Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-15 / 88. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989.APRILIS 15. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. ápriiis 12-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. április 12-én ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a KB osztályvezetői. Grósz Károly főtitkár, mint annak a bizottságnak a vezetője, amely a Központi Bizottság február 10—11-ei ülésének dönI. A KB által kiküldött bizottság széles körű tájékozódás alapján összegezte a főbb tapasztalatokat: Az országos pártértekezleten bekövetkezett politikai irányváltás, a társadalom egészére kiterjedő reform következetes felvállalása, a központi személyi Összetételének megváltoztatása találkozott a párttagság szándékaival és az ország közvéleményének egyetértésével. 2« Elkezdődött a párt munkamódszerének, munkastílusának megújulása. Nyíltabbá, demokrati'ku- saibbá vált a légkör, megélénkült a vitaszellem, a vezetőkkel szemben növekedtek a követelmények. Az elmúlt tíz hónapban sok korábban felhalmozódott morális tehertől szabadult meg a párt. Számos tehetséges fiatal került a mozgalom vezető testületéibe. A párt és a különféle politikai, társadalmi szervezetek között partneri viszony van kialakulóban. 3. A pártértekezlet után csak megkésve kezdődött el a következetes, elő- irtemutató cselekvés. Ennek is tulajdonítható, hogy az MSZMP nem erejéhez, szervezeti súlyához mérten vett részt a belpolitika alakításában. Az elméleti és gyakorlati bizonytalanság befelé fordulásihoz vezetett. Még nem alakultak ki_ a módszerek a párton belüli véleménykülönbségek kezelésére. Zavar mutatkozik a formálódó platformszabadság értelmezésében. A párt nem lépett fel határozottan a legitimitását, reformpolitikáját kétségbe vonó szélsőséges nézetek ellen. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az alapszervezetek elbizonytalanodtak, csökkent a párttagság létszáma. 4. Az MSZMP-nek a mostani időszakban jelentős terheket kell elviselnie. A társadalom döntő többsége a párttól várja a politikai és gazdasági gondok megoldását. A belpolitikai helyzetet alapvetően a gazdaság állapota határozza meg, amelynek teljesítménye elégtelen, és alig elviselhető egyensúlyzavarokkal küzd. Ez súlyos örökségként néhezedifc a jelenlegi pártós kormányzati vezetésre. A kormány előtt álló feladatok megoldásához, a gazdasági válság elmélyülésé- nék 'megakadályozásához a párt vezető testületéinek és a pártmozgailomnak több támogatást kell adnia. 5. A párt vezető testületéinek munkájában mélyreható változások történtek. A Központi Bizottság az érdemi politikai döntések színtere lett. Az előterjesztésekről, az ülésekről a korább imái bővebb, alaposabb tájékoztatást klip a közvélemény. A Központi Bizottság a politikai és szervezeti megújulást irányító munkájában, döntéseinek meghozatalában azonban még nem támaszkodik kellő mértékben a párttagság véleményére, a pártalapszer- * vezetekre. A KB tagjai a politikai vitákban nem egyforma aktivitással veszne!; részt. A Politikai Bizottság murf- fcastí'lusa kedvezően változott, üléseiről rendszeresen ad tájékoztatást. A korábbihoz képest hatékonyabban segíti a Központi Bizottság munkáját. A Politikai Bizottság tagjai azonban fontos kérdésekről egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak, voltak, akik követhetetlenül gyorsain változtatták véleményüket, mások viszont ritkán vállaltak közszereplést. A testületben gyenge volt a szolidaritás, a kollektív szellem és kevés volt a kölcsönös informálás. II. I* A párt vezető testületéinek a megújulást szolgáló munkájukban következetesen támaszkodniuk kell a cselekvőkész párttagságra. Sürgető szükség van arra, hogy a vitás kérdésekben új típusú egység jöjjön létre. Ez elengedhetetlen a bizonytalans ág felszámolásához, ahhoz, hogy az ország, a párt visszatérjen a politikai kiszámíthatóság állapotába. 2. El kell végezni az elmúlt másfél évtized politikai, gazdasági, társadalmi folyamatainak az elemzését. Világossá kell tenni, mit kell megőrizni e korszak értékeiből, és miben kell a pártnak elhatárolnia magát a korábbi vezetés hibáitól. 3. Az MSZMP alapvető törekvése: a nemzet vagyonának gyarapítása, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtése, az egyéni és kollektív emberi jogok következetes érvényesítése, a gazdaság teljesítményére épülő szociális biztonság elérése. 4. A „mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt?” címmel közzétett cselekvési program alapján ki kell dolgozni az MSZMP választási programiját, A választási program III. A jelentés szellemében a Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. A jelölő bizottság javasla- . ta alapján titkos szavazással tíz új taggal bővítette ki a testületet. Tagjai sorába választotta: Barabás Jánost, a Budapesti Pártbizottság titkárát, Gábor Andrást, a Gazdasági Kamara elnökét, Gyuricsku Kálmánt, a Sza- bölcs-Szatmár Megyei Párt- bizottság első titkárát, Kar- valits Ferencet, a Zala Megyei Pártbizottság első titkárát, Kiss Pétert, a Budapesti KISZ Bizottság első titkárát, Kovács László külügyminiszter-helyettest, Lenkei Csabát, -a Salgótarjáni Síküveggyár villanyszerelőjét, Major Lászlót, az MSZMP KB-iroda vezetőjét, Mádliné Maár Ilonát, a Dunaújvárosi Pártbizottság első titkárát, Vastagh Pált, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkárát. A Központi Bizottság elfogadta a főtitkár és a Politikai Bizottság lemondását, majd e testület tagjairól ugyancsak a jelölő bizottság javaslata alapján titkos szavazással határozott. Az MSZMP főtitkárának ismét Grósz Károlyt választotta meg. A testület a Politikai Bizottság tagjának válasz-^ tóttá: Grósz Károlyt, Hámori Csabát, Iványi Pált, Jassó Mihályt, Németh Miklóst, Nyers Rezsőt, Pozsgay Imrét, Tatai Ilonát és Vastagh Pált. A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy Lukács Jánost, a Központi Bizottság titkárát, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének javasolják megválasztani. Tájékoztató a pártmozgalomról, a gazdasági folyamatokról tése alapján tanulmányozta a párt helyzetét, vezető testületéi tevékenységét, munkastílusát és munkamódszerét, jelentést terjesztett elő. A Központi Bizottság a jelentést tudomásul vette. A Központi Bizottság ülésén rövid ideig részt vett Kádár János, a párt elnöke. Tájékoztatást adott arról, hogy egészségi állapota miatt orvosai továbbra sem javasolják részvételét a testület munkájában. A Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. reális, teljesíthető feladatok megjelölésével segítse a párt választásokon induló jelöltjeit. Az MSZMP elképzelései megvalósítása érdekében kész minden értelmes kompromisszumra, az elvtelenséget elutasítva kölcsönös tisztelet, a tolerancia jegyében kíván részt venni a politikai versenyben. A választási munka irányítására létre kell hozni az MSZMP szervező bizottságát. 5. A pártban tapsztalha- tó szervezeti zavarok megszüntetése és a megújulás folytatása szükségessé teszi ideiglenes szervezeti szabályzat kidolgozását. Ez elősegítheti, hogy a párt az alapszervezeteket önálló politizálásra képes közösségékké szervezze, és megteremtse a párt belső kohézióját. A Központi Bizottság a munkabizottság jelentését tudomásul vette, és a tapasztalatokat munkájában hasznosítja. Demokratikus mozgalom a cél (Folytatás az 1. oldalról) viselőkhöz, a parlamenti munkához. Ezért Nemeskürty István azt javasolta: a jövőben a HNF ne vállalja a választások ilyen formában történő lebonyolítását. Ezt követően szólalt fel Huszár István, a Hazafias Népfront OT főtitkára. Bevezetőjében rámutatott: nap jainkban történelmi esélye van a népfrontnak, hogy önálló, pártoktól és pártérdekektől független, átfogó programinál jelenjen meg a közéletben. E programnak — mint mondotta — már számos részelemét kimunkálták a HNF bizottságai: készen áll egyebek közt a gazdaságpolitikai platform és egy kulturális, illetve környezetvédelmi koncepció is körvonalazódik. Huszár István a holnap népfrontmozgalmát vázolva kifejtette: a jövőben a HNF maga határozza meg választási programját, a választásokon jelölteket állít vagy jelölteket támogat. Mint pártsemleges demokratikus mozgalom nem szándékozik önmagába integrálni a pártokat, egyesületeket, csupán korrekt együttműködést, egyfajta közös politikai fórumot kínál számukra. A főtitkár végezetül a helyi népfrontbizottságok szerepéről szólt. (Folytatás az 1. oldalról) tás függvényéiben ítélik meg Magyarországot. Nagyra értékelik a politikai liberalizálódást, illetve az emlberi jogok érvényesítése terén elért haladást. Kedvezően fogadták, hogy külpolitikánklbam markánsabb lett a nemzeti érdekek képviselete. Abból viszont, hogy a magyar gazdaság mindeddig képtelen volt a megújulásra, arra kö-' vetkeztetnek: rendszerszerű válságról van szó. Épp ezért változik — méghozzá nem kedvező irányban — a Magyarországról, a szocializmusról kialakított kép a tőkés világban. E téma lezárásaként a főtitkár kiemelte: saját gondjaink megoldásában mindenekelőtt magunkra számíthatunk. A gazdasági helyzetről szólva kifejtette: a válság kezeléséhez nincsenek meg a megfelelő eszközeink, ebiből a helyzetből azonban csak előre lehet menekülni. Hosszú távon a piac kiépítésére, a szerkezetváltás megvalósítására van szükség, de fontosak az olyan részintézkedések is, mint az import, a bérek szabályozásának liberalizálása. Az ország pénzügyi egyensúlya felborult, s ezért a legfontosabb célok az infláció és a bérspirál kézbentartása, s az ország fizetőképességének megőrzése. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára beszél az MSZMP országos titkári értekezletén április 14-én, a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. - (MTI Telefotó) Az MSZMP helyzetéről szólva Grósz Károly rámutatott: a mozgalomban még mindig tapasztalható a befelé fordulás, erőtlen a poli- ■tilkai propaganda, gyenge a vitakészség, s a tömegtájékoztatási eszközök nem segítik kellőiképpen a politikaformálást. Az érvényben lévő, szervezeti szabályzat már nem alkalmas arra, hogy az átrendeződési folya,- mat fundamentuma legyen, éppen ezért rövid időn belül ideiglenes szervezeti szabályzatot kell készíteni. A pártszakadással kapcsolatos találgatásokról szólva leszögezte: egy felelősen politizáló pártnak nem érdeke a „szakadás”, de az egység minden áron való fenntartása ugyancsak a széteséshez vezethet. Annáik a meggyőződésének adott hangot, hogy balról és jobbról egyaránt meg kell húzni a határokat, s azoktól, akik nem fogadják el az MSZMP választási programját a tartalmi platform alapjául, meg kell válnia az MSZMP-mék. Végezetül leszögezte: a rendkívüli pártkongresszus ösz- szehívását és a tagrevíziót a Központi Bizottság nem tartja indokoltnak. A vitaindító előadást követően az értekezlet résztvevői hat szekcióban folytatták az eszmecseréket, irma(jd a délutáni órákban tartott plenáris ülésen Grósz Károly összegezte az elhangzottakat. Április 22-én politikai nagygyűlés a sportcsarnokban Változások a testület ügyrendiében Sajtótájékoztató a szolnoki városi pártbizottságon Tegnap Káplár József és Zsilka Sándor városi titkárok tájékoztatták a sajtó képviselőit a városi pártbizottság csütörtökön megtartott üléséről. Eszerint a testület számba vette a megyei pártértekezletre történő felkészülés teendőit, elfogadta új ügyrendjét és áttekintette az apparátus helyzetét. A városi pártbizottság a megyei pártértekezletre való felkészülés jegyében, a küldöttek személyének eldöntésére április 22-re összehívta a városi pártértekezletet. A rendezvényt nyílt politikai nagygyűléssel kapcsolják össze. Délelőtt 9 órakor kezdődik a nagygyűlés Szolnokon, a sportcsarnokban. Időszerű politkai kérdésekről tart előadást Nyers Rezső, az MSZMP PB tagja, államminiszter, Szabó István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Németh László, a szolnoki városi pártbizottság első titkára. A nagygyűlést követően kerül sor a pártértekezletre. Az új ügyrend a pártbizottság szerepét erősítve az alapszervezeteket, a tagságot állítja a politikai munka középpontjába. Tisztázza a pártbizottság jogkörét, viszonyát a többi testülethez. A végrehajó bizottság1 döntési “jogkörét radikálisan csökkentette. annak fő feladata a döntéselőkészítés lesz. Megszüntette a pártbizottság mellett működő állandó munkabizottságokat, helyettük ideiglenes bizottságokat, szakértői csoportokat működtet egy-egy alkalommal. Rétegszekciók is alakulnak" a sajátos rétegérdekek megjelenítésére. A tagság számára a pártbizottság ülései nyilvánosak, közérdekű témáknál pedig teljes a nyilvánosság. Az apparátus szerepének változnia kell — hangzottéi. Továbbra is a pártbizottság munkaszerve, de kilép „arc- nélküliségéből”. Lehetőséget •kap arra, hogy bekapcsolódjék a pártbizottság munkájába. Az apparátus építésében bevezetik a pályázati rendszert, nem lemondva ezzel a kiválasztásról. Az apparátus létszáma csökkenni fog. B. I. [Telexen I lérkezettl MOSZKVA Givi Gumbaridzét választották meg a Grúz KP KB első titkárává. A kaukázusi köztársaság pártja pénteken tartott KB-ülést, amelyen saját kérésére felmentették tisztségéből az eddigi első titkárt, Dzsumber Patiasvi- lit. Ugyancsak ülést tartott a Grúz Legfelsőbb Tanács elnöksége. A testület, szintén saját kérésre, felmentette tisztéből Zurab Csheidze miniszterelnököt. Helyére N. Csitanavut nevezték ki. Csi- tanavu eddig a Grúz KP KB egyik titkára volt. BEJRUT Heves tüzérségi párbaj dúlt pénteken Libanonban, ott állomásozó Szíriái csapatok és libanoni keresztény fegyveresek között. A rendőrség szerint körülbelül 25 ezer tüzérségi lövedéket és rakétát lőttek ki egymásra a szemben álló erők Bejrútban és a Bekaa-völgyben. Soron kívül a kormánnyal Szükséges a megállapodások felülvizsgálata A SZOT szóvivőjének nyilatkozata A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége hétfőn rendkívüli ülést tart, amelyen . megvitatják az utóbbi időszak kormányzati intézkedéseiből adódó szak- szervezeti tennivalókat — jelentette be Bálint Attila, a SZOT szóvivője pénteken. A kormány csütörtöki soron kívüli ülésével, s az ott hozott intézkedésekkel kapcsolatban a szóvivő nyilatkozott az újságíróknak. Mint mondta, nem érte meglepetésként, hogy a kormány soron kívüli ülést tartott: ezt a tényt véleménye szerint eléggé indokolják ( az. utóbbi időszak elkapkodott intézkedései, s az, hogy a kormányzat még mindig nem adott közérthető. az egyszerű munkavállalók számára is világos magyarázatot a gazdaság állapotáról, s pem ismertette az ország valós terheit A szóvivő hangsúlyozta: miközben a kormány a lakosságot a nemzetközi pénzintézetekkel kötött megállapodásokban foglaltakra emlékezteti. itt az ideje, hogy a szakszervezetek a kormányt az ország népével és a szakszervezetekkel kötött megállapodásokra emlékeztessék, s arra is, hogy fogyóban a bizalom- A szóvivő szerint elgondolkoztató, hogy most a kormány tartja szükségesnek a szakszervezetekkel kötött megállapodások haladéktalan felülvizsgálatát. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a szakszervezetek ezt a követelésüket már a januári áremelések után bejelentették, s azt a tiltakozási .hullám hatására a kormány kénytelen volt már akkor tudomásul venni.
