizottság fel­kéri a párttagságot, a párt­­szervezeteket, a pártbizott­ságokat: a DEMISZ tagszer­vezeteinek helyi csoportjai­val szervezzenek konzultá­ciókat a közös munka lehe­tőségeiről, a párttestületek­ben megvalósítandó ifjúsági képviseletről. A Központi Bizottság tu­domásul veszi, hogy több helyütt a fiatal párttagok pártszervezetükben ifjúsági tagozat létrehozását kezde­ményezik. III. A Központi Bizottság ál­lást foglalt a Munkásőrség működéséről, további fel­adatairól. Megállapította, hogy a Munkásőrség az el­múlt évtizedekben széles társadalmi alapon, önkénte­sen, demokratikus szellem­ben, törvényes keretek kö­zött működött. Tagjai elis­merésre méltó munkát vé­geztek a gazdaságban, a szolgálatban és a közélet­ben. A Munkásőrség vállalja a társadalom reformtörekvé­seit, alkalmazkodni kíván a politikai, közéleti változá­sokhoz. önkéntes fegyveres ország sorsdöntő kérdései­ben. A tudósok jelentős mértékben segíthetik a kor­mány döntéseinek megala­pozását — hangoztatták. Ki­fogásolták, hogy a szakértők tanácsait még mindig nem veszik figyelembe minden tekintetben. Az Akadémia és az egyete­mek kapcsolatáról szólva el­mondták: a tudomány ká­rosodna, ha engednének az Akadémia és egyetemek szembeállítására irányuló törekvéseknek. Örömmel, ugyanakkor megrendüléssel ^szóltak ar­testületként a Magyar Nép­­köztársaság védelmi rend­szerébe integrálva, a Mi­nisztertanács felügyelete alatt tevékenykedik. A Központi Bizottság ha­tályon kívül helyezi a Mun­kásőrség pártirányításáról szóló korábbi határozatait, és felkéri a Minisztertanács elnökét, hogy készítse elő és adja ki a testületre vonat­kozó új jogszabályt. Ebben szükséges meghatározni a Munkásőrség feladatait az alkotmányos rend védelmé­ben, az ország biztonságá­nak erősítésében, a hátor­szág- és terüiletvédelem.ben, a katasztrófáik elhárításá­ban, az élet- és vagyonvé­delemben, a közrend és köz­biztonság megóvásában. IV. A Központi Bizottság tá­mogatja Németh Miklós mi­niszterelnök kormányátala­kítási javaslatát. Állást fog­lalt, hogy nem él az Ország­­gyűlésen a miniszterek jelö­lésére vonatkozó jogával, erről szóló korábbi határo­zatát hatályon kívül helye­zi. V. A Központi Bizottság dön­tött egyes párttisztségvise­lők felmentéséről és kine­vezéséről : — a testület tájékoztatást kapott Kádár János egészsé­gi állapotáról, és úgy hatá­rozott, hogy érdemeinek el­ismerése mellett felmenti a ipárt elnöki tisztségéből és a központi bizottsági tagsá­gából. A testület levelet in­tézett Kádár Jánoshoz, ame­lyet nyilvánosságra hoz; — Lukács Jánost a KEB elnökévé történt megválasz­tása miatt felmentette KB- titkári tisztségéből és köz­ponti bizottsági tagságából; — Petrovszki Istvánt, a Központi Bizottság tagját nyugállományba vonulása miatt — érdemeinek elisme­rése mellett — felmentette osztályvezetői beosztásából; — Kovács Jenőt, a KB osztályvezető-helyettesét ki­nevezte osztályvezetőnek; — Borbély Gábort, a Köz­ponti Bizottság tagját fel­mentette a Népszabadság főszerkesztői funkciójából, és kinevezte a KB osztály­­vezetőjévé ; — Eötvös Pált, a Népsza­badság főszerkesztő-helyet­tesét megválasztotta a Köz­ponti Bizottság tagjának, és kinevezte a lap főszerkesz­tőjének. / A megüresedett párttiszt­ségek betöltésére a Közpon­ti Bizottság jelölő bizottsá­got választott, * * * A Központi Bizottság a párttagság kezdeményezé­seit is mérlegelve 1989 őszé­re összehívja az MSZMP országos értekezletét, amely­nek pontos idejét, napirend­jét, a küldöttválasztás mód­ját a közeljövőben határoz­za meg. ról, hogy rehabilitálták azo­kat az akadémikusokat, aki­ket régebben méltánytala­nul 'kizártak a tudós társa­ságból. Magukat is rehabi­litálják, amikor a mindig alkotó tudósok szellemi visz­­szafogadásáról döntenek — vélekedtek a hozzászólók a közgyűlésen. Az Akadémia szervezeti felépítése, működése kap­csán elhangzott: szüntessék meg a jelenlegi „egykama­rás” Akadémiát, azaz vesse­nek véget a levelező és ren­des tag megkülönböztetés­nek. 1A Magyar Szocialista ■ Munkáspárt — együtt­működve valamennyi felelős politikai tényezővel — foly­tatni kívánja azt a mélyre­ható társadalmi átalakítást, amely a többpártrendszeren alapuló képviseleti demokrá­cia megteremtésére, a társa­dalmi. gazdasági válság le­küzdésére irányul. Tudatá­ban van, hogy a válság elmé­lyülésének megakadályozá­sa a konstruktív erők között politikai párbeszédet. az együttműködés lehetőségei­nek * felkutatását igényli, köl­csönös felelősségefés önmér­­ségletet feltételez. Meggyő­ződése, hogy az egypártrend­­szerről a képviseleti demok­ráciába való átmenet csak szabad választásók révén va­lósítható meg. A Központi Bizottság fel­hívja az ország minden tár­sadalmi-politikai szerveze­tét, hogy tárgyalóasztalnál közösen keressék a társadal­mi! feszültségek, konfliktusok megegyezésen alapuló felol­dását. Javasolja olyan poli­­tiai egyeztető fórum létreho­zását, amely alkalmas a résztvevő szervezetek által meghatározott legfontosabb kérdések megvitatására. Az így kialakuló álláspontok szolgálhatják a nemzet fel­­emelkedését. 