Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-22 / 93. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. ÁPRILIS 22. Vitatémák a megyei pártértekezlet programjának kialakításához Az MSZMP főbb A pártértekezlet a megye párttagságának politikai vál­lalkozása. Fő célja, hogy politikai program kidolgozásával segítse elő, gyorsítsa (el a pártmozgalom megújulását, fel­készülését a többpártrendszer körülményei között kialakuló versenyhelyzetre. Csak a párttagsággal közösen kialakított program teremtheti meg az aktív politizálás feltételeit. Napjainkban vált egyértelművé, hogy a korszerűsödő politikai rendszer sem volt képes megakadályozni a szub­jektív eredetű hibás döntéseket, a politikai elkényelmese­dést, a párt és az állam közötti felelősség összemosódását. Az MSZMP-vel és ezáltal az egypártrendszerrel szemben is csökkent a társadalom bizalma. Ezzel a társadalmi meg­ítéléssel számolni kell. A pártmozgalom jelenlegi állapotát kedvezőtlenül befo­lyásolja, hogy nem sikerült eredményes gazdaságpolitikát kialakítani, a párton belüli megújulás lassú volt, ideológiai bizonytalanság is jellemző. A párttagság bírálta a pártvezetést és a kormányt, mert még mindig nem adott alapos képet az ország helyzetéről. Újabb és újabb tények, különböző kicsengésű értékelések látnak napvilágot. Ahhoz, hogy megyénkben a pártmozga­lom eredményesen be tudja tölteni politikaalakító szerepét, megyei céljai a központi pártszervek munkájának is gyökeresen meg kell újulnia. A megyei pártbizottság 1988. október 7-i programja a politikai pluralizmussal az egypártrendszer keretei között számolt. Kezdeti lépéseket tett az alulról építkező pártmoz­galom kialakítása felé, de nehezítette az átalakulást, hogy a program nem a párttagság érdemleges közreműködésével készült. A pártmunka gyakorlata sem volt elég konzekvens az elfogadott elvekhez. Döntéseinket gyakorta késlekedve hoztuk meg, a megújulás dinamikája elmarad a párttagság által igényelt ütemtől. Ezek hatására a megyei pártbizottsággal szemben erősö­dött a bizalmatlanság és türelmetlenség. Nem ismertük fel kellő időben annak jelentőségét sem, hogy az egyes megyei pártvezetőkkel szembeni bizalomhiány csökkentette a me­gyei pártbizottság változtatási szándékának hitelét. Fel kell mérnünk, hogyan, milyen módon dolgozhatunk legeredményesebben ebben az időszakban. Hogyan tehet­jük alkalmassá pártunkat a társadalom bizalmának meg­nyerésére? Milyen változtatásra van szükség? A megyei pártbizottság felkéri a párttagokat, hogy a megye pártmozgalma időszerű kérdéseit vitassák meg és alakítsák ki álláspontjukat, javaslataikat. 1. A párttagság legyen aktív alakítója megyei politikánknak. Az alapszervezeti élet és a platformszabadság biztosít­son garanciát a párton belül meglévő érdek- és nézetkü­lönbségek felszínre kerülé­séhez, az elvszerű vitákhoz, nyújtson minden réteg számá­ra valódi politikai cselekvé­si teret. 2. Valósítsunk meg új munkamódszereket és új munkaformákat. A pártélet lényegi átalakulá­sa még nem következett be. Demokratikus, a szolidaritás elvén működő akcióképes párttá kell válnunk. Ennek érdekében a megye pártmozgalmának szellemi­ségében is át kell alakulnia. Kulcskérdéssé válik a párt­tagok politikaalakító, befo­lyásoló képessége, társadal­mi, közéleti érzékenysége. A párttagsággal együtt kell kidolgoznunk a lakóterületi, munkahelyi és irányító párt­szervek közötti együttműkö­dés tartalmát és formáit. Ab- bó] kell kiindulni, hogy egyetlen pártszervezet sem befolyásolhatja a munkahe­lyi, vezetői, szakmai dönté­seket hatalmi eszközökkel. Támogatjuk az üzemi, munkahelyi, függetlenített pártstátuszok társadalmasítá­sát. Biztosítsunk nagyobb szer­veződési szabadságot. A me­gyében működő pártszervek, szervezetek és más szerve­ződések között saját elhatá­rozásuk alapján kialakulhat­nak horizontális kapcsolatok is. Működjenek együtt a kö­zös politikai feladatok, akci­ók végrehajtásában különö­sen a helyi és országos vá­lasztásokra történő felkészü­lés időszakában. 3. Korszerűsítjük az irányító pártszervek te­vékenységét. A párt tisztségviselői a párttagság kontrollja alatt vé­gezzék tevékenységüket, csak addig maradjanak funkció­ban, ameddig élvezik a bi­zalmat és képesek megfelelni a velük szemben támasztott követelményeknek. A párt­tagság. de a politikai ver­senyhelyzet is igényli, hogy tetteikben hiteles, hozzáértő, etikus magatartású vezetők választódjanak ki a pártban. A megyei pártbizottság le­mond korábbi káderhatáskö­rének gyakorlásáról a nem pártfunkciók esetében, és nem foglal előzetesen állást az irányított pártszervek tisztségviselőinek megválasz­tásakor. A hatalmi szempontból döntő tisztségek megszerzé­se, megtartása érdekében fel kell készülni arra, hogy a többpártrendszer viszonyai között fontos közéleti funk­ciók politikai küzdelemben dőlnek el. Legyenek az MSZMP-nek tudatosan fel­készített, menedzselt, a ver­senyhelyzet körülményei kö­zött vállalkozni képes jelölt­jei, szakemberei a legfonto­sabb posztokon. 4. A megyei pártérte­kezlet legyen munkafó­rum. A pártdemokrácia erősíté­sének elve alapján a megye pártéleténak legfontosabb kérdéseiben hozzon politikai döntéseket. A küldöttek és az új párbizottsági tagok man­dátuma maradjon érvényben a következő pártválasztások­ig­Kezdeményezzük a megyei pártértekezlet küldötteiből álló, folyamatosan működő munkás, agrár, értelmiségi és ifjúsági szekciók létreho­zását. 5. Kisebb létszámú, jól felkészült apparátus­sal dolgozzunk, új ala­pokra helyezzük a párt­gazdálkodást. Ennek érdekében átte­kinthető a párttagság által ellenőrzött pártgazdálkodás kialakítását tartjuk szüksé­gesnek. A tagdíjak egy része maradjon az alapszervezetek­nél. Kezdeményezzük a me­gyei Lapkiadó Vállalat szer­vezeti és gazdasági önállósu­lását. 6. A fiatalok törekvé­sei, érdekei kapjanak nagy hangsúlyt progra­munkban. Az újjászerveződő ifjúsági szervezetekkel a párt vala­mennyi szervezetének közös politikai érdekekre épülő partneri együttműködést kell kialakítania, amely tisz­teletben tartja önállóságu­kat, biztosítja a kölcsönös együttműködést és az elvsze­rű kritikát. A szocialista ifjúsági szer­vezetek számára felajánljuk a párt minden szervezetében az érdemi beleszólás és a de­legálás lehetőségét. A plat­formszabadság alapján szer­veződhetnek a párton belül ifjúkommunista csoportok. 7. Előrehaladásunk­ban legyen nagyobb sze­repe az értelmiségnek. Olyan nyílt politikai köz­életet kell kialakítani, amely lehetőséget nyújt az értelmi­ség aktivizálódására, javítja helyzetét és közérzetét. 8. A megye gazdasá­gában fontos a piacgaz­daság és a versenyképes­ség követelményeinek megfelelő gyakorlat kia­lakítása. Következetesen érvényesít­jük, hogy a gazdasági dön­tésekbe közvetlenül nem avatkozunk be, a folyama­tokból azonban levonjuk a politikai következtetéseket. Szükségesnek tartjuk a tulajdonosi, vagyoni érde­keltség növelését. Az állami, szövetkezeti és magántulaj­don ésszerű, a megye sajá­tosságainak megfelelő kom­binációja kialakítását elke­rülhetetlennek látjuk. A tőkebefektetések számára vonzó megyei feltételeket kell teremtnünk szektorra való tekintet nélkül támo­gatjuk a vállalkozásokat és a vállalkozó embert. Fellépünk a termelést, a képződő jövedelmek elosztá­sát, felhasználását zavaró indokolatlan kötöttségek megszüntetéséért. A vállalati pénzeszközök és hitelek se­gítsék nagyobb arányban a műszaki fejlesztést, ezzel a versenyképesség javítását és a termékszerkezet átalakítá­sát. Támogatjuk a nem megyei központú gyáregységek fel­adatokhoz igazodó, eddiginél nagyobb önállóságát. Azokon a területeken, ahol a felté­telek jelenleg nem adottak, segítjük az eziránvú elkép­zelések megvalósítását. Az agrárgazdaságban ösz­tönözzük az állami eszkö­zökkel is elősegített nagyobb termelési biztonságot, a fel­dolgozottsági színvonalat nö­velő. a termelő, a feldolgozó a forgalmazó közös érde­keltségén alapuló újabb gaz­dasági társulások létrehozá­sát. A mezőgazdaságban erősít­jük a gazdasági előnyökkel járó szervezeti sokszínűséget, a rugalmas formák alkalma­zását, a kis- és háztáji gaz­daságok termelésének és ér­tékesítésének korszerűsítését. Kezdeményezzük, hogy el­látás- és foglalkoztatáspoliti­kai, de bizonyos mértékben a hagyományőrző szempon­tok miatt is, részesüljenek a kisvállalkozások nagyobb he­lyi kedvezményekben. Folytatni kell a lakosság jobb ellátása érdekében a megfelelő üzemeltetési és tu­lajdonformák megvalósítását a belkereskedelemben és a szolgáltatásban. Minden tá­mogatást megadunk a fo­gyasztói érdekvédelem ér­vényesülésének. Olyan irányítási viszonyok szükségesek, amelyek előse­gítik a teljesítmények nö­velését és az ezekkel ará­nyos anyagi elismerést. Ér­tékként kell kezelni a szak­mai hozzáértést, képzettsé­get. felelősségvállalást, vál­lalkozást, szorgalmat. 9. Folytatni kell a gazdasági, társadalmi modernizációt lehetővé tevő, átfogó infrastruk­turális felzárkóztatást. Célunk a belső úthálózat, a telefonellátottág, a köz­csatorna- és gázhálózat te­rén meglevő nagyfokú le­maradás fokozatos megszün­tetése. A megyei településfejlesz­tési politikát a helyi lakos­ság igényeinek figyelembe vételével alakítsuk ki. 10. Teremtsünk egész­séges, tiszta környezetet, és óvjuk természeti érté­keinket valamennyi te­lepülésen. A gazdaság fejlesztésében érvényesüljenek a környezet- védelmi szempontok. A környezetvédelmi beru­házások a lakosság vélemé­nyének messzemenő figye­lembevételével valósuljanak meg. 11. Elkerülhetetlen egy alföldi regionális együttműködés és érdek- képviselet megteremtése. Vállaljunk ebben kezde­ményező szerepet. 12. Nagyobb szociális biztonságra !és a hátrá­nyos helyzetűek életkö­rülményeinek javításá­ra törekszünk. A megyei szociális pénz­alapokat bővíteni kell, és az alacsony jövedelmi színvo­nalon élő. elsősorban nyug­díjas és sokgyermekes csa­ládok támogatását szerve­zettebbé kell tenni. Ebben együttműködünk a pártok­kal, a társadalmi szerveze­tekkel. az egyházakkal és a helyi öntevékeny csoportok­kal. Az oktatáson, az intézmé­nyesen segített pályakorrek­ción. a vállalkozáson alapu­ló munkateremtésen, a mun­ka nélkül maradók szociális biztonságán alapuló foglal­koztatáspolitikai gyakorlatot teremtsünk meg. Az előrelátás, a társadal­mi tudatosság növelésével biztosítani kell a pályakez­dő fiatalok első munkahely­hez jutását. 13. Az egészségmeg­őrzést társadalmi prog­rammá kell fejleszteni. A gazdasági élet, az ok­tatás és az egészségügy min­den területén érdekeltté kell tenni ebben az embereket. A modern társadalombiz­tosítási rendszer mielőbbi kialakításával egyetértünk, és az azzal egybekötött egészségügyi intézményi ön­állóság létrejöttét célszerű­nek tartjuk. 14. A lakásállomány és a lakáselosztás mennyi­ségi és minőségi javítása kiemelt fontosságú. Az állami támogatások odaítélése feleljen meg job­ban a társadalmi igazságos­ságnak. Az ifjúsági szervezetek be­vonásával javítani kell a fia­talok első lakáshoz jutásá­nak lehetőségeit. 15. Üj politikai ver­senyhelyzetben felkészü­lünk a tanácsi és ország- gyűlési választásokra. Az állami, társadalmi és tömegszervezetekkel partneri együttműködésre törekszünk az önállóság és felelősség ér­vényesítésével. A szerveződő új pártokkal, alternatív mozgalmakkal me­gyei programjuk ismereté­ben alakítunk ki együttmű­ködést. Számítunk az életminőség javítása érdekében velünk együttműködő egyházi sze­mélyek és szervezetek mun­kájára. Politikai munkánkban épí­tünk a megyében élő nép­csoportok, eltérő hagyomá­nyú és értékvilágé tájegysé­gek sajátosságaira. Támo­gatjuk törekvéseiket. Fontosnak tartjuk a me­gyében élő cigánylakosság társadalmi beilleszkedésének gyorsítását. 16. A valóságot kife­jező nyilvánosságot, hi­teles tájékoztatást aka­runk. Minden eszközzel elő kí­vánjuk mozdítani a tiszta közélet az erre épülő de­mokrácia és az ezt szolgáló és ellenőrző nyilvánosság megteremtését. Ezzel az a célunk, hogy az állampolgá­rok, a megye lakói legye­nek avatott részesei a dön­téseket előkészítő és meg­valósító folyamatoknak, s ebből eredően vállaljanak nagyobb felelősséget szaba­don gyakorolt véleménynyil­vánításukért, közéleti tevé­kenységükért. A párt sajtópolitikája el­veinek érvényesítésével biz­tosítjuk a pártmunka, a tes­tületek tevékenysége, a ve­zetők közszereplése és a dön­tési folyamatok nyilvános­ságát. Fontos, hogy a párttestü­letek munkájukról, tagjaik tevékenységéről és a politi­kai döntésekről tájékoztas­sák gyakrabban a párttag­ságot. Ismerjék meg közvet­lenül és hasznosítsák a párt­tagság ezzel kapcsolatos vé­leményét. Lényegesnek tartjuk a me­gyei pártbizottság lapja, a Szolnok Megyei Néplap tartalmi, politikai megújulá­sát. A megyében működő szer­kesztőségek vegyenek részt aktívan a közéleti vitákban, biztosítsanak nyilvános fóru­mot a platformoknak, az új politikai szerveződéseknek, társadalmi rétegeknek, ér­dekeknek. 17. Gazdasági, társa­dalmi kibontakozásunk­hoz művelt emberekre van szükségünk. Űj megyei művelődéspoli- . tifcai programot dolgozunk ki, melyben a közoktatás és közművelődés egységes, egy­másra épülő rendszer. A művelődéspolitikai cé­lok megvalósításában meg­határozó az állami támoga­tás, de más források bevo­nása is szükséges. Alapvető fontosságú az oktatás. A megye demográ­fiai viszonyainak megfelelő, az oktatás tárgyi és szemé­lyi feltételeit biztosító isko­larendszer alakuljon ki. A megye munkaerőszük­ségletéhez igazodó korszerű szakképzési rendszer szüksé­ges. a vaila'atok szakmun­kásképző alapjának jobb helyi hasznosításával. Továbbia is támogatjuk az iskolák nevelési rendszeré­nek sokszínűségét, elismer­jük a pedagógusok alkotó- szabatíságst. Munkájuk ér­tékének megfelelő társadal­mi megbecsülést szorgalma­zunk A tanuló1 képességek fej­lesztését, a tehetséggondo­zást, a korszerű műveltség megszerzését állítjuk okta­táspolitikánk középpontjá­ba. A tanulói személyiség fejlesztésében az erkölcsi nevelés fontosságát hangsú­lyozzuk. Kezdeményezzük egy új felsőoktatási intézmény te­lepítését a megyében, mely­hez bázisként felajánljuk az oktatási igazgatóság tiszali- geti épületét. 18. Nem mondhatunk le a kultúra feltételeinek javításáról, az értékőrző- és értékteremtő helyi kö­zösségek támogatásáról. — A közművelődés fontos eleme a mindennapi emberi kultúra, az életmód fejlesz­tése. — A megye településeinél lényeges népességmegtartó tényező az önálló helyi kul­turális arculat megteremtése. — A tudományos kutató­helyek, műhelyek és társa­ságok kutatási szabadságát, és érték szerinti fejlesz­tését indokoltnak tartjuk. — A művészeti alkotómű­helyek szabadságának és ön­álló felelősségének biztosí­tása mellett a humánus tar­talmú, maradandó értéke­ket hordozó alkotások szüle­tését ösztönözzük. Az oktatás, a közművelő­dés és a művészetek nél­külözhetetlen értékhordozói megújulásuknak. MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom