Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-20 / 117. szám
6 Nemzetközi körkép 1989. MÁJUS 20. Ciprus és elnöke A héten Kínára figyelt a világ Aphrodité szigete kiheverte a török invázió pusztításait „Aphrodité szigete”, „lehorgonyzott repülőgépanyahajó”, „a Mediterrán fordító-korongja” — valamennyi jelzős szerkezet ugyanazat az országot takarja, attól függően, hogy éppen természeti szépségét, katonaistratégiai avagy üzleti-gazdasági jelentőségét kívánják kidomborítani. A Földközi-tenger keleti medencéjében, Európától, Ázsiától és Afrikától nagyjából azonos távolságra fekvő, 9251 négyzetkilométer alpterületű és a legfrissebb, becsült adatok szerint 677 200 lakosú Ciiprus viszontagságos történelmi múltat mondhat magáénak, önállóságát — három évszázados török megszállás, majd csaknem száz éves brit gyarmati uralom után — 1960-ban nyerte el, fegyveres felszabadító harc után. A Makariosz vezetésével kivívott függetlenséget nem sokáig élvezthették zavartalanul a ciprusiak: az érsek-elnök rendszerének megdöntésére 1974-ben — az athéni junta ösztönzésére, a Görögországhoz való csatolás céljából — görög katonatisztek sikertelen puccsot hajtottak végre. Ezt használta fel ürügyül Törökország, a Ciprus függetlenségét nemzetközi egyezmény értelmében garantáló egyik hatalom arra, hogy mintegy 18 százaléknyi török lakosság védelmére csapatokat küldjön a szigetre. Az inváziós erők mind a imái napig megszállva tartják az ország északi harmadát, beleértve a főváros, Nicosia egy részét is, elkülönítve az évszázadok óta együtt élő görög és török közösséget. A megszállt területen 1983- ban kikiáltották az úgynevezett Észak-Ciprusi Török Köztársaságot, amit egyedül Törökország ismert el. A nemzetközi feszültséggócként jelentkező ciprusi kérdés rendezésére tett próbálkozások eddig nem vezettek eredményre. A két közösség közötti tárgyalások — a múlt év februárjában megválasztott Vasziliu elnök energikus, s egyben rugalmas kezdeményezésének köszönhetően — az ENSZ felügyelete alatt, három és fél évi szünet után tavaly szeptemberben ismét megkezdődtek. Az álláspontokban azonban változatlanul jelentősek az eltérések. Vasziliu a török csapatok és a nyomukban érkezett törökországi telepesek (körülbelül harminc-, illetve hatvanöt ezer fő) távozásához, Denktas török ciprusi vezető pedig a maradásukhoz ragaszkodik. Vasziliu a két közösség egységes, szuverén, föderatív államaként képzeli el Ciprust, Denktas viszont „két nép-két állam” nagyon laza szövetségét akarja. Vasziliu elfogadja azt, hogy a rendezést esetleg nemzetközi értekezlettel kíséreljék meg, s ennek keretében minden külföldi erőt vonjanak ki a szigetről, miként ezt 1986-ban a Szovjetunió javasolta. Az 1974. évi események sajátos helyzete^ teremtettek az ország gazdaságában. Az észaiki megszállt területeken maradt az ipari kapacitás négyötöde a turisztikai létesítményeik 70 százaléka, a legjobb minőségű földek döntő többsége. Ilyen körülmények között a déli országrészben az erőfeszítések a gazdaság újjászervezésére irányultak, miközben munkahelyet és otthont kellett. teremteni a menekültek tízezreinek is. Az évtized végére már elérték a teljes foglalkoztatottságot, s a hazai össztermék 1979-re már 12 százalékkal volt magasabb, mint az egész sziget 1973-as produktuma. A gazdaság igazi húzóágazatává és a legjelentősebb devizakitermelővé vált idegenforgalom büszkélkedhet a leglátványosabb fejlődéssel. A 15 évvel ezelőtti ötezres szállodai férőhely-kapacitás megtízszereződött, a devizabevételek tavaly meghaladták a hétszázmillió dollárt, vagyis naponta egy millió ciprusi fontot hoztak az országnak. Georgiosz Vasziliu 1931 május 20-ikán született Famagusztában. Orvos szülei 1941-ben az AKEL. a ciprusi kommunista párt alapítói között voltak. Vasziliu nős, felesége. Andrula, ügyvéd. Egy 22 éves lányuk, s két — 18 illetve 14 éves — fiuk vám. A még diákkorú Vasziliu édesanyjával került Magyarországra, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1955-ben szerzett kitüntetéses diplomát, utána két évig a budapesti Közgadaságtudományi Intézetben dolgozott. 1958-ban doktorált, majd Angliában tanult tovább: piackutatásra szakosodott, Ciprusra 1962-ben tért vissza, s hamarosan megalapította a Közel-Keleti Piackutató Intézetet, amely ma már a térség legnagyobb ilyen szolgáltatásakat nyújtó cége, 12 országban működő hivatallal. A tevékenysége révén milliomossá vált, sokoldalúan művelt, görög anyanyelvén kívül angolul, franciául, oroszul, németül, olaszul és — ma is folyékonyan — magyarul beszélő Vasziliu jelentős szerepet játszott Ciprus gazdasági. társadalmi és kulturális életében. Magyarország és Ciprus kapcsolatai problémamentesek. Legmagasabb szintű látogatásokra eddig két ízben került sor: Szpirosz Kiprianu elnök 1981-ben iárt Budapesten. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnökét pedig két évvel később fogadták Nicosiáiban. Georgiusz Vasziliu köztársasági elnököt holnap kezdődő hivatalos látogatásra Straub F. Brúnó hívta meg. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő, hivatalos kínai látogatása során Pekingben találkozott Csao Ce-janggal. a Kínai KP KB főtitkárával ► Miközben zajlottak a kínai— szovjet csúcstalálkozó eseményei, szintén Pekingben, tovább tartottak a diáktüntetések. Képünkön: fizikai állapotának rohamos gyengülése miatt szállítanak el május 15-én a kínai mentősök egy fiatalembert, aki diáktársaival együtt harmadik napja kezdte meg aziéhségsztrájkot (MTI-telefotó) ítéljen a történelem Szergej Kirov meggyilkolása Ezerki lenes zázharmincnégy deomeber 1-jén, 4 óra 30 perckor a Szmolnijban meggyilkolták Szergej Kirovót, az SZK(b)P Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, a Leningrádi Területi Pártbizottság első titkárát. A Kirov meggyilkolásáról szóló közleményben szó volt arról, hogy menekülési kísérlet közben letartóztatták a gyilkost, Leonyid Nyikolajevet, a párt fiatal tagját. A Kirov-gyilkosság ügyében végzett első, még 1934 decemberében lefolytatott nyomozás során nem derítették fel az igazságot. Ezért 1956-ban az SZKP Központi Bizottsága különbizottságot alakított, amely több évig vizsgálta a terrorcselekményt. A bizottság által összeállított dokumentumoi nem hozták nyilvános-Kirov meggyilkolása nyilvánvalóan nem egyedül Nyikolajev tette volt. 1934- ben többször kíséreltek meg merényletet Kirov ellen. Ez arra vallott, hogy az embervadászatot egy erős kéz irányította. Ami Nyikolajevet ilieti, rmnden forrás egybehangzóan úgy véli, hogy ez az idegileg labilis ember kezdetben saját szakállára cselekedett. Ez az elkeseredett és hiú alak úgy készült Kirov meggyilkolására, Ságra. Hruscsov, amiko: megismerte a bizottság következtetéseit, a jelentést a páncélszekrénybe zárta és kijelentette: „Amíg a világon létezik imperializmus, ilyen dokumentumot nem hozhatunk nyilvánosságra.” 1935. február 2-án reggel Leningrádban elterjedt a hír, hogy megérkezett Sztálin. Különvonattal jött, s kíséretében volt Molotov, Vorosilov, Jezsov, Jagoda, Zsdanov. A pályaudvaron Sztálint a leningrádi pártszervezet vezetői és a Belügyi Népbiztosság (NKVD) vezetője, F. D. Medvegy fogadták. Azt beszélték, hogy Sztálin senkivel sem fogott kezet, Medvegyet pedig kesztyűs kezével pofon csapta. Nyomban Leningrádba érkezte után Sztálin a maga kezébe vette a nyomozás irányítását. mint valami fontos politikai akcióra. Kirov szeretett gyalog járni a városban, és Nyikolajev megfigyelte, merre szokott sétálni. Kirovót természetesen gondosan őrizték, a civil ruhás testőrök az NKVD-s Boriszov vezetésével lépcsőzetesen haladtak Kirov előtt és mögött. Az egyik séta során a testőrök. feltartóztattak egy embert, aki megpróbált Kirov közelébe kerülni. Nyikolajev volt az. A táskáján olyan kivágás volt, amelyen keresztül a táska kinyitása nélkül kivehette a revolverét. Megtalálták a táskában Kirov sétaútjainak vázlatát is. Nyikolajevet letartóztatták. Zaporozsec hallgatta ki, Jagoda bizalmi embere, aki nemrég érkezett Leningrád-Sztálin 1935-ben ba. Zaporozsec nem tett jelentést közvetlen főnökének, Medvegynek, aki közel állt Kirovhöz, hanem Moszkvába telefonált Jagodának. Néhány óra múlva a belügyi népbiztos utasítást adott, hogy engedjék szabadon Nyikolajevet. A szabadon bocsátott Nyikoiajev azonban ügyetlenül tevékenykedett, és egy idő múlva Kirov testőrsége ismét letartóztatta. Másodszor is elvették tőle ugyanazt a töltött revolvert. Az NKVD leningrádi hivatalának furcsa liberalizmusa gyanút ébresztett Kirov testőreiben, de közölték velük, hogy a dolog nem tartozik rájuk, és hallgassanak, mert különben kizárják őket a pártból. Boriszov azonban mégis elmondta a Nyikolajevvel kapcsolatos gyanús epizódokot Kirovnak. Kihallgatások és balesetek Nyikolajevet ismét szabadon engedték, és hamarosan sikerült meggyilkolnia Kirovót. A Leningrádba érkezett Sztálin személyesen hallgatta ki Nyikolajevet. A szemtanúk elbeszéléseit öszszevetve így zajlott le Nyikolajev kihallgatása: egy nagy teremben az asztalnál ült Sztálin, Molotov, Vorosilov, Zsdanov és mások, oldalt pedig a belügyesek egy csoportja. Bevezették Nyikolajevet. Sztálin megkérdezte tőle, miért lőtt rá Kirovra. Nyikolajev térdre borult és a belügyesekre mutatva ezt kiálltotta: „ök kényszerítettek rá 1” Erre több belügyes odaszaladt Nyikolajevhez és pisztolyaggyal csépelni kezdték. A vérző, eszméletlen vádlottat kivonszolták a teremből. Leonyid Nyikolajev után következett volna Kirov testőrparancsnokának, Boriszovnak a kihallgatása, akit rögtön Kirov halála után letartóztattak. Minden letartóztatottat személyauión vittek a kihallgatásra, Boriszovért viszont zárt teherautót küldtek, amelynek platrójára felszállt több 'belügyes is feszítővasakkal. Egyikük beült a sofőr mellé. Az egyik utcában, amikor a teherautó egy raktárépület fala mellett haladt, a vezető mellett ülő ember hirtelen elrántotta a kormányt. A sofőrnek sikerült megakadályoznia, hogy a teherautó a falnak ütközzön, és eljutottak a kihallgatás helyszínére. Boriszov azonban már halott volt. Hamis orvosszakértői vélemény készült, amely szerint halálát gépkocsibaleset okozta. Valójában a halál oka az volt, hogy kemény tárgyakkal ütéseket mértek a fejére. Kirov helyettese, Kulagin közölte, hogy néhány hó-Nem sokkal Kirov meggyilkolása után Medvegyet és Zaporozsecet, illetve az NKDV leningrádi hivatalának több más vezetőjét bűnös hanyagság vádjával leváltották és a Távol-Keletre száműzték. 1937-ben valamennyi ükét agyonlőtték. „Feltételezhető — jelentette ki még az SZKP XX. kongresszusán zárt beszédében Nyikita Hruscsov —, hogy k vé gzés ü k kel el akarták tüntetni a Kirov-gyilkosság igazi szervezőinek nyomait.” Nyikolajev a tárgyaláson másként viselkedett, mint annak idején, amikor Sztálin kihallgatta. Elismerte, hogy előre megfontolt szándékkal gyilkolta meg Kirovót. Az NKVD egyik egykori munkatársának a tanúsága szerint (ő állandó ügyenappal Kirov meggyilkolása után felkereste őt Boriszova, Kirov testőrparancsnokának a felesége, s azt kérte, hogy vegye védelmébe, mert bolondokházába zárták és meg akarták mérgezni, de sikerült megszöknie. Ezt megelőzően az NKVD arról faggatta, hogy mit mondott neki a férje a Kirov-gyilkosság előtt. Kulagin azonban semmit sem tehetett Bóriszováért az NKVD tudta nélkül. Felhívta ezt az intézményt, és kérte, hogy helyezzék el az asszonyt egy közönséges városi kórházban. Ez meg is történt. Néhány nap múlva Kulagin arról értesült, hogy Boriszova a kórházban meghalt: a halál oka mérgezés. letet tartott Nyikolajev zárkájában, mert az öngyilkosságot kísérelt meg) Nyikolajev elmesélte neki, hogyan szervezték meg a belügyesek Kirov meggyilkolását, s azt ígérték, életben hagyják, ha azt vallja, hogy a leningrádi zinovjevisták voltak a terrorcselekmény kezdeményezői és irányítói. Amikor a bíróság ítéletet hirdetett, Nyikolajev ordítani kezdett és ki akarta tépni magát az őrök kezéből. A bíróság Nyikolajevet golyó általi halálra ítélte, az ítéletet haladéktalanul végrehajtották. Rój Medvegyev (Következik: A terrergépezet nem ismer kíméletet) Nem magányos gyilkos A tanúkat eltüntették