2 Az MSZMP javasolja: ■ a tanácskozások meg­kezdése előtt a résztvevők nyilvánítsák ki, hogy tiszte­letben tartják az alkotmá­nyosság elveit, elismerik egymást egyenrangú tárgya­lófélnek, a tanácskozás ide­je alatt tartózkodnak min­den olyan egyoldalú lépés­től, amely meghiúsítaná a tárgyalások eredményessé­gét. Kívánatos, hogy a poli­tikai megállapodások előzzék meg a törvényalkotást. 3 Az MSZMP ajánlja, ■ hogy a tanácskozáson olyan politikai megállapodá­sok szülessenek, amelyekhez csatolhatok a szükséges ál­lami intézkedések és jogsza­bályok tervezetei. Javasolja a megállapodások nyilvános* Ságra hozatalát és eljuttatá­sát az illetékes állami szer­vekhez. A résztvevők jelent­sék ki, hogy a megállapodá­sokban foglaltakat a nyilvá­nosság előtt képviselik, és minden rendelkezésükre álló politikai eszközzel érvényre juttatják. . A Központi Bizottság kívánatosnak tartja, hogy az egyeztető fórum mi­nél teljesebben reprezentál­ja a társadalom valóságos politikai és érdektagoltságát. Az MSZMP önálló tárgyaló­­partnernek fogad el minden olyan szervezetet — köztük az ellenzéki kerékasztalhoz tartozókat is —, amelyek az alkotmányosság talaján áll­nak, és kötelezettséget vál­lalnak az egyesülési törvé­nyen alapuló működésre. A politikai egyeztető fórum résztvevőinek végleges köre az előkészítő megbeszélése­ken alakítható ki. A tárgyaló szervezetek kizárólag önma­gukat képviseljék, rendel­kezzenek írásos mandátum­mal , amely felhatalmazza őket megállapodások kötésé­re is. *- A Magyar Szocialista Munkáspárt az egyez­tető fórum napirendjére a következő témákat javasolja: (1) A politikai rendszer re­formjával, a demokrati­kus átmenet megvalósí­tásával kapcsolatos el­vek és szabályok megha­tározása, az ezzel ösz­­szefüggő sarkalatos tör­vények (az alkotmány­­bíróságról, a köztársasá­gi elnöki intézményről, a pártokról, a választójog­ról, a tájékoztatásról és az információról, stb.) tartalmának és a soron következő választások időpontjának megvita­tása. Az MSZMP szükséges­nek tartja, hogy a meg­beszélések részeként — az illetékes kormányzati szervek bevonásával — sor kerüljön a pártok működési feltételeinek rendezésére is. (2) A gazdasági válság le­küzdésére, a szociális fe­szültségek enyhítésére irányuló intézkedések kidolgozása, valamint a társadalmi - gazdasági konfliktusok erőszakot kizáró, önmérsékleten alapuló megoldása. 6 A Központi Bizottság ■ az előzetes megállapo­dásokra is építve a kölcsönös bizalom és a konstruktív munka érdekében a követ­kező ügyrendet ajánlja: a) Az érdemi tanácskozás plenáris üléseken és bi­zottságokban folyjék. A teljes üléseken minden résztvevő azonos időtar­tamú felszólalási lehető­séget kapjon. A plenáris ülések helyszí­ne az Országgyűlés épü­lete legyen. b) A bizottságok — szakér­tők bevonásával — készít­sék elő a megállapodáso­kat, a dokumentumokat a plenáris ülés fogadja el. A jóváhagyott okmányt a delegációk vezetői aláírá­sukkal hitelesítsék. A döntéshozatal a kölcsö­nös érdekeltség és a kon­szenzus elvére épüljön, ha valamely részletkér­désben véleményeltérés mutatkozik, a különvéle­mény meghatározott ter­jedelemben rögzíthető. c) A plenáris ülések a sajtó számára nyilvánosak, a bizottságok azonban zárt ajtók mögött dolgozza­nak. Minden ülésről ké­szüljön jegyzőkönyv. A tárgyalófelek rendszere­sen adjanak ki közös köz­leményt. * + * A Magyar Szocialista Mun­káspárt annak reményében adja közre javaslatát, hogy az számíthat a magyar tár­sadalom felelős politikai erőinek és a közvélemény többségének támogatására. Továbbra is készen áll az eredményes tárgyalásokat előrevivő kezdeményezések megvitatására és elfogadásá­ra. Budapest, 1989. május 8. Az MSZMP Központi Bizottsága Akadémiai törvényre van szükség

Next

/
Oldalképek
Tartalom