Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-27 / 123. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁJUS 27. Ülést tartott az Elnöki Tanács Nem akarjuk a közösségi tulajdont fölszámolni Elkészült az MSZMP első gazdaságpolitikai részanyaga A Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Straub F. Brúnó, az Elnö­ki Tanács elnöke tájékoztat­ta a testületet a meghívásra május 21. és 24. között hiva­talos látogatáson hazánkban tartózkodó Georgiosz Vaszi­­liuval, a Ciprusi Köztársaság élnökével folytatott tárgyalá­sáról. Az Elnöki Tanács a tájé­koztatót egyetértéssel tudo­másul vette. Az Elnöki Tanács határo­zott időközi választás kiírá­sáról. A Csongrád megyei 1. számú, a Bács-Kiskun me­gyei 3. számú és a Pest me­gyei 4. számú országgyűlési választókerület képviselői helye megüresedett, s mivel e választókerületeknek nincs pótképviselője, új képviselő választása vált szükségessé. Az Elnöki Tanács e válasz­tókerületekben az időközi or­szággyűlési képviselő-válasz-Az Elnöki Tanács ülését követően Zentai Gyula, az ET elnöki titkárságának ve­zetője és Faragó András, az Országgyűlés sajtóirodájának vezetője tájékoztatta a saj­tó képviselőit a tanácskozá­son elhangzottakról. Faragó András elmondta, hogy az Elnöki Tanácsé ülé­sén a testület 16 tagja vett részt. Bognár Rezső. Gaj­­dócsi István és Kádár János — külföldi elfoglaltsága, il­letve egészségi okok miatt — igazoltan maradt távol. Zentai Gyula közölte: az Elnöki Tanács 175 kegyel­mi kérelmet tökintett át, s ennek során 29 személy ré­szesült kegyelemben. Meg­jegyezte: jogerős halálos íté­letre vonatkozó előterjesztés most nem került az Elnöki Tanács elé. A testület — tekintettel az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) hivatalosan bejegyzett pár­tok programjai között sza­badon választhassanak. Az Országgyűlés összetétele, a mandátumok megoszlása a választópolgárok politikai akaratát tükrözze. A tes­tület szerint arra van szük­ség, hogy a törvény a po­litikai rendszer átalakulási időszakának konkrét köve­telményeihez igazodjon. A javaslat alkalmas arra, hogy a remélhetőleg sorra kerülő pártközi tárgyalások és a társadalmi viták kiinduló­pontjául szolgáljon. A Politikai Bizottság az ülésen konzultációt folyta­tott az MSZMP működési szabályzatának koncepciójá­ról és a szabályzat előkészí­tésével összefüggő kérdések­ről. Ügy döntött, hogy to­vábbi szakértői vélemények figyelembevételével a ja­vaslatot a pártpolitikai bi­zottság vitaanyagaként rö­videsen nyilvánosságra kell hozni. Foglalkozott a testület a KB mellett korábban műkö­dő kultúrpolitikai munkakö­zösség 1973 márciusában „néhány tudós antimarxista nézeteiről” kialakított állás­­foglalásával. Akkor hét fi­lozófus és szociológus (He­gedűs András, Heller Ág­nes, Márkus Gyógy. Márkus Mária, Kis János, Bence Gvörgy és Vajda Mihály) nyomtatásban, nagyrészt meg nem jelent tudományos né­zeteit elítélően minősítették azzal az indokkal, hogy azok .átgondolt és összefüggő an­timarxista. újbaloldali revi­zionista, ideológiai, politikai koncepciót” képviselnek. tást 1989. június 22-re, szom­batra tűzte ki. A testület határozatot ho­zott az eddig Budapesten működő Budakörnyéki Ügyészség székhelyének Bu­daörsre való áthelyezéséről. Az Elnöki Tanács nagykö­veteket és államtitkárokat nevezett ki, bírákat mentett fel és választott meg, és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kovács Lászlót és dr. Somogyi Ferencet kül­­ügyminisztériumi államtit­kárrá, dr. Surányi Györgyöt és dr. Szerdahelyi Pétert