Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-26 / 96. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. ÁPRILIS 26. 3 A megyei tanács vb-napirendjén az élelmiszer- gazdaság 1988-as óve Növekvő termelési eredmények — elszegényedő gazdaságok „A mezőgazdaság látszó­lag jó évet zárt 1988-ban a megyében. Az új adó- és ár­rendszerből adódó negatív hatások, a kormány pénzszű­kítő politikája és az ezzel járó magas bankkamat, a főbb beruházási állami tá­mogatások zárolása, az ag­rárolló tovább nyílása, egyéb központi költségnövelő in­tézkedések ellenére a terme­lés nagy mértékben emelke­dett, jobban, mint ahogyan tervezték, s az eredmény is meghaladta a tervezettet, il­letve amit előzetesen vár­ták.” — így összegzi sommá­san az 1988-as évet az a je­lentés, amelyet a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya készített a szóban forgó esztendő élel­miszergazdasági eredményei­ről. A növénytermesztés ki­ugró hozamai mérsékelni tudták az elvonások negatív hatását, az azonban mégis sajnálattal állapítható meg, hogy a megye gazdaságaiban visszaesett a beruházás, to­vább romlott a műszaki színvonal, csökkentek a tar­talékok, nőtt az elszegénye­dett üzemek száma. Micso­da furcsa ellentmondás — hangzott el a jelentés vitá­jában. Emelkedő termelési eredmény az egyik oldalon, ugyanakkor a másikon hova­tovább koldusszegény gazda­ságok, jóllehet., a megyében eddig még nem sikerült tal­pon maradnia valamennyi nagyüzemnek. S ez a helyzet még súlyosabbá válhat a jö­vőben, akár tragikussá is, ha az új agrárpolitika nem te­remt többek között valós pi­aci viszonyokat, ha nem szi­lárdul meg a termelés- és az értékesítés minden fázisában és területén az adott szó er­kölcse, ha a műszaki-techni­kai lemaradást nem sikerül a_ gazdaságoknak csökkente­nie. Torz árrendszerrel nem lehet új agrárpolitikát megvalósítani — hangoztatta a vitában az illetékes mi­nisztérium képviselője is. S ha nem sikerül minden szin­ten valóságos jogokkal ren­delkező vezetést megterem­teni, ha a szövetkezetek nem vehetik újra saját tulajdo­nukba a közös gazdaságot, ha a jelenleg is tartó gene­rációs váltás nem hoz igazi szakmai sikereket, ha nem szűnik meg a termelők ki­szolgáltatottsága az értékesí­tésben — s még a problé­mák listája korántsem tel­jes —, akkor könnyen meg­eshet. hogy a most még biz­tonságos élelmiszer-ellátás is veszélybe kerülhet az or­szágban; a hústermelésben például máris vannak riasztó jelenségek, sokkal kevesebb a sertés. Mindezekről őszin­tén cseréltek véleményt a végrehajtó bizottságban, s a testület minden vonatkozás­ban sürgette a gazdasági ágazat támogatását, s a ma­ga segítségét is felkínálta a feszültségek oldására. Segít­hetne az élelmiszergazdaság fellendítésében a külföldi tőke bekapcsolódása is, je­lenleg azonban csupán két helyen, Abádszalókon és Rá- kóczifalván vannak biztató kezdeményezések a vegyes­vállalkozásra. Megvitatta a testület a költségvetési ellenőrzések múlt évi tapasztalatairól szó­ló jelentést is, s aláhúzták a vb tagjai: ahhoz, hogy ne növekedjék a hiányosságok száma erőteljes szemlélet- változásra van szükség, to­vábbá a belső ellenőrzés fo­kozására, s olyan elsősorban személyi feltételek megte­remtésére, amelyek nemcsak mennyiségben, minőségben is lehetővé teszik a mara­déktalan ellenőrzést. Sokat segíthetnek ebben az alakuló ellenőrzési társulások, ami­kor több település fog össze szerződésileg egymással, hogy biztosítsa a szükséges szakszerű vizsgálatokat. Kü­lön érdeme a jelentésnek — hangzott el a vitában —, konkrétsága, azaz, hogy té­telesen is felsorolja hol, mi­lyen szabálytalanságokra bukkantak az ellenőrök. A két témán kívül döntött a vb az újjáalakult nyolc önálló községi tanács és a három új város számára nyújtandó tá­mogatások összegéről. Jászfényszarun nem készül több fekete-fehér tv Iz Orion vegyesvállalatot alapit egy távol-keleti céggel esetén nem lesz bonyolult feladat a fekete-fehér tv-k gyártásának feltételeit más­hol megteremteni.) Az utol­só „hagyományos” televízi­ók június első hetében ke­rülnek le a jászfényszarui „szalagról”, ezután kezdődik meg az üzem több tízmillió forintba kerülő rekonstruk­Csökkent a kereslet A tervek szerint a körül­belül másfél hónap múlva az aláírási ünnepséggel zárul egy hosszabb ideje kezdő­dött tárgyalássorozat: az Orion Elektronikai Vállalat színes televíziók tömeggyár­tására közös vállalatot ala­pít egy távol-keleti (a végső szerződések megkötéséig sem a magyar,' sem a külföldi partner nem tartja kívána­tosnak a jövendő tőkéstárs nevének nyilvánosságra ho­zását) céggel. Az új vállal­kozás üzeme Jászfényszarun dolgozik majd. Az Orion a saját fejlesz­tések eredményeinek hasz­nosításával párhuzamosan már hosszabb ideje kutatja, hogy a színestelevízió-gyár- tás gazdaságosságának ja­vítása során miként haszno­síthatná a nemzetközi koo­peráció lehetőségeit. Több tőkés vállalattal is folytatott tárgyalásokat a magyar cég, amíg á termelés növelésére, a korszerű gyártási techno­lógia átvételére alkalmas — rövidesen megalakuló — kö­zös vállalat gondolatáig el­jutottak. A világ egyik leg­jelentősebb tv-gyártójával alapítandó vegyesvállalat üzeme Jászfényszarun lesz: az Orion itt megszünteti a fekete-fehér készülékek ké­szítését. a megszűnt Buda­pesti Kalapgyártól néhány éve megvásárolt épületekbe telepítik a távol-keleti társ­nál kifejlesztett legújabb színes készülékeket gyártó technológiai sort. Az Orion ezzel a lépéssel lemond a fekete-fehér televíziók ké­szítéséről. teszi ezt már csak azért is különösen szívesen, mert az ilyen készülékek iránt a kereslet itthon és külföldön is jelentősen visz- szaesett. (A vállalat vezetői szerint a piaci viszonyok vál­tozása, a kereslet élénkülése Gazdagítják a választékot Szigorúbb minőségi követelmények ciója, majd az új technoló­giai berendezések felszerelé­se. Az eddigi tervek szerint november elején avathatják fel a nagyvállalat fénysza­rui üzemét, a jövő év janu­árjában pedip megkezdődne a — már úgynevezett első ütemben is körülbelül más­fél százezres szériát jelentő sorozatgyártás. A vegyesvál­lalat gyártmányai — tájé­koztatott Kun Lajos, az Ori­on több gyáregységét össze­fogó rádió- és televíziógyá­rának igazgatója — gazda­gítják a hazai tv-választékot: több, a mostaninál kisebb képernyőjű és egyszerűbb konstrukciójú típus is kerül majd az üzletekbe. A vegyesvállalat természe­tesen nem csak magyar- országi értékesítésre szánja termékeit, legalább ilyen fontos szerepet szán az ex­portnak. az európai piac meghódításának. (A távol­keleti cég magyarországi tő­kebefektetése mellett szóló egyik legerősebb érv ez volt.) A közös vállalat kezdetben az ázsiai társ mérnökei ál­tal kifejlesztett készülékeket gyárt majd. a megállapodá­sok szerint azonban később az Orionnál folytatott gyárt­mányfejlesztő munka ered­ményeit is hasznosítani fog­ja. És persze ezután sem kell majd nélkülözni az Ori­on márkát: a vegyesvállalat saját tv-gyárai is dolgoznak tovább. A Jászfényszaruba szánt új technológia a fekete-fehér készülékek készítése során használtnál jobban gépesí­tett, ez egyszerűsíti a meg­újuló üzemben dolgozók munkáját, ám a szigorúbb minőségi követelmények a megszokottnál fegyelmezet­tebb munkát követelnek majd. Hogy érdemes legyen a nagyobb fegyelmet vállal­ni, már január elsejétől át­lagosan 12 százalékkal emel­ték a jászfényszarui dolgo­zók alapbérét, a minimális alapkeresetet 4600 forintra növelték, akinek pedig 6250 forintnál kisebb volt a havi bruttó bére, az 10 százalé­kos keresetfejlesztésben ré­szesült. A vállalat vezetői szerint azonban ez csak az első „lépcső”. Már annak rangot kell jelentenie, hogy valaki a közös vállalat üze­mében dolgozhat, oda csak azok kerülhetnek, akik kivá­ló teljesítményre képesek. Az ilyen dolgozókat pedig csak úgy választhatják ki. ha a vegyesvállalat gyárában a kereseti lehetőségek jóval meghaladják a máshol is el- érhetőt. Jó üzletnek tűnik tehát a vegyesvállalat-alapí- tás a jászfényszarui munka- vállalóknak is. VSZJ Ha azt mondják, Népfront, ne mosolyogjunk! Megújulás előtt az országot átfogó mozgalom 7 A Hazafias Népfront iránt megingott a társadalom bi­zalma, olyannyira, hogy po­litikai tényezőként hajlamo­sak voltunk egy kézlegyin­téssel vagy egy elnéző mo­sollyal elintézni. így vol­tunk ezzel, ha az országos ve­zetésről volt szó, és így vé­lekedtek az állampolgárok megyénkben is. Sem a me­gyei elnökség, se ma megyei bizottság tagjai nem jelen­tenek személyükben garan­ciát arra, hogy a felgyorsult társadalmi, politikai változá­soknak zászlóvivői tudná­nak lenni. Az őrségváltás az országos vezetésben történt meg ko­rábban: feloszlatták az Or­szágos Tanácsot, méghozzá olyan gyorsasággal, hogy az érintették egy része már- már puccsot emlegetett. Mi­után a IX. kongresszusra ok­tóber 14—15-én mindenképp sor kerül, vezetés nélkül nem maradhatott a mozga­lom, tehát egy 20 tagú ügy­vezető elnökséget hoztak lét­re, melynek tagja lett dr. Krasznai Géza, a HNF Szol­nok Megyei Bizottságának elnöke is. Vele beszélgettem a népfrontmozgalom legak­tuálisabb kérdéseiről. — ön szerint mivel ma­gyarázható, hogy a Népfront napjainkra elvesztette tö­megbázisát? — Egy kicsit az MSZMP problematikájához hasonlít a Népfront útkeresése. Az utóbbi években olyan embe­rek kerültek a vezetésbe, akik közel sem a reformszel­lemiségükről váltak ismert­té. Nyilván egyéniségük rá­nyomta bélyegét a mozga­lomra is, olyannyira, hogy gyakran jellemezték úgy a Népfrontot, hogy az MSZMP- t balról akarja előzni. Már­pedig a társadalom igénye az lenne, hogy a mozgalom ke­retében ütközzenek és ötvö­ződjenek a legkülönbözőbb politikai elképzelések, véle­kedések és álláspontok. Eh­hez érthető módon a nyitott­ságunkkal kellett volna bi­zalmi tőkét teremtenünk. Hát ez nem volt így. — ön az Országos Tanács­ról beszél, én azonban ta­pasztalataim alapján hadd tegyem hozzá, hogy a me­gyében sem túlzottan re­formpárti az irányítás. Az országos vezetésben történt változás mit hozhat a moz­galom életében itt, nálunk? — A személycserék véle­ményem szerint önmagukban semmire sem jelentenek ga­ranciát. De ha a vezetésben és az apparátusban több a reform iránt elkötelezett ember, az jótékony hatással lesz az egész mozgalomra, — miként az előző vezetés is meghatározta e legszélesebb társadalmi szerveződés arcu­latát. Ami az Országos Ta­nácsban történt, direkt mó­don nem fog „begyűrűzni” a megyékbe, hiszen a mozga­lom egyik sajátja éppen az alig korlátozott területi ön­állóság. — Megyei vezetésünk pel dául egyetértett azzal, hogy a túlzott elkötelezettségéről közismert Ribánszki Róber­et nem erősítették meg tiszt­ségében? — Volt, aki egyetértett ez­zel, volt, aki méltatlannak találta, elvégre platformsza­badság van, nem? Én az el­nökségünk valamennyi tag­jának véleményét nem is­merem, de a magamét el tu­dom mondani: én ennek a változásnak a híve vagyok. Az ügyvezető elnökségnek egyetlen egy hivatásos appa­rátusban dolgozó tagja van, Dobos László, az Országos Tanács titkára, a többiek társadalmi munkások. Ennél nagyobb lehetőséget nem kaphat a társadalom arra, hogy a saját mozgalmát meg­szervezze. — A megyében is tisztújí­tó küldöttgyűlésre készülnek május 6-án. Mit sugall az országos példa a vezetők ki­választását illetően? — Az a vád semmiképp nem érhet bennünket, hogy úgy tesz megyei testület, és úgy lesznek megyei tisztség- viselők, hogy mögöttük vá­lasztók nem állnak. A jelölő bizottság, melyet Cservenyák Emil, régi népfrontos vezet, teljesen függetlenül, önálló­an dolgozik. A bizottság tagjai jól tudják, hogy kettős vagy többes jelölést preferá­lunk valamennyi posztra, természetesen titkos szava­zással. Én úgy vélem, a je­lölő bizottság garancia arra, hogy mind a megyei bizott­ság esetében, mi.nd pedig az elnökség összetételénél a leg­teljesebb demokrácia érvé­nyesüljön. — Miután a jelölő bizott­ság lassan befejezi munká­ját, nyilván látni lehet, hogy a mozgalom kikre kíván épí­teni a jövőben? A várako­zásnak megfelelően új erő­ket vetnek harcba a politi­kai életünk e kulcsfontossá­gú terepén? — A listára kerülés egy dolog, a megméretés a má­sik, és erre a május 6-i Nép­front-értekezletünk ad majd alkalmat. Ezen ott lesznek azok, akiket a környezetük­ből delegáltak az emberek, aztán várjuk a véleménye­ket. — Miként választják ki a megyei Népfront-értekezlet delegátusait? — kérdeztem ezt immár Tóth Lajostól, a megyei bizottság titkárhe­lyettesétől. — Népfront-fórumokon, kibővített bizottsági ülése­ken választották meg az ál­lampolgárok küldötteiket. Azok a szervezetek, amelyek vállalták a Népfronttal való együttműködést, meghívott­ként lesznek jelen, így mint­egy 420 tagú küldöttség vá­lasztja meg a 64 tagú me­gyei bizottságot, és titkos szavazással tisztségviselőit, úgy mint az elnököt, az al- elnököt és a titkárt. — Ebben a 420-ban benne vannak a jelenlegi bizottsá­gi tagok? — Igen, mintegy 70—75 százalékuk ott lesz a Nép­front-értekezleten. De lesz­nek delegátusai a Magyar Demokrata Fórumnak, az MSZMP-nek, a Münnich Fe­renc Társaságnak és a szak- szervezeteknek is. A jelölő bizottság tagjai bejárták a megyét, elbeszélgettek vala­mennyi küldöttel, tisztség­viselővel, és ennek' alapi un állt össze a lista, amelyik­ből kikerül a megyei bizott­sági tagok köre, és a tiszt­ségviselők személye. Dehát. amint mondtuk, ez csak ja­vaslat, dönteni a küldöttek fognak. — Azért nekem van egy aggályom: a Népfront itt ön­magát szervezi, állítja listá­ra, legfeljebb a szimpatizán­sai kerülhetnek még a köze­lébe. Mi a garancia, hogy a mozgalom ennek ellenére át fogja tudni lépni a saját ár­nyékát? — Mi a jelölő bizottság tagjainak azt mondtuk, hogy olyan embereket kutassanak fel, akik markánsan fel me­rik vállalni a véleményüket. És az sem baj, ha a jelöltnek korábban csak annyi köze volt a Népfronthoz, hogy el­sétált a székház előtt. A leg­sürgetőbb feladat számunk­ra a problémák feltárása, de menten ott a teendő: javas­latot készíteni a megoldásra, így szociálpolitikai, gazda­sági és egyéb társadalmi bajok orvoslására. Ehhez pe­dig érthetően nem megfelelő közeg, a mozgalomban béké­sén elpoUitizálgatók tábora. Nem volt nehéz az elmúlt időszákban a megyei elnök­ség tagjai közül „kiszűrni” azokat, akik nemcsak a re- formretorilkát „nyűvik”, de valódi elkötelezettséggel fá­radoznak azért hogy a nép- frontmozgalom a szó szoros értelmében megújuljon. Ezek közé tartozott, két beszélgető partnerem, Tóth Lajos és dr. Krasznai Géza. A megyei el­nök jelenleg is azon medi­tál, hogy mi történik, ha a választás úgy hozza, hogy a megyei titkári posztra és az elnöki tisztségre is MSZMP- tagot választanak? Ebben az esetben az egyik tisztségvi­selő vajon szüneteltetheti-e a párttagságát avagy adja át a megtisztelő megbízatást egv páron kívüli vagy más pártállású jelöltnek? Kik lesznek a kongresszus küldöttei ? A Hazafias Népfront Országos Tanácsa októ­ber 14—15-re (szombat­vasárnap) hívta össze IX. kongreszusát Buda­pestre a MÉMOSZ-szék- házba. A kongreszsuson tanácskozási és szavaza­ti joggal 1200 fő vesz részt, a jelenlegi Orszá­gos Tanács 340 tagja, a 120 területi OT-tag, 60 delegált OT-tag, 580 me­gyei küldött, valamint 100 meghívott. Az új Or­szágos Tanács létszámát 180 főben határozták meg. Mit lehet mindehhez hoz­zátenni? Szurkolni azért, hogy a Népfront a formali­tás jegyében eltelt esztendők után végre ténylegesen poli­tikai erővé váljék, és ne csak mennyiségi, de minőségi té­nyezője is legyen az ország sorsát alakító harcoknak. Palágyi Béla Adatok a Népfrontról A Hazafias Népfront 1989-ben a költségvetés bevé­teleiből 310 millió forint állami támogatásban részesült, a saját tervezett bevétele 9,2 millió forint. A megyék ki­adása az összkiadások 62 százaléka, a központé 34 szá­zalék, az üdülők, városvédők 4 százalékot kapnak. A költségvetésen kívül a Pénzügyminisztérium jóváhagyott 10 millió forintot, az újonnan várossá előlépett telepü­lések státusaira és bérére. Beruházásra 25 millió forintot, fásítási akciókra 5 millió forintot, társadalmi munkák jutalmazására 59 millió forintot kapott a Népfront. A kongresszus megrendezésére, valamint az azt megelőző Népfront-választásokra 30 millió forint költségvetésen kívüli pótelőirányzattal rendelkezik a HNF.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom