Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-20 / 117. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁJUS 20. 7 Szép, tiszta beszédért Verseghy nyelvművelő verseny Szolnokon Verseghy Ferenc a nyelvtudós költő tiszteletére a Verseghy Ferenc megyei könyvtár, Szolnok megye és város tanácsa, a TIT, a Magyar Úttörők Szövetsége Szolnok megyei elnöksége, valamint a MKE gyermekkönyvtáros szekciója, — a Művelődésügyi Minisztérium és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa egyetértésével és támogatásával — immáron hagyománnyá nemesedett országos nyelvművelő versenyt hirdetett meg az általános iskolai tanulóknak az 1988/89. tanévben, két kategóriában: az 5—6 és a 7—8. osztályosok számára. A kétnapos országos verseny döntőjének ünnepélyes megnyitójára Verseghy szülővárosában Szolnokon, a megyei tanács dísztermében tegnap délután került sor. Tizenhét megye versenyzőit, a felkészítő tanárokat, szülőket, a zsűrik tagjait, a rendezőszervek nevében Szurmay Ernő a TIT megyei elnöke köszöntötte. Megnyitót Kelemen László a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese tartott. Mint elmondotta dicséret illeti a nyelvtudós költő szülővárosa Szolnok kezdeményezését a nemes országos vetélkedő meghirdetéséért és lebonyolításáért. A verseny célja, hogy az általános iskolákban fokozza az anyanyelv iránti érdeklődést, erősítse bennük nyelvünk szeretetét. Feladata: alkalmat nyújtani arra, hogy a gyerekek — írásbeli, szóbeli feladatok megoldásával — bizonyságot tegyenek: mennyire élő és gazdag megszerzett szókincsük, kifejezésmódjuk, változatos-e, milyen a beszédkultúrájuk? Az iskolai, körzeti és megyei válogatók 18—20 ezer résztvevőjéből tizenhét megye, illetve Budapest hatvanegy legjobb versenyzője jutott a szolnoki döntőbe. A megnyitó után a Mátyás Király úti iskolások adtak műsort. A verseny a Mátyás király Úti Általános Iskolában — két kategóriában — ma reggel nyolc órakor kezdődik írásbeli feladatok megoldásával, majd a szóbeli verseny következik. A felkészítő tanároknak Éder Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár tart előadást. A hivatalos program után este 18 órakor játékos kaszinó lesz a Tisza Antal úttörőházban. Vasárnap városnézés és a Corvinka együttessel való találkozás lesz a délelőtti program. Az ünnepélyes eredményhirdetésre, a Verseghy Érmek, emléklapok, könyvjutalmak átadására 11 órakor kerül sor. ! Népművelők Ónálló megyei egyesület A Magyar Népművelők Egyesülete Szolnok Megyei Szervezete 1989. május 15-én közgyűlést tartott, melyen kimondta, hogy a továbbiakban önálló egyesületként kíván működni. Az újjáalakuló közgyűlésen 42 alapítótag volt jelen, és 18-an írásos nyilatkozatban fejezték ki ezt a szándékukat. Az önálló egyesület neve a jövőben: Szolnok Megyei Népművelők Egyesülete. Működési területe elsősorban Szolnok megye. Legfontosabb célja, hogy a megyében folyó közművelődési tevékenység társadalmi, erkölcsi és anyagi megbecsülését cselekvő részvételével előmozdítsa, a tagság és a hazai közművelődés fejlesztését segítse. Nemzetküzi pályázat gyerekeknek A jugoszláviai gyermeknevelési és gondozási szervezetek egyesülete más intézményekkel közösen nemzetközi gyermek képző- és iparművészeti pályázatot hirdet az el nem kötelezett országok IX. konferenciája alkalmából. „A ma gyermekei, a holnap világa” című pályázaton az 1975. január 1. után született gyermekek vehetnek részt szabadon választott technikával készült munkáikkal. A pályázati témák: hogyan látod a világunkat ma, mit vársz a holnaptól, mit üzensz a konferenciának és a világnak; illetve ajándék egy barátnak. Minden pályázó három 1987-nél nem régebbi, keretezetten, 50x60 centiméternél kisebb alkotással pályázhat, amelynek hátoldalára angol nyelven kell felírni a gyermek személyi adatait. Az alkotásokat július 1-ig várják a Savét Savéra Pionira 11000 Belgrad címre. Közös felvételi érettségi Nem szivárogtak ki a tételek A Művelődési Minisztérium újból megvizsgálta annak lehetőségét, hogy kiszivároghattak-e a felvételiérettségi közös írásbeli tételek, vagy azok bármely részlete. Az alapos, minden részletre kiterjedő vizsgálat eredménye egyértelműen azt igazolja, hogy nem. A minisztériumba is érkeztek bejelentések, de semmi olyan bizonyíték nincs, amelynek alapján indokolt lenne a vizsga rendjének megváltoztatása. A minisztérium szombaton és vasárnap telefonügyeletet tar,t a 310-596 számon 9—15 óra között. Egy szobor kalandos „élete” Constantin iskola. Az idősebb szolnokiak körében még ma is így él a Belloiannisz Üti Általános Iskola. A majd százéves intézmény Sdhuszter Constantin váci püspök adományából épült. A megyéspüspök 1890-i ibérmaútján jutott el Szolnokra, s szomorúan tapasztalta (már akkor is!) az iskolák zsúfoltságát. Húszezer forintot ajánlott fel egy római katolikus jellegű népiskola létrehozására. Az új iskolában 1893-ban kezdte meg a tanítást négy tanító. Az épületet rövidesen „kinőtték” a tanítványok, de a püspök 13 ezer forintot hagyott végrendeletében az iskolára, amelyből négy új tanterem létesült. Az egykori Constantin iskola. A nyáron felújítják az épületet, de a képen látható régi arcát már biztos nem nyeri vissza „A város hálából a nemeslelkű adományozóról nevezte el az iskolát és bronz mellszoborral örökítette meg emlékét”. — olvashatjuk Kaposvári Gyula Szolnok képekben című könyvében. A szobrot az épület egyik sarkán felfutó torony falában helyezték el, alatta márványtábla hirdette az adományozás tényét, rendeltetését. Régi helyére „készül” a szobor 1945 után a századvég ekletikus stílusában épült iskola a felújítások során egyre „csupaszodott”, eltűnitek róla a díszítő elemek, s velük együtt a mellszobor és a márványtábla is. A szobrot azonban — mint a múzeum. annyi más kultúrtörténeti értékét — Kaposvári Gyulának sikerült megmenekíteni a beolvasztás elől. Az eltelt évtizedek alatt feledésbe merült a szobor. Így amikor a Beloiannisz úti iskola pedagógusai elhatározták, hogy megkeresik és visszaállítják eredeti helyére az iskolaépítő püspök mellszobrát, már-már úgy tűnt, sohasem akadnak a nyomára. A kitartó kutatás végül eredményesnek bizonyult, Kaposvári Gyula „felfedte” a gondosan megmunkált mellszobor rejtekhelyét a múzeumban. A csaknem száz esztendős iskola megújul a nyáron. Kívül, belül festik, parkettáznak, kicserélik az ablakokat, ajtókat, s szeptembertől ismét az eredeti helyéről „néz” az iskolába igyekvő Ugyanaz ma gyerekekre a jóságos tekintetű püspök szobra. A kisdiákok szép feladata lehet, hogy megismerjék, feldolgozzák az iskola alapító életét. Tetteiből, emberségéből is okuljanak, tiszteljék a közért cselekedni akaró és tudó embereket. T. G. A kunok bejövetelének 750. évfordulója Emlékünnepség Kunhegyesen Kun emlékparkot avattak — Halmok, kun temetők A Nagykun települések képviseletében tegnap délután a kunok bejövetelének 750. évfordulója alkalmából Kunhegyes tanácsa ünnepséget rendezett. Dr. Fazekas Mihályt, a karcagi Győrífy István Nagykun Múzeum munkatársát kértük meg, emlékezzék a 750 évvel ezelőtti történelmi eseményekre. — 1223-ban a Kalka mentén — Dál-Oroszországban — a mongol hadak súlyos vereséget mértek a kievi orosz és a kun fejedelemség egyesített seregére. Ezzel megkezdődött az a folyamat, amely a két évszázadon át virágzó nomád kun birodalom pusztulásához vezetett. 1238-ban csaknem az egész kun birodalmat eidr. Fazekas Sándor: Az újabb kutatások csak négy kun törzset vélnek bizonyítottnak Kun sírokból feltárt használati tárgyak foglalták a mongolok s ékkor Kötény — Kuthen - a kunok fejedelme arra kérte IV. Béla királyunkat, hogy fogadja be a mongoloknak meghódolni nem alkaró kunokat Magyarországra. IV. Bélának különböző ökokból érdekében állott a kunok befogadása, de az új jövevényeket csak a királyi birtokokon lehetett, volna elhelyezni... — Mennyien voltak a kunok? — Győrffy István szerint 40 ezer család jött Magyarországra de a debreceni egyetem tudós professzora, Szabó István számukat sokkal többre becsülte. — Ebből következik talán, hogy a királyi birtokokon nem volt számukra elég hely? — Nem bizony, a mai Kunság területén kívül kunok telepedtek meg még a Kisalföldön is, Teimesben, Torontáliban stb. Szabó István felvetése szerint egyáltalán az is kérdésessé va.t akkor, hogy magyar vagy kun ország maradunk-e? — Említette, hogy az őslakosok és u kunok között hamar ellentétek támadtak. — Igen, mégpedig az eltérő életmódból következően. A kunok tönkretették, lelegeltették a vetéseket, pusztították a határt, de az is elterjedt a magyarok körében, hogy az új jövevények a mongolok előőrsei, kémei. A viszálykodás oda vezetett, hogy Kötény fejedelmet a magyarok meggyilkolták, mire a kunok felszedelőzködtek s minden elvihetőt elpusztítva -kivonultak az országból a Balkánra ... — S majd csak a muhi csata után jöttek újra viszsza, IV. Béla király hívására. — 1242-ben települtek vissza, Győrffy szerint hét törzs: Olás, Csertan, Kór, Borcsol, Kondám, Iloncsuk és Jupogó. A Nagykunságban Olás törzse telepedett le. — Mikor tájt beszéltek utoljára kun nyelven a kunok? — Állítólag egy Varró István nevű karcagi ember tudott még kun nyelven beszélni az 1700-as évek végén, de Mándoki István kutatásai ezt cáfolják, mert Varró hibásan fordította le a református Miatyánkat, — vagyis már nem tudott tökéletesen kunul. — Dr. Győrffy Lajost, a Finta Múzeum egykori igazgatóját — kitűnő turkológus is volt — néhány évvel ezelőtt még — végakaratának eleget téve — a kun Miatyánkkal temették. — A reformáció idején a kunok még beszélték nyelvüket, ezér+ fordították le a református Miatyánkat: „Bezén aittamaz kenzee kikte, szemlészen szén adón dösön szén kü-klün nitiziégen gérde áli kekte bezén ákomozne okne mezne bergezge pitbütörküngön ...” A tegnap délutáni emlékülésen két előadás hangzott el. Dr. Tóth Albert a kunhalmokról értekezett, dr. Pálóczi Horváth András pedig Kun ősök a régész szemével címmel tartott előadást. Az ünnepség résztvevői, a kun települések képviselői megkoszorúzták a Kun Emlékművet, majd felavatták a 'kun emlékparkot. A művelődési házban bemutatták a kunhegyesi pásztorélet emlékei témakörben rendezett: kiállítást. — ti — A nagykun városok képviselői egy-egy emlékfát ültettek el az emlékparkban. Képünkön a kisújszállási küldöttség Adományok a színháznak Csatlakoztak az OTP dolgozói is A szolnoki színház felújításáért kibontakozott széles körű társadalmi összefogáshoz az OTP Szolnok Megyei Igazgatósága is csatlakozott. A döntés még március végén megszületett: önkéntes alapon bárki tehet felajánlást. És, a szinte hetente valamire adakozók, képesek tenni színházukért is, ha nem is sokat. Eddig -több mint 4000 forintot gyűjtöttek össze. Természetesen a színházat leginkább magukénak valló szolnokiak adták össze a pénznek több mint felét, a törökszentmiklósiak a negyedét, de jelképes összeggel hozzájárult a túrkevei, tiszaföldvári, martfűi és hűtőgépgyári „ótépés” kollektíva is. Mint a színház gazdasági igazgatójától megtudtuk, kollektívák és egyének befizetéseiből alig 100 ezer forint gyűlt össze eddig az Országos Takarékpénztár Beloiannisz úti fiókjánál vezetett 3702. számú csekkszámlán. Számos helyen most gyűjtik az adományforintokat, mint a szolnoki általános iskolák, a megyei tanács szakszervezeti bizottságán. A kisújszállási Művelődési Ház kezdeményezésére a megyei Dalénekesek Baráti Köre koncertet ad, amelynek bevételét teljes egészében a színháznak szánják; jelentős összeg várható a Képző- és Iparművészek Szövetsége megyei tagjainak felajánlott alkotásaiból, a Kodály Kórus karácsonyi hangversenyének, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar koncertjének bevételéből is — értesültünk róla a megyei tanács művelődési osztályán. A vállalatok hosszabb távon teljesítendő befizetést vállaltak, tehát intézményi, vállalati támogatás forintjai ezen a számlán még nem jelentkeztek. Az egyéni adakozók figyelmét felhívják az illetékesek arra, hogy a befizetést igazoló szelvényt őrizzék meg, ez szolgál majd igazolásul — adóalapot csökkentő tényezőként — az 1989. évi személyi jövedelemadó elszámolásakor. — rónai —