or­szágos tervhivatali államtit­kárrá kinevezte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Gecse Attilát, Bardócz Bélát, dr. Demus Lászlót, Göbölyös Gábort, dr. Nagy Gábort és dr. Várko­­nyi Pétert rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté kinevezte. legutóbbi ülésszakán elhang­zott interpellációra és az igazságügyminiszter válaszá­ra — foglalkozott a halál­­büntetésre ítéltek kegyelmi ügyével. Zentai Gyula utalt arra. hogy a halálbüntetés fenntartásáról vagy meg­szüntetéséről az új Büntető Törvénykönyv rendelkezni fog. Addig viszont a kegyel­mi ügyek elbírálása az El­nöki Tanács hatáskörébe tar­tozik. Az igazságügy-mi­niszter indítványozta. hogy az új rendelet megszületésé­ig az Elnöki Tanács a halál­­büntetések végrehajtását függessze fel. Az ET a kér­dést megvitatta, érdemi dön­tést most nem hozott, de úgy határozott, hogy a ha­lálbüntetéseik végrehajtásá­nak felfüggesztését követke­ző ülésén újólag megvizs­gálja. Az állásfoglalás után a Po­litikai Bizottság határozata alapján Hegedűs Andrást, Kiss Jánost és Vajda Mi­hályt kizárták a pártból és mind a hét személyiséget el­távolították a kutató intéze­tekből, publikálási és uta­zási korlátozásokat vezettek be ellenük. A Politikai Bizottság pén­teki ülésén megállapította: a kultúrpolitikai muinkaközö­­zösség tizenhat évvel ezelőt­ti állásfoglalása, az azt kö­vető PB határozat korlátozó intézkedései nem felelitek meg a KB 1969-es tudo­mánypolitikai irányelvei ál­tal a kutatás szabadságát deklaráló elveknek. A tudo- Vnányos álláspontok politi­kai minősítése károsnak bi­zonyult. Az akkor vitatott, politikailag elítélt nézetek egy része a jelenlegi gya­korlatban érvényesül, meg­valósulóban van. A Politikai Bizottság hangsúlyozta: az MSZMP viszonyát a tudo­mányhoz a jövőben a kuta­tás. a publikálás, a vita sza­badságának tiszteletben tar­tására alapozza. Fő feladatá­nak tartja, hogy a tudomá­nyos munka feltétele1! a po­litika eszközeivel javítsa. A testület hatálytalanította 1973 május 8-i határozatát. A jövőre nézve ugyanakkor nem tekinti feladatának, hogv elméleti és tudományos Mérldésekbeo határozatokat hozva utasítson állami szer­veket. Nem akar állást fog­lalni a tudományos viták­ban. Elhatárolja magát a múltban követett gyakorlat­tól. Zentai Gyula hangsúlyoz­ta, hogy a halálbüntetés kér­déséről bontakozott ki a leg­élénkebb vita. Elviekben konszenzus alakult ki ab­ban, hogy a téma megvita­tása időszerű. Sokan annak a véleményüknek adtak han­got. hogy e büntetésfajta ma már nem tartható fenn. A bírók és ügyészek többsége a halálbüntetés eltörlése mel­lett voksolt. Felvetődött: a halálbünte­tést változtassák életfogytig­­lanra, és bizonyos idő eltel­te után vizsgálják mer hogy az elítélt szabadlábra bo­csátható-e. A súlyos bünte­tést elkövetők feltételes sza­badlábra helyezésének for­májával kapcsolatban azon­ban aggodalmak is megfo­galmazódtak. A hatályos jog­szabályok értelmében ugyan­is a korábban halálra, majd kegyelem folytán életfogy­­tiglanra ítélt személy húsz év után feltételesen szabad­lábra bocsátható. Ez a tár­sadalom egyes rétegeiben is fenntartásokat szül. Ezt is figyelembe véve, a vitában többen úgy foglaltak állást, hogy a Btk. ezzel kapcsola­tos rendelkezését minden­képp módosítani szükséges. Faragó András a témával kapcsolatban elmondta, hogy az Igazságügyi Minisztérium nyilvántartása szerint 1978 és 1989 márciusa között 31 halálos ítéletet szabtak ki. A vitában azt is hangsú­lyozták, hogyha az Elnöki Tanács most moratóriumot hirdetne meg a halálos íté­letekre és a Btk.