Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-25 / 121. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁJUS 25. 3 A mai napon : A tavalyi évhez képest hét forinttal emelkedett az élősertés felvásárlási ára. Ez az egyik oldalról jó, a másikról rossz! Rossz a kis húsüzemeknek, amelyektől megvonták az állami támogatást, mondván, hogy nem exportra termelnek, fgy történt ez a Jászszentandrási Haladás Tsz húsüzemével is, az idén 10 millió forinttal kevesebből gazdálkodhat. (Fotó: T. Z.) Nyílt vita a lelkiismereti szabadságról Alkotmányunk — az állampolgárok alapvető jogairól és kötelességeiről szóló fejezetben — 1949 óta rendelkezik a lelkiismereti szabadságról és a vallás szabad •gyakorlásának jogáról. Társadalmi érdek, hogy e jog érvényesülése hazánkban is biztosított legyen. Javaslat született a lelkiismereti szabadságról, a vallás szabad gyakorlásának jogáról és az egyházügyekről szóló törvény irányelveire. A Kodifikációs Bizottság, mely a javaslatot összeállította, megfogalmazta többek között: — meg kell határozni a lelkiismereti szabadság, a vallás szabad gyakorlása jogának tartalmát, és meg kell teremtenie az érvényesülésükhöz szükséges garanciákat; — biztosítani kell az egyházak autonóm működésének feltételeit. Alapelveiiben kimondja a törvénytervezet: világnézete, meggyőződése, vallásos hite miatt senkit, semmiféle hátrány nem érhet, és semmiféle előny nem illethet meg.” Az egyházügyek, az állam és az egyház viszonya című fejezetben rögzítették: „A törvény zárja ki annak lehetőségét, hogy bármely állami szerv egyoldalú jogi aktussal kizárólag csak az egyházakra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket állapíthasson meg.” A Hazafias Népfront Szolnok Megyei Bizottsága ma délután 5 órakor nyílt vitát rendez a lelkiismereti szabadságról, a vallás szabad gyakorlásának jogáról és az egyházügyekről szóló törvény irányelveiről. A fórumra meghívott vendégek: Szalva János, az Állami Egyházügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese, dr. Surányi Sándor, az ÁEH főelőadója, megyei területfelelős. A tanácskozás a HNF megyei székházában (Ságvári körút 19.) lesz. Évtizedek óta álmodoznak róla Megépül az ószolnoki skanzen Közlekedéstörténeti centrum kialakítása a cél Az ószolnoki indóház az ország legrégebbi épségben maradt állomásépülete őrzi a klasszicista stílusjegyeket Fotó: Mészáros Rózsa Ferenc, a városi tanács általános elnökhelyettese tájékoztatott a hírről. Elmondta, hogy a májusi egyeztető tárgyalások biztató eredménnyel zárultak. Végre, mondhatjuk, hiszen akik ismerik a döntés előtörténetét, azok tudják, hosszú, már-már halódó ügy vett most kedvező fordulatot. — A hetvenes évek elején vetődött föl az ötlet — avat be az előzményekbe. — Akkoriban már ismert volt, hogy a szolnoki pályaudvar építése, illetve a rendező kivitelezése miatt elveszti a közlekedésben, a vasúti teherszállításban eddigi szerepét az ószolnokí állomás, Minthogy azonban az ott ■található berendezések muzeális értékűek, megkezdődtek megmentésük munkálatai is. A skanzen ószolnoki ■kialakítására azért gondoltak a város közlekedési múltjának emlékeit féltő városvédők, mert itt, a jelenlegi Mártírok út 24. sz. alatt áll az az 1847-ben klasszicista stílusban épült indóház, amely hazánk legrégibb épségben maradt állomásépülete. Ez a nyomós érv meghallgatásra is talált. Akkor a KPM- 'tanulmányt is készített a skanzen megvalósításának lehetőségeiről, de ennél több nem történt. A város fennállásának 900. évfordulójára sem sikerült előbbre lépni. Ennek résziben anyagi okai voltak, részben pedig több település is (más-más indokkal) szerette volna a skanzenépítés jogát magának megszerezni. Ügy tűnik, az illetékesek igencsak megfontoltan hozták meg döntésüket, erre 1987-ig kellett várni. A minisztérium a vasúttörténeti vizsgálatok alapján végül Ószolnokot jelölte ki. Azóta,, ha nem is gyorsultak föl az események, de fokról fokra kedvezőbbé alakultak, mi több a minisztérium átszervezése sem jelent változást. A közlekedési' tárca, a városi tanács, a MÁV, az Ipari Minisztérium, a Közlekedési Múzeum megállapodása érvényben maradt. Ennek értelmében már a ■konkrét lépésekre is sor került, az Uvaterv és a MÁVTI hozzákezdett a tervek készítéséhez. Mindezt társadalmi munkában teszik, csakúgy, mint a tervezés egyes részleteit elkészítő Szolnokterv. Egyelőre azonban még mindig kérdéses az átadás időpontja. Korábban 1996- ra, a magyar vasút' fennállásának szádot venedik évfordulójára tervezték a megnyitót. Lehetséges viszont, hogy — amennyiben a jogot Magyarország megkapja — az évfordulót megelőzően, a világkiállítás időpontjára elkészül a létesítmény. A pénzügyi feltételek ugyanis megteremthetők. Már eddig is több cég jelezte együttműködési szándékát. A már említett intézményeken túl részt vállal majd a finanszírozásban az Országos Műemléki Fefügyelőség és több idegenforgalmi szervezet. Ez utóbbik nem alaptalanul, hiszen a skanzen turisztikai vonzereje nyilvánvaló. A mintegy 150 millió forintos költséggel megvalósuló vasúti múzeum ötletének megvalósítása — úgy tűnik — elérhető közelségbe került. A városi tanács tervezi a kiegészítő, járulékos beruházásokat is. Nevezetesen a Tisza-parti sétány meghosszabbításáról és a vízpart rendezéséről van szó. Ugyancsak foglalkoztatja a szakembereket a távlati fejlesztés lehetősége is. Most még csak az ötlet szintjén, de már megfogalmazódott egy, a skanzen közelében létesítendő hajózási kiállítás gondolata. Elképzelhetőnek tartják azt is, hogy a Kiflién főiskola repüléstörténeti, légi kiállítása is a városban, egy arra alkalmas területen kapna helyet, így valóban országosan is egyedülálló közlekedéstörténeti centrumot lehetne létrehozni a megyeszékhelyen. f 1 C 0 S I D ( II Sz. Gy. A megyei pártbizottság titkárának jelölték Kishitííen nem lehet megújulni Dr. Ferenczy József 1936-ban Miskolcon született. Az egri tanárképző főiskolán magyar—történelem szakos diplomát szerzett. Később elvégezte az ELTE-n a filozófia szakot, majd filozófiából doktorált. Több évig tanított a GATE mezőtúri főiskoláján. Jelenleg az Oktatási Igazgatóság igazgatója. Nős, három gyermeke van. A pártnak 1965 óta tagja. Többféle társadalmi megbízatást ellát: tagja a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a Debreceni Akadémiai Bizottságnak. — Miinek tulajdonítja titkári tisztségre jelölését? — őszintén szólva nem vártam, hogy a nevem szóba ikerül. Tulajdonképpen két dologra gondolok. Az egyik: 1967 óta tanítok a megye egyik felsőoktatási intézményéiben', az onnan kikerültek száma megközelíti az ezret — ők most felelős ■területen dolgoznak. A másik: régóta aktívan részt veszek a megye pártéletében, elméleti anyagok kimunkálásával, összeállításával. Ide sorolom a politikai oktatásban való részvételemet is az Oktatási Igazgatóságon. — A titkári funkció manapság nem nyugdíjas állás. Számol ezzel? — Számolok vele. Nem fog zavarni, ha egy bizonyos idő után távoznom kell erről a posztról. Megválasztásom esetén is szeretném megtartani a főiskolai tanári mellékállásomat. Ez azért is fontos lenne, mert így gyakran találkozom a fiatalok véleményével. A jelölést azért vállalom, mert kötelességemnek érzem azt, hogy a nehéz helyzetiben segítsek. » — A jelöltek közül kikkel dolgozna szívesen? — Nem tudok neveket mondani. Bármelyikükkel együtt tudok dolgozni, ha vállalják a megújulási folyamatot, tiszteletben tartják mások véleményét, hajlandók elviselni a kritikát, őszinték. — Ha megválasztják, mit tart legfontosabb feladatának a társadalompolitikai titkári funkciójában? — Véleményem szerint egy rövid és egy hosszútávú szakaszban kell gondolkodni. A rövid táv a korigreszszusiig illetve a választásokig tar t. E szakaszban a következőket tartam a legfontosabbnak: minél objektívebben fel kell mérni a megye párttagságának és a párt politikája mellett kiállók politikai, tudati állapotát, szándékát — ebből a megfelelő következtetéseket levonva. Szükséges az is, hogy megrajzoljuk a megye gondolkodásbeli erőviszonyait, hangsúlyos figyelemmel a politikai centrumok tervszerű kialakítására. Egy politikai struktúra térkép is kellene, vagyis tisztában kellene lennünk azzal, hogy milyen pártok, pártkezdeményezések, mozgalmak működnek a megyében, mik a szándékaik, milyen a hatásuk. Az értelmes párbeszéd, ha úgy tetszik a „megyei kerékasztal” létrehozása céljából. Végezetül az egyik legfontosabb: a párt megyei választási programjának kimunkálása, annak megvitatása, elfogadtatása. Elengedhetetlen a politikai munkában a szakmai tanácsadó testületek működtetése. — E kérdésen kívül, mit ■tart még fontosnak most elmondani ? — Vállalni kell tegnapi önmagunkat, kiirtva a kollektív bűntudatot. Kishitűen, félszegen nem lehet megújítani a politikái. Ha ezen nem tudunk túllépni, a tagság ön- és közveszélyes módon teszi tönkre magát. Uj szövetségeket kell kötni Fodor Gyula 1941-ben, Lepsényben született. Tanárképző főiskolát végzett. 1973-tól dolgozik a pártapparátusban, ezt megelőzően az ifjúsági mozgalomban tevékenykedett. Több évig titkára volt a Karcagi Városi Pártbizottságnak. Jelenleg a megyei pártbizottság pártpolitikai osztályának vezetője. Nős, négy gyermeke van. A pártnak 1965 óta tagja, elvégezte a Politikai Főiskolát. — Tizenhat éve dolgozik a ipártapparátusban, tehát tudja, hogy nehéz feladatra vállalkozik. Miért vállalja mégis a jelölést? — Valóban régóta dolgozom a pártapparátusban. Az eltelt évek alatt végigjártam a különböző irányítási szinteket, sok tapasztaiKaitot szereztem. Remélem nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt mondom, hogy ha bizalmat kapok a pártértekezlettől, érzek magamban annyi ügyszeretetei, van annyi tudásom és tapasztalatom, hogy a feladatot ellássam. — A másfél évtized alatt meggyökeresedhettek olyan szokások, amelyek akadályozhatják az új stílusú politikai munkában. Nem tart ettől? — Nem tartok tőle. Az apparátusi munkát mindig szolgálatnak tekintettem. Nem szabad elfelejteni, hogy a 16 évnek rendkívül sok előnye is van. Hogy csak egyet említsek: egy álláspont kialakításánál végig tudom gondolni, hogyan érinti az az alsóbb szinteket. A pártmunkát bizonyos mértékig szakmának is tekintem, amit meg kell tanulni, amiben el kell mélyedni. A jövőben a szakszerűségre pedig egyre nagyobb szükség lesz. — Teljes mértékben azonosulni tud a pártértekezlet programtervezetével ? — A programtervezet a párttagság javaslatai alapján fogalmazódott meg. A megfogalmazott feladatokkal azonosulok, vállalni tudom. Ha összevetjük a programtervezetet a szegedi reformkor tanácskozásával, látható, hogy a tervezet reform-gondolkodású, 9 helyen szó szerint találkoznak az elképzelések. — Véleménye szerint milyennek kell lennie az új vezetői kollektívának? — Egy egészen más vezetői stílusra kell a jövőben átállni. Nagyon fontos véleményem szerint, hogy a vezetés tagjai hogy úgy mondjam „jól összejöjjenek”, legyenek érzékenyek egymásra, segítsék egymást, „csapatként” tevékenykedjenek. — Megválasztása esetén milyen azonnali teendőket lát maga előtt? — Ügy látom, hogy elsődleges teendő a pártértekezlet döntésének megismertetése, elfogadtatása a legilletékesebbekkel, a párttagokkal. Legfontosabb, hogy minél többen értsék meg közülük a változtatás szándékát és irányát. Ennek sor-ón az egyes párttagokat is rá kellene döbbenteni arra, hogy a program megvalósításában kinek-kinek egyéni szerepe és teendője is van. Fontos az is, hogy a küldöttekkel fenntartsuk azt a rendszeres kapcsolatot, amely ' a pártértekezleti felkészülés folyamán kialakult. Ez a kapcsolat a híd/ szerepét töltheti be a vezetés és a párttagság között. Az alapszervezetek életében a közösségi vonások erősítése lenne fontos. Sürgető és elengedhetetlen,, hogy á program szellemében a pártot körülvevő környezettel — szakszervezet, Hazafias Népfront, stb. — újra kössük a szövetséget. A más pártokkal, mozgalmakkal pedig azonnal kezdjük el a párbeszédet. B. I. Kivált a Hűtőipari Vállalattól, és április elseje óta önálló vállalatként működik a Dunakeszi Hűtőház. Az önállósodást azért kezdeményezték, mert a Hűtőipari Vállalattal nehezen tudták összeegyeztetni érdekeltségi rendszerüket, s ez már hátrányosan * érintette az üzletpolitikát és akadályozta a fejlesztési törekvéseket. (MTI fotó: Balaton József)
