Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-26 / 96. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. ÁPRILIS 26. KÖZLEMÉNY Iz MSZMP KB agrárpolitikai téziseinek megyei pártbizottsági állásfoglalásáról A megyei pártbizottság: 1989. április 21-ei ülésén megtárgyalta az MSZMP KB tézistervezetét, melynek alapján állásfoglalását a következők szerint alakította ki. Az agrárpolitika megújítására készült koncepció kidolgozását az ágazat jelenlegi helyzete, valamint a megye tapasztalatai is egyértelműen szükségessé teszik. A megyei pártbizottság véleménye szerint a tervezet stílusában és módszerében elvi síkon maradó megállapításaival minőségileg eltér az évek óta megszokott ágazati gazdaságpolitikai anyagoktól, irányelvektől, állásfoglalásoktól. Ügy ítéli meg, hogy ugyanakkor igyekszik megfelelő irányt szabni az elkövetkező időszak agrárpolitikájának. Helyesnek tartja az MSZMP Központi Bizottságának azt a módszerét, hogy a tézistervezetet a társadalom széles nyilvánosságának ajánlja megvitatásra. Az elkészült koncepciójavaslatot erre alkalmasnak minősítette. I. Fésze körző Püspöki kiásta a természetvédelmi csatabárdot Az MSZMP eddigi agrárpolitikájának céljai és elért eredményei a koncepcióter- vezetben bemutatásra ikerülnek. Megítélése szerint az MSZMP sikeres agrárpolitikájához kétség nem fér, ugyanakkor az időről időre jelentkező hibák, az ágazatot feszítő gondok a helyes alapkoncepciótól, a gyakorlati végrehajtás során elkövetett eltérésekből származnak. Ez azt is jelenti, bogy a gazdaság egészében végibemenő reformfolyamaitok az ágazat sajátosságait figyelembe véve nem lettek folyamatosan kidolgozva és az objektív követelményekhez igazítva. Így az általános Gazdaságpolitikai reformtörekvések az élelmiszergazdaságban nem érték el céljukat, sőt sok esetben kifejezetten sújtották az ágazatot. Javasolja, hogy az egyértelmű eredmények kerüljenek határozottabban megfogalmazásra, ugyanakkor az 1957 óta elkövetett hibák, rosszul felismert folyamatok őszinte megfogalmazása mellett azok okainak feltárását is maradéktalanul el kell végezni. 1. Az elmúlt három évtized felsorolt eredményeivel egyetért. Megítélése szerint azonban a pártnak határozottabban fel kell vállalni ezt az időszákot. Ki kell mondani, hogy a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés abban az időszakiban az egész népgazdaság számára szükséges stratégiai lehetőség volt. Véleménye szerint — a felsoroltaikon túl — az időszak egyértelmű ágazati eredményének kell minősí- feili azt is, hogy az 1950-es évek élelmiszerhiányát — aránylag rövid időn belül, a világon is az elsők között — jól ellátottá változtatta. Az eredmények egyértelműbb vállalását indokolja az, — ez a viták során is megfogalmazásra került — hogy a mezőgazdaságban dolgozók, a szövetkezeti parasztság magáénak vallja és érzi az elmúlt időszak eredményeit. Nagy többségük továbbra is a nagyüzemi mezőgazdaságtól várja boldogulását, megélhetését. 2. A pántbizottság megítélése szerint a tervezet az agrárpolitika hibáit és ideológiai tévedéseit összességéiben helyesen jelöli meg. Jól mutat rá azokra a területekre, amelyek az ágazat ellentmondásos fejlődését jellemezték. Véleménye szerint azonban a termelőszövetkezeti mozgalom egysíkúvá válása, a nagymértékű centralizáció, a voluntarista nézetek egyeduralkodóvá válása, a piac igényeire való lassú reagálás, a tulajdontól való elidegenedés, a pazarlás, az érdektelenség csak formai megjelenés. Ezek okainak feltárását a koncepció csak elnagyoltan, felszínesen végezte el. Mélyebb összefüggéseket feltáró elemzést nem végzett. Nem mutat rá a politikai, állami irányítás hibáira, az elvek és a gyakorlat ellentmondásaira. A politika, gazdaságpolitika gyakori, kiszámíthatatlan és meggondolatlan irányváltásai, az agrárágazatot sajátosságainál fogva különösen sújtotta. A centrális irányítás, a látszatdemokrácia elfojtotta és megakadályozta az önálló kezdeményezések gyakorlati megvalósítását. Szolnok megyében mindezeket tovább rontották az indokolatlan megyei túlzások. Ezek Iközé tartozik a mezőgazdasági nagyüzemek túlzott centralizációja, kényszer-egyesítések, a nem mindig átgondolt káder- munka, a változatos üzemi formák mesterséges elsorvasztása. Az agrár tézis-tér vezet széles körű megyei vitája során egyértelművé vált, az ágazatban dolgozók is elismerik, hogy jelentős üzemi tartalékok vannak, amely kihasználása nem tűr halasztást. Nem vállalják fel viszont azt, hogy az ágazat jelenlegi helyzetéért, a tendencia- szerű leépüléséért felelősek lennének. Éppen ezért a pártbizottság nem ért egyet a koncepció azon megfogalmazásával, hogy az ágazat alkalmazkodási igénye kicsi és azzal sem, hogy az okokat sokan csalk külső tényezőkben keresik. Javasolja ennek a kérdésnek a gondosabb elemzésen alapuló vizsgálatát, az ágazati, üzemi felelősség reális arányának megállapítását. Megítélése szerint a koncepció adós maradt az ágazatban dolgozók munkájának minősítésével, eredményeik ép hibáik feltárásával. menyei és hibái. Nem adnak viszont választ arra, hogy -miért nem sikerült a már korábban is látott és érzékelt gazdaságpolitikai hibák megszüntetése? Mi az őka, hogy az évek, sőt egyes esetekben évtizedek óta jelzett visszásságok nem kerültek megszüntetésre? A válasz hiánya nagymértékben hozzájárult az agrárszférában is kialakult bizalmatlansághoz. Megítélése szerint a koncepció egyik nagy hiányossága, hogy az agrárágazatot önmagában vizsgálja, nem tárja fel annak népgazdaságig társadalmi összefüggéseit, pedig enélkül a koncepció megvalósítása is megkérdőjelezhető. A megvei vitában részt vevők és a pártbizottság véleménye szerint is az ágazat az utóbbi években inem kapta meg a vele szemben támasztott követelmények teljesítéséhez és a hibák kijavításához szükséges anyagi és erkölcsi támogatást. Ezt 'támasztja alá az a tény is, hogy az ágazat — a költség- vetés szempontjából — nettó támogatottból nettó befizetővé vált. Ez az ágazat leépülésében egyértelműen megmutatkozik. Egyetért az ágazatban dolgozók kérésével, amely ennek a hibás gazdaságpolitikai döntésnek az elismerését, illetve a politikai deklarálását sürgeti. A megyei pártbizottság álláspontja szerint a koncepció feladati része sorba veszi azokat a fontosabb területeket, amely az ágazat szempontjából súlyponti 'kérdésnek számítanak, valamint jelentős feszültségeket, megoldásra váró problémákat hordoanak. Az agrárpolitika megújítási szándéka a megfogalmazott feladatok alapján kivehető ugyan, de néhány közülük irreálisnak tűnik. Jelentős ellentmondásokkal terhelt, nem tartalmazzák a megvalósításhoz vezető utat, nem jelölik meg a szükséges eszközrendszert sem kellő határozottsággal. 1. A pártbizottság egyetért azzal, hogy Magyarország ökológiai, de ökonómiai adottságai és tradíciói is az élelmiszertermelés számára kedvező feltételeket teremtenek. Az ország anyagi és az ágazat szellemi kapacitása — csökkenő tendenciával ugyan, de — rendelkezésire áll. A piaci viszonyoknak megfelelően ezeket hatékonyabban kéll kihasználni. Ügy ítéli meg, hogy az ágazat felé meghatározott régi és új feladatok végrehajtásához jelenleg sincsenek meg, de a koncepció elképzelése alapján a jövőben sem teremtődnek meg a feltételek. Véleménye szerint a jó színvonalú belföldi ellátás mennyiségi és minőségi kielégítése, valamint az ágazat felé meghatározott devizakitermelés csa'k az elvonás mérséklése, illetve az ágazat számára kedvezőbb költségvetési kapcsolatok kialakítása révén valósítható meg. Ehhez az ágazatban ma még meglévő tartalékok feltárása szükséges, de nem elégséges. Ellenkező esetben a belső ellátás bizonytalanná válásával, az export részleges vagy teljes visszafejlődésével kell számolni. A pártbizottság tapasztalata szerint az ágazat kész részt venni — annak ellenére, hogy nemcsak ágazati feladat — a foglalkoztatáspolitika, a településfejlesztés és a környezetvédelem javításában, megoldásában, de akkor ebben meg kell teremteni a gazdálkodó szervezetek érdekeltségét. Ellenkező esetben ez lehetetlenné teszi az ágazat számára a jövedelmező, fejlődő gazdálkodást, az erősödő piaci versenyben való helytállást. 2. Az ágazat piaci versenyképességének növelését a pártbizottság szükségesnek tartja, azzal egyetért. Javasolja, hogy a piaci viszonyok szabályozottak legyenek, vegyék figyelembe az ágazat sajátosságait. Ellenkező esetben az élelmiszertermelés visszafejlődik, ' nem tud megfelelni a külpiac kihívásának. Helyesli a piac behatolását az élelmi- szerágazat valamennyi területére. (Föld, tulajdonviszonyok átalakíthatósága, stb.). 3. Egyetért az agrárgazdaság többszektorúságival. Hangsúlyozza viszont azt, hogy ebben a kérdéscsoportban csak az alulról jött kezdeményezéseket és a piaci viszonyok átalakító szerepét tudja elfogadni. Véleménye szerint a jelenleg már elindult új vállalkozási és érdekeltségi formák nem mindegyike hozta és várhatóan a jövőben sem hozza meg a várt eredményt. Közülük néhány csupán az elhibázott és kényszerszerű szabályozás, az elvonás mértékének növelése, a fejlesztések elmaradása, az állami támogatás szűkülése, stb. — miatt került, illetve kerül bevezetésre. Meggyőződése, hogy hézagpótló szerepüket csak rövid távon tölthetik he és fokozzák az ágazat leépülését (bérleti rendszer). Javasolja, hogy a jól bevált nagyüzemi gyakorlat ne váltódjon fel bizonytalan eredményeket hozó formákkal. Ahol azonban a termelés, gazdálkodás hatékonysága, jövedelmezősége nem biztosított, ott kerüljenek más, hatékonyabb formák bevezetésre. Nem tartja és az ágazatban dolgozók sem 'tartják helyesnek, ha a változtatási szándék kampány- nyá válna. Támogatja viszont a piaci viszonyoknak megfelelően szerveződő többszéktorúságot, a szövetkezeti sokszínűséget, a megfelelően integrált kis, illetve családi gazdálkodást, valamint az alaptevékenységen kívüli termelés hatékony és jövedelmező végzését. 4—5. Egyetért a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági színvonalának növelésével, amennyiben azt a piac megfelelően elismeri. Az alapanyagtermelés-fel- dolgozás-értókesíités fejlesztését csak megfelelő együttműködésre alapuló vertikális integráció 'keretében latijuk megvalósíthatónak. A vertikális integráció szükségességét a koncepció nem hangsúlyozza megfelelően. Véleménye szerint az éiel- miszerfeldolgozás és az agrárkereskedelem megreformálása égetően sürgős feladat. Ma már „begyűjtéses” módszerrel nem lehet a feladatokat megoldani. Folytatni szükséges a monopóliumok megszüntetését, az export-import liberalizálását, meg kell teremteni a verseny- és szektorsemlegességet. 6. Véleménye szerint az élelmiszergazdaság megújítása önmagában nem lehetséges. Fejlett ipar, kereskedelem, inf rastruktúra nélkül ez elképzelhetetlen. A tézisek a népgazdasági összefüggésekre nem fordítanak megfelelő hangsúlyt. 7. Az éleimiszerágazat egyik fontos területe a pénzügyi szabályozás. A viták során elhangzott vélemények szerint az ezzel kapcsolatos koncepciók nem elegendőek — ezért nem is alkalmasak — a tézisek végrehajtására. A megyei párt- bizottság álláspontja szerint, amennyiben az ágazat költségvetési kapcsolata nem javul, nem csökken az elvonás mértéke, úgy nem tud megfelelni féladatainak. Az, Törvényjavaslatot terjesztettek elő a dohányzás betiltásáról, minden közös használatú zárt 'térben J1. A Szolnok megyei környezetvédelmi program évről évre gazdagabb, s az ezt segítő (társadalmi háttér is egyre erősödik; a fejlődés társadalmi szinten megállíthatatlan. De hol maradnak le közben az egyének ? Az úttesten, árokban, strandon üveget eldobálók- ban, üvegtörőkben? A tisza- püspöki horgászfaluhoz vezető műúti kanyarban három elpusztult kismalac és PVC zsákba gyömöszölt más szemét ottfelejtésében ? Vagy a gátak oldalában zsákszám légurított szemét mögött? A holt-tiszai nádas madárvilágát kifüstölő gyúj- togatókban ? A legelők közti kubikgödrökbe hordott szemétben? A bársonyhomokkal áldott püspöki strandon milliószám eldobált csikkben és söröskupakban? Fölmerül a társadalom felelőssége is. Hiszen a Tisza- mente, ártere ökológiai hogy ezt az állami irányítás milyen módon éri el — támogatás, árrendszer, hitel- politika, adózás — részlet- kérdés, nem elvi-politikai feladat. 8. Egyetért a koncepció állásfoglalásával a kutatási eredmények, eljárások gyors és széles körű elterjesztésével, a folyamatos technikai, technológiai megújítással. Ehhez feltétlen központi segítségre is szükség van, de nélkülözhetetlen a kutatás eredményeinek hasznosulásában érdekelt szervezetek jobb és hatékonyabb együttműködése. 9. Azonosul a pártbizottság az ágazati irányítás és érdekképviselet korszerűsítésével, megújításával. Annál is inkább, mivel az a véleménye, hogy az ágazati irányítás és az érdekképviselet nem volt elég határozott, nem képviselte következetesen az elmúlt időszakban az agrárágazat érdekeit, nem érvéit megfelelően a mezőgazdaság sajátossága mellett. Támogatja az érdekképviselet sokszínűségét (Mező- gazdasági Kamara, ágazati, szektorális képviseletek). Elengedhetetlenül fontosnak tartja viszont az érdek- képviseletek önkéntes és alulról való szerveződését, egyensúlyát nyárfások gazdasági célú telepítésével sem szabad tönkre tenni! Folyóparti sétáink lassan környezetvédelmi őrjárattá szigorodnak, olyan sok természetromboló akad. Püspökiben.. a strand felé vezető legrövidebb földúton van a szeméttelep. Nem a legjobb, de központi hely, igen közel a faluhoz; mégsem találnák sokan? Pedig a tanács már szigorú büntetést helyezett kilátásba. Tapasztaltam, máshol is, vannak fejlődésben visszamaradt, nemtörődöm emberek, akiknek nem mond semmit az ember és a természeti környezet egymásrautaltsága. Tiszapüspökiben esztendeje faiuszintű természetvédelmi céllal megalakult a Hermann Ottó Kör, mely Horváth Ernő tanár vezetésével hivatott az említett, nemtörődöm gyakorlattal fölvenni a harcot; közvetve, saját emberi fészkeink védelmében is! 10. A pártbizottság szerint ■nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon az emberi tényezők fontossága, az ágazatban dolgozók érdekeinek figyelembe vétele. Véleménye szerint a koncepció sikeres végrehajtása múlik a dolgozók aktív, cselekvő támogatásán. Ehhez feltétlen meg kell, hogy szüntessék a vidéken élő állampolgárok hátrányos anyagi és erkölcsi megkülönböztetését. Az üzemi és szövetkezeti pártszervék és -szervezetek leendő szerepe nem tisztázott. Ennek tisztázása után lehet csak részükre feladatokat meghatározni. összefoglalva a megyei pártbizottságnak az a véleménye, hogy az MSZMP agrárpolitikai koncepciótervezete jelentős ellentmondásokkal terhelt, ezért az ágazattal szemben támasztott követelmények csak abban az esetben valósíthatók meg, ha ahhoz a feltételrendszert is mellérendelik. Ezt az MSZMP programjának fel kell vállalnia, máskülönben az ellentmondások feloldása nem lehetséges, az ágazatban dolgozók támogatására nem számíthat. Szolnok, 1989. április 21. MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága — palásti — Prutkay Péter: Fészekorző II. A megyei pártbizottság véleménye szerint a kettes fejezetben megfelelően kerülnek összefoglalásra a mezőgazdaság nagyüzemi időszakának legfontosabb ered-
