Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-22 / 93. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989.ÁPRILIS 22. Előkészületek a megyei pártértekezletre (Folytatás az 1. oldalról) szaf'üredi körzet küldöttei választásának pártszerűségét kérdőjelezte meg. Szerinte nem elvszerű, hogy a NEB a laikásértékesítésre vonatkozó vizsgálat eredményét a sajtóban és nem a testület előtt hozta először nyilvánosságra, pedig erre a munkára a megyei pártbizottságtól kapott megbízatást. Zelenyánszki András javasolta, hogy a gazdasági egységek párttitkári teendőit fokozatosan társadalmi munkában lássák el. A végrehajtó bizottság nevében azt indítványozta, hogy a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának épületeit ajánlják fel állami felsőfokú okatási intézmény Szolnokra való telepítéséhez. Kezdeményezte a Szolnok Megyei Lapkiadó Vállalat szérvezeti és gazdasági önállóságának megteremtését. Javasolta, hogy az új Tisza- híd építésének sürgetését mindenképpen vegyék be a programba. Papp Lajos, a törökszentmiklósi városi pártbizottság első titkára azt hangsúlyozta, hogy nem a személyi kérdésekre kell összpontosítani a figyelmet a megyei pártértekezlet előkészítése során, hanem jó programot kell kidolgozni, és annak megvalósításához keresni a megfelelő embereket. Olyan célok kitűzését tartja érdemlegesnek, melyek eléréséhez megvannak az eszközeink. A tanácstagi és képviselői választásokról szólva azt fejtegette, hogy nem kell addig várni, míg megjelenik a párt választási programja, hiszen az úgyis módosul megyei viszonylatban, és másként alakúi egy-egy városban is. Madaras László, a megyei pb tagja, a Damjanich Múzeum igazgatóhelyettese szerint a párttagság nem ismeri a megyei párt- bizottság októberben kialakított programját, azért érkezett kevés javaslat a megyei pártértekezlet munkájához. Méltatta a két javaslat erényeit, utalt gyenge pontjaikra. Fábián Péter, a megyei pártbizottság tagja azt javasolta, hogy a programtervezet vitája legyen véges, hiszen az a párttagok véleményével kiegészítve a megyei pártbizottság májusi ülésére úgyis visszakerül. Horváth Attila, a megyei pb tagja a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatóhelyettese a gazdaság és a kultúra merev szétválasztása ellen foglalt állást. Szabó István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi- • zottság első titkára szerint a testület tagjainak hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy a megyei pártbizottság elé kerülő anyagok előbb kerülnek nyilvánosságra, úgy mint a NEB imént említett vizsgálata, amit a tanácsi szervek is megtárgyalnak majd a megyei pártbizottság ülése előtt. így ez a téma kikristályosodva kerül a testület elé. Tabák Lajos, a megyei pb tagja, nyugdíjas, mindkét programváltozatot komoly munkaként könyvelte el. Vermes Pál, a megyei párt- bizottság tagja a mezőtúri főiskola főigazgató-helyettese több javaslattal élt a programtervezet kialakításához. Ferenczy József, az oktatási igazgatóság vezetője szerint a párt maga dönti el, hogy lesz-e belőle fontos politikai tényező. Felvetette, hogy az oktatási igazgatóság épületeinek felajánlása azért történt-e, mert pénzre, menlevélre vagy gesztusra van szükség, avagy megyei szellemi bázist akarnak ezzel erősíteni? Főiskolának ez az Horváth Attila épületkomplexum nem alkalmas, legfeljebb valamilyen karnak. Egyébként a sokirányú hasznosításra ők is törekednek — például számítógépes, menedzserképző, átképző, továbbképző tanfolyamok szervezésére gondolnak. Ezért kérte a testületet: gondolja meg az épületegyüttestől való megválást. Kovács Miklós, a jászberényi városi pártbizottság első titkára javaslatokat tett a programtervezethez. Hajnal József a megyei pb tagja, a Néplap főszerkesztője, — kiegészítésekkel — az „A” változatot támogatta. Simon József, a megyei pártbizottság tagja a Fűszert vezető-helyettese kifogásolta, hogy a lakásvásárlásokkal összefüggő NEB-vizsgálat elhúzódása érdemtelenül sért embereket. Ügy érzi, az ő emberi lejáratása van a középpontban. Hangsúlyozta. hogy más nevében nem szól. A programtervezet mindkét változatát jónak ítélte — szektorra való tekintet nélkül — a vállalkozások támogatását tartotta fontosnak. Űj arcok mindenáron való követelése helyett a megfelelő emberek vezetésbe állítását, minél több ember ügyünknek való megnyerését szorgalmazta. Szerinte a pártélet megújhodása a gazdasági fellendülés előfeltétele. Dr. Bényei Magdolna, a megyei pb tagja, a megyei kórház főigazgató-helyettese a kormányprogram későbbi kimunkálása miatt kétségét fejezte ki a megyei programmal szemben. Az egészségmegőrzési program támogatására hívta fel a figyelmet. Gáspár József, a tiszafüredi