Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-22 / 93. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989.ÁPRILIS 22. 3 Előkészületek a megyei pártértekezletre (Folytatás a 2. oldalról) újabb konfliktusokat jelent. Hozzászólását azzal folytat­ta. hogy a mezőgazdaságban befektetett pénzből még a banki kamatot megközelítő hozadékot sem lehet várni, így természetesen a tőke menekül az ágazattól — pedig az agrárágazat valu­takitermelő képességének fokozását várnák el. Bene­dek Fülöv, a megyei pb tag­ja, a Teszöv titkára annak a véleményének adott han­got, hogy — a tézisek ta­núsága szerint— az MSZMP nem ismerte fel a mezőgaz­választ keresnek. Ha az MSZMP nem vállalja fel a nagyüzemekben dolgozó pa­rasztság érdekeit, azoknak — mondta a Szolnok megyei Teszöv titkára — a TOT egy erre megfelelő új poli­tikai szervezetet alakítva is igyekszik majd érvényt sze­rezni. Tabak Lajos, a megyei pb tagja, nyugdíjas igazgató a mezőgazdasági tudományos kutatások eredményeinek gyorsabb hasznosítását sür­gette, Gyulai Lajos, a Kö­rösmenti Tsz elnöke pedig arról szólott, hogy az MSZMP koncepció-terveze­mazzák meg. A különböző magán vagy társas vállal­kozások létjogosultságát per­sze a mezőgazdaságban sem lehet kétségbe vonni, a megteremteni kívánt új gaz­dálkodó szervezetek ver­senyképességét azonban csak akkor szabad a szövetkezeti gazdaságéhoz mérni, ha a pél­dául Jásztelken egy tagra jutó 21 hektár föld jövedel­méből 10 hektárra jutót min­denkinek a költségvetésnél kell befizetnie, három hek­tárénak megfelelőét pedig („hisz a földnek mindig az egész életre kellett megélhe­tést adnia”) az idősebb kor­Munkában a szerkesztő bizottság Bóka János, Botka Lajos né, Tajti József, Madaras László, Hubanov Mihály és Sándor István A vitát hallgatják a tanácskozás résztvevői dasági nagyüzemek jelentő­ségét. Ha ez nem változik, és a párt nem áll ki a nagyüzemi gazdálkodás mel­lett, a magyar mezőgazdaság elsorvad, illetve elég a bel­politikai harcok tüzében. De a falun élő emberek helyze­tének javításának kérdései­re sem helyez elegendő súlyt az MSZMP koncepció-terve­zete — más pártok (felis­merve e problémakörnek a közelgő választások előtti fontosságát), mind hangosab­ban igyekeznek deklarálni, hogy ezekre a kérdésekre Nyári László tét — a kunszentmártoni ta­pasztalatok szerint — első­sorban a nagyüzemekben vi­tatták meg, a térség magán- vállalkozói, de a területi pártalapszervezetek is kevés aktivitást mutattak. A tsz- elnök szólott arról is. hogy ia stratégiai kérdéseken túl a tézisekben szinte szó sem esik a mezőgazdaság napi gondjairól (például az üze­mek fizetési nehézségeit megszüntető) útkereséséről. Majd azzal folytatta, hogy ha a még most is meglevő pénzügyi támogatásokat is megvonják a magyar mező- gazdaságtól, akkor termékei külföldön teljesen verseny- képtelenek, a hazai lakos­ságnak pedig megfizethetet­lenek lesznek. Jánossy Menyhért, a Jász­telki Tolbuhin Tsz elnöke többek között arról beszélt, hogy a politikai küzdelmek közepette mintha a minden nap a mezőgazdaságban dol­gozók véleményére nem lenne senki kíváncsi, a különböző pártok, politikai szerveződé­sek programját úgy tűnik a mezőgazdaságot csak nosz­talgiából vagy „elméleti ala­pon” ismerő szakértők fogal­osztályra, a tsz esetében a nyugdíjas tagokra költenek. A vitában utoljára szót ké­rő Cselleng János, a me­gyei pb tagja, a GMV osztályvezetője a gabonaipar nemzetközi szerződésekben rögzített kötelezettségeihez kapcsolódó támogatások rendszerének szövevényessé­gét kifogásolta. A vita és Zelenyánszky András összefoglalója után a megyei pártbizottság az elé terjesztett javaslatot egy­hangúlag fogadta el állás- foglalásként, (Az állásfogla­lást a Néplap szerdai szá­ma közli.) A tanácskozás utolsó na­pirendjeként a testület je­lentést hallgatott meg a me­gyei pártbizottság érvényben levő határozatainak felül­vizsgálatáról, s javaslatokat fogadott el határozatok visz- szavonására. Ezután a testület jelentést fogadott el a megyei pártbi­zottság érvényben levő ha­tározatának felújításáról és határozatokat vont vissza. E napirend előterjesztője Szűcs János, a megyei pártbizott­ság titkára volt. Megkezdte munkáját a KISZ XII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) kor is, ha közben „pillanat- emibereik” keverednek közé­jük, akkor is, ha sok refor­mer párttag még elszigetel­ten, egymásról nem tudva vívja a harcát. A KISZ KB első titkára a belpolitikai helyzet taglalá­sát a kormány tevékenységé­nek minősítésével folytatta. Ezzel összefüggésben an a figyelmeztetett, hogy a vál­ság, a csőd szélére jutás nem ennek a kormánynak kö­szönhető, senki ne rajta kér­je számon. A lakáspolitikával kapcso­latban elmondta, hogy a KISZ már egy évvel ezelőtt letette konkrét, szakmailag is megalapozott lakásgaz dálkodási koncepcióját ám erre mindmáig érdemi vá­laszt nem kapott. Azaz csak a KISZ kongresszust meg­előző napon, az utolsó pilla­natban a kormány átemelte a javaslatoik döntő többsé­gét saját koncepciójába. Beszédét tovább folytatva arra kért választ: ki a fe­lelős azért, hogy a közokta­tás lepusztult állapotban van, s a mindent meghatá­rozó pénzhiány mellett ha­logatás, kivárás tapasztalha­tó olyan ügyekben is, ame­lyek nem igényelnek anyagi ráfordításokat? Ezért az al­kalmatlannak bizonyult és most távozó miniszter a fe­lelős, akit egyik helyettese „pöffeszkedő dilettantizmus­sal” jellemzett, vagy azok, akik oda tették és má:g ott tartották, vagy az elmúlt év­tizedek elhibázott, szubjektív káderpolitikája? Ismét megerősítette, hogy a KISZ támogatni akarja a kormányt abban a törekvé­sében, hogy kivezesse az országot a válságból, mert Németh Miklós, Pozsgay Im­re és Nyers Rezső jelentik számára is a reformirányza­tot, még akkor is, ha ez tet­tekben kevéssé érzékelhető. Az ifjúsági szövetség eddig is vallotta, nyíltan kimond­ta: a fiatalok elviselik az életszínvonal-csökkenést, a munkanélküliséget, az inf­lációt, ha ennek révén k: léhet lábalni a válságból, de a bizalom egyre fogy — fi­gyelmeztetett Nagy Imre. Végezetül a KISZ KB e - ső titkára megjelölte az if­júsági szövetség megújulásá­nak főbb irányait. Ezek Kö­zött fontosnak tartotta a po­ll ti kai-kép vise! éti-ha talmi pozíciókért folytatott harcot, a lakóterületen végzett poli­tikái munkát e» szervező­dést, új poiitizálási módsze­rek elsajátítását, a nyilvá­nosságot a gazdálkodás új alapokra Helyezését, a tö­megbefolyás erősítését kö­zösségi élményt kínáló tevé­kenységgel. Ehhez a demok­ratikus szocializmusért, az ifjúságért szövetkező új szö­vetség adhat keretet, amely vállaltja a sokszínűséget, s azzal foglalkozik, ami való­jában a tagságot érdekli — hangoztatta. Néhány észrevételt fűzött a kongresszus dokumentu­maihoz is, majd javasolta a Nagy Imre beszámolóját követően, a vita első részé­ben felszólalók legtöbbször visszatérő gondolata volt: az ifjúságpolitikáért állami szin­ten jelenleg felelős ÁISH he­lyett egy új, a fiatalok ér­dekeit érdemben képviselő szervezetre van szükség. Ugyancsak több küldött hangsúlyozta: a KISZ, il­letve utódszervezete csak egy olyan MSZMP-vel léphet stratégiai szövetségre, amely tisztázza önmaga politikai szerepét, s egyúttal képes új tartalommal megtölteni a szocialista elveket. Az MSZMP-vel való szö­vetség — miként arra egy Borsod megyei küldött fel­hívta a figyelmet — nem jelentheti a gondolkodási, a cselekvési önállóság feladá­sát. A KISZ és az MSZMP viszonyáról elhangzott olyan vélekedés is, miszerint a tagság mindenütt helyben döntsön az együttműködés formájáról. A felszólalók hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a különböző politikai csoportok nem figyelnek kel­lően az ifjúságra, pedig nap­jaink politikai küzdelmeiből csak az a szervezet kerülhet ki győztesen, amely az if­júságot képes maga mellé állítani. A küldöttek úgy vél­ték, hogy a fiatalok megnye­réséhez, illetve a válságból kivezető út megtalálásához jelenleg egy újragondolt, a megvalósítás esélyével reáli­san számot vető, rövidtávú programra van szükség. E rövidtávú program végre­hajtásával kapcsolatosan többen utaltak arra: moráli­san hiteles vezetőkre van szükség. Többen hangsúlyozták: az MSZMP-n belül meg kell különböztetni, hogy mely erők vannak a változások mellett, s melyek ellene. A KISZ-nek a reformszárnyhoz kell csatlakoznia. Elhangzott: ideje, hogy a kormány ne kapkodó, megalapozatlan in­tézkedéseivel hívja fel ma­gára a figyelmet, hanem az­KISZ nevének megváltozta­tását, hozzátéve: a megszün- tetve-megőrizni elve alapján vállalni kell a szövetség múltjának értékeit. Az ifjú­sági szövetség és az MSZMP viszonyával kapcsolatban le­szögezte: politikai szövetség­re törekszenek, de ez nem jelenti azt, hogy minden párttaggal és minden áram­lattal vállalják ezt a szövet­séget. zal, hogy megindítja a va­lódi változásokat. Sokan éltek az egyperces felszólalás lehetőségével, amelyben azonnal reagáltak a felszólalásokra. Vita ala­kult ki az együttműködési szabályzatnak arról a pont­járól. amely megfogalmazta, hopy csak az ötezer tagot számláló szervezetek lehet­nek a szövetség tagjai. Egy­behangzó volt az a véle­mény, hogy a KISZ-nek a munkahelyeken és a tanin­tézményekben nem szabad feladnia pozícióját, egyúttal azonban erősítenie kell a lakóterületi politizálást. A kongresszus vitájában felvetődött a kérdés: meg­osszák-e más ifjúsági tömö­rülésekkel a KISZ jelenlegi vagyonát. Volt, aki úgy vél­te: ez a KISZ gyengítését jelentené, az alternatív ifjú­sági szervezetek — mint mondotta — dolgozzanak úgy. hogy megszerezhessék maguknak a KISZ-hez ha­sonló jogosítványokat. Töb­ben azonban — az UDSZ javaslata nyomán — hang­súlyozták, hogy e lényeges kérdésről szavazással dönt­sön majd a kongresszus. Nem kevésbé éles bírálat érte a kormány éppen előző nap tárgyalt hosszú távú lakásgazdálkodási koncepció­ját. Ezzel kapcsolatosan azt sérelmezték a küldöttek, hogy a Minisztertanács úgy­mond „titokban és fű alatt” dolgozta ki e koncepciót, s elképzeléseit egyetlen más szervezettel — így a kérdés­ben talán legérintetebb KISZ-szel sem — egyeztet­te elképzeléseit. Tizenhét felszólalás és szá­mos egyperces reagálás után pénteken, a kora esti órák­ban véget ért a kongresszus első napjának plenáris ülé­se. Ezt követően a munka négy szekcióülésen folytató­dott, ezeken az ifjúsági moz­galom jövőjéről, az új szö­vetség működéséről, a szö­vetség kapcsolatrendszerérői, illetve a felszólalásokban is gyakran érintett oktatáspoli­tikáról cserélték ki gondo­lataikat a küldöttek. A beszámoló vitája II lenini örökség ma is hasznosítható (Folytatás az 1. oldalról) méltóak számunkra — hang­súlyozta, majd így folytatta: — A higgadt számvetés, az események kézbén tartása és nyugodt kezelése ma megha­tározó a párt számára. Lenin az októberi forradalom első napjaitól kezdve hangsúlyoz­ta, hogy a szocializmus épí­tése „sok nehézséggel, áldo­zattal és hibával fog járni” és hogy „ez új, a történe­lemben még soha nem látott dolog, aminek nem nézhe­tünk utána a könyvekben”. Megerősíthetjük, a jóslat nem volt eltúlzott — mon­dotta. Ünnepi beszédének végén a propagandisták, agitátorok nehéz és felelősségteljes munkáját méltatta. E nemes A megyei és a városi tanács nevében dr. tJrmössy Ildikó és Lengyel Boldizsár elnökhelyettesek koszorúznak hivatás soha nem volt köny- nyű, ma kétszeresen nem az — mutatott rá befejezésül. A köszöntő után kitünteté­sek átadására került sor. Be­jelentették, hogy csütörtö­kön, a központi ünnepségen a következők vettek át Le­nin Emlékplakett kitünteté­seket: Jakatics Árpád, a me­gyei Pedagógiai Intézet igaz­gatója, Száraz László, a Mé­szöv személyzeti és oktatási osztályvezetője, Lantos Pé­ter, a Jászfényszarui Általá­nos Iskola tanára. Romhányi István, a mesterszállási Tán­csics Tsz dolgozója és Fell­ner Károly, az örményesi Általános Iskola igazgatója. A megyei ünnepségen Fodor Gyula adta át a Kiváló Mun­káért kitüntetést Teróczki László tiszafüredi propagan­distának, a Szocialista Kul­túráért elismerést Baráth Mihályné karcagi és özse Mária kenderesi vezető pro­pagandistáknak. Oklevéllel és vásárlási utalvánnyal 18 aktivistát jutalmaztak. Az ünnepség után a részt­vevők megkoszorúzták a Ti- sza-parti Lenin-szobrot, Czinege Gyuláné

Next

/
Oldalképek
Tartalom