Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-22 / 93. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989.ÁPRILIS 22. 3 Előkészületek a megyei pártértekezletre (Folytatás a 2. oldalról) újabb konfliktusokat jelent. Hozzászólását azzal folytatta. hogy a mezőgazdaságban befektetett pénzből még a banki kamatot megközelítő hozadékot sem lehet várni, így természetesen a tőke menekül az ágazattól — pedig az agrárágazat valutakitermelő képességének fokozását várnák el. Benedek Fülöv, a megyei pb tagja, a Teszöv titkára annak a véleményének adott hangot, hogy — a tézisek tanúsága szerint— az MSZMP nem ismerte fel a mezőgazválaszt keresnek. Ha az MSZMP nem vállalja fel a nagyüzemekben dolgozó parasztság érdekeit, azoknak — mondta a Szolnok megyei Teszöv titkára — a TOT egy erre megfelelő új politikai szervezetet alakítva is igyekszik majd érvényt szerezni. Tabak Lajos, a megyei pb tagja, nyugdíjas igazgató a mezőgazdasági tudományos kutatások eredményeinek gyorsabb hasznosítását sürgette, Gyulai Lajos, a Körösmenti Tsz elnöke pedig arról szólott, hogy az MSZMP koncepció-tervezemazzák meg. A különböző magán vagy társas vállalkozások létjogosultságát persze a mezőgazdaságban sem lehet kétségbe vonni, a megteremteni kívánt új gazdálkodó szervezetek versenyképességét azonban csak akkor szabad a szövetkezeti gazdaságéhoz mérni, ha a például Jásztelken egy tagra jutó 21 hektár föld jövedelméből 10 hektárra jutót mindenkinek a költségvetésnél kell befizetnie, három hektárénak megfelelőét pedig („hisz a földnek mindig az egész életre kellett megélhetést adnia”) az idősebb korMunkában a szerkesztő bizottság Bóka János, Botka Lajos né, Tajti József, Madaras László, Hubanov Mihály és Sándor István A vitát hallgatják a tanácskozás résztvevői dasági nagyüzemek jelentőségét. Ha ez nem változik, és a párt nem áll ki a nagyüzemi gazdálkodás mellett, a magyar mezőgazdaság elsorvad, illetve elég a belpolitikai harcok tüzében. De a falun élő emberek helyzetének javításának kérdéseire sem helyez elegendő súlyt az MSZMP koncepció-tervezete — más pártok (felismerve e problémakörnek a közelgő választások előtti fontosságát), mind hangosabban igyekeznek deklarálni, hogy ezekre a kérdésekre Nyári László tét — a kunszentmártoni tapasztalatok szerint — elsősorban a nagyüzemekben vitatták meg, a térség magán- vállalkozói, de a területi pártalapszervezetek is kevés aktivitást mutattak. A tsz- elnök szólott arról is. hogy ia stratégiai kérdéseken túl a tézisekben szinte szó sem esik a mezőgazdaság napi gondjairól (például az üzemek fizetési nehézségeit megszüntető) útkereséséről. Majd azzal folytatta, hogy ha a még most is meglevő pénzügyi támogatásokat is megvonják a magyar mező- gazdaságtól, akkor termékei külföldön teljesen verseny- képtelenek, a hazai lakosságnak pedig megfizethetetlenek lesznek. Jánossy Menyhért, a Jásztelki Tolbuhin Tsz elnöke többek között arról beszélt, hogy a politikai küzdelmek közepette mintha a minden nap a mezőgazdaságban dolgozók véleményére nem lenne senki kíváncsi, a különböző pártok, politikai szerveződések programját úgy tűnik a mezőgazdaságot csak nosztalgiából vagy „elméleti alapon” ismerő szakértők fogalosztályra, a tsz esetében a nyugdíjas tagokra költenek. A vitában utoljára szót kérő Cselleng János, a megyei pb tagja, a GMV osztályvezetője a gabonaipar nemzetközi szerződésekben rögzített kötelezettségeihez kapcsolódó támogatások rendszerének szövevényességét kifogásolta. A vita és Zelenyánszky András összefoglalója után a megyei pártbizottság az elé terjesztett javaslatot egyhangúlag fogadta el állás- foglalásként, (Az állásfoglalást a Néplap szerdai száma közli.) A tanácskozás utolsó napirendjeként a testület jelentést hallgatott meg a megyei pártbizottság érvényben levő határozatainak felülvizsgálatáról, s javaslatokat fogadott el határozatok visz- szavonására. Ezután a testület jelentést fogadott el a megyei pártbizottság érvényben levő határozatának felújításáról és határozatokat vont vissza. E napirend előterjesztője Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára volt. Megkezdte munkáját a KISZ XII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) kor is, ha közben „pillanat- emibereik” keverednek közéjük, akkor is, ha sok reformer párttag még elszigetelten, egymásról nem tudva vívja a harcát. A KISZ KB első titkára a belpolitikai helyzet taglalását a kormány tevékenységének minősítésével folytatta. Ezzel összefüggésben an a figyelmeztetett, hogy a válság, a csőd szélére jutás nem ennek a kormánynak köszönhető, senki ne rajta kérje számon. A lakáspolitikával kapcsolatban elmondta, hogy a KISZ már egy évvel ezelőtt letette konkrét, szakmailag is megalapozott lakásgaz dálkodási koncepcióját ám erre mindmáig érdemi választ nem kapott. Azaz csak a KISZ kongresszust megelőző napon, az utolsó pillanatban a kormány átemelte a javaslatoik döntő többségét saját koncepciójába. Beszédét tovább folytatva arra kért választ: ki a felelős azért, hogy a közoktatás lepusztult állapotban van, s a mindent meghatározó pénzhiány mellett halogatás, kivárás tapasztalható olyan ügyekben is, amelyek nem igényelnek anyagi ráfordításokat? Ezért az alkalmatlannak bizonyult és most távozó miniszter a felelős, akit egyik helyettese „pöffeszkedő dilettantizmussal” jellemzett, vagy azok, akik oda tették és má:g ott tartották, vagy az elmúlt évtizedek elhibázott, szubjektív káderpolitikája? Ismét megerősítette, hogy a KISZ támogatni akarja a kormányt abban a törekvésében, hogy kivezesse az országot a válságból, mert Németh Miklós, Pozsgay Imre és Nyers Rezső jelentik számára is a reformirányzatot, még akkor is, ha ez tettekben kevéssé érzékelhető. Az ifjúsági szövetség eddig is vallotta, nyíltan kimondta: a fiatalok elviselik az életszínvonal-csökkenést, a munkanélküliséget, az inflációt, ha ennek révén k: léhet lábalni a válságból, de a bizalom egyre fogy — figyelmeztetett Nagy Imre. Végezetül a KISZ KB e - ső titkára megjelölte az ifjúsági szövetség megújulásának főbb irányait. Ezek Között fontosnak tartotta a poll ti kai-kép vise! éti-ha talmi pozíciókért folytatott harcot, a lakóterületen végzett politikái munkát e» szerveződést, új poiitizálási módszerek elsajátítását, a nyilvánosságot a gazdálkodás új alapokra Helyezését, a tömegbefolyás erősítését közösségi élményt kínáló tevékenységgel. Ehhez a demokratikus szocializmusért, az ifjúságért szövetkező új szövetség adhat keretet, amely vállaltja a sokszínűséget, s azzal foglalkozik, ami valójában a tagságot érdekli — hangoztatta. Néhány észrevételt fűzött a kongresszus dokumentumaihoz is, majd javasolta a Nagy Imre beszámolóját követően, a vita első részében felszólalók legtöbbször visszatérő gondolata volt: az ifjúságpolitikáért állami szinten jelenleg felelős ÁISH helyett egy új, a fiatalok érdekeit érdemben képviselő szervezetre van szükség. Ugyancsak több küldött hangsúlyozta: a KISZ, illetve utódszervezete csak egy olyan MSZMP-vel léphet stratégiai szövetségre, amely tisztázza önmaga politikai szerepét, s egyúttal képes új tartalommal megtölteni a szocialista elveket. Az MSZMP-vel való szövetség — miként arra egy Borsod megyei küldött felhívta a figyelmet — nem jelentheti a gondolkodási, a cselekvési önállóság feladását. A KISZ és az MSZMP viszonyáról elhangzott olyan vélekedés is, miszerint a tagság mindenütt helyben döntsön az együttműködés formájáról. A felszólalók hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a különböző politikai csoportok nem figyelnek kellően az ifjúságra, pedig napjaink politikai küzdelmeiből csak az a szervezet kerülhet ki győztesen, amely az ifjúságot képes maga mellé állítani. A küldöttek úgy vélték, hogy a fiatalok megnyeréséhez, illetve a válságból kivezető út megtalálásához jelenleg egy újragondolt, a megvalósítás esélyével reálisan számot vető, rövidtávú programra van szükség. E rövidtávú program végrehajtásával kapcsolatosan többen utaltak arra: morálisan hiteles vezetőkre van szükség. Többen hangsúlyozták: az MSZMP-n belül meg kell különböztetni, hogy mely erők vannak a változások mellett, s melyek ellene. A KISZ-nek a reformszárnyhoz kell csatlakoznia. Elhangzott: ideje, hogy a kormány ne kapkodó, megalapozatlan intézkedéseivel hívja fel magára a figyelmet, hanem azKISZ nevének megváltoztatását, hozzátéve: a megszün- tetve-megőrizni elve alapján vállalni kell a szövetség múltjának értékeit. Az ifjúsági szövetség és az MSZMP viszonyával kapcsolatban leszögezte: politikai szövetségre törekszenek, de ez nem jelenti azt, hogy minden párttaggal és minden áramlattal vállalják ezt a szövetséget. zal, hogy megindítja a valódi változásokat. Sokan éltek az egyperces felszólalás lehetőségével, amelyben azonnal reagáltak a felszólalásokra. Vita alakult ki az együttműködési szabályzatnak arról a pontjáról. amely megfogalmazta, hopy csak az ötezer tagot számláló szervezetek lehetnek a szövetség tagjai. Egybehangzó volt az a vélemény, hogy a KISZ-nek a munkahelyeken és a tanintézményekben nem szabad feladnia pozícióját, egyúttal azonban erősítenie kell a lakóterületi politizálást. A kongresszus vitájában felvetődött a kérdés: megosszák-e más ifjúsági tömörülésekkel a KISZ jelenlegi vagyonát. Volt, aki úgy vélte: ez a KISZ gyengítését jelentené, az alternatív ifjúsági szervezetek — mint mondotta — dolgozzanak úgy. hogy megszerezhessék maguknak a KISZ-hez hasonló jogosítványokat. Többen azonban — az UDSZ javaslata nyomán — hangsúlyozták, hogy e lényeges kérdésről szavazással döntsön majd a kongresszus. Nem kevésbé éles bírálat érte a kormány éppen előző nap tárgyalt hosszú távú lakásgazdálkodási koncepcióját. Ezzel kapcsolatosan azt sérelmezték a küldöttek, hogy a Minisztertanács úgymond „titokban és fű alatt” dolgozta ki e koncepciót, s elképzeléseit egyetlen más szervezettel — így a kérdésben talán legérintetebb KISZ-szel sem — egyeztette elképzeléseit. Tizenhét felszólalás és számos egyperces reagálás után pénteken, a kora esti órákban véget ért a kongresszus első napjának plenáris ülése. Ezt követően a munka négy szekcióülésen folytatódott, ezeken az ifjúsági mozgalom jövőjéről, az új szövetség működéséről, a szövetség kapcsolatrendszerérői, illetve a felszólalásokban is gyakran érintett oktatáspolitikáról cserélték ki gondolataikat a küldöttek. A beszámoló vitája II lenini örökség ma is hasznosítható (Folytatás az 1. oldalról) méltóak számunkra — hangsúlyozta, majd így folytatta: — A higgadt számvetés, az események kézbén tartása és nyugodt kezelése ma meghatározó a párt számára. Lenin az októberi forradalom első napjaitól kezdve hangsúlyozta, hogy a szocializmus építése „sok nehézséggel, áldozattal és hibával fog járni” és hogy „ez új, a történelemben még soha nem látott dolog, aminek nem nézhetünk utána a könyvekben”. Megerősíthetjük, a jóslat nem volt eltúlzott — mondotta. Ünnepi beszédének végén a propagandisták, agitátorok nehéz és felelősségteljes munkáját méltatta. E nemes A megyei és a városi tanács nevében dr. tJrmössy Ildikó és Lengyel Boldizsár elnökhelyettesek koszorúznak hivatás soha nem volt köny- nyű, ma kétszeresen nem az — mutatott rá befejezésül. A köszöntő után kitüntetések átadására került sor. Bejelentették, hogy csütörtökön, a központi ünnepségen a következők vettek át Lenin Emlékplakett kitüntetéseket: Jakatics Árpád, a megyei Pedagógiai Intézet igazgatója, Száraz László, a Mészöv személyzeti és oktatási osztályvezetője, Lantos Péter, a Jászfényszarui Általános Iskola tanára. Romhányi István, a mesterszállási Táncsics Tsz dolgozója és Fellner Károly, az örményesi Általános Iskola igazgatója. A megyei ünnepségen Fodor Gyula adta át a Kiváló Munkáért kitüntetést Teróczki László tiszafüredi propagandistának, a Szocialista Kultúráért elismerést Baráth Mihályné karcagi és özse Mária kenderesi vezető propagandistáknak. Oklevéllel és vásárlási utalvánnyal 18 aktivistát jutalmaztak. Az ünnepség után a résztvevők megkoszorúzták a Ti- sza-parti Lenin-szobrot, Czinege Gyuláné
