Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-24 / 120. szám

------‘ AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI LAPJA Ara: 4.30 Ft XL. évf. 120. sz. 1989. május 24., szerda Kínában A legnagyobb tüntetés a statárium óta A kínai hírügynökség ked­den helyi idő szerint éjfél­kor olyan jelntést adott ki, amely azt jelzi, hogy Csao Ce-jang továbbra is betölti a KKP KB főtitkári tisztét. Az Űj Kína beszámolója szerint Csaticsaj Csunhavan thaiföl­di miniszterelnök kedden fo­gadta Kína bangkoki nagy­követét és örömét fejezte ki afelett, hogy Pekingben nor­malizálódik a helyzet. Közöl­te a nagykövettel, hogy a helyzet teljes normalizálása után meghívja Csao Ce-jan­­got, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárát, látogasson el Thaiföldre. Az Üj Kína hírügynökség figyelemre méltó jelentést tett közzé a pekingi rendkí­lavaslatok párttisztségek betöltésére A jelölőbizottság tegnapi ülésén megszületett a javas­lat a megyei pártbizottság el­ső titkári és titkári tisztsé­geinek betöltésére. Az első titkári posztra három, tit­kári posztra pedig négy sze­mélyt ajánlanak. A megyei pártértekezlet közülük vá­lasztja ki az általa legmeg­felelőbbnek tartottakat A jelölőbizottság név szerint javaslatát lapunk 3. oldalán közöljük. Ítéljen a történelem Sorozatunk 7. pésze a 2. oldalon vüli állapot negyedik napjá­ról is. A jelentés szerint a nap folyamán Pekingben legke­vesebb egy millió ember — diákok, tanárok, újságírók, munkások és közalkalmazot­tak — tartottak felvonuláso­kat és tüntetéseket. A tünte­tők jelszavai elsősorban ..az Állaimtanács első számú ve­zetője ellen irányultak” — mutat rá a hírügynökség és hozzáteszi, hogy a főváros lakossága követelte a rend­kívüli állapot bevezetéséről kiadott rendelet visszavoná­sát, valamint az alkotmány­ban lefektetett jogok bizto­sítását. Ez volt a legnagyobb tö­megtüntetés azóta, hogy Li Peng miniszterelnök bejelen­tette a statáriumot — olvas­ható a jelentésben. (rész Károly Szabolcsban Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára kedden Szabolcs- Szatmár megyébe látogatott. Grósz Károly a záhonyi pártbizottság, valamint a MÁV helyi üzemi párt-vég­rehajtó bizottsága tagjaival találkozott. A vendéglátók által megfogalmazott tizen­nyolc kérdésre adott főtitká­ri válaszban szó esett minden olyan témáról, amely ma a politikai közéletet átszövi, a párttagságot, sőt a pártonkí­­vülieket is foglalkoztatja. Grósz Károly beszélt a párt helyzetéről, a reformkörök­ről és azok szombati szege­di tanácskozásáról; szólt a párt és a pártvezetés egysé­gének kérdéséről, valamint a politikai és a gazdasági ki­bontakozás irányáról. Az eszmecsere után Grósz (Folytatás a 2. oldalon) Németh Miklós külföldi látogatásai Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke Ladislav Ada­­mecnek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének a meghívására ma baráti munkalátogatásra Prá­gába utazik. * * * Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke Franz Vra­nitzky osztrák szövetségi 'kancellárira! holnap Becsben mun­katalálkozót tart. A ciprusi elnök a Parlamentbe látogatott Georgiosz Vasziliu, a Cip­rusi Köztársaság elnöke teg­napi programja során első­ként az Alumíniumárugyár­­ba látogatott. A magas ran­gú vendég ugyanis budapes­ti egyetemi tanulmányai idején, az 1950-es évek ele­jén ebben a gyárban dolgo­zott esztergályosként. A ciprusi vendégeket Lu­kács Tibor vezérigazgató rö­viden tájékoztatta a vállalat tevékenységéről. (Folytatás a 2. oldalon) MSZMP — Ellenzéki Kerekasztal Új lendületet vehetnek a tárgyalások Az Ellenzéki Kerekasztal (EK) továbbra is az MSZMP-vel kíván tárgyalóasztalhoz ülni — nyilatkozta az MTI érdeklődésére Tölgyessy Péter, az EK tárgya­lócsoportjának tagja. Hozzátette: elfogadják (Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének azt a felaiánlá­­sát, hogy közreműködik a tárgyalások lebonyolításá­ban. Elmondta, hogy véleményét még nem egyeztette a kerékasztal tagjaival, de szerinte teljesen új felállás lenne, s talán lendületet adhatna a tárgyalásoknak, ha az MSZMP-vel együtt a kormány vagy a parlament képviselői is a tárgyalóasztalhoz ülnének. Ez viszont egyéni kezdeményezés helyett a KB testületének dönté­se alapján történjék — mutatott rá. Mint mondta, az ellenzéki kerekasztal nem akarja el­dönteni, hogy kivel kell tár­gyalni, de a hatalom jelen­legi igazi gazdája vitán fe­lül az MSZMP KB. így nem volna jó, ha a Központi Bi­zottság kimaradna a megál­lapodásokból. Ezért ha a KB úgy dönt, hogy a parlament vagy a kormány tárgyaljon az ellenzékkel, az MSZMP- nek akkor is képviselnie kel­lene magát a hatalom dele­gációjában. Tölgyessy Pé­ter hangsúlyozta: olyan meg­állapodásokat szeretnének kötni, amelyekbőL rövid időn belül jogszabály lesz. Végezetül arról szólt, hogy az Ellenzéki Kerekasztal Pozsgay Imrét kettős minő­ségében — PB-tag, állammi­niszter — szívesen elfogadná tárgyalópartnernek. Az MSZMP szakértője, Tóth András azt hangsúlyoz­ta: a kiindulási pontjuk to­vábbra is a Központi Bizott­ság május 8-ai javaslata, de minden olyan értelmes kez­deményezést üdvözöl az MSZMP, amely segíti a tár­gyalások kimozdítását a holtpontról. Ezek megvitatásához azon­ban elengedhetetlenül szük­séges, hogy tartalmuk, pon­tos megfogalmazásuk eljus­son a Központi Bizottsághoz. Szűrös Mátyás javaslata fel­tételezhetően a Politikai Bi­zottság legközelebbi ülésén PB-ülésen és a jövő hétfői KB-ülésen is szóba kerül. Tóth András szerint az Or­­;sííággyűlés elnöke egyelőre saját véleményét fejtette ki, s ahhoz vagy a párt érintett testületéinek, vagy pédig a parlamentnek a támogatását meg kell kapnia. Tárgyalásokat lehet foly­tatni a törvényhozással, le­het egyezkedés a pártok kö­zött, de viszonylag nehezen képzelhető el, hogy a pár­tok megállapodását a kor­mány vagy a Parlament koordinálja. Tóth András szerint sok­fajta megállapodás képzelhe­tő el az ellenzékkel, a ve­gyes tárgyalások azonban tisztázatlan viszonyokat hoz­nának, s nem lehetne utána a döntésekkel érdemben mit kezdeni. Ha a parlament vagy a kormány képviselője folytat megbeszélést az ellenzéki ke­rékasztallal, akkor az MSZMP megfigyelőként ül­hetne csak le. Ezért az len­ne a tiszta konstrukció, ha a pártok állapodnának meg egymással. Elképzelhető egy nagy nemzeti kerékasztal is, amely körül mindenki ott ül, aki számít, de akkor nehe­zen tudnánk, hogy ki kivel, milyen kompetencia és mi­lyen mandátum alapján jut egyezségre. Így e kerekasztal működőképessége kérdéses lenne. A tiszta profilok kia­lakítása segítené igazán a megállapodások létrehozását — mondta befejezésül Tóth András. Elindí­tott váló­per Az országban tudomásunk sze­rint elsőként fo­ga Imazódott meg Tiszader­­zsen a tsz-szót­­válás Igénye. Vannak-e reális lehetőségei, va­lós többségi aka­rat vagy néhány ember akciója? Milyen erők dol­goznak a háttér­ben? — képes riportunk a 4. ol­dalon. Helyzetelemzés Szolnok infrastruktúrájáról A lehetőségek és az igények szorításában Tanácskozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Az elmúlt négy évben a szorító gazdasági feltételek közepette érdemleges mun­kát végzett a szolnoki tanács végrehajtó bizottsága a me­gyeszékhely infrastruktúrá­jának fejlesztésében, ugyan­akkor az eddig elért ered­mények elmaradnak — egyes területeken feszültséget okoz­va — a tényleges igények maradéktalan kielégítésétől. Ezt állapították meg többek közt tegnap, a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülé­sén, melynek fő napirendi pontjaként tekintették át: miiként alakult a VII. ötéves terv eddig eltelt időszakában Szolnok infrastruktúrájának fejlesztése. Mint az a beszámoló je­lentésből kitűnik, a népgaz­daság jövedelemtermelő Ké­pességének beszűkülése, a stabilizáció pénzügypolitikai intézkedése következtében drasztikusan csökkenteni kellett p tervbe tvett felada­tokat. A központi forrásel­vonások és árváltozások ked­vezőtlen hatását a városi ta­nács végrehajtó bizottsága a bevételek fokozásával, taka­rékossági és szervezési in­tézkedésekkel is csak részben tudta ellensúlyozni. Bálint Ferenc tanácselnök a kialakult helyzetet jelle­mezve szóbeli kiegészítésé­ben éppen ezért emelte ki: a pénzügyi egyensúly meg­tartása érdekében kénysze­rűen lassult le a fejlődés. Hangsúlyozta továbbá azt is, hogy szerényebb mértékű előrelépésben alapvető fon­tosságú volt a társadalmi összefogás szerepe; a válla­latok, a lakosság anyagi ál­dozatvállalása. Ezek illetve a megyei tanács támogatása tette lehetővé, hogy több év­tizede tervezett fejlesztések kezdődhettek el a megye­székhelyen. A végrehajtó bizottság tag­jai egyöntetűen állapították meg: az adott gazdasági hely­zet ellenére a város infra­strukturális helyzete javult, (Folytatás a 3. oldalon) 1 bős-nagymaros i ad hoc bizottság ülése Tejüzem, vágóhíd, húsfeldolgozó A Jászberényi Kossuth Tsz a kiegyensúlyozott élelmiszerellátásért Szigetközi helyszíni bejá­rással egybekötött kihelye­zett ülést tartott tegnap a győri Széchenyi István Köz­lekedési és Távközlési Mű­szaki Főiskolán az ország­­gyűlés bős-nagymarosi ad hoc bizottsága. A testület Berdár Béla el­nökletével tájékoztatót hall­gatott meg szigetközi Duna szakasz szabályozásáról, a tervezett műszaki beavatko­zásokról. Jakus György, az Észak-Dunántúli Környe­zetvédelmi és Vízügyi Igaz­gatóság főmérnöke elmond­ta: a bős-nagymarosi vízlép­csőrendszerrel összefüggő tervezési munkálatoknál igyekeztek eleget tenni azon követelményeknek, hogy a szigetközi Duna szakasz meg" őrizze határfolyó jellegét, to­vábbra is élővíz maradjon, biztosítsa a jég- és az árvíz levezetését, valamint te­remtsen megfelelő feltétele­ket a sporthajózáshoz. Válki István, a Győr-Sop­­ron Megyei Tanács általános elnökhelyettese arról tájé­koztatta a bizottságot, hogy a Szigetközben lakók nagy­fokú bizonytalanságot érez­nek, amióta bejelentették a nagymarosi építkezés fel­függesztését. A Szigetköz­ben ugyanis oly mértékben előrehaladtak a vízlépcsővel kapcsolatos munkák, hogy a lakosság fél: a beruházás esetleges leállítása hátrányo­san érinti ezt a vidéket. Jászberényben, a Kossuth Tsz egyike azoknak a gaz­dasági egységeknek, amelyek hozzájárulnak a város ellá­tásához. Eredményes gaz­dálkodásához, élelmiszer­­termeléséhez az alapokat át­gondolt állattenyésztéssel, az állattartási kedv csökkené­sének megállításával (vagy lassításával- igyekszik meg­teremteni. A tsz szarvasmar­hatelepén 700 fejőstehenet tartanak. A telepen van a megfelelő technológiával el­látott fejőház és a tejkezelő­ház. A kifejt tej távvezeté­ken, emberi kéz érintése nélkül jut el a fejőházból a tejkezelőbe. A napi terme­lés 15 ezer liter. A kezelő­ház az első létesítménye az épülő tejfeldolgozó üzemnek, ahol zacskós tej. tejföl, túró és többféle sajt készül majd. A napi 40 ezer liter tej feldolgozására alkalmas üzem 35 miliő forint költ­séggel épül, részben saját kivitelezésben. Üzembe he­lyezésével gazdaságosabbá válik a tsz tejtermelése, a városban nő a választék. Az este kifejt, a háztáji gazda­ságokból vagy más tejter­melő üzemekből átvett tej reggel mint zacskós tej, tej­föl. már a boltokban, illetve a fogyasztók asztalán lesz. A vágóhíddal és húsfeldol­gozó üzemmel rendelkező tsz sertéstelepén évente 5500 sertést hizlalnak. A korsze­rű és gazdaságos tartási fel­tételeket a szükséges fej­lesztésekkel teremtik meg. Legutóbb 9 millió forint költséggel elkészült a híg­trágyakezelő berendezés. Üzembe helyezésével 30 köb­méter vizet takarítanak meg, és növelik a szervestrágya­­előállítást. Napjainkban a legkevésbé gazdaságos áüáítaríási íor­­ma a juhtenyésztés. A vá­laszték bővítése érdekében a tsz mégis vállalja ezt a fel­adatot Az évi 1800—2000 juhból keresett terméket szállít a húsboltokba. Elvi­tathatatlan előnye viszont a juhtartásnak, hogy segítsé­gével a tsz a legrosszabb mi­nőségű legelőit is hasznosít­hatja. Sajnos a háztáji gaz­dasággal a Kossuth Tsz-ben sem lehet büszkélkedni. A termelőszövetkezet sokféle­képpen támogatja a háztáji gazdaságokat legelőt, takar­mányt biztosít, folyamatos felvásárlással, szállítási ked­vezménnyel segíti a bizton­ságos értékesítést. A tápok, vegyszerek és egyéb alap­anyagok árának emeléséből származó többletkiadásokat azonban így sem sikerül csökkenteni. A háztájiban csökken az állattartási kedv, a napi 1500 liter tej keve­sebb -a korábbinál, az évi 3500 sertés pedig alig több, mint a fele annak, amit a tsz két évvel ezelőtt még fel­vásárolhatott a háztájiból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom