Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-10 / 108. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁJUS 10. A Kcnderesi November 7 Tsz cipőfelsőrész-készítő üzemében a martfűi Tisza Cipőgyárnak dolgoznak bérmun-. kában. Jelenleg a bolgár exportra kerülő szabadidőcipők felsőrészeit állítja össze a két tüzöde. Fotó: Mészáros Magyar—NDK napok megyénkben A béke- és barátsági hónap eseményeként az NDK megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére magyar— NDK napok kezdődtek megyénkben. Tegnap a népfront megyei bizottságának Ságvári körúti székházába érkezett Heribert Reisenweber, az NDK Kulturális és Tájékoztató Központjának igazgatója, és Peter Stegert igazgatóhelyettes. A vendégeket Tóth Lajos megyei titkár fogadta, ezt követően rövid városnézésen vettek részt, majd délután Jászapátiba utaztak. Ugyanide érkezett Gerd Vehres, az NDK magyarországi nagykövete, aki felszólalt azon a nagygyűlésen, amelyet a második világháború európai befejezése alkalmából tartottak. Heribert Reisenweber és helyettese ma Kisújszállást keresi fel, ahol a városi ifjúsági házban politikai vitafórumon vesznek részt. Holnap Karcagon, a kutatóintézet látogatásával fejeződik be ennek az NDK-beli küldöttségnek a háromnapos, megyei programja. Fejlődni képes vidék nélkül nem lesz korszerű Magyarország! Tegnap Szolnokon tartotta kibővített választmányi ülését a Magyar Vidék Társaság. Mivel a csoportosulásról még nem adtunk hírt, most elsősorban arra kerestük a választ, mit akar a Magyar Vidék Társaság? Az alapszabályban olvastuk, hogy a társaság alakuló közgyűlését idén február 24-én tartotta. Mi történt azóta? — Nem sokminden, hiszen két hónapig eltartott a társaság bejegyzése — válaszolta Bóka János, a Szolnok megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának fiatal vezetője, a társaság választmányi tagja. — Társaságunk hangsúlyozottan kormánypárti. Egyelőre kétszázötven tagunk van, tagságunk jószerével ismeretségi kör alapján szerveződik. Tíz szolnoki tagot számlálunk, most lépett be például Mohácsi Ottó. a megyei tanács elnöke, Györgyi Lajos. a Kunszentmártoni Városi Tanács VB-titkára és mások. — Kiderül az alapszabályból, hogy a társaság országos. Hogyan került a mostani választmányi ülés Szolnokra? — Ez volt a harmadik választmányi ülésünk, és Czibulka Péter országgyűlési képviselő, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese invitálására találkoztunk Szolnokon. A földtörvény és a szövetkezeti törvény módosításával kapcsolatos kérdéseket vitattuk meg. — Mi jelenti a társaság létalapját? — Ügy vélem, hogy a választópolgárok megnyeréséért folytatott politikai küzdelemben az alternatív szervezetek — amelyek a vidéki emberért is tenni szándékoznak — mindezidáig jószerével csupán jelszavakat hangoztattak. Ügy tűnik, a viMit akar a Magyar Vidék Társaság? dékért igazán senki sem akar tenni! — Ezzel vitatkoznom kell! Hiszen akár a Kisgazdapárt, akár a Néppárt programjaiban fölfedezni a cselekvés szándékát. — A szándékot talán igen, ám konkrét, átgondolt, részleteiben is felépített programmal egyikük sem jelentkezett. A helyzet felismerésén túl mi tenni is akarunk! Hazánkat a korábbi centralizált irányítás, a tervgazdálkodás törekvéseinek ellenére lényeges területi különbségek jelemzik. Az elmélyült válság területi következménye az elmaradott vidékek fejlődésének ki'látástalansága. Pedig fejlett és fejlődni képes vidéki Magyarország nélkül nem lesz korszerű Magyarország. Hazánk arányos területi fejlesztése minden magyar. állampolgár érdeke! Programunkból csupán kapásból emelek ki néhány jellemzőt: új terület- és településfejlesztési stratégia, műszaki megújulás, termelési kooperációk, munkakultúra vidéken, a kis- és középvállalatok fejlesztése, a vidéki gyáregységek sorsának javítása, a településfejlesztés és az agrárpolitika összhangjának megteremtése, korszerű infrastruktúra, vidéki idegenforgalmi centrumok kiépítése. Támogatni kívánjuk a vidéki gazdasági vállalkozásokat, a helyi kezdeményezéseket, a szellemi és kulturális élet területi decentralizálását akarjuk: azaz modern vidéki központokat, a nemzeti hagyományok ápolását, a népművészet fejlesztését. Mindez tulajdonképpen úgy foglalható össze, hogy demokratikus településpolitkát, esélyegyenlőséget akarunk. — Az elképzelés vonzó. Hogyan