Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-10 / 108. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁJUS 10. A Kcnderesi November 7 Tsz cipőfelsőrész-készítő üze­mében a martfűi Tisza Cipőgyárnak dolgoznak bérmun-. kában. Jelenleg a bolgár exportra kerülő szabadidőcipők felsőrészeit állítja össze a két tüzöde. Fotó: Mészáros Magyar—NDK napok megyénkben A béke- és barátsági hó­nap eseményeként az NDK megalakulásának 40. évfor­dulója tiszteletére magyar— NDK napok kezdődtek me­gyénkben. Tegnap a nép­front megyei bizottságának Ságvári körúti székházába érkezett Heribert Reisenwe­ber, az NDK Kulturális és Tájékoztató Központjának igazgatója, és Peter Stegert igazgatóhelyettes. A vendé­geket Tóth Lajos megyei tit­kár fogadta, ezt követően rövid városnézésen vettek részt, majd délután Jászapá­tiba utaztak. Ugyanide érke­zett Gerd Vehres, az NDK magyarországi nagykövete, aki felszólalt azon a nagy­gyűlésen, amelyet a második világháború európai befeje­zése alkalmából tartottak. Heribert Reisenweber és helyettese ma Kisújszállást keresi fel, ahol a városi if­júsági házban politikai vita­fórumon vesznek részt. Hol­nap Karcagon, a kutatóinté­zet látogatásával fejeződik be ennek az NDK-beli kül­döttségnek a háromnapos, megyei programja. Fejlődni képes vidék nélkül nem lesz korszerű Magyarország! Tegnap Szolnokon tartotta kibővített választmányi ülé­sét a Magyar Vidék Társa­ság. Mivel a csoportosulásról még nem adtunk hírt, most elsősorban arra kerestük a választ, mit akar a Magyar Vidék Társaság? Az alap­szabályban olvastuk, hogy a társaság alakuló közgyűlését idén február 24-én tartotta. Mi történt azóta? — Nem sokminden, hiszen két hónapig eltartott a tár­saság bejegyzése — válaszol­ta Bóka János, a Szolnok megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának fia­tal vezetője, a társaság vá­lasztmányi tagja. — Tár­saságunk hangsúlyozottan kormánypárti. Egyelőre két­százötven tagunk van, tagságunk jószerével isme­retségi kör alapján szervező­dik. Tíz szolnoki tagot szám­lálunk, most lépett be példá­ul Mohácsi Ottó. a megyei tanács elnöke, Györgyi La­jos. a Kunszentmártoni Vá­rosi Tanács VB-titkára és mások. — Kiderül az alapszabály­ból, hogy a társaság orszá­gos. Hogyan került a mosta­ni választmányi ülés Szol­nokra? — Ez volt a harmadik vá­lasztmányi ülésünk, és Czi­­bulka Péter országgyűlési képviselő, a Nagyalföldi Kő­olaj- és Földgáztermelő Vál­lalat gazdasági igazgatóhe­lyettese invitálására talál­koztunk Szolnokon. A föld­törvény és a szövetkezeti törvény módosításával kap­csolatos kérdéseket vitattuk meg. — Mi jelenti a társaság létalapját? — Ügy vélem, hogy a vá­lasztópolgárok megnyerésé­ért folytatott politikai küz­delemben az alternatív szer­vezetek — amelyek a vidéki emberért is tenni szándékoz­nak — mindezidáig jószeré­vel csupán jelszavakat han­goztattak. Ügy tűnik, a vi­Mit akar a Magyar Vidék Társaság? dékért igazán senki sem akar tenni! — Ezzel vitatkoznom kell! Hiszen akár a Kisgazdapárt, akár a Néppárt programjai­ban fölfedezni a cselekvés szándékát. — A szándékot talán igen, ám konkrét, átgondolt, rész­leteiben is felépített prog­rammal egyikük sem jelent­kezett. A helyzet felismeré­sén túl mi tenni is akarunk! Hazánkat a korábbi centra­lizált irányítás, a tervgazdál­kodás törekvéseinek ellenére lényeges területi különbségek jelemzik. Az elmélyült vál­ság területi következménye az elmaradott vidékek fejlő­désének ki'látástalansága. Pe­dig fejlett és fejlődni képes vidéki Magyarország nélkül nem lesz korszerű Magyar­­ország. Hazánk arányos te­rületi fejlesztése minden ma­gyar. állampolgár érdeke! Programunkból csupán ka­pásból emelek ki néhány jellemzőt: új terület- és te­lepülésfejlesztési stratégia, műszaki megújulás, termelé­si kooperációk, munkakultú­ra vidéken, a kis- és közép­­vállalatok fejlesztése, a vi­déki gyáregységek sorsának javítása, a településfejlesztés és az agrárpolitika összhang­jának megteremtése, korsze­rű infrastruktúra, vidéki idegenforgalmi centrumok kiépítése. Támogatni kíván­juk a vidéki gazdasági vál­lalkozásokat, a helyi kezde­ményezéseket, a szellemi és kulturális élet területi de­centralizálását akarjuk: az­az modern vidéki központo­kat, a nemzeti hagyományok ápolását, a népművészet fej­lesztését. Mindez tulajdon­képpen úgy foglalható össze, hogy demokratikus település­­politkát, esélyegyenlőséget akarunk. — Az elképzelés vonzó. Hogyan oldja meg mindezt kétszázötven tag a nyrílcmil­­liós vidéki Magyarországon? — Bízom benne, hogy 'töb­ben is leszünk. Szeretnénk együttműködni a vidék fej­lesztésében érdekelt társadal­mi mozgalmakkal és egyesü­letekkel. Konzultációs köz­pontot próbálunk kialakítani a vidéken élő országgyűlési képviselők munkájának tá­mogatására. De a dolog lé­nyege: nem hisszük, hogy ki­zárólag mi fogjuk képvisel­ni a magyar vidéki érdeke­ket! Nem akarunk túlcentra­lizált szervezetté válni, in­kább fölkaroljuk, menedzsel­jük a helyi kezdeményezése­ket. — A vidékiség Magyaror­szágon jó évszázada leki­csinylő, megalázó jelzőnek számít. Magyarul, sosem volt, ma sem nagy dicsőség vidékinek lenni. A társaság most nevében hirdeti a ma­gyar vidéket. Mi a jelentősége ennek a kifejezésnek? Nem valamiféle főváros—vidék el­lentétet takar? — Hitünk szerint nem! A Magyar Vidék Társaság prog­ramjában nem Budapest kontra vidékről van, szó. Te­hát nem arról, hogy szembe­állítsuk, egymásnak ugrasz­­szuk a kétmilliós fővárosi és a nyólcmilldós vidéki lakos­ságot. Nem ellentétről, ha­nem arányos településfej­lesztésről gondoskodunk. Mindenesetre furcsán hang zárná, az „arányos település­fejlesztők társasága”. Azt hiszem, a magyar vidéknek — ha nem csupán egyetlen ér­telemben gondolunk rá —, mint kifejezésnek, mégsem olyan rossz a csengése. — E — Akiket párttisztségre a legtöbben ajánlanak A tegnap délután tartott tájékoztató szerint a kül­döttekkel folytatott eszme­cserék során több olyan ja­vaslat is felvetődött, mely nemcsak a párttisztségre — ide értve természetesen a megyei pártbizottsági tagsá­got is — jelöltek személyé­re, hanem a megyei pártbi­zottság struktúrájára is vo­natkozott. A többség azegy­­testületű megyei pártbizott­ság mellett voksolt. Az ál­landó munkabizottságok he­lyett pedig az egy-egy fel­adat elvégzésére létrehozott ad hoc bizottságok munká­ját tartották eredménye­sebbnek. Nagy vita bonta­kozott ki a küldöttek között arról, hogy főállásban avagy társadalmi munkában tölt­sék be a megyei párttitkári tisztségeket. A többség véle­ménye az volt, hogy ezeket a feladatköröket társadalmi megbízatásként nem lehet eredményesen ellátni. Szin­tén töbhségi vélemény az, hogy a megyei pártbizottság első titkára mellett még két titkára legyen a testületnek. Szűkebb körben (főleg Szolnokon) elhangzottak egyéb javaslatok is. Így pél­dául az, hogy a megyei pártbizottság helyett egy kisebb létszámú pártiroda vagy választmány legyen. Elhangzott az is. hogy hát­ráló párt helyett következe­tesen érvényesített program­mal rendelkező párt kell. A küldöttekkel folytatott eszmecseréken a jelölőbi­zottság nem ajánlott neve­ket. kizárólag a küldöttek javaslatát vették figyelembe. A pártapparátus jelenlétét A SZOLNOKI REFORMKÖR VÉLEMÉNYE „Felgyorsultak az esemé­nyek az utóbbi találkozónk óta. Bátran gondolkodtunk, de az élet úgy látszik mégis túllépett rajtunk, ezt a társ­megyei pártértekezletek mu­tatják” — ezekkel a szavak­kal nyitotta meg Harasztosi József, a Teszöv titkárhe­lyettese az MSZMP Szolnoki Reformkörének tegnapi ülé­sét. Az oktatási igazgatóság nagytermében megtartott ta­nácskozásnak két fő témája volt. Elsőként a megyei párt­értekezlet „Vitatémáit” vé­leményezték a résztvevők, majd meghallgatták Bugán Mihály tájékoztatóját a jelö­lőbizottság tevékenységének eddigi tapasztalatairól. A „Vitatómák” véleménye­zése előtt Nagy József, az MSZMP KB munkatársa mondotta el gondolatait az anyagról. Véleménye szerint a megye a történelmi megké­­settség állapotában van, gon­nem igényelte ülésein. A jelölőbizottság folyamato­san tevékenykedik. Ismerte­ti a küldöttekkel nemcsak azoknak a nevét, akik a küldöttek részéről a megyé­ben a legtöbb támogatást kapták, hanem azokét is, akikre egy-egy területen ke­vesebben voksoltak, de a mellettük való kiállás még erősödhet a megyei pártér­tekezlet napjáig. Minden számításba jöhető jelölttel még nem válthattak szót a jelölőbizottság tagjai, de a közeli napokban megteszik azt, nem akarják csorbítani a személyi jogokat. A jelölőbizottság kéri, hogy a kommunista kollek­tívák a jelöltekről alkotott véleményüket akár a küldöt­tek útján, akár közvetlenül juttassák el hozzá. összesen hetven jelölt ne­ve vetődött fel a küldöttek­kel való megbeszéléseken. A jelölőbizottság most azok nevét hozza nyilvánosságra, akiket a legtöbb küldött ajánl. Mivel egyetlen javas­latot sem vetnek el, a to­vábbiakban nyilvánosságra hozzák azok listáját is, akik iránt növekszik a párttagok szimpátiája. Az alábbiakban pedig azok nevét soroljuk, akik a párt­tisztségek betöltésére a je­lölőbizottság szerint legin­kább számításba jöhetnek: Benedek Fülöp, a Teszöv tit­kára; Botka hajosné, a szol­noki Varga Katalin Gimná­zium igazgatója; dr. Bozsó Péter, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának titká­ra ; dr. Bugán Mihály, a me­gyei tanács elnökhelyettese; dr. Csatai József, a jászapáti pártbizottság titkára; dr. Fe­­renczy József, a megyei párt­­bizottság Oktatási Igazgató­ságának vezetője; Fodor Gyula, a megyei párt­­bizottság osztályvezetője; Gáspár József, a tiszafüredi pártbizottság első titkára; Harasztosi József, a Teszöv titkárhelyettese; Iváncsik Imre. a Szolnok Megyei Szo­cialista Ifjúsági Szervezetek Szövetségének elnöke; Kókai Rudolf, a Hűtőgépgyár üze­mi pártbizottságának titká­ra; Kovács Miklós, a jászbe­rényi pártbizottság első tit­kára; Lengyel Boldizsár, a Szolnok Városi Tanács el­nökhelyettese; Lengyel Zol­tán, a Kunhegyesi Kunság Népe Tsz elnöke; Madaras László, a Damjanich Múze­um igazgatóhelyettese; Né­meth László, a szolnoki párt­­bizottság első titkára; Szabó István, a megyei pártbizott­ság első titkára; Sziráki András, a Mezőgép Vállalat vezérigazgatója; Tóth And­rás, a kisújszállási pártbi­zottság .első titkára; Vass Lajos, a megyei tanács ap­parátusi pártbizottságának titkára; dr. Vermes Pál, a mezőtúri főiskolai kar igaz­gatóhelyettese; Z elenyánszki András, á megyei pártbi­zottság titkára és Zsilka Sán­dor, a szolnoki pártbizottság titkára. A jövő hét keddién ül ösz­­sze ismét a jelölőbizottság. Az addig gyűlt tapasztalatai­nak összegzését lapunk szer­dai számában közöljük. S. B. n pártbizottság működése átmeneti legyen! dolkodásban, szemléletben. Gondként említette, hogy a korszakváltás időszakában nemzedékváltás zajlott le — elment egy „elkényelmese­­dett” generáció, de nem tu­dott felnőni egy újabb, erre nem kapott lehetőséget. Fon­tos — emelte ki —, hogy az elmúlt időszakot kritikusan vizsigáliuk és „ne a hordalé­kot analizáljuk”. Lényeges­nek tartja, hogy a program az emberhez szóljon és ad­jon választ arra, hogy mi­lyen megyét akarunk. Gyen­ge pontként említette azt, hogy a vitaanyag a megyét nem új módon — alulról építkező érdekképviseletként — fogja fel. Nagyon fontos, hogy megfogalmazza: mit vállaljon az MSZMP — mon­dotta. Nézete szerint e téren az anyag sok jó elemet tar­talmaz, de nem igazodik a többpártrendszerhez. az MSZMP monopolisztikus po-A Tiszaszentimrei Aranykalász Tsz dobozüzemében naponta (2 mű­szakban) 4000 kartondobozt állí­tanak össze. A Ti­szafüredi Alumi­niumárugyár ren­delésére a 3 és 5 rétegű dobozok tetszőleges mére­tekben készülnek. Képünkön a tű­zés művelete lát­ható. Fotó: Mé­száros zíciójából indul ki. Nincse­nek benne kidolgozva az együttműködés formái, az egyeztetés fórumai. A hozzászólásokban a „Vi­tatémákon” túl számos egyéb kérdést is érintettek a fel­szólalók — időnként szenve­délyes hangon, néha indula­toktól! sem mentesen. Az út­törőmozgalom sehová sem tartozik — mondotta keserű­en Rónaszékiné Csabai Anna úttörőház-vezető — senkit nem érdekel. Mozsár István az ÁÉV rendésze a munká­sok rossz anyagi helyzetéről beszélt szenvedélyes hangon. Egyesek már szinte éheznek, míg a vezetők havonta 60— 100 ezer forintot vesznek fel — jelentette ki. A vezetőség­­elilenességet jogosnak érzi a sok korrupciós ügy miatt. Saját példáját is elmondta ennek kapcsán • munkahe­lyén bírálatot gyakorolt, ezért pártfegyelmit kapott. Sok a „kell” a programban, kifogásolta végül. Konkrét javaslatokat is megfogalmaz­tak a résztvevők. Elek Sán­dor, az Oktatási Igazgatóság tanszékvezetője javasolta: évenként pártértekezletet kellene tartani. Fogalmazza meg a pártértekezlet, hogy a pártbizottság működése át­meneti legyen, egy idő után szűnjön' meg. Utódjának — amely nem döntéshozó testü­let — összekötő, tanácsadó, menedzserszerepet kell majd betöltenie a megyében. Va­lódi választás legyen a párt­értekezleten — szorgalmazta Papp László a Jászkun Volán dolgozója. A pártértekezlet előkészítését, egész struktú­ráját hagyományosnak érzi, ez szerinte gátló tényező. A reformkor rendezvénye lapzártakor még tartott. BI. A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLETRE KÉSZÜLVE

Next

/
Oldalképek
Tartalom