Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-17 / 114. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁJUS 17. Jászberényben A kisgazdák helyet keresnek Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) A testület ismételten áttekintette az MSZMP viszonyát az egyházakhoz és a vallásokhoz. Javaslatot tett a lelkiismereti és a vallásszabadságról szóló törvény alapelveire. Ennek alapján kialakította álláspontját, amelyet — állásfoglalás-tervezet formájában — a Központi Bizottság elé terjeszt. Az MSZMP három évtizedes egyházpolitikája történelmi mércével mérve s a nemzetközi összehasonlítás tükrében is sikeresnek bizonyult. A párt nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy hazánkban következetesen érvényesüljön a lelkiismereti és vallásszabadság. Ez a feltétele annak, hogy erősödjék a különböző világnézetű emberek között a kölcsönös megbecsülésen alapuló párbeszéd és együttműködés. Társadalmi eszményeink megvaj ásítása, nemzeti céljaink elérése csak így lehetséges. A magyar társadalom demokratikus megújulásának, s a politikai pluralizmus kibontakozásának alapján az MSZMP vallás- és egyházpolitikáját is át kell alakítani, hogy a világnézeti különbségek ne akadályozhassák a társadalom progresszív erőinek összefogását. Az új politikai viszonyoknak megfelelően a pártnak és az államnak az egyházakhoz és a vallásossághoz való viszonyát határozottabban el kell választani egymástól. A Poltiikai Bizottság javaslatot vitatott meg a párt tudománypolitikai tézistervezetéről, amelyet a Központi Bizottság mellett működő tudománypolitikai munkaközösség összegezett. A vitában hangsúlyt kapott: az MSZMP tudománypolitikai gyakorlatával mindenekelőtt a tudomány fejlődését kívánja szolgálni. Arra törekszik, hogy a politika minden eszközével előmozdítsa az alkotó tudományos munka szabadságát. Tudománypolitikai koncepciójának kialakításában a párt a kutatók, kutató közösségek és a társadalmi-szakmai szervezetek véleményére kíván építeni. A Politikai Bizottság egyetért a munkaközösség tézistervezetében körvonalazott koncepció fő elemeivel. Azt — a tudományos műhelyekben lefolytatott viták tapasztalatainak félhasználásával — alkalmasnak tartja az MSZMP tudománypolitika: koncepciójának megfogalmazására. A tézistervezet megjelenik a Társadalmi Szemlében és az Üj Fórumban. A testület javaslatot fogadott el a Lukács György Alapítvány alapító okiratának és szervezeti, működési szabályzatának szövegéről. Az alapítvány célja, hogy hozzájáruljon a marxista, szocialista eszmeiségé kutatás, nevelés, oktatás és politikai ismeretterjesztés feltételeinek javításához. A párt azt reméli, hogy az alapítványi forma, amelynek hazánkban nemes hagyományai vannak, a képességeik és a teljesítmények versenyeztetésével eredményesen ösztönözheti a társadalomkutatókat. Így a magas színvonalú marxista kutatómunka társadalmi megbecsülését is emelheti, javíthatja. Ennek érdekében hirdet meg ösztöndíjakat, pályázatokat. Évenként egy alkalommal átadják a Lukács György díjat is. Az alapítvány jelenlegi vagyona 40 millió forint. Kezelője a Kczép-Európai Hitelbank. (Csekkszámla száma: 218-98- 550 MNB) az alapítvány nyitott. Célkitűzéseihez min • den magyar természetes és jogi személy csatlakozhat pénzeszközökkel, dologi hozzájárulással vagy egyéb támogató tevékenységgel. A Politikai Bizottság megtárgyalta a pártoktatás tartalmának és rendszerének korszerűsítésére tett javaslatot. Megálapította, hogy az MSZMP-nek. mint politikai pártnak továbbra is feltétlenül szüksége van szervezett ideológiai-politikai képzésre és kutatásra. A következő oktatási évre a feladatokat a már korábban elfogadott határozat szabályozza. Szükséges és indokolt ugyanakkor a pártoktatási rendszer radikális módosítása. A testület helyeselte azokat a területi, megyei pártoktatási kezdeményezéseket, amelyek keretében megkezdték a jelzett átalakításokat. Az ülésen áttekintették a Politikai Főiskola tevékenységét és feladatkörét is. Meg állapították: az intézmény az elmúlt évtizedekben — az egypártrendszer körülményei között — eredményesen tett eleget feladatának. A továbbiakban a Politikai Bizottság nem tartja indokoltnak, hogy az MSZMP olyan országos intézményt tartson fenn, amely állami felsőoktatási funkciókat is ellát. Kezdeményezi az intézmény egyetemi feladatainak fokozatos átadását. Javasolja a Minisztertanácsnak a hazai politológus-képzés állami egyetemen történő kialakítását. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1990. január 1- ejével megalapítja Politikai Intézetét. Az intézet — a párt tisztségviselőinek tudományos igényű továbbképzése mellett — pártpolitikai kutatásokat, valamint politikai véleménykutatást végez. Az intézet fenntartásáról az MSZMP Központi Bizottsága gondoskodik. A Politikai Bizottság a Központi Bizottság ülését május 29-ére összehívta. Nagy port kavart Jászberényben a Néplapban megjelent cikk arról, hogy kellenek-e az alternatívok a városban. Annál csendesebben, szerényebben, mondhatni titokban alakult meg a Kisgazdapárt helyi csoportja. Ha fellapozzuk a történelemkönyveket, hamar kiderül, a Kisgazdapárt jelentős politikai tényező volt Jászberényben egykor. Annyira, hogy a felszabadulás utáni választásokon hatvan százalékos többséget szerzett. A mezőváros jellegű településen ez teljesen reális volt. Nem véletlen, hát hogy a történelmi hagyományokat még őrző egykori tagok negyven év múltával is folytatni akarják a pártmunkát. Folytatni, hiszen hivatalosan nem oszlott fel a párt. A négy évtized, bár óriási Pedagógus-szakszervezet Kongresszus elült Várhatóan kemény hozzászólások, harcos véleménynyilvánítások és viták jellemzik majd a Pedagógusok Szakszervezete e hét végén összeülő kongresszusát. Köpf Lászlóné, a központi vezetőség titkára tegnap sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az elmúlt esztendőben az oktatásügyi dolgozók helyzetében, s az intézmények működési feltételeiben — immár két évtizedes tendenciák betetőzéseként — olyan változások és folyamatok zajlottak le, amelyek arra utalnak: az oktatásügy, illetve a szakszervezet nem tud megfelelni a társadalom elvárásainak. A közoktatási dolgozók körében a közelmúltban megnyilvánult elégedetlenségi, s a szakszervezetből kiváló új szervezetek is arra késztették a Pedagógusok Szakszervezetét, hogy szembenézzen saját felelősségével. s munkáját mind formájában, mind tartalmában alapvetően megújítsa. változást hozott a város életében, valamit meghagyott: a földhöz való kötődést, a mezőgazdasági munka jelentős szerepét, a kertgazdaság jellemző voltát. Ezt a hagyományt ápolták a sikeres kertbarátklub tagjai, akik az újjászerveződő Kisgazdapárt bázisát adják. A jelenlegi 41 tag háromtagú intézőbizottságot választott. Felvették a kapcsolatot a megyei szervezettel, s megkeresték a városban a népfrontot, a tanácsot, s a MSZMP városi bizottságát is. A legfontosabb, hogy helyet találjanak, ahol össze — jöhetnek. A régi székházra már csak az idősebbek emlékeznek. A furcsa véletlen éppen úgy hozta, hogy a jelenlegi MSZMP-székház helyén volt az az épületegyüttes, ahol egykor a Kisgazdák otthona is állt. A mostani helyzetben nem Főtitkár Űr! Némi meglepetéssel olvastuk a csehszlovákiai látogatása után kiadott kommünikében, hogy ön megköszönte Milos Jakesnak a felvidéki magyarsággal kapcsolatban folytatott politikáját. Mi természetesen e kijelentéssel nem értünk egyet, legfőképpen azért, mert a valóságos helyzet egészen más képet mutat. A felvidéki magyarok helyzete majdnem olyan rossz, mint a romániaiaké. Ha az MSZMP valóban szívén viseli a külföldön élő magyarság sorsát (amit eddig nemhogy a valóságban, de még szóban sem tett meg), akkor szíves figyelmébe ajánlanánk a következőket. Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a nemzetiségi lét leglényegesebb kérdése az anyanyelvi iskolai képzés. Mint legutóbb a Hitel folyóiratból. illetve a televízióból is értesülhettünk, a magyar iskolákban nincs elegendő pedagógus. Figyelembe véve lesz könnyű megoldást találni. A népfront, s a tanács vezetői korrekten, jó indulattal fogadták a Kisgazdákat. A megoldás kulcsszava azonban a pénz. A Városgazdálkodási Vállalat kezelésében lévő Déryné utcai két helyiség amit felajánlottak e célra — bérleti díja jelenleg borsosnak tűnik. A nyugdíjas tagok 20, az aktív dolgozók 40 forintos havi tagdíjából nem sokra futja. A várakozó álláspont remélhetőleg nem tart soká. Május végén lesz a Kisgazdapárt nagy választmányának országos tanácskozása. Az itt meghatározandó szervezeti kérdések, s feladatok kijelölik a helyi csoportok tennivalóit, s talán a működés anyagi hátterének biztosítósára is megoldás születik. Kiss Erika azt a tényt, hogy csehszlovák részről állítólag meglenne a politikai szándék a magyar nyelvű tanárképző újbóli indítása, áthidaló megoldásként javasoljuk, hogy elsősorban fiatal óvónőket, illetve tanárokat bocsássamaik rendelkezésükre arra az időre, amíg kellő számú szakember helyben (a Felvidéken) nem képeznek. Természetesen a felmerülő költségeket a fogadó ország fedezné. Ezen túlmenően azt sem tartanánk elképzelhetetlennek, hogy — a magyar nyelvű műszaki felsőoktatási intézmény híján — korlátozott számú diákot fogadnak a magyar egyetemek •'» főiskolák. Érdeklődéssel várjuk mind az önök válaszát, de legfőképpen a csehszlovák kormány reagálását, am; végül is eldönti, hogy jogos volt-e a köszönet a Főtitkár Űr részéről, avagy elhamarkodott. MDF Szolnoki Szervezete A szolnoki MDF levele az MSZMP főtitkárának Sztálin gyermekkora Most kezdődő sorozatunkban Koj íMedvegyev Ítéljen a történelem című, a Kossuth /Könyvkiadónál ebben az évben megjelenő Sztálin-életrajzából közlünk részleteket. A hazájában hosszú Ideig agyonhallgatott, most viszont egyre gyakrabban szereplő és nyilatkozó — a legutóbb képviselővé is megválasztott ■— szerzőnek ez h hatalmas, eddig többek között angolul, németül, olaszul megjelent, több mint 800 oldalas munkája lényegében Sztálin-életrajz. De több is annál: Sztálin személyes életén keresztül bemutatja a sztálininak nevezett korszak visszáságait és >— ma már nyugodtan mondhatjuk — bűntetteit is. A kötet középponti alakja azonban Sztálin, s a szerző hatalmas magánarchívumára támaszkodva jgen részletes, érzékletes, színes képet rajzol Sztálin politikai tevékenységéről, személyiségéről és magánéletéről. A gyermekkori szegénység és sanyarúlság kitörölhetetlen nyomokat hagyott Sztálin egész életén; részben ezért vált nagyon korán bizalmatlan és goromba emberré, akiben nyoma sem volt semmiféle szentimenta-Joszif Visszarionovics Sztálin (Dzsugasvili) szegény család gyermekeként 1879. december 21-én született a grúziai Goriban. Apja, Visszarion Ivanovics Dzsugasvili paraszti sorból származott, de Goriban csizmadiaként kereste meg a betevőt. Műveletlen, goromba ember volt, semmilyen hatással nem volt a fiára. Ráadásul hamarosan elhagyta családját, Tifiiszbe (Tbiliszibe) költözött, ahol egy ideig cipőgyárban dolgozott. Betegen tért vissza Goriba. Sztálin még serdülő korú volt, amikor apja meghalt. Később sohasem említette apját. (Némelyik visszaemlizmusnak; rosszul tudott oroszul, kisebbrendűségi komplexus gyötörte, ám tele volt ambíciókkal, s mit sem törődött a rokonság és a barátság ápolásának a grúzok számára oly fontos hagyományaival. lékezése szerint Sztálin apja gyakran kegyetlenül megverte a kis Szoszót, és sűrűn összeveszett önálló és istenfélő feleségével, aki szűkös keresetével voltaképpen eltartotta a kis családot. A grúz emigráns irodalomban olyan adatok is vannak, hogy Sztálin apját egy kocsmai verekedés során ölték meg 1890-ben). Sztálin anyja, Jekatyerina Georgijevna Galadze ugyancsak paraszti sorból származott. Varrással és mosással kereste meg a kenyérre valót. Nem maradt ideje a gyerekek nevelésére, és a kis Szoszó a nap nagy részét az utcán töltötte. Joszif nem az egyetlen fiúgyermek volt a családban, de a többi gyermek korán meghalt. Sztálin még kisgyermekként súlyos himlőn esett át, amelynek nyomai élete végéig meglátszottak az arcán. Később Sztálin több fedőnéven szerepelt a rendőrség irataiban, ezek egyike a Ragyás volt. Egy véletlen úti baleset során Szoszo bal karja megsérült, és ez a karja gyógyulás után röviddebb és gyengébb maradt a másiknál. Sztálin gondosan titkolta ezt a fogyatékosságát, ha csak lehetett nem vetkőzött le mások jelenlétében, még orvos is ritkán láthatta. Nem szeretett fürödni, úszni sem tudott. Amikor a fekete-tengeri nyaralóban pihent, rendszerint felöltözve sétált a parton. Anyja hosszú életet élt, de fiához sohasem fűzték gyengéd szálak. Sztálin azután, hogy elhagyta Grúziát, és aktívan bekapcsolódott Bakuban és Oroszországban a forradalmi tevékenységbe, Sztálin már gyermekkorában kitűnt makacsságával, mindig mindenben első akart lenni társai között. Nem rendelkezett kiváló képességekkel, de kitartó volt, és sokat olvasott. Az alacsony termetű, gyenge fizikumú Szoszo nem számított sikerre a verekedésekben, félt, hogy megverik. Korán záraiig néhányszor találkozott anyjával. Anyja ugyanis nem akart Moszkvában élni fiával együtt, ezért Tifliszben maradt. A húszas években a Sztálint meglátogató grúz vezetők megdöbbentek és szőr nyúl köd tek, hogy milyen durván, sőt olykor cinikusan beszélt anyjáról. Egyébként Jekatyerina Dzsugasvili független és bátor asszony volt, és nem túlságosan hízelgő megjegyzéseket tett fiára, amikor Grúzia vezetői felkeresitek Sztálin vagy saját születésnapján. Sztálin anyja 1935- ben halt meg, és a Dávidhegy oldalán levő kis temetőben temették el, amelyet ott „grúz panteonnak” neveznek. Aki élt már Grúziában, jól tudja, milyen nagy jelentősége van még ma is a Kaukázusban a barátok és a rokonok temetésének. Ezért lepődött meg sok grúz azon, hogy Sztálin nem kívánt részt venni anyja temetésén. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a család nem tudott semmiféle meleg emberi tulajdonságot beleoltani Sztálinba. Kétségtelenül ez volt az egyik oka annak, hogy Sztálin teljes közönnyel viseltetett a legtöbb rokona iránt. között lett és bosszúálló, s egész életében nem szívlelte a magas termetű és erős fizikumú emberekét. Elméjén és érzelmein már korán eluralkodott a nagyravágyás. Amikor nyolcéves lett, anyja beíratta a gori egyházi iskolába. A négy osztályt 'hat év alatt végezte el. Nehézségei abból fakadtak, hogy a tanítás főleg orosz nyelven folyt. Sztálin jól megtanult oroszul írni, de élete végén sem tudott folyékonyan oroszul beszélni. Csak halkan, lassan és erős grúz akcentussal fejelte ki magát oroszul. Ezért állandóan kissebbrendűségi érzése volt a forradalmárok között, ahol különösen nagy becsben tartották a szónoki képességet. Mindazonáltal az A szeminárium befolyással volt Sztálinra: felerősítette a már korábbról meglévő tulajdonságait, a csalafintaságot, a ravaszságot, a durvaságot. Már fiatal korában sem volt semmi humorérzéke. „Furcsa egy grúz ez — mondták később szemináriumi társai. — Egyáltalán nem tud tréfálkozni. Nem érti a viccet és a legártatlanabb tréfára is ökölcsapással válaszol”. Sztálin lánya ezt írja: „Az egyházi oktatás volt az egyetlen rendszeres képzés, amelyben apám részesült. Meggyőződésem, hogy az egyházi iskola, ahol összesen több mint tíz évet töltött, egész életére óriási hatással volt apám jellemére, megerősítette és megszilárdította a veleszületett tulajdonságokat. Sohasem volt vallásos érzelmű. A véget nem érő imádkozások, az erőszakos ihitoktatás ennél a fiatalembernél, aki egy percig sem hitt a lélekben, istenben, csak ellenkező hatást érhettek el: szélsőséges szkepticizmust minden égivei, maegyházi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, és 1894- ben beiratkozott a tifliszi papi szemináriumba. Az egyházi iskolában és különösen a szemináriumban az obskurantizmus és a képmutatás légköre uralkodott, mindennaposak voltak a kicsinyes ellenőrzések, a kölcsönös árulkodások. A tanulók szigorú napirend szerint, csaknem katonai fegyelemben éltek. gasztossal szemben. Az eredmény épp az ellenkezője: egy földi, józan, praktikus életfelfogásból táplálkozó szélsőséges materializmus, cinikus realizmus lett. Egyházi tapasztalatok helyett apám egészen másfajta tapasztalatokra tett szert: közelről megismerkedett a képmutatással, az álszenteskedéssel, a kétszínűséggel. Apám a szemináriumi tapasztalatokból azt szűrte ki, hogy az emberek türelmetlenek, durvák, becsapják egymást, intrikálnak, hazudozna'k, és végül, rengeteg a gyengéjük, nagyon kevés az erényük. Apám türelmetlenségét, rugalmatlanságát, azt, hogy képtelen volt meghajolni az ellentétes, bár nyilvánvalóan megalapozottabb vélemény előtt, én a szemináriumi tapasztalatok számlájára írom, hiszen ott fanatizmust és türelmetlenséget oltottak a tanulókba.” Rój Medvegyev (Következik: Sztálin feleségének öngyilkossága) A családi tűzhely hiánya Mindenben első akart lenni Nem értette a tréfát ítéljen a történelem 1.