oldja meg mindezt kétszázötven tag a nyrílcmilliós vidéki Magyarországon? — Bízom benne, hogy 'többen is leszünk. Szeretnénk együttműködni a vidék fejlesztésében érdekelt társadalmi mozgalmakkal és egyesületekkel. Konzultációs központot próbálunk kialakítani a vidéken élő országgyűlési képviselők munkájának támogatására. De a dolog lényege: nem hisszük, hogy kizárólag mi fogjuk képviselni a magyar vidéki érdekeket! Nem akarunk túlcentralizált szervezetté válni, inkább fölkaroljuk, menedzseljük a helyi kezdeményezéseket. — A vidékiség Magyarországon jó évszázada lekicsinylő, megalázó jelzőnek számít. Magyarul, sosem volt, ma sem nagy dicsőség vidékinek lenni. A társaság most nevében hirdeti a magyar vidéket. Mi a jelentősége ennek a kifejezésnek? Nem valamiféle főváros—vidék ellentétet takar? — Hitünk szerint nem! A Magyar Vidék Társaság programjában nem Budapest kontra vidékről van, szó. Tehát nem arról, hogy szembeállítsuk, egymásnak ugraszszuk a kétmilliós fővárosi és a nyólcmilldós vidéki lakosságot. Nem ellentétről, hanem arányos településfejlesztésről gondoskodunk. Mindenesetre furcsán hang zárná, az „arányos településfejlesztők társasága”. Azt hiszem, a magyar vidéknek — ha nem csupán egyetlen értelemben gondolunk rá —, mint kifejezésnek, mégsem olyan rossz a csengése. — E — Akiket párttisztségre a legtöbben ajánlanak A tegnap délután tartott tájékoztató szerint a küldöttekkel folytatott eszmecserék során több olyan javaslat is felvetődött, mely nemcsak a párttisztségre — ide értve természetesen a megyei pártbizottsági tagságot is — jelöltek személyére, hanem a megyei pártbizottság struktúrájára is vonatkozott. A többség azegytestületű megyei pártbizottság mellett voksolt. Az állandó munkabizottságok helyett pedig az egy-egy feladat elvégzésére létrehozott ad hoc bizottságok munkáját tartották eredményesebbnek. Nagy vita bontakozott ki a küldöttek között arról, hogy főállásban avagy társadalmi munkában töltsék be a megyei párttitkári tisztségeket. A többség véleménye az volt, hogy ezeket a feladatköröket társadalmi megbízatásként nem lehet eredményesen ellátni. Szintén töbhségi vélemény az, hogy a megyei pártbizottság első titkára mellett még két titkára legyen a testületnek. Szűkebb körben (főleg Szolnokon) elhangzottak egyéb javaslatok is. Így például az, hogy a megyei pártbizottság helyett egy kisebb létszámú pártiroda vagy választmány legyen. Elhangzott az is. hogy hátráló párt helyett következetesen érvényesített programmal rendelkező párt kell. A küldöttekkel folytatott eszmecseréken a jelölőbizottság nem ajánlott neveket. kizárólag a küldöttek javaslatát vették figyelembe. A pártapparátus jelenlétét A SZOLNOKI REFORMKÖR VÉLEMÉNYE „Felgyorsultak az események az utóbbi találkozónk óta. Bátran gondolkodtunk, de az élet úgy látszik mégis túllépett rajtunk, ezt a társmegyei pártértekezletek mutatják” — ezekkel a szavakkal nyitotta meg Harasztosi József, a Teszöv titkárhelyettese az MSZMP Szolnoki Reformkörének tegnapi ülését. Az oktatási igazgatóság nagytermében megtartott tanácskozásnak két fő témája volt. Elsőként a megyei pártértekezlet „Vitatémáit” véleményezték a résztvevők, majd meghallgatták Bugán Mihály tájékoztatóját a jelölőbizottság tevékenységének eddigi tapasztalatairól. A „Vitatómák” véleményezése előtt Nagy József, az MSZMP KB munkatársa mondotta el gondolatait az anyagról. Véleménye szerint a megye a történelmi megkésettség állapotában van, gonnem igényelte ülésein. A jelölőbizottság folyamatosan tevékenykedik. Ismerteti a küldöttekkel nemcsak azoknak a nevét, akik a küldöttek részéről a megyében a legtöbb támogatást kapták, hanem azokét is, akikre egy-egy területen kevesebben voksoltak, de a mellettük való kiállás még erősödhet a megyei pártértekezlet napjáig. Minden számításba jöhető jelölttel még nem válthattak szót a jelölőbizottság tagjai, de a közeli napokban megteszik azt, nem akarják csorbítani a személyi jogokat. A jelölőbizottság kéri, hogy a kommunista kollektívák a jelöltekről alkotott véleményüket akár a küldöttek útján, akár közvetlenül juttassák el hozzá. összesen hetven jelölt neve vetődött fel a küldöttekkel való megbeszéléseken. A jelölőbizottság most azok nevét hozza nyilvánosságra, akiket a legtöbb küldött ajánl. Mivel egyetlen javaslatot sem vetnek el, a továbbiakban nyilvánosságra hozzák azok listáját is, akik iránt növekszik a párttagok szimpátiája. Az alábbiakban pedig azok nevét soroljuk, akik a párttisztségek betöltésére a jelölőbizottság szerint leginkább számításba jöhetnek: Benedek Fülöp, a Teszöv titkára; Botka hajosné, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium igazgatója; dr. Bozsó Péter, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára ; dr. Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese; dr. Csatai József, a jászapáti pártbizottság titkára; dr. Ferenczy József, a megyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságának vezetője; Fodor Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője; Gáspár József, a tiszafüredi pártbizottság első titkára; Harasztosi József, a Teszöv titkárhelyettese; Iváncsik Imre. a Szolnok Megyei Szocialista Ifjúsági Szervezetek Szövetségének elnöke; Kókai Rudolf, a Hűtőgépgyár üzemi pártbizottságának titkára; Kovács Miklós, a jászberényi pártbizottság első titkára; Lengyel Boldizsár, a Szolnok Városi Tanács elnökhelyettese; Lengyel Zoltán, a Kunhegyesi Kunság Népe Tsz elnöke; Madaras László, a Damjanich Múzeum igazgatóhelyettese; Németh László, a szolnoki pártbizottság első titkára; Szabó István, a megyei pártbizottság első titkára; Sziráki András, a Mezőgép Vállalat vezérigazgatója; Tóth András, a kisújszállási pártbizottság .első titkára; Vass Lajos, a megyei tanács apparátusi pártbizottságának titkára; dr. Vermes Pál, a mezőtúri főiskolai kar igazgatóhelyettese; Z elenyánszki András, á megyei pártbizottság titkára és Zsilka Sándor, a szolnoki pártbizottság titkára. A jövő hét keddién ül öszsze ismét a jelölőbizottság. Az addig gyűlt tapasztalatainak összegzését lapunk szerdai számában közöljük. S. B. n pártbizottság működése átmeneti legyen! dolkodásban, szemléletben. Gondként említette, hogy a korszakváltás időszakában nemzedékváltás zajlott le — elment egy „elkényelmesedett” generáció, de nem tudott felnőni egy újabb, erre nem kapott lehetőséget. Fontos — emelte ki —, hogy az elmúlt időszakot kritikusan vizsigáliuk és „ne a hordalékot analizáljuk”. Lényegesnek tartja, hogy a program az emberhez szóljon és adjon választ arra, hogy milyen megyét akarunk. Gyenge pontként említette azt, hogy a vitaanyag a megyét nem új módon — alulról építkező érdekképviseletként — fogja fel. Nagyon fontos, hogy megfogalmazza: mit vállaljon az MSZMP — mondotta. Nézete szerint e téren az anyag sok jó elemet tartalmaz, de nem igazodik a többpártrendszerhez. az MSZMP monopolisztikus po-A Tiszaszentimrei Aranykalász Tsz dobozüzemében naponta (2 műszakban) 4000 kartondobozt állítanak össze. A Tiszafüredi Aluminiumárugyár rendelésére a 3 és 5 rétegű dobozok tetszőleges méretekben készülnek. Képünkön a tűzés művelete látható. Fotó: Mészáros zíciójából indul ki. Nincsenek benne kidolgozva az együttműködés formái, az egyeztetés fórumai. A hozzászólásokban a „Vitatémákon” túl számos egyéb kérdést is érintettek a felszólalók — időnként szenvedélyes hangon, néha indulatoktól! sem mentesen. Az úttörőmozgalom sehová sem tartozik — mondotta keserűen Rónaszékiné Csabai Anna úttörőház-vezető — senkit nem érdekel. Mozsár István az ÁÉV rendésze a munkások rossz anyagi helyzetéről beszélt szenvedélyes hangon. Egyesek már szinte éheznek, míg a vezetők havonta 60— 100 ezer forintot vesznek fel — jelentette ki. A vezetőségelilenességet jogosnak érzi a sok korrupciós ügy miatt. Saját példáját is elmondta ennek kapcsán • munkahelyén bírálatot gyakorolt, ezért pártfegyelmit kapott. Sok a „kell” a programban, kifogásolta végül. Konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a résztvevők. Elek Sándor, az Oktatási Igazgatóság tanszékvezetője javasolta: évenként pártértekezletet kellene tartani. Fogalmazza meg a pártértekezlet, hogy a pártbizottság működése átmeneti legyen, egy idő után szűnjön' meg. Utódjának — amely nem döntéshozó testület — összekötő, tanácsadó, menedzserszerepet kell majd betöltenie a megyében. Valódi választás legyen a pártértekezleten — szorgalmazta Papp László a Jászkun Volán dolgozója. A pártértekezlet előkészítését, egész struktúráját hagyományosnak érzi, ez szerinte gátló tényező. A reformkor rendezvénye lapzártakor még tartott. BI. A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLETRE KÉSZÜLVE