városi pártbizottság első titkára a tiszaszentim- rei párttitkár felszólalására reagálva a küldöttválasztás rendjéről adott számot a testületnek. Ezt követően többen éltek az egyperces felszólalás lehetőségével. Simon Ferenc, a megyei pb tagja, a túrkevei városi pártbizottság első titkára az érzelmi hatások erősítését szorgalmazta. Czine- ge Gyuláné megyei pártbizottsági tag, karcagi iskola- igazgató a közoktatás jelentőségét húzta alá. Bethlendi Béla, a jászberényi szakmunkásképző intézet igazgatója azt javasolta, hogy a programtervezet mindkét változatát ismertessék meg a párttagsággal. Madaras László az MSZMP megyei reformköre nevében ígérte, hogy eljuttatják a megyei pártbizottsághoz a program- tervezetre vonatkozó észrevételeiket. Papp István a megyei pb tagja, tószegi tanácselnök — utalva azokra a megjegyzésékre, hogy a programtervezet „A” változatát csak a politikailag jobban képzettek értenék — hangú lyozta: nem szabbad két részre osztani a párttagságot Az eszmecserét Sándor István foglalta Ö6sze. majd az elnöki tisztet betöltő Zelenyánszki András szavazásra tette fel a kérdést: a programtervezet melyik változatát fogadja el a testület. A választás néhány ellen- szavazattal és tartózkodással az „A” változatra esett. A testület udomásul vette, hogy a lakásvásárlásokkal foglalkozó NEB-vizsgálat eredményéről külön megyei pártbizottsági ülésen kap tájékoztatást. Az oktatási igazgatóságra vonatkozó beterjesztést — a kiegészítő javaslat figyelembe vételével — három tartózkodással és két ellenszavazattal elfogadták. A testület állást foglalt abban is, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben a káderhatásköri jogát csak a E>árt szervezetén belül érvényesítheti. Természetesen továbbra is lesznek olyan funkciók, ahová a megyei pártbizottság jelölteket állít, támogatja őket, de nem intézményesen gyakorolja a káderhatáskört. A platformszabadság elengedhetetlen feltétele a pártdemokráciának A megyei pártbizottság Fábián Péter az ideiglenes munkabizottság vezetője előterjesztésében javaslatot fogadott el a megyei pártértekezlet előkészítésével, munkájával kapcsolatos nyilvánosság rendjére. A testület döntése szerint a megyei pártértekezlet nyilvánosságát elsősorban a Szolnok Megyei Néplap útján biztosítják, de számítanak a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójára, a Szolnok Városi Televízió és a megye területén dolgozó központi sajtószervek részvételére. Ezen kívül lehetőséget teremtenek más, hivatalosan működő lapok igény szerinti informálására is. A pártbizottság felkéri a városi televízió szerkesztőségét, hogy biztosítsa az élő közvetítést, hogy a tanácskozóteremben folyó eseményeket a művelődési központ előcsarnokában és a kábelhálózatba bekapcsolt lakásokban az érdeklődők nyomon követhessék. A testület a pártbizottság első üléséről is helyszíni közvetítést javasolt. Ezután a megyei pártbizottság a pártértekezlet technikai programját, költség- vetését tárgyalta meg. A második napirendi téma keretében a testület kialakította állásfoglalását a platformszabadságról folytatott pártvitákkal kapcsolatban. Az írásban kiküldött anyaghoz Wenhardt Károly, a megyei pártbizottság társadalom- és művelődéspolitikai osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. A megyei pártbizottság osztályvezetője elmondotta: a vitaanyag szerkezeti felépítése, nyelvezete az előző pártvitákhoz viszonyítva átRimóczi Sándorné gondoltabb, konkrétabb, érthetőbb volt. A párttagság egy része viszont mégis kevés észrevételt, javaslatot tett. Egyes vélemények szerint a vita megkésett, a platformszabadság máris jelen van a párt belső életében. Jól példázzák ezt a Politikai Bizottság egy-egy tagjának, a Központi Bizottság vezetőinek a sajtóban közzétett nyilatkozatai. Tehát most is késő, csak a kényszer hatására lép az MSZMP. A tagság többsége azzal ért egyet — mondta Wenhardt Károly hogy a platformszabadság megvalósításához a korábbiaknál megalapozottabb valóság- és tényismeretre, több türelemre és nagyobb bizalomra van szükség. Ma már a párt munkája nem Vermes Pál képzelhető el a saját soraiban is meglévő érdek-, nézet- és véleménykülönbségek figyelembe vétele nélkül — hangsúlyozta. Végezetül Engelst idézte: „Az a párt, amelyben nincs vita, amelyben nincsenek külön vélemények, az nem párt, hanem szekta”. A megyei pártbizottság állásfoglalása kimondja: a testület azonosul a párttagság többségének véleményével abban, hogy vállalni kell a platformszabadság körülményei közötti, több türelmet és megértést igénylő, bizonyos veszélyekkel is járó, felelősségteljes politizálást. A jelenlegi helyzetben a párton belüli demokrácia szélesítése a párttagok bizalmának, a pártegység megteremtésének, a párt cselekvőképességének elengedhetetlen feltétele. A testület halaszthatatlannak tartja a platformszabadság mielőbbi intézményes bevezetését. Ügy ítéli meg, hogy a politikai pluralizmus hirdetése elválaszthatatlan a párt belső pluralizmusától, a párton belüli platformok és a kisebbségi vélemények ki- nyilvánításának szabadságától. A platformszabadság nem csak eszköze, de szerves része, elengedhetetlen feltétele a pártdemokráciának. Ugyanakkor a pártbizottság megérti az ezzel kapcsolatos aggodalmakat is. A testület egyetért a párttagsággal abban, hogy a párttag elidegeníthetetlen joga nézeteinek, bírálatának kifejtése a párt bármely fórumán. De indokoltnak tartja, hogy bizonyos korlátokhoz kötődjék a platformszabadság gyakorlata — a tartalmi határok megvonására elsősorban a szervezeti szabályzatot tartja alkalmasnak. Javasolja, hogy a stratégiai célt megfogalmazó pártprogram és egy korszerű, merevségektől mentes szervezeti szabályzat elfogadása képezze a párthoz tartozás kritériumát. Egyetért azzal, hogy a platformnak, politikai küzdelmeknek a párt egészét, cselekvőképességének erősítését kell szolgálnia a politika formálásában. Helyesli a platformok működésének segítését, támogátását. de javasolja, hogy ennek módszereit, formáit, eszközeit központilag fogalmazzák meg. A napirendhez dr. Horváth Attila, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatóhelyettese szólt hozzá. Senkit se érhessen a frakciózás vádja, ha szabadon véleményt nyilvánít. Ebben a szervezeti szabályzat legyen a mérvadó és a garancia — hangsúlyozta. A pártbizottsági ülés az MSZMP KB agrárpolitikai téziseiről szóló állásfoglalástervezet vitájával folytatódott. A megyei párt-vb által elfogadott javaslathoz Ze- lenyánszky András fűzött szóbeli kiegészítést, a párttagság körében folytatott viták tapasztalatait összegezve arra hívta fel a figyelmet, hogy — bár szélsőséges vélemények is hangot kaptak — a tézisekben foglaltak értékelése során, a legtöbb kérdésben pontosan kitapintható volt egy, a KB álláspontjával egyetértő vagy azt éppen ellenző többségi vélemény. A koncepció-tervezet megyei vitája során leglényegesebbnek tűnő kérdések közül Zele- nyánszky András a következőket emelte ki: Szükség van-e új agrár- politikára. megfelelő időben foglalkozik-e az MSZMP ezzel a problémával? Igen — szűrhető le a vitából —, ám az ország gazdaságának komplex reformja, egy egységes, új gazdaságpolitika kialakítása nélkül az agrárágazat megújítását célul kitűző koncepciót sikeresen nem lehet végrehajtani. A megyében elhangzott vélemények szerint, a KB-tól agrárpolitikai kérdésekben markánsabb, önkritikusabb véleményt, állásfoglalást vártak. Határozottabb kiállást az elért eredmények mellett, illetve az elkövetett hibák elemző feltárását, az ezekért felelősek megjelölését. A Szolnok megyei párttagság a tézisektől a nagyüzemi mezőgazdaság létjogosultsága melletti határozottabb érvelést remélt, ám ezzel párhuzamosan hiányolta a kollektivizálás önkéntességének valamint a szövetkezeti sokszínűség elvének megsértését és ezek következményeinek elemzését, a hetvenes évekre jellemző túlzott centralizációs törekvések hatékonyságrontó hatásának feltárását. Az ágazatban dolgozók ilyen előzmények után a mostanra kialakult helyzetért a felelősséget felvállalni nem tudják. És, hogy az MSZMP koncepció-tervezetének vitája során mennyire tartották reálisnak a tézisekben meghatározott feladatok megoldását? A politikai célok helyesek — összegezhetők a vélemények —, ám a magyar gazdaság mai helyzete kétségessé teszi megvalósíthatóságukat. Képtelenség a mai körülmények között az eddigi ágazati feladatokon túl költségvetési — például településfejlesztési, foglalkoztatási és környezetvédelmi — teendők elvégzését is az agrárüzemektől várni. A jövő tennivalója még a nagyüzemek megfelelő gazdasági érdekeltségének megteremtése is. Nagy István Az úgynevezett többszektorú agrárágazat kialakításának szükségességével — mondta az előadó — a vitában résztvevők többsége egyetértett, ám ezt nem lehet a mezőgazdaságban dolgozók feje fölött meghozott intézkedésekkel megvalósítani. hanem az érdekeltekre, a korántsem csak az agrárágazatban kívánatos valódi piaci versenyre kell bízni. A vitában elsőként szót kérő Tajti József, a megyei pb tagja, a Jászapáti Vele- mi Tsz főágazatvezetője arról szólott, hogy mivel az agrárpolitíikai koncepciót nem egy komplex gazdaság- politika részeként dolgozták ki, a mindenképpen kívánatos. átfogó gazdaságpolitikai program kialakítása után majd ismét meg kell határozni az agrárágazatnak a magyar gazdaságban betöltött szerepét, ez pedig (Folytatás a 3. oldalon) Szavaznak a testület tagjai