-t nem mó­dosítják, ez bizonyos mérté­kig befolyásolná a bírói füg­"fenséget. Másrészt a köz­véleményben nagy visszhan­got kiváltó konkrét eset. a kétszeres gyermekgyilkos ;igve is szóba került. Egye­bek között ezért merült fel az a gondolat, hogy az El­nöki Tanács következő ülé­­céig a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség és az Igazságügyi Minisztérium új­ra áttekinti a kérdést, és az pT is visszatér megtárgyalá­sára. Magyar vezetők üdvözlő távirata Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára és Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban köszöntötte Mihail Gorbacsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának főtitkárát abból az alkalomból, hogy a Népképviselők Kongresszusa a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökévé választotta. George Bush Olaszországban George Bush amerikai el­nök pénteken este megérke­zett Olaszországba. A NATO- csúcsértekezlettel egybekö­tött nyugat-európai körútja első állomására. Az elnök kíséretében van James Ba­ker külügyminiszter, John Sununu, a Fehér Ház politi­kai részlegének vezetője és Brent Scowcroft nemzetbiz­tonsági tanácsadó. Az elnöki különgépet a re­pülőtéren Ciriaco de Mita kormányfő és Giulio Andre­otti külügyminiszter fogadta. Bush megérkezését köve­tően megismételte indulás előtt adott nyilatkozatát: „A NATO biztosította 40 éven át Európa békéjét, most azonban új kihívások előtt áll. Drámai változások zaj­lanak mind Keleten, mind Nyugaton. Természet- és em­berellenes megosztottság vá­lasztotta ketté hosszú időn át a földrészt. Reméljük, hqgv belátható időn belül ez a megosztottság meghaladható, s valóban egységes, szabad és békés Európát sikerül ki­alakítani”. Az MSZMP gazdaság- és szociálpolitikai osztályán el­készült az első gazdaságpoli­tikai részanyag, amelyet — a végleges kimunkálás után — a párt választási programjá­ban jelenítenek meg. Az ed­dig kialakult elképzelésekről Kovács Imre osztályvezető nyilatkozott a Magyar Táv­irati Iroda munkatársának. — Az MSZMP-nek szoro­san vett gazdaságpolitikai programja egyelőre nincsen; folynak a munkálatok. Mi­lyen /szinteken történik a táv­lati, illetve a rövid távú programok megalapozása ki­dolgozása. — Az átfogó, távlati gazda­sági programot az erre a cél­ra léterehozott, stratégiai kérdésekkel foglalkozó mun­kabizottság a korábban elfo­gadott ütem szerint, az év végére készíti el. Ezzel egy­idejűleg a rövidebb távú gaz­dasági program kialakítása is folyik, ez az MSZMP vá­lasztási programjának a ré­sze lesz. Ez egyrészt arra a részmunkákra alapozódik, amelyek a hosszabb távú stratégiai kérdések kezelésé­re már elkészültek, és azok­ra a tanulmányokra is, ame­lyek a kormány különféle munkabizottságaiból kerül­tek ki. A területi pártszer­vektől, számos alapszervezet­től szintén véleményt kér­tünk arról, hogy milyen gaz­dasági kérdésekkel célszerű foglalkozni az MSZMP-nek választási akciója során. Az elmúlt két hétben is körül­belül 500 embert hallgattunk meg — a fővárosban, vidé­ken, üzemeikben, intézmé­nyekben, kisebb kollektívák­ban, alapszervezetekben — arról, hogy mi foglalkoztat­ja az embereket, mit szeret­nének látni a rövidebb tá­vú, várhatóan három évre kitekintő gazdasági program­ban. Saját elképzeléseink, a rendelkezésre álló forrás­munkák, valamint a közvé­leménykutatás alapján ké­szült el az osztályon a gaz­daságpolitikai tanulmány, amiben javasoljuk, hogy mi kerüljön a választási anyag­ba, természetesen további vi­ták, elemzések