Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-17 / 114. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁJUS 17. 3 g A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLETRE KÉSZÜLVE illést tartott a jelölőbizottság 3 Megyénk pártélete igencsak megélénkült ezekben a napokban. A megyei pártértekezlet küldöttei csoportüléseken egyeztetik mondanivalójukat, állásfoglalásaikat, tolmácsolják az őket megválasztó pártszervezetek tagjainak véleményét a megyei pártbizottság munkájáról, kifejtik a jövőre vonatkozó javaslataikat. Pártberkekben különösen, de a pártonkívüliek körében is megkülönböztetett figyelem irányul a megyei pártértekezlet jelölőbizottságának munkájára. Tegnapi ülésén ezért kerestük fel a testületet, és kértünk tájékoztatást arról, hogy az utóbbi napokban a pártbizottság tisztségviselőiként számításba jöhetőkkel folytatott beszélgetések milyen tapasztalatokkal szolgáltak, és kik azok, akik nem zárkóztak el a tisztségviselői funkcióra való jelöléstől. A jelölő bizottság tájékoztatása szerint ezek a következők: Benedek Fü.löp, Csata! József, Ferenczy József, Fodor Gyula, Gáspár József, Iváncsik Imre, Madaras László (csak társadalmi munkában vállalja), Németh László, Szabó István, Vass Lajos, Vermes Pál (csak társadalmi munkában vállalja) és Zelenyánszki András. Arról, hogy a pártértekezlet küldöttei kit, müven funkcióra tartanak alkalmasnak, még nem gyűlt össze kellő tapasztalat, ezért a jelölőbizottság folytatja a véleménycserét a küldöttekkel. Egy hét múlva újra ülésezik a jelölőbizottság és akkor pontosítja a jelölőlistát. Lapunk jövőheti, szerdai számában tudósítunk majd arról. A Híradástechnikai Gépgyár a jobb értékesítés reményében állandóan továbbfejleszti iszervjz-berendezésoit. Magas technológiai szinten elégítik ki a személy- furgongépkocsik és mikrobuszok esztétikai karbantartó sával kapcsolatos igényeket. Termékeik jelentős részét exportálják. Képünkön Kovács Gyula az oszcilloszkópos motorvizsgáló berendezés szerelésénél A név régi, a tartalom nagyon is mai Hangya Pénztár Tiszafüreden Azt várják, pénzügyi és propaganda centrum lesz Egy sajátos kezdeményezés kapcsán beszélgettem Rajki Imrével, a Tiszafüred és Vidéke Áfész elnökével a szövetkezeti mozgalomban meglévő anomáliákról és a megújulás lehetőségeiről. A város főutcáján az egyik épület bejárata fölött ez a felirat olvasható: Hangya Pénztár. Akaratlanul a háború előtti, nagy hírű jogelődöt juttatta eszembe. Van a kettő között összefüggés? — Kicsit messzebbről kezdem — válaszolt a 'kérdésemre Rajiki Imre. — Müßt, hogy a szövetkezet jövőjéről gondolkodunk, a legkézenfekvőbb, hogy átértékeljük a múltat és hasznosítsuk, ami jó volt, vessük el a rosszat. Ebbe beletartozik az 1947-ig fennállt Hangya is, és itt fedezhető fél a legtöbb olyan vonás, ami átültethető az új fogyasztási szövetkezeti modellbe. A legfontosabb, a tulajdonosi érdekeltség mindenképpen. Az eltelt negyven év alatt a szövetkezetek egyre meszszebb kerülitek a tulajdonosoktól, szinte alig érvényesül ma már az alapgondolat, a szövetkezés. Az átalakított épületre, a jogelődre gondolva tettük fel az eredeti stilizált feliratot. Azért, mert a hangyaszorgalom ma is nélkülözhetetlen, a „sóik kicsi sokra megy” elv ma is igaz, és nem utolsósorban azért döntöttünk így, mert ennek a névnek vonzereje van. A szövetkezet vezetése régóta foglalkozik azzal, hogyan lehetne a tulajdonosok vagyoni kötődését, érdekeltségét erősíteni, és azt hiszem, most jó irányba léptünk. A pénztár megnyitásával egyidőben, ami másfél hónapja vo.lt, amellett, hogy ide került a szövetkezet minden pénzügye, elkezdtük a tagok pénzét is gyűjteni. A szövetkezetnek a napi működéséhez, a sokat emlegetett gazdasági helyzet miatt, hitelekre van szüksége és azt elég magas kamattal kapjuk. Miért ne fizessük ezi. azoknak a szövetkezeti tagoknak, akik nálunk fektetik be a pénzűiket? Ezzel a 20 százalék körüli osztalékkal, amit a (befektetett pénzek után adni tudunk, azt hiszem, „piadképesek” maradunk, a kezdeti érdeklődés és befizetési hullám bennünket is meglepett. — Kik -a fő betétesek és hogyan valósult meg a másik eél a tájékoztatás? — Eddig a szövetkezeti tagságból, az 5000-ből ötszázan tettek be kisebb-nagyobb összegeket, de az érdeklődést figyelve, ez az év végéig megduplázódhat. Kezdetben főleg a nyugdíjasok jöttek, előbb csak tájékozódni, aztán már megtakarított pénzükkel. Azóta a kör kiszélesedett. volt aki a betét elhelyezésekor lépett be a szövetkezetbe. Ezzel párhuzamosan a jó) felkészült pénztári dolgozók szinte mindenről tájékoztatni tudják a tagokat és már érezhető az igény is erre. Egy éven belül ez lesz a szövetkezeti agitáció és propaganda központja. — Aki pénzt fektet be az érdekelt abban is, hogy miként használják fel forintjait. De valószínű, hogy nem mindenki lesz befektető, így ezzel o. módszerrel nem lehet az általános érdekeltséget visszaállítani. Hogyan lehetne ezt mégis elérni? — Ez már túl mutat az egyes szövetkezeteken, csak egy, az összes szövetkezetét érintő változással érhető el a cél. A legfontosabb az lenne, hogy a szövetkezeti vagyon egy részét, aminek a 95 százaléka most oszthatatlan, fel lehessen osztani a szövetkezet tagjai között valamilyen rendező elv alapján. Ezután a „nevesített” vagyonrész után jövedelem, osztalék illetné meg a tulajdonost, és szavazati ioga is a részjegyek száma, értéke alapján változna a mostani egy tag — egy szavazat elvvel szemben. A mai egyenlősdivel, érdektelenséggel szemben, már valós érdekek alapján dönthetnek majd a tulajdonosok a szövetkezet gazdálkodásáról, vállalkozásairól. Az eddigi túlzott központi szabályozás helyett, a közösséghez kell kerülnie minden döntési jognak. Törő András A falusi életszínvonalról — tárgyilagosan SZOT—Kormány Előkészületek A SZOT Elnöksége kedden ülést tartott. A testület megtárgyalta a május 17-i. szerdai SZOT—Kormány találkozóval összefüggő feladatokat és kialakította a szakszervezet i álláspontot, amit a Nagy Sándor főtitkár vezette SZOT tárgyalócsoport fog képviselni. Az elnökség abból indult ki, hogy az infláció tervezeti és terven felüli mértéke miatt elsősorban a nyugdíjból és járadékból élők, valamint a gyermekes családok helyzete rosszabbodik folyamatosan. Ezért a szakszervezetek elsősorban a tervezett áremelések elhalasztásában és a tervezettet meghaladó árszínvonal-emelkedés szociálpolitikai ellentételezésében érdekeltek. A nyugdíj és családipótlék növelésének mértékét a szakszervezetek az árak alakulásától teszik függővé. A napokban vált ismertté a kormány gazdasági csomagtervének néhány eleme. A szakszervezetek úgy vélik, hogy a csomagterv ismeretében és annak megtárgyalása után lehet csak az év további részére is érvényes állásfoglalást kialakítani, annak ismeretében, hogy a gazdaságban tervezett 'intézkedésekhez milyen szociálpolitikai és társadalompolitikai elképzelések társulnak. Europlakát Kft. Europlakát Kft. elnevezéssel, különleges reklámtevékenység folytatására — közterületi óriásplakátok kihelyezésére — a napokban vegyesvállalat alakult. A 3 millió forint alaptőkéjű vállalkozás 50—50 százalékban az osztrák Presch-Werbung és a Fővárosi Tanács által alapított Magistral Kft. tulajdona. A Kft. tevékenysége mellett egy hazánkban eddig nem alkalmazott korszerű nyomdai technika meghonosítását is lehetővé teszi, ugyanis a több mint tíz négyzetméter felületű plakátok gyártása különleges eljárást igényel. A tapétából készült papírt havonta cserélik majd. Az év hátralévő hónapjaiban az eddigi száz után további 100—150 plakátot helyeznek el a fővárosban, jövőre számukat 300—400-zal kívánják növelni, többségét Budapesten, illetve az országutak mentén szerelik fel transzparensekre. A téeszelnökök-mesés vagyonáról, a parasztemberek emeletes házairól, gazdag berendezéséről legendák keringenek a városlakók között. Egyesek csupán irigykedve, mások szinte dühvei emlegetik a falu gazdagodását. Az ilyen állítások nélkülözik az ismereteket. A tények ugyanis egészen mást mutatnak. A Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben tette közzé a lakosság jövedelmeiről és fogyasztásáról szóló adatokat, melyekből számszerűen is kiderül a falusi hátrány. Mit mutat a kereseti statisztika? Az állami iparban foglalkoztatottak havi átlagkeresete 7320 forint volt 1987-ben, a szövetkezeti iparban dolgozóké 6379 forint. Ugyanekkor az állami erdő- és mezőgazdaságban 6873, a szövetkezeti szektorban csupán 6221 forintot kerestek. A szövetkezeti megkülönböztetés félreérthetetlen. A magas vezetői jövedelmek is inkább csak a képzelet szülöttei voltak, hiszen a mezőgazdasági szövetkezetekben a szellemű dolgozók átlagosan 8357 forintot kerestek 1987-ben, az iparban viszont 9028 forintot. A helyzet azóta sem javult. A KSH és a Gazdaságkutató Intézet munkatársai a közelmúltban mérték föl az életszínvonal-csökkenés réteghatásait, mely szerint a múlt évben a havi nettó jövedelem átlaga Budapesten 7686, a városokban 6052, a községekben 5857 forint volt. A fenti adatok önmagukért beszélnek, tényszerűségüket mégis szokásos támadni . Visszatérő érvelés, hogy a falusi ember a háza körül sok mindent megtermel, neki olcsóbb a megélhetés. A statisztika ezt is tagadja. Az 1980. évi árakhoz képest 1987-ben 51,5 százalékkal volt magasabb az élelmiszerek ára a munkások körében, s 48,1 százalékkal emelkedett a parasztság élelmiszer-vásárlásainál is. A spórolás csodálatos lehetőségének tartott háztáji előnyöket nem élvezi a falusi lakosság. Sőt a kényszerű falusi életmód e néhány százalékos előnyt is kiegyenlíti, hiszen ott drágább az energia, hiányosak a szolgáltatások, a tartós fogyasztási cikkeknek nincs választéka. Ha mindezeket mégis megszerzi a falusi állampolgár, többet kell értük fizetnie. Mindezeken túl az alapvető élelmiszerekkel való ellátottságban is gondok vanvan. A falusi ember örül, ha kenyér naponta, hús, hentesáru hetente egyszer-kétszer érkezik a boltba. Gondjaikkal, ellátásukkal voltaképpen csak a szövetkezetek törődnek, amelyek viszont erősen kiszolgáltatott helyzetben vannak. A nagykereskedelem szállítási távolságokra hivatkozv» ritkán és rendszertelenül szállít; a kiskereskedelem jövedelmezősége olyan alacsony, hogy a szövetkezetek saját erejükből nem is gondolhatnak az ellátás javítására. Amennyit tehettek, saját erejükből és állami támogatásból megtették, korszerűsítették a kis boltok nagy részét. Mint kiderült, ez is csak amolyan félmegoldás, hiszen most a szebb boltban kínálják a korábbihoz hasonló szűkös választékot. Az elmondottakat a fél ország tapasztalja, mégis gyakran hangoztatott állítás, hogy Magyarországon igen jó az élelmiszer-ellátás. Ha Kelet felé tekintünk, valóban nem túlzó e jelző. Ha korábbi önmagunkhoz viszonyítjuk a mostani ellátást, ugyancsak helyénvalónak érezhetjük. De valón nem tévedünk-e, ha a lemaradókhoz, a jogosan bírálható múlthoz hasonlítjuk magunkat? Nem fékezi-e a fejlődést, ha objektivitás nélkül értékelünk, ha hibás összehasonlításokat keresve igazoljuk önmagunkat? Az ellátásban a falusi hátrány szembetűnő, de a városi háziasszony is tapasztalja, hogy időnként akadozik a kiszolgálás, hiányos a választék, hagyományosan gyenge a csomagolás. A változás, a lemaradás pótlása nem tűnik közelinek, hiszen hiányzik hozzá az infrastruktúra és a jobbítást szorgalmazó szemlélet. Amíg ezen nem lehet változtatni, árnyalni kellene a hangzatos megállapításokat, s nem a kétségtelenül elfogadható átlag mögé bújtatni a gyengét, a fél országnyi népet bosszantó hiányosságokat. V. F. S. TOT helyett Kettős érdekvédelmi szervezet? A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa kettős érdekvédelmi szervezetté alakulhatna át — ezt indítványozta az az írásos előterjesztés, amelyet az érdekvédelmi szervezet átalakításával kapcsolatban terjesztettek a TOT elnöksége elé kedden, a fővárosban megtartott ülésen. A javaslat szerint megalakulna a Mezőgazdasági Termelők Szövetsége, amely gazdasági érdekképviseletet biztosítana a tsz-ek, vállalatok és a kistermelői szövetségek részére, másfelől működne a Magyar Földművelők Országos Szövetsége; ez a termelőszövetkezetek tagjainak és alkalmazottainaik egyéni érdekképviseletét látná el. A két szervezet valamilyen szinten kapcsolódna egymáshoz — a találkozási pontokról még vita van —, és meg kell találni még a testületek finanszírozásának legmegfelelőbb formáját is. Megkezdődött a parképítő verseny A rákóczifalvi téesz parképítő brigádja a Titász-szal szemben varázsolt egy sziklakertet