után. — A kormány vázlatosan már ismertette hároméves gazdaságpolitikai csomagter­vét, az MSZMP hasonló célú tanulmánya ’ mennyiben ta­lálkozik ezzel, vannak-e jel­legzetes különbségek közöt­tük? — A pártértekezlet előre­láthatóan az ősszel foglalko­zik az MSZMP választási programjával — ha az or­szággyűlési választásokra még ez évben sor kerül. Ad­digra elkészül a kormány­­program is. Nem mondanám, hogy — eddigi ismereteim szerint — vannak a két dol­gozat között alapvető kü­lönbségek, de bizonyára lesz-CASABLANCA A libanoni dráma ügyében — amelynek vitája miatt a oasablancai rendkívüli arab csúcstalálkozó az eredetileg tervezetthez képest kétszer annyi ideig, négy napig tar­tott — kompromisszumos megegyezés született, mely reális esélvt leér a kis ország fizikai létét fenyegető válság kezelésére, s középtávon eset­leges feloldására. BEJRÜT Szíriái repülőgépek köte­lékrepüléseket végeztek pén­teken Libanonban a főváros és a kereszténvek által el­lenőrzött területek felett, miközben Izraelben alván hírek terjedtek el. hogy Szí­ria megerősítette katonai jelenlétét Libanonban. DAKAR A francia nyelvű országok harmadik csúcstalálkozójáról nek, legalábbis hangszerelés­ben és megjelenítésben. A kormány anyaga száraz és gondolom racionális gazdasá­gi program lesz, az MSZMP pedig ezúttal választási prog­ramot készít, ami számunk­ra új műfaj, ilyet még nem csináltunk; az MSZMP tör­ténetében eddig erre nem volt szükség hiszen csak sza­vazások voltaik, választások nem. Versenyhelyzetben va­gyunk, ezért közérthető, egy­szerű és vonzó formában kell megjelennünk, az emberek­hez kelj szólnunk. És nem kell annyira részletezően kö­zelítenünk a szakkérdések­hez, mint egy kormányprog­ramban, ahol az egyes ele­meknek egymáshoz csatla­kozniuk kell, egységes egé­szet képezve. Nekünk ott kell hangsúlyokat képez­nünk, ahová az emberek ér­deklődése irányul. Az, hogy a fizetési mérlegünk hogyan alakul, és mit akarunk a nemzetközi gazdasági kap­csolatokban, az fontos kér­dés, ám a társadalom tag­jait ennél sokkal jobban fog­lalkoztatja az egyéni létbiz­tonság. Az embereket inkább az érdekli, lesz-e munkájuk, milyen lesz a megélhetés, megfékezhető-e az infláció, és miként alakul például a nyugdíjrendszer, adunk-e a fiataloknak a pályakezdéshez lehetőségeket stb. Ezek prak­tikus kérdések, közvetlenül érintik a választókat, ezekre keli tehát választ adnunk. Nem teljes komplexumot öle­lünk föl, ami lényeges kü­lönbség lesz a kormány­programhoz képest. — Mit ígér az MSZMP rö­vid távú programja az egyén­nek? — Első helyre a biztonsá­got, általában a létbiztonsá­got helyezzük, mivei hogy az embereket leginkább ez a kérdés nyugtalanítja. A leg­jobb meggyőződésünk sze­rint ígérjük, hogy az embe­reknek lesz megélhetése; ren­dezett körülmények között akarunk reformot csinálni. Alapvető a demokratikus légkör megteremtése is, ép­pen azért, hogy a reformok kiteljesedhessenek és az ön­­tevékenység. önszerveződés alapján valósulhassanak meg az okos ötletek, kibontakoz­zék az emberi kezdeménye­zőképesség. Hatékony gazda­ságot akarunk, ami a harma­dik alapvető követelmény, mivel a létbizonytalanság el­kerülésére új értéket kell, növekvő mennyiségben előál­lítanunk. — Mi ‘az, íamit az ideoló­giából. elvekből fenn kíván­nak ltartani? 1 — Most nem idológiát vagy elvéket akarunk konstruálni, ahhoz hosszabb idő kell. Ez­úttal pnakticista alapon te­vékenykedünk. Nem állít­­tunk ideológiai vagy elvi aka­dályokat egyetlen jó ötlet tudósító újságíróknak a pén­teki zárónapig kellett várni az értekezlet igazi hírére: Francois Mitterrand francia államfő bejelentette, hogy a párizsi kormány törvényter­vezetet dolgoz ki a világ 35 szegény országát sújtó adós­ság elengedésével. BELGRAD Mieczyslaw Rakowski len­gyel miniszterelnök kétnapos hivatalos baráti látogatásá­nak befejeztével hazautazott. Belgrádból. ahol vendéglátó­jával. Ante Markovics szö­vetségi kormányelnökkel és Janez Drnovsekkel, az ál­megvalósulása elé sem. Idő kell ahhoz, hogy kialakulja­nak az új modellnek megfe­lelő. tartósnak tekinthető el­vek, de addig is élni kell, jövedelmet termelni. Ezért támogatjuk mindazt, a felis­merést, gyakorlatot, ami elő­­reviheti a társadalom és az egyes emberek boldogulá­sát. A rövid távú program nem kötődik szorosan időpontok­hoz, úgy gondolom, mégis, hogy választástól választásig él majd. Valószínű, hogy a választási ciklusok nem öt, hanem például háromévesek lesznek; a kormány is há­rom évet tud bemérni készü­lő programjában, mi is ilyen időintervallumban gondolko­dunk. Ezen. belül viszon t nem szakaszolunk úgy a program­ban, mint ahogyan a kor­mány teszi ezt, hiszen nem a párt feladata, hogy konkrét gazdasági feladatot adjon. A két program közt ezek is eltérések lesznek. Ebben a rövidebb szakaszban min­denesetre szeretnénk elérni, hogy az elmúlt évek gazda­ságii vi ss zacs úszása befeje­ződjék, és olyan alap kép­ződjön. ahonnan újra lehet indulni. — Mi az, .amit eleve elvet­nek la gazdaságpolitika má­sutt tapasztalt gyakorlatából? — A munkavállalók, szö­vetkezeti tagok pártjaként nem akarunk rendszervál­tozást. Nem akarjuk a kö­zösségi tulajdont generálisan megváltoztatni, azt akarjuk, hogy az állami tulajdon az eddigi formájából, ebből az államigazgatási tulajdonból „nőjön ki”, változzon meg, és legyen személyesebb a szövetkezeti tulajdon is. Az elszemélytelenedett tulajdont emberközelbe akarjuk vin­ni. Legyen ténylegesen kö­zösségi tulajdon az, ami an­nak tekinthető, és a tulaj­dont működtetők, illetve ma­guk a tulajdonosok legyenek érdekéitek a vagyon gyara­pításában. Kötődjék ehhez sorsuk és érdekeltségük. De nem akarjuk a közösségi tu­lajdont felszámolni, és visz­­szaállítani a magántulajdont: a gyárat, földet visszaadni korábbi birtokosainak, ezzel nem számolunk. Azért mon­dom ezt, mert akadtak ilyen ötletek is, a megoldások fon­tolgatásakor. Támogatjuk viszont a kö­zösségi tulajdon különféle formái mellett a magántulaj­dont, a vállalkozásokat, és arra számítunk, hogy szer­ves fejlődés alapján alakul ki egy egészséges, vegyes tu­lajdonú gazdasági modell. Kovács Imre végül rámu­tatott: az ilyen alapokon ál­ló és formálódó dokumentu­mot a viták után telies rész­letességgel közzéteszik, illet­ve felhasználják az MSZMP választási programjában. lamelnökség elnökével a két ország kapcsolatai bővítésé­ről és időszerű nemzetközi kérdésekről tárgyalt. BUENOS AIRES Argentínában péntekre virradóra megalakult Raul Alfonsin elnök váliságkormá­­nya, azzal a feladattal, hogy az elnöki hatalom december 10-én történő átruházásáig megpróbálja ellenőrzése alatt tartani a robbanással fenye­gető társadalmi-gazdasági helyzetet. PEKING Azóta, hogv a diákok meg­szállták a Tienanmen teret és elkezdték éhségsztrájkju­kat, amelyet ülősztráikkal folytattak, pénteken volt az első olyan nap Pekingben. amikor nem volt számottevő tüntetés, vagy egyéb meg­mozdulás. > halálbüntetés eltörléséről volt a legnagyobb vita Sajtótájékoztató az Elnöki Tanács üléséről Tanácskozott az MSZMP Politikai Bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom